Tolnamegyei Ujság, 1928 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1928-06-23 / 26. szám
X. évfolyam. 26. szám. Egyes szám ára 40 fillér. Szekszárdi 1928 június 23 IrOLNAMEGYEI ÚJSÁG KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP UgrkesztiMs to kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telelonszám 85 és 102. — Egyes szánt ára: 30 fillér. lIORzetési díj félévre 4 pengő (50.000 korona), egész évre 8 pengő (100.000 K). Szerkeszt«: SCHNEIDER JANOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illett közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő, A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronkénl 8 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám*, eljegyzési, családi hír, valamint a nyilUér soronként 60 fillérbe kerül. Bethlen István árát a titkos választótokról — Évek óta azt hirdetem, hogy az ellenzékkel való együttműködés bizonyos határokon belül, az elvek feladása nélkül, éppen a turáni átok kikapcsolása érdekében abszo lut szükséges. Kell, hogy bizonyos együttműködés lehetősége meglegyen a közélet fórumán olyan férfiak között is, akik ellentétes világnézetet képviselnek, s akiknek ellentétes célkitűzésük van. Nézzük, melyek voltak az utolsó évben az ellenzék célkitűzései, melyek voltak az ütőkártyák, amelyeknek segítségével a nemzetet maga mellé Allitam törekedett ? Három ilyen jelszót látok: az egyik — s ez különösen az első időben, a nemzetgyűlésen volt a jelszó, sokszor hangoztatták, ma már azonban elnémult, mert valóra vált — a jogrend helyreállítása. A másik, pénzügyi és gazdasági helyzetünknek rendbehozatala, s végül a harmadik — s most lép, agy látszik, az ellenzék akciójának harmadik fázisába — a szabadság- jogok helyreállítása és különösen a titkos választójog megvalósítása. — Kétségen felül áll, hogy a jog rend helyreállítása nemcsak a kormánynak, hanem egyes ellenzéki férfiaknak is érdeme. Következett a második állomás, a gazdasági rend helyreáilitása, a pénzügyi egyensúly megteremtése. Évek óta foglalkozik a kormány és a Ház eszel a kérdéssel s végeredményben bizonyos konszolidáció az eredmény ezen a téren is. Nem akarok senki homloka köré babérokat fonni, egyet azonban meg kell állapítanom s ez az, hogy ebben a munkában az ellenzék részéről csak ritkán kaptunk támogatást, gáncsoskodást ellenben eleget, olyan kérdésekben, amelyek későbben valóban a mi igazságunkat bizonyították. — Most érek az ellenzéki politika uj fázisához. A titkos választójog az a jelszó, amely szerintük megmenti az országot. Mintha a fülembe csengenének azok a szavak, amelyek 1918- ban hangzottak el a parlamentben, abban az időben, amikor a nemzet egysége a legfőbb parancs kellett volna hogy legyen, s amikor a választójogot mint választóvizet dobták oda, hogy szétválasztva a nemzet küzdő sorait, puhává és gyengévé tegyék akkor, amikor össze kellett volna forrnia. Andrássytól a szocialistákig terjedjen a választójog t — mondották akfcor. Ismerjük 1918- ból azt a frontot, amely végeredményben, nem mondom hogy akarva, de következményeiben az ország összeroppanásához vezetett. *) Elmondotta 1928 junius 14-én Tolna vármegye összes községei és Szekszárd város díszpolgári oklevelének átadása alkalmából tartott egységespárti vacsorán. — 1918 ban egy ezeréves épület égett le. Olyan épület, amelyet őseink emeltek szorgalommal és becsülettel s amelyet ezer éven keresztül a legnagyobb viharok közt meg tadtak védeni. Consummatum est! Csonkaország lettünk s most azon dolgozunk, hogy ebben a kis országban, ha nem is olyan fényes és pompás épületet, mint a régi ország háza vo't, de mégis egy kis viskót építsünk magunknak, amelyben a nemzet meghúzhatja magát azokra az időkre, amelyek kell hogy bekövetkezzenek és be is fognak következni. — Ebben a kis házban húzta meg a nemzet életét. Építünk és dolgozunk. és jaj azoknak a gyujtogatóknak, akik ezt a kis lakást is felperzselni merészelik! Még egy ilyen kis házat fel lehet építeni, de ha ezt is felgyújtják, akkor én mondom, ninca.töhbé hajlék,amalyhen a nemzet meghúzhatja magát. Már pedig gyújtogatásnak tartom azt, ha valaki csak azért, hogy idő előtt egy pár évvel korábban, mint ahogy az talán magától a fejlődés révén be fog következni, forszírozzon egy kérdést azért, mert nincs tisztában azokkal a veszélyekkel, amelyekkel könnyelműen, de biztosan játszik, ha őket felidézi. A titkos választójog ennek a pártnak is a programmjában van, de mi felelősséggel akarjuk megvalósítani, úgyhogy ne veszélyeztessünk vele semmit, hogy azokban a nehéz időkben, amikor a nemzetnek minden lépésre ügyelnie kell, amikor minden legkisebb botlás végzetes következményekkel járhatna, ne tegyünk semmi olyan lépést, amely veszélybe vihetné az újjáépült kis lakást s olyan útra terelhetné a nemzetet, amelyről nincs visszatérés. Nem csináltam soha titkot abból, hogy az általános titkos választójog történelmi idők fejlődésének következménye, hogy a fokozatos fejlődés minden országban ide fog vezetni. De nem csináltam titkot abból sem, hogy nem tartom a titkos választójogot olyan tökéletes eszköznek, amely emelné a parlamentarizmus nívóját, vagy javította volna egy ország kormányzatát, ellenkezőleg az a nézetem, hogy a parlamentarizmus lesüllyedése igen sok országban az általános egyenlő és titkos választójog időelőtti behozatalának következménye volt. Nem csináltam titkot abból sem, hogy az a választójogi rendszer, amely nálunk uralkodik, amely egyfelől titkos, másfelől nyílt szavazást rendel el, nagy elvi magaslatok szempontjából nem áll a tökéletesség magaslatán. De én a történelmi fejlődésnek vagyok a hive. Egyenesen frivol játéknak kell bé lyegeznem azt a kijelentést, hogy a titkos választójogot a revizió miatt kell bevezetni. A két kérdésnek semmi köze sincs egymáshoz s ez a kijelentés csak arra szolgál, hogy pártpolitikai célokat a nemzet olyan lelkiszükségleteivel támasszon alá, amelyről tudjuk, hogy a nemzet soha eltérni nem fog, mert a lelkében él. — De nézzünk körül a világban. Ausztria, amelynek többsége a Németországhoz való csatlakozásért lelkese dik s ahol a szociáldemokrata pártnak döntő súlya van s amely a radikalizmus intézményeiben iskolapélda, közelebb jutott egy lépéssel is szive vágyához a radikalizmus segítségével ? Itt van a német birodalom, amelynek élén ma szociáldemokrata kancellár áll A nagy Németországban hárommillió kommunista szavazatot adtak le legutóbb, a parlamentnek talán kommu nÍBta alelnöke lesz a vájjon közelebb jutott-e a revízióhoz a radikalizmus révén ? Nemcsak hogy nem jutott hozzá közelebb, de még a Rtjnavidek kiürítését sem tudta elérni, noha elementáris Teltétele egy ország szabadságának az, hogy idegen csapatok ne álljanak területén. — Hát vakok legyünk, vagy vak ez az ország, hogy nem látja ezeket a példákat, azt hiszik ezek az urak, még olyanok is, akiknek külpolitikai iskolázottságuk kell, hogy legyen, hogy e réven egy lépéssel is közelebb jutunk a revízióhoz 9 Merik ezt állítani? Vagy feltéielezik, hogy majd a kis-entente és Francia- ország a titkos választójog miatt felhagy minden ellenzésével a revízióval szemben ? Naivitások ezek. Amikor még több ezer iskolát kell létesítenünk azért, hogy megszüntessük az analfabétizmust, amikor látjuk, hogy a gazdasági depresszió hatása alatt a földalatti agitáció számára bizonyos rétegek lelke nyitva áll, amikor látjuk, hogy az előző idők mulasztásai következtében még nagy lépést kell tennünk azért, hogy a szociális összhangot biztos talapzatra he lyezzük, úgy azt kell mondani, hogy előbb ezt a munkát kell a nemzetnek és a parlamentnek elvégeznie, mert a szocális és gazdasági konszolidáció betetőzése: a közjogi reform, de nem ez a kiindu lási pont. Ez az a munka, amelynek segítségével Magyarország népét fel lehet emelni az altalános művelődésnek és az erkölcsi magaslatnak arra a pie- desztáljára, amely biztosítja, hogy majd annak idején a legdemokratikusabb és a legszélesebb választójog mellett is nem pírt, nem osztály és nem felekezeti érdekek fognak domi- | nálni a parlamentben, hanem az egye- I temea nemzeti érdek. Levél a fiataloknak. Irta: Vidoviss Ferezc. Ballag már a vén diák . . . Igen, I ballagtok jó fiuk, de mielőtt végképen | bezárulna az iskola ajtaja, az élet ! félig kitárt kapujában álljatok meg egy utolsó szóra. Láttalak benneteket érettségi után kipirult arccal, ragyogó szemmel és a tizennyolc tizenkilenc esztendőtök bizakodó fiatalsága puhán, melegen ölelte meg a telkemet, mint anyai kéz a síró gyereket. Hallgatom csevegésieket, terveiteket, vágyaitokat és a jövő életetek falé néző nagy hit és kiáradó bizodalom úgy zuhogott rám, mint langyos, tavaszi eső a kiszáradt földre. Nagyon megszerettem a most nyíló szemeteket, amellyel ma győzelemittasan nézitek magatokba az egész világot; megszerettem most lendülő akarato tokát, amely hatalmas szárnycsapá- sokkal büszkén, könnyedén emelkedik az illúziók örökifjú világa felé. Bár soha ne borulna a levertség és csüg- gedés szomorúsága ezekre a sze >kre és ne akadna köztetek egy s*ji, aki fáradtan, kétségtől gyötör ten, szívesen visszafordulna, hogy — ha le hetne -— más irányban törje az egy- Bzer már eltévesztett utakat. Ballagó fiatalok, rólatok és nektek írok. Rólatok, mert vetés, Ígéret és erő vagytok. VetéB, amelytől millió, titkosan könnyező magyar szem vár bőséges aratást; Ígéret, amely a ma gyár életet irtó halál nagy lumpolása után az eljövendő uj élet horizontja felé mutat; erő, amely a munka, a tudományos felkészültség fölényével is tad elismerést aratni, de — ha kell — tud ökölbe szorulni, puska- tust ragadni és megremegtetni még egyszer a gonoszul fizető világ lelki- ismeretét. — Hát fiuk, hová, merre is mentek ? Északra ? Az iglói öreg gimnázium falai között meghalt a magyar szó s a vén Duna túlsó partján már cseh szurony szegeződnék a melleteknek.— Keletre? Nagyvárad, Kolozsvár, Nagyenycd csak felzokogó panasz, csak fe!Bzakadó seb nekünk. — Délre? A bánáti föld acélos tér mése nem gyűl magyar csűrökbe és nem táplál magyar agyvelőt és gondolatot. — Nyugatnak? Nagjcenken túl már bécsi kofák lármáznak ott- honiasan s lent a kriptában nem nyug- hátik békén a legnagyobb magyar. Hát hová mehettek ebből a szűk
