Tolnamegyei Ujság, 1928 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1928-06-09 / 24. szám
X. évfolyam. 24. szám. Egyes szám éra 30 fillér. Szekszárd, 1928 junius 9 TOLNAMEGYEI UjÜG KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. inrfcesztSség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank ép Ölet ében. Telefonnám 85 és 102. — Egyes széni ára: 30 fillér. Előfizetési dij félévre 4 pengő (50.000 korona)« egész éne 8 pengő (100.000 K). Szerkeszti: SCHNEIDER JANOS. A lap aiegjelealk minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija ! pengő. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 8 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. Külpolitika! és gazdasási helyzetünk*. Külpolitikái tekintetben a nemzetnek az az elszigeteltsége, amely még másfél évvel ezelőtt fennállt, lényegesen enyhült egyfelől az olasz-ma* gyár barátság kifejlődése révén, másfelől azáltal, hogy az európai köz vélemény a Rothermere agitációjával kapcsolatban mind jobban tudatára jön azoknak az igazságtalanságoknak, a melyeket a trianoni szerződés Magyarországon elkövetett. Dacára ennek, ma még nem érett meg a helyzet arra, hogy békerevizióról beszélhessünk. Erre egyedül a Népszövetség alkotmányának 19. cikke adna módot, amely lehetővé teszi, hogy a Népszövetség egyes államokat figyelmeztethessen az olyan állapotok megváltoztatásának szükségességére, ame lyek az európai békét veszélyeztethetnék. Ez az intézkedés azonban csak fakultativ jellegű és minthogy még igénykérések esetében is csak egyszerű ajánlásra szorítkoznék, amelyet kikényszeríteni sehogy sem lehette, gyakorlati értékét nem szabad sokra becsülni. A békerevizióra ma egyelőre csak egy ut kínálkoznék: az, ha mi szomszédainkkal barátságosan meg tudnánk egyezni bizonyos, az európai béke szempontjából aggá lyos határok megváltoztatására. Vannak is jelek arra, hogy egyes szomszéd országok mérvadó politikai vezetői kezdenek ilyen lehetőségekkel megbarátkozni. De ezeket a közeledési kísérleteket is egyelőre bizonyos tartózkodással kell fogadnunk, mert hiszen ezeknek az országoknak közvéleménye erősen ellenséges indulatot tanúsít Magyarországgal Bzemben, a míg pedig ez a hangulat fennáll, csak minimális mértékben számíthatunk engedményekre és ezekkel aztán egész számlánkat kiegyenlítettnek kellene tekintenünk. Azok a külföldi politikusok is, akik a Magyarországhoz való közeledés mellett foglalnak állást és megcsillan- tátják szemünk előtt ezzel kapcsolatban a trianoni szerződés revíziójának lehetőségét, mindig olyan megoldásra gondolnak, amely Magyar- országot belekényszeríti abba a politikai alakulatba, amelyet ma a kis- antant neve alatt ismerünk. Ez az ut azonban járhatatlan reánk nézve. Ebbe az alakulatba tisztességesen, az ezzel vállalt kötelezettségek teljesítésének szándékával belépni a magyar nép érdeke ellen való volna. Az pedig, hogy ahhoz bizonyos%átsó gondolatokkal, az ily módon vállalt kötelességek későbbi megszegésének szándékával csatlakozzunk, a magyar hemzet jellemével, egész gondotko- zásmódjával nem férne öbszo. A békerevizióra csak akkor fog elérkezni az idő, amikor a Magyarország * Elmondotta bonyhádi beszámolóján dr. Gratz Gusztáv ny. miniszter, országgyűlési képviselő. ellen megalakult kisantant fel fog bomlani és igy fog aztán valamely uj alakulatnak helyt adni. Est az időt ki kell várnunk. Azok az ellen tétek, amelyek a kisantant egyes államai között egyfelől az Oroszországot, másfelől az Olaszországot illető kérdésekben megnyilvánulnak, de az a körülmény is, hogy Olaszországnak Magyarországhoz, Bulgáriához, .Görögországhoz és esetleg Lengyelországhoz való közeledése folytán a Magyarország bekerítésére alakult kisantant egyes államait most már szintén bekerített állapotba hozták, azzal a reménnyel kecsegtet, hogy talán el fog érkezni az az idő, a mikor a kisantant eltűnése után az európai béke szempontjából kielégítőbb nemzetközi alakulatok fognak Középeurópában létesülni a trianoni béke megfelelő revíziójának alapján. A békerevizió kérdését benn az országban azzal lehet legjobban szolgálni, ha a nemzetnek a nagy kér désekben való egységét minél ssilár dabbra kovácsoljuk. Ez a feladat különösen fontos ott, ahol — mint Tolnamegyében — németajkú nemzeti kisebbség is él. Ez a kisebbség azonban ősidőktől kezdve mindig inkább németajkú magyarnak tekintette magát, mint magyarországi németnek. A nemzeteket nem annyira a faj és vér közössége kovácsolja eggyé, mint az eszméknek, a léleknek, a céloknak, az érdekeknek közössége, ez pedig a nagy magyarság és annak németajkú részei között mindig létezett. A németajkú polgárság csak saját érdekében cselekszik, ha azt a magyarság érdekeivel való teljes összeforrottságot, amelyet őseitől örökölt, a maga részéről is meg őrzi és változatlan formában vagy talán még erősebben összekovácsolt alakban fogja utódaira átszármaztatni. Tolnavármegyében mindkét részről valóban ideális alakban van megvalósítva a nagy magyarságnak és németajkú részének szellemi és érzés beli összeolvadása egy teljes lelki közösséggé. Ennek a megfontolása és utódainkra való átszármaztatása elsőrangú nemzeti érdek és ennek megóvásában Tolnavármegye lakossága mint a múltban, úgy a jövőben is bizonyára példával fog előljárni. A mi a gazdasági helyzetet illeti, úgy kétségtelenül egy-két sötét pont is mutatkozik a láthatáron. Egy ilyen sötét pont állami kiadásainknak tüldimenzionáltsága. Érthető Ugyan, ha a mai súlyos helyzetben mindenki az államtól vár költséges gazdasági kezdeményezéseket. De sohasem szabad elfelejtenünk, hogy az a két pénzügyi válság, ametyen Magyarország a 70 es évek oíbó és a 80-as évek második felében ^keresztülment, hasonló mentalitásból fakadt, mint ákailyen ma sokfelé uralkodik. Akkor is mindenki állami beruházásokat és uj intézményeket követelt, a kép- I viselőház ismételten nemesók tudó- | másul Tett bizonyos hiteltullépdseket, hanem egyenesen sajnálkozását fejette ki, hogy a kormány üdvös célokra nem fordított még nagyobb figyelmet, de az eredmény a teljes pénzügyi fennakadás volt és a deficites évek hosszú sorozata. A második sötét pont a gazdasági láthatáron keres Zedelmi mérlegünk kedvezőtlen ala kulása, amelynek folytán saját gazdasági vérkeringésünk medrei mind fokozódó mértékben fogynak ki külföldi országok javára. Nem szabad ugyan elfelejteni, hogy valamely nemzet gazdasági helyzete nem egyedül a kereskedelmi mérlegtől, sőt még csak nem is a pénzügyi mérlegtől, hanem annak gazdasági mérlegétől függ. Ez azt jelenti, hogy az az or szág is mutathat fel gazdasági elő haladást, amely több árut hoz be, mint amennyit kivisz és többel tartozik a külföldnek, mint a mennyivel a külföld neki tartozik, feltéve, hogy saját termelésének értéke pótolja a külkereskedelemben ób a fizetési egyenlegben mutatkozó hiányokat. De még ha kétségbeesésre nincsen is ok, ez még a legjobb esetben is, a kereskedelmi mérleg kedvezőtlen alakulása legalább is lassítja saját gazdasági fejlődésünket. A harmadik sötét pont a gazdasági láthatáron a mezőgazdaság válsága. Ez világjelenség, amely 1920 ban Amerikában kezdődött és onnan terjedt lassan tovább Európára is. Oka ezúttal nem úgy, mint a 80-as éfrékbeo, az uj gabonaterttletek megnyitása folytán bekövetkezett túltermelés, hanem a fogyasztóképességnek a háború foly tán bekövetkezett csökkenése, melyet német tudósok saját hazájukban 40- 50 százalékra becsülnek, A keresletnek világszerte való csökkenése okozta, hogy • a mezőgazdasági termények áralakulása nem tudott lépést tartani a mezőgazdasági termelés szempontjából szükséges ipari cikkek áralakulásával, azaz a mezőgazdaság oly helyzetbe-került, amelyben költségei állandóan növekedtek, jövedelme pedig alig emelkedett vagy egyenesen megcsappant. Ha az 1923. évi árakat száz egységnek veszem, akkor 1926 ban a mezőgazdasági termékek értéke 88, az ipariaké 125 volt, 1927- ben a mezőgazdasági cikkek ára ugyan 119 re emelkedett, de még jobban, 141-re emelkedett az iparcikkek ára. Az utolsó időben azonban mutatkozik némi javulás, mert 1928 május havában a mezőgazdasági és az ipari termékek indexszámai 132: < 139 re nivellálódtak. Ez talán biztató a tekintetben, hogy a mezőgazdasági válság sem fog tovább suiyosodni. Mindaz a haladás, amelyet Magyar- ország az utolsó évtizedben elért, csak a magyar nép életösztöne teljesen egységes megnyilvánulásának és az ennek folytán megvalósult mintaszerű és a külföld előtt is im ponáló nemzeti egységnek köszönhető. Ennek megőrzése legbiztosabb záloga { a jövő fejlődésnek. Trianoni gyászfinnepély Szebszárdon. Nyolc éve múlt annak, hogy a magyar kormányt a trianoni szégyen- béke aláirására kötelezték, amely leszakította az ezeréves Magyarország kétharmadrésiét és a csonka országot megfosztotta minden gazdasági élet- forrásától. A nyolc év óta vérző ország lakossága e hó 3-án, vasárnap népgyülések, gyászünnepélyek kere tében mutatott rá a trianoni -béke igazságtalanságaira és tarthatatlanságára. E társadalmi összejövetelek eredményeképpen a városok és köz gégék polgársága kéri a kormányt, hogy sürgősen tegye meg a lépéseket a szégyenbéke megváltoztatása érdekében s azt terjessze a Népszövetség elé. Szekszárd város hazafias lakossága is e napon délelőtt 11 órakor gyász- ünnepélyt tartott a Szekszárd szálló nagytermében, amelyen a város előkelőségén, társadalmi egyesületeinek vezetőségein kívül a polgárság oly nagy számban jelent meg, hogy a megjelentek legnagyobb része a szárnyasajtókon kívül, csak szorosan egymás mellett állva hallgathatta az ünnepély programmját. A gyászünnepélyt a Szekszárdi Dalárda nyitotta meg a Hiszekeggyel, amelyet a közönség állva hallgatott végig. A dalárda éneke után Ferger Ferenc földmiveS szavalta el mély hatással Szathmáry István „Újranagy lesz Magyarország“ cimü költeményét. A szavaiét, akit a pünkösd másnapján tartott vitézi napon a Hősök szobránál is szavalni hallottunk, a közönség lelkesen megéljenezte. Ezután a Szék szál di Dalárda dr. Gauser Rezső karnagy kiváló vezetése mellett énekelte el a „Nem, nem, soha 1“ kezdetű dalt, amely könnyeket szöktetett a hallgatóság szemébe. Majd dr. Dulin Jenő ügyvéd a közönség általános helyeslése közben mondotta el ünnepi beszédét, amely mindvégig nemcsak lekötötte, hanem magával is ragadta a hallgatóságot. Beszéde elején az ezeréves Magyar- ország rettenetes csapásaira mutatott rá, de a magyar nemzet Trianonnál nagyobb megsségyenitéaben nem részesült soha, mert itt a nemzet önérzetét gázolták le. Utalt aria, hogy a trianoni szerződés nem szerződés, hanem egyoldalú, önkényes napi- parancs, amelynek aláirására egy elesett nemzetetet kónyszeritettek. Erre a „bókó“-re alapítani nem lehet, mert az hazug alapokra van őpitve>: igazságtalan, erkölcstelen és esztelen. Hamis alapokra épült, mert feldarabolásául azt hozták fel, hogy Magyarország bűnös a háború fel- idésésébeo, amely már fényes cáfolatot nyert a hiteles iratokból. Erkölcstelen, mert állítólag szabadságot és boldogulást akar részünkre biztosítani, de ugyanekkor megfoszt bennünket minden gazdasági óletforrá.
