Tolnamegyei Ujság, 1928 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1928-05-19 / 21. szám

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG

1928 május 19.

— KI kell tórni a mentőautó elől.

A fennálló szabályok szerint a mentőautók és tüzoltókocsik elől 'a járókelőknek ós a fogatoknak idejében ki kell térni. A szekszárdi közönség

— úgy látszik — ezekkel a rendel* kelésekkel nincsen tisztában, mert a napokban is egy sajnálatos eset történt a szekszárdi mentőegyesület mentőkocsijával. A Széchenyi utcában haladó áruval rakott szekér az állandó tUlkölés dacára sem tért ki, sőt amikor a mentőautó'mellette elhaladt, a kocsi tulajdonosa ostorával végigvágott az autó ablakain. A mentő- egyesUlet elnöksége ezúton is figyelmezteti a közönséget arra, hogy jövőben mindazokat, akik a mentőautó elől ki nem térnek, a rendőrhatóságnak feljelenti.

— A szekszárdi mentőállomás a

múlt hóban 66 esetben nyújtott első segélyt, illetőleg teljesített betegszállítást. Az 1928. évben a szekszárdi mentők működését ezideig 258, az egyesület fennállása óta pedig — tehát kb. egy év óta — 598 esetben vették igénybe. Ez adatokból is kitűnik, hogy az Országos Mentőegye* sülét szekszárdi fiókja fennállásának rövii ideje óta mily óriási szolgálatokat tett a vármegye egészségügyé nek és életbiztonságának. Ezzel is beigazolódott, hogy a mentőegyesület minden erkölcsi és anyagi támogatást megérdemel.

— A vásároknak a szombati népről más napra való áthelyezése. A

m. kir. kereskedelemügyi miniszter nemrégiben körrendeletét bocsájtott ki, melyben utasitja az egyes városok és községek közönségét, miszerint vegyék fontolóra azt, hogy vásáraikat, melyeket eddig szombaton tartottak meg, más napra helyezzék át. A körrendelet kiadásának indokát az a körülmény képezte, hogy Magyar- országon a kiskereskedelem túlnyomó - részben zsidó hitfelekezetü egyének kezén van, akiknek ünnepe szombat lévén, az e napra eső országos vásárokon való megjelenésben akadályozva vannak, ami nemcsak az ő saját, de az egész vásárlátogató közönség hátrányára is szolgál.

— A szekszárdi kórház épitóse gyors tempóban halad előre. Az ad minisztraciós és felvételi épületnek elkészült a földszinti falegyene és ha az időjárás nem fogja megakadályozni, a jövő héten meglesz a sebészeti és belgyógyászati főpavillon földszinti falegyene is. Az igazgatói épület falai már állanak és most rakják rá a | fedélszerkezetet. A baktai ut mellett ! fekvő gazdasági épület alapozása |

szinte hamarosan elkészül és megkezdődött a tüdőbeteg-pavilion alapozási munkája is. Az építésvezetőségtől vett információ szerint decent bér hó elsejére az összes épületek tető alá kerülnek és mert a homlokzatok egyidejűleg kőh£l és disztég- lából lesznek, erre az időpontra az összes külső munka elkészül. Télen át a falak kifagynak és tavasszal majd kezdetét veszi az elhelyező, belső vakoló, felszerelő és festő munka is.

— Egyesületi hírek. A m. kir. belügyminiszter a nemrég alakult Bonyhádi Szinpártoló Egyesület alapszabályait láttamozta és működését engedélyezte. — Tolnavármegye alispánja a Magyarországi Német Nép művelési Egyesület kövesd-pusztai (Bátaszék határában) grábóci, len- gyeli és szálkái helyi csoportjainak megalakulását tudomásul vette, illetőleg működésük folytatását engedélyezte. — A Magyarországi Cipész és Csizmadia Munkások és Munkásnők bonyhádi csoportjának újjá szervezését, továbbá a Vármegyék és Városok Országos Mentőegyesülete szekszárdi fiókegyletének működését a vármegye alispánja szintén tudomásul vette.

— Mindenféle akkumulátorok töltését vállalják Titte Testvérek, Szekszárd.

— A Ferenc közkórház betegforgalma. A vármegyei Ferenc közkór- házban márciusról visszamaradt 387, április hóban felvétetett 350, ápolásban részesült tehát a múlt hónapban összesen 737 beteg, kik közül 153 gyógyultan, 139 javultan, 27 gyógyit- hatatlanul távozott, 22 pedig elhalt. Ápolásban maradt tehát 396 beteg; ezenfelül pedig a szálkai és a kakasd- belaci családi ápolási telepeken mintegy 280 elmebeteg.

— Osztrák gazdák rólunk. Az osztrák gazdak magyarországi tanul- mányutjaról ennek egyik tekintélyes résztvevője: Much sei Simon alsóausztriai nagybirtokos, aki Szekszár- don léte alkalmával lelkes hangú magyar beszédet is mondott, a „Landpost“ részére megirt cikkében igen rokonszenvesen emlékezik meg. A tanulmányút előzményeinek rövid leírása után, amely a látogatásnak alapgondolata a trianoni szenvedésben a testvériség és együttérzésnek ápolása volt, lelkesen irja le azt a kellemes és feledhetlen benyomást, amelyet a tanulmányút résztvevői szereztek. Többek között megemlékezik arról a kedves előzékeny és tapintatos fogadtatásról is, amelyben a tanulmányúton lévő gazdákat Szekszárd előkelő közönsége részesítette, amely rájuk nézve örökké emlékezetes marad. Nagy elragadtatással emlékezik meg a Paradicsom pusztai látogatásról is, ahol látni lehetett, hogy mit tehet az a gazda, aki kizárólag hivatásának él, amelyért minden egyebet feláldoz, hogy a hazájára szakadt sötét éjszakában népének Útmutatója legyen a szebb jövő hajnalhasadásához. Mindvégig nemes érzéssel és lelkes hangon megirt szép cikkének befejezéséül annak a reményének ad kifejezést, hogy biztosan ütni fog a szabadulás órája és Magyarország munkaakarása és népességének mély összetartozandósági érzése folytán záloga és védbástyája marad a nyugati kultúra fentartásá- ! nak a kelet barbarizmusával szemben. |

— A fagy és a gyümölcsfák permetezése. Az utóbbi napok zord időjárása a gyümölcsösökben és szőlőkben némi kárt okozott. -Megállapítható, hogy az idei károk is ott a legnagyobbak, ahol a megfelelő mun- kálást és kezelést a múltban elhanyagolták. illetékes helyen most felbivják a gazdatársadalom figyelmét arra, hogy az eddig matatkozó károsodások még bizonyos mértékig ei- hárithatók, helyrehozhatók a rendszeres növényvédelmi védekezés által. Indokolt tehát, hogy közvetlen virágzás után a gyümölcsfáknál a szőlőkben pedig a rendes időben a permetezéseket a földmivelésügyi minisztériumnak már előzőleg kiadott utasítása szerint intenziven elvégezzük. Száz liter vízben negyed kiló szul- farolt és negyven deka arolát kell keverni és azzal permetezni. Szőlőkben a permetezést lehetőleg május 15-ig kell elvégezni.

— Van-e már rádiója? Ha nincs, kérjen árajánlatot Fábián Sándortól Szekszárdon. Hitelbank palota.

— Átjön a hosszlavina Newyork- bői?’ — a Pesti Tőzsde számának vezető cikke. A városok uj kölcsön- tárgyalásairól, a Salgótarjáni párisi kottirozásáról, a Tabacus felszámolásáról, az alakuló malomtrösztről, a favoritértékek áremelkedéséről, a Hungária—Spódium fúziós tárgyalásairól, a Ganz-Danubiusról, a hajózási kérdésekről szenzációs tudósításokat közöl a lap, melybe dr. Temesváry Imre, dr. Marschall Ferenc országgyűlési képviselők és mások írtak cikkeket. Érdekes biztosítási, textil, autó és árupiaci melléklet egészíti ki a 28 oldalas lapot.

— A regölyi és apari tehén- és Uszödijazás. A Tolnamegyei Gazdasági Egyesület április hó 29 én Re- gölyben, május hó 6 án pedig Aparon rendezett tehén- és üsződij ázást. A regölyi díjazást megtekintette Dencz Ákos dr, a kerület orsz. képviselője is. Résztvettek még báró Fiáth Tibor

g. e. elnök, báró Jeszenszky Andor, Bernáth Béla, Dióssy Endre, Stockin- ger János s sokan a környékből. Regöly községben azért rendezett a Tolnamegyei Gazdasági Egyesület főképen díjazást, hogy a még aránylag uj keletű szarvasmarhatenyósz- téssel bíró község és környéke lakosainak megmutassa az utat, amelyen haladnia kell, ha jó eredményt akarnak elérni. Sajnos a lakosság nem értette meg, vagy nem akarta ezt megérteni, mert azoknak az állatoknak a tulajdonosai, amelyek díjazásra nem kerültek arra való érdemesség hiánya miatt és dijakra számot nem tarthattak, azonnal eltávoztak anélkül, hogy a bírálat menetét figyelték volna. Be kell látni a kistenyésztők- nek, hogy a díjazásoknak fő célja nem az, hogy egy-két dijat nyerjenek, hanem az, hogy a bíráló bizottság munkája nyomán lássák meg azt az utat, melyet követniök kell. A felhajtott 134 állat közül 16 állat nyert dijat. Első dijat nem adott ki a bíráló bizottság. Második dijat kapott Dobos József és Kovács József regölyi kisgazda tehenéért, illetve üszőjéért. A többi második és harmadik dijat kapott. — A május hó 6-án rendezett apari kiállítás anyaga Bókkal jobb volt. Ápar állatállománya, különösen ami a teheneket illeti, nagyjában a vármegye legjobb anyagához tartozik és kiemelendő különö- I sen az a tenyésztői kedv, ami Apa- [

ron és környékén megnyilvánult. Feltűnő volt, hogy mig a többi tolnamegyei községben inkább növendék állatoknál mutatkozott javulás, Apa- ron a növendék állatok, különösen a bikák sok kívánni valót láttattak. Ennek oka csak a még mindig hibás nevelésben keresendő egyedül mert a teheneik jók és kiváló apaállatokra sem sajnálták a pénzt. Apar község gazdái az okszerű állattenyésztés minden munkájához szívesen csatlakoztak, igy ott a tejellenőrzós is igen szép eredményeket mutat fel, hisz- szűk, hogy a növendék állatok észszerű nevelésére is több gondot fog- nak fordítani és a növendék állatokat legnagyobb fejlődésük idején jobban táplálják, tehát hosszabb ideig szoptattatják, valamint a levegőn szabadban való mozgásra is alkalmat teremtenek a legelőn készített kifu- tókkal. Ha ezt Apar község lakos- sága megszívleli, akkor pár év múlva állattenyésztése az első lesz a vármegyében. — A kiállításra 70 darab tehenet, 36 darab üszőt és 43 darab bikát hajtottak fel. Rózsay Elemér és Schlichtherle Lipőt elnöklete alatt álló bíráló bizottságnak nehéz munkája volt, mert a sok jó anyag közül kellett kiválasztani a legjobbat. A birálat végeztével dr. Kurcz István főszolgabíró magyar nyelven, dr. Barabás Imre főállatorvos pedig német nyelven mondott buzdító beszédet a kiállító tenyésztőknek. A díjazott 29 darab állat tulajdonosai közül első dijat kaptak : Bitter Péter, Fauszt János, Dorn János apari és Kramer Konrád mucsfai tenyésztők kiváló teheneikért, illetve üszőért. A földmivelésügyi miniszter 40—40 pengős pénzjutalmában kiváló bikagondozásért a következő bikagondozók részesültek : Regöly bon: Tóth Fereúc, Aparon: Elmauer József apari, Läufer János mucsfai és Gaics József izményi bikaápolók.

— A tavaszi állatösszeirás eredménye Tolnavármegyében a következő : 80 938 szarvasmarha, 63 bivaly, 43 384 ló, 312 szamár, 35 öszvér, 131.881 sertés, 71.387 juh és 442 kecske. Az 1927. évi eredménynyel szemben a szarvasmarhaállomány 1133 el (l'5°/o), a sertésállomány 5607 (4°/o) darabba] emelkedett; a csökkenés a lovaknál 555 darab (1T%), a juhoknál 9305 drb. (10°/o). A sertésállomány növekedése főképen a múlt évben kisebb vesztesé geket okozott sertésvész javára Írandó, mig a juhállomány tetemes csökkenése az alacsony gyapjuárak követ kezménye.

— Elfogtak egy szökött fegyepcef Szekszárdon, A szekszárdi állam- rendőrség e hó 16 án egy régóta keresett, szökött kommunista fegyencet tett ártalmatlanná. Gyulai Pál 32 éves szekszárdi lakost több rendbeli lopás miatt négy évi fegyházra Ítélték, büntetésének kitöltése előtt azonban 1926. évben a hartai állampusztáról megszökött. Országos körözést rendeltek el kézrekeritése érdekében, azonban eddig Tolnavármegye különböző községeiben bujkálván, nem sikerült őt ártalmatlanná tenni. Végre a szekszárdi államrendőrség bizalmas bemondás folytán Szekszárdon, Patakutca 2. sz. alatt, hozzátartozóinak a lakásán megtalálta, ahonnan megbilincselve kisérték be az ügyészséghez. Lakásán egy versenykerékpárt találtak, zsebeiből pedig különböző betörőszerszámok kerültek elő.

natschenliaclier Ödön és Fin és sirkőgyára, síremlékek nagy raktára.

kőfaragó Szeme: Szekszárd, vasúti fasor 14. — Tűzifa ölenként és vagóntételek- ben. Cementáruk: u. m. kutgyürQk, hidcsővek minden átméretben, kuttető, kerítés és kapuoszlopok, etető és itató vályúk, hornyolt cementcserép, friss cement, vakolati kőpor, terazzó és műkőzuzalék, csiszoló anyagok, dunahomok, dunakavics. — Műkő: sírkövek, sirszegélyek, sirfedlapok készítése stb. — Síremlékek: gránit, márvány, műkő, készpénzárban részletre is. Vállalom temetőkben a már meglevő síremlékekre utánvésést és aranyozást, helyben vagy bárhol a vidéken is, régi sírkövek átdolgozását, fényezését, legjutányosabban előleg nélkül pontos szállítási határidőre.