Tolnamegyei Ujság, 1928 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1928-06-16 / 25. szám

X. évfolyam. 25. szám. Egyes szám ára 30 fillér. Szekszárdi 1928 junius 16 fOLNAMEGYEI ÚJSÁG »EH ÉSZTÉ NY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. UstesztSség is kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telelonszám 85 és 102. — Egyes szám ára: 30 fillér. ■ióüzetési dij félévre 4 pengő (50.000 korona), egész évre 8 pengő (100.000 K). Szerkesztő: SCHNEIDER JANOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illetS közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hir­detés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 8 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hír­rovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. Itália dicsősége. Olaszország városainak hideg kö­veiből több történelem beszél felénk, mint sok nyugati ország évkönyvei­ből. Ha a Szent Föld a Biblia ese­ményeinek őrzője s ezzel az emberiség gyermekkorának virágoskertje, úgy Itália méltán nevezhető az emberi művelődés és fejlődés bölcsőjének, ahol nemcsak megszületett az emberi művelődés, hanem fejlődésében és felfelé Ívelésében oly magaslatokat ért el, ahonnan ma is büszkén lebet előre tekinteni s amely magaslatról a mnltak vizsgálata csak felemelő és bátorító lehet. Itália knltnrája s kul­túrájából kiterebélyesedett dicsősége a múltban nemcsak Olaszország di­csősége volt, de Itália kultúrája és dicsősége úgy sugárzott szét a mű­velt népek között, mint ahogy a csiszolt gyémánt szikráztatja fényét mindenfelé és mindenkire. Arra is, aki nézi s abba az irányba is, ahol a gyémánt értékét a kápráztató fény­ben ismerik fel. Olaszország dicső­sége nemcsak a nap járásával emel­kedett és tűnt alá, hanem évszázadok tűntek fel Itália dicsőségében s Itália dicsősége még mindig tündökölt, amikor egy-egy század már leáldozott. Volt idő, amikor Magyarország osztozott az olasz kultnra dicsőségé­ben; vagy még inkább részese és fejlesztője volt az olasz evolúciónak, mint ahogy annak is történelme van, amikor a leáldozott olasz nap magyar testvéri szereteten, megértésen és támogatáson keresztül jutott ujből a horizontra, hogy útja a zenit felé íveljen. Szomorú történelmi adottságunk és geográfiái nemzeti tragédiánk letérí­tett a nemzeti fejlődés országutjáról s eltérített az olasz nemzettel közösen kitűzött útról. S mig egykor vórez- nűnk kellett, hogy mások időközben önsebeiket gyógyíthassák, addig ké­sőbb, szomorú évszázadokon keresztül, egy ország és egy nralkodóház poli­tikájának járma alatt nyögtünk, amely politika letépett az olasz kultúra emlőiről, hogy legutóbb testvéri ér­zésünk ellenére, fegyveres ellenfelekké tegyen. Ha valaki, úgy mi meg tudjuk érteni Itália dicsőségét, amely most e szóban szántja végig a világot: Nobile I A kéklő olasz ég alól, a perzselő itáliai meleg, kényelmes ott­honból útra kelt egy olasz argonauta, bogy a hó ée jég birodalmának vég­telen ismeretlenjében uj bizonyosságok Után kutasson. Nem magáért, nem önös dicsőségért indult az olasz ex­pedíció a biztosabb halálba, mint sikerbe, hanem az emberi civilizá­cióért, amely térben és időben nem tűr bizonytalanságot. Itália dicsőségének a testvériség jogán lelki részesei vagyunk s az elindulás pillanatától együtt repültünk Nobilével ób utas társaival s mikor aikertlt elérniük az északi sarkot, ahová kitűzték az olasz lobogót óa a kettős keresztet, mi is ott térdel­tünk az imádkozók sorában. Mikor pedig a kétségbeejtő bizonytalanság eltakarta Nobile útját s az Itália katasztrófáján keresztül Olaszország lelki szorongás mártirperceit élte, mi magyarok ott voltunk a töprengők sorában. A csodás rádió szárnyán világgá röpített jeladás az Itália sor­sáról és Nobile expedíciójának álla­potáról ad hirt a mi minden sikert jelentő hirt ngy fogadunk, mintha testvérünk jó sorsáról hallanánk. Tolna vármegye közigazgatási bi­zottsága folyó' hó 13-án, szerdán tar­totta rendes havi gyűlését, melyen a bizottsági tagok nagyszámban vettek részt. A gyűlésen jelen voltak Jankó Ágoston főispán mint elnök, Szévald Oszkár alispán, dr. Hagymássy Zol­tán vm. főjegyző, Jakab László kir. pénzügyigazgató, dr. Halmos Andor kir. tanfelügyelő, dr. Kozacsek Jó­zsef az ügyészség elnöke, dr. őiffy Gyula vm. tiszti főügyész, dr. Haypál Sándor a vm. árvaszék elnöke, Le­gény Oszkár gazdasági felügyelő, Lakos Adolf műszaki tanácsos, dr. Illy György kir. állategészségügyi felügyelő, továbbá Döry Frigyes, Döry László, dr. Kovács Sebestény Endre, Schneider Gábor, Schneider János, báró Schell József, báró Fiáth Tibor bizottsági tagok. A szakelőadók jelentéseinek le- tárgyalása során különÖB figyelmet keltett a vm. tiszti főorvos jelentése. A vármegye közigazgatásügyi álla pota május hóban általában igen jó volt, csupán a dombóvári járás terü­letén fordultak elő a légzőszervek könnyebb természetű megbetegedé­sei tömegesebb számban. A heveny­fertőző betegségek száma is örvende­tesen apadt, csupán 33 községben fordultak elő mindössze 112 meg­betegedéssel s 1 halálozással. Ezek közül esett a kanyaréra 54 meg­betegedés, a diphteritisre 14, a hörg­hurutra 14,. a hasi hagymázra 9, a fültőmirigylobra 14, a gyermekágyi lázra 2 megbetegedés. Jelentettek még ezenfelül 28 gümőkor esetet 3 halálozással. Az élveszületések száma 431, a halálozásoké 361, a születési többlet 70 főre rúgott. A halálokok között az aggkori végkimerülés vezet 72 fővel, utána a légzőszervi lobok 54, a tüdővész 50, szívbaj 36, rák­betegség 27, veleszületett gyengeség 24 esetben kívántak halált. Erőszak által 17 egyén hunyt el és pedig 7 öngyilkosság, 6 baleset és 4 bűn­cselekmény következtében. A gyer­mekhalandóság sajnos meglehetősen magas volt: 252°/o (92 fő), mig a 70 éven felüliek közül 99-en haltak el (27’1°/,). Az elhunytak közül a legmagasabb életkort egy 96 éves egyén képviselte. Hatósági egészség­ügyi felügyelet alatt állt a múlt hó­ban a szekszárdi br. Augusz féle árvaházban nevelt 18 és a pécsi áll. Valamikor, a történelmi időkben, ha a római hadsereg hadba Bzállt s győzelmes harcok után megtért az ősök otthonába, a Cézároknak diadal kapukat emeltek, hogy Róma dicső sége nagyobb legyen. Úgy érezzük, hogy az észak sarki expedíció sikere uj diadalkapukat kíván. Ezeket a diadalkapukat a népek állítják az ő szivükben, hiszen Nobile sikere fez egész emberiségé s Itália dicsőségét az egész emberiség hirdeti. gyermekmenhely által Tolna vár­megye területén kihelyezett 569 gyer­mek. A szekszárdi vármegyei Ferenc- közkórházban ápolásban részesült má­jas hó folyamán 740 egyén, kik kö­zül 156 gyógyultan, 161 javultan, 51 gyógyulásánál távozott, 28 pedig elhalt. Maradt a hó végén 344 beteg, ezek közül 160 elmebeteg. A szálka-, kakasd- és belaci telepeken családi ápolásra kihelyezve volt 301 elme­beteg. Az. elmebetegek száma volt tehát 471, ezzel szemben az összes többi osztályok betegeinek száma mindössze csak 174 személyre rúgott. A szekszárdi mentőegyesületet a múlt hóban 69 esetben, fennállása óta pedig 667 esetben vették igénybe. Ezzel szemben a dombóvári mentő­állomás fenáilása óta mindössze 75 esetben nyújtott segélyt. A kir. pénzügyigazgató jelentése szerint a folyó év május haváig be­folyt állami egyenesadók összege 1.494,944 pengő 45 fillér volt, amely összeg összehasonlitva a múlt év ha­sonló időszakában befolyt egyenes adók 1.580,582 pengő 16 fillér ösz- szegével 85,637 pengő 71 fillérrel kedvezőtlenebb az előző év eredmé­nyénél. A forgalmi adók bevétele az idei év első öt havában 91,240 pengő 74 fillér volt, szemben a muH év 87,504 pengő 60 fillér összegével Az illetékek bevétele az idén ezideig 829,621 pengő 44 fillér volt, szem­ben a múlt év 932,922 pengő 95 fillér eredményével. A köztartozások befizetése terén tapasztalható lany­hulás oka az általános gazdasági vi­szonyokban keresendő. A kir. tanfelügyeld jelentése sze­rint május hóban az oktatás a vár­megye valamennyi népoktatási inté­zetében zavartalanul folyt, kivéve a pári, gyántpusztai (Majaamiklősvár), simon máj or—fácánkerti és izményi elemi iskolákat, melyeket a vármegye alispánja különböző járványos beteg­ségek miatt ideiglenesen bezárni kény­szerült. A vallás és közoktatásügyi miniszter az Országos népiskolai épi tési alapból Gindlicsalád községnek a már engedélyezett 8 000 pengő ál - lamsegélyen és 4000 pengő kölcsö- nön felül még 6.000 pengő állam­segélyt engedélyezett. A vármegyei gazdasági felügyelő I jelentése szerint az időjárás egész | májusban szokatlanul hűvös volt, bő- | séges csapadékkal. Számottevő fagy­kárt jelentettek a dombóvári és a tamási járásokból, ahol a mélyebben fekvő helyeken a burgonya, a ten­geri, de kiváltkép a bab Uagyrésze elfagyott. A tengeri és burgonya a szenvedett károkat kiheverheti, de a babot sok helyen njból kellett el­vetni. A hűvös időjárás a vetéseket is visszatartotta a fejlődésben. A rozs el virágzott, a búza teljes virágzásban van. A tavasziak a meleg beáltával gyors fejlődésnek indultak.. A takar mánynemüek kaszálása folyamatban van s annak az időjárás is kedvez. Az államépitészeti hivatal jelentése szerint az útépítési munkák közül a bonyhád—tevel—murgai 20 km. és a szekszárd—diófacsárda—kölesdi 12 4 km. szakaszokon a kőpálya'be­építés, hengerelés folyamatban van, az állami közúton a paksi átkelési szakasz kiskockakőburkolási munká­latai befejezés előtt állanak. A vár megyei nj közkórház épitése teljes erővel és tervszerüleg folyik. Az igazgatói épület néhány nap múlva fedél alá kerül; az igazgatási épületen teljes felegyen, a főépületen első emeleti falegyen éretett el; a gazda­sági épületen és a fertőzőbeteg-pavil- lonoknál pedig az alap betonozási és felmenő fal falazást munkák vannak folyamatban. A dunaföldvár—duma- kömlődi that. közút 13—17 km. sza^ kasz folytatólagos építésére a köz- igazgatási bejárás megtartatott és ezen költségvetéBÍleg biztosított út­építés rövidesen megindnl. Az utügyek tárgyalásának kap­csán Schneider János bizottsági tag a Gemencben létesítendő ^hajóállomás létesítésére és a hozzávezető ut ki­építéséé vonatkozólag tett indítványt, mert elsőrendű érdeknek tekinti, hogy a gazdák terményeinek elszállí­tására megyénk alsó részében is megfelelő viziut álljon rendelkezésre. A bizottság helyesléssel fogadta az indítványt, mégis Jankó Ágoston fő­ispán, Szévald Oszkár alispán és Döry Frigyes bizottsági tag hozzá­szólása után olykép határozott, hogy bevárja a Sió hajózhatóvá tétele ügyében való döntést. Amennyiben az kedvező eredménnyel nem kecseg­tetne, ngy a kereskedelemügyi minist - térnél a gemenci ut kiépítését fogja kérelmezni és szorgalmazni. Az egyes kisebb ügyek letárgya- lása után a gazdasági albizottság és a gyámügyi fellebbviteli küldöttség tartott ülést. Időjelzés. A szekszárdi meteorológiai állomás 1928. évi junius hó 7—13-iki fel­jegyzéseiből : Hőmérséklet: maximum 377 C°juu. 11-éa. » minimum 13‘2 C° jun. 13-áa. Csapadék: eső ____0’4mm. jun. 7-én. Ös szesen: 0*4 mm. A vármegyei közigazgatási bizottság Olásé.

Next

/
Thumbnails
Contents