Tolnamegyei Ujság, 1928 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1928-04-21 / 17. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1928 április 21. I ■ I falóban művészi és modarn fénykéneket HŐGER fóhercegi udvari fényképész készít SZEKSZÁRD Széchenyi-utca 28. szám (Molnár féle házban). I knltarális alkotás létrejöttét. Nagy hatása volt a beszéd ama részének, amelyben Bethlen István gróf politi­kájának sikereire mutatott reá, amely sikerek előfeltétele a nemzet egész egyetemének az összefogása, össze­tartása volt. Ez a politika az, úgy­mond Zlinszky, amely, ha a nemzet tovább is összetart, legyűri minden bajunk kutforrását: Trianont. Majd Bothermere lord kiváló akciójáról szólva, áttért az adózás kérdésére, kijelentvén, hogy ezen a téren az igazság elvének kell érvényesülni. Ismeri a polgárság és kisiparosság nehéz helyzetét és adózásuk szinte elviselhetetlen terheit, azonban ezen a jelen helyzetben változtatni alig lehet. Minden remény megvan azon­ban arra, hogy ezek a terhek csök­kenthetők lesznek. ígéri, hogy min­den hozzá forduló választója sérelmét orvosoltatni fogja, ha a kérelem, amellyel hozzá fordulnak, becsülete­sen keresztül is vihető. A forgalmi adóügyben, amely fájó sebe a kereskedőknek és iparosok­nak, tárgyalásokat folytatott a pénz­ügyminiszterrel, aki megigérte, hogy a paksi választókerületbe leküld a pénzügyminisztériumból egy minisz téri tanácsost, hogy az a helyszínén megvizsgálja és orvosolja a1 forgalmi adó körül felmerült sérelmeket. A nagy megelégedést keltő, szép beszéd után Erdélyi Aladár dr. ceg­lédi képviselő lépett az emelvényre és a tőle megszokott temperamen­tummal tett bizonyságot Zlinszky képviselőnek általa megismert egyéni és politikai kiválóságairól. Szeren­csésnek érzi magát — úgymond —, hogy abban a kerületben van neki szavazati joga, ahol Zlinszky István a képviselő. Köszönetét mondott Zlinszkynek a politikai helyzetet ismertető beseédeért és azért, hogy a paksiak érdekeit oly melegen szivén viseli. Klein Antal dr., Tolna követe szólt ezután és szóvá tette a hitel­viszonyok óriási magas kamatterheit. Bejelentette egyúttal, hogy ígéretet hallott a pénzügyminisztérium és a Nemzeti Bank részéről a kamatláb közeli csökkentésére vonatkozóan. Elismeréssel emlékezett meg egyúttal mindazokról, akik a kerületben az adókivetés ügyét az igazságnak meg­felelő módon kezelik. Dr. Klein Antal nagy tetszéssel fogadott beszéde után dr. Grosch József, a párt alelnöke köszönte meg a beszámolót és a választók figyel­Rádió elterjedésének érdekében W' •! I az akkiimulátortöltés árát a felére szállítottam le, miáltal a rádió üzemköltsége | lényegesen kisebb lett. — Szakszerűen, garancia mellett töltők. — Az akkumu- 1 látorokért elküldök és töltve visszaszállítom és bekapcsolom. fábíán sAndor ssaíüí'ssasi 1 a nagytrafik mellett. 9^* Telefon: 13 9. szám. mét, majd javaslatára táviratilag üd­vözölték gróf Bethlen Istvánt minisz­terelnökségének hétéves évfordulója alkalmából. Zlinszky képviselő a délután folya­mán kiséretével együtt felkereste a Katholikus Kört, az Iparos Olvasó Kört és a Kereskedelmi Csarnokot, ahol a legnagyobb szeretettel fogad­ták és lelkes, buzdító beszédeit nagy tetszés mellett hallgatták. Este a kaszinóban 150 teritékü halvacsora volt a népszerű képviselő tiszteletére. A lakomán dr/Kovács- Sebestény Endre pártelnök tartotta az első felköszöntőt, a kerület kép­viselőjének a megbecsülését kötvén a választók lelkére. Zlinszky képviselő tett azután bensőséges szavakkal fogadalmat a haza és a kerület érdekeinek a vé delmére, kérve választóit, hogy az eddigi bizalommal viseltessenek iránta továbbra is. Dr. Klein Antal a paksi választók nevében hűséget ígért a követnek, akinek frigye a kerülettel felbonthatatlan. Molnár Sándor „ ref. lelkész pompás beszéde után dr. Fülöp Lajos történelmi adatokból fel­épített kiváló okfejtés mellett gróf Bethlen István államférfim nagyságát méltatta. Zlinszky képviselő és kísérete hét­főn ntazott el kerületéből Budapestre. Tolnavármegye a kultuszminiszter iskolaépitési programmjában. Gróf Klebelsberg Kuno kultusz- miniszter nagyszabású munkát adott most ki, mely részletesen megvilá­gítja azt a hatalmas programmot, amellyel a népoktatás évszázados mu­lasztásait teljesen kipótolni s a nép­iskolák kiépítésével a tankötelezett­ség végrehajtását lehetővé tenni kí­vánja. E hatalmas munka részletesen sorolja fel az 1931. évig terjedő kulturprogramm megvalósításának fá zisait s ebből megtudjuk, hogy a jel­zett időpontig 8000 tanterem és tanítói lakás felépítése nyer befejezést és pe­dig nagyrészt állami segéllyel, illetve az iskolafenntartó vagyoni viszonyai szerint indokolt kölcsöctámogatással. Ezen építkezésekre a kultuszminisz­ter az utolsó 3 évben 26 millió pen­gőnél többet fordított s ebből Tolna­vármegyére eddig 534.000 pengő jutott. A vármegye iskolahálózatának ki­építésére, illetve a régi, rozoga és egészségtelen iskolaépületek pótlása céljából összesen 125 tanteremnek és 62 tanítói lakásnak megépítését vette programmjába a kultuszminiszter, a melyekből időközben már felépült, illetve biztosíttatott 43 tanterem és 23 tanitói lakás és pedig Dombóvá­ron egy r. k., Döbröközön, Gyulajon Bölcske-Szentandráspusstán, Bele­gen, Tolnanémediben a rk., ág. ev. ref. iskolánál. Simontornyán, Görbőn, Hőgyészen, Szedresen, űcsényben, Mözsön, Németkéren, Nagydorogon, Faddon, Ozora-Döbrente- szőlőhegyen, Tamási-Henyevölgyben, Magyarké- ren, Szekszárd Csatáron. Ezen isko­lák és tanitói lakások egy része a folyó év nyarán fog felépülni, mig a faddi, németkéri, bölcskei, gyulaji, görbői, simontornyai, tolnanémedi rk., magyarkeszi és tamási henyevölgyi iskolák máris felépültek. De nagy jelentőségű e programm azért, mert ebből meg tudjuk még azt is, hogy mely iskoláknak felépí­tését vette tervbe a kultuszminiszter a közel jövőben. E szerint Dombóváron még 4 tan­terem 1 tanitói lakással, Ujdombó- váron 6 tanterem $ lakással, Duna- földváron 3 tanterem 1 lakással, Duna- szentgyörgyön 1, Pusztahencsén 2 tanterem 1 lakással, Faddon 2 tan­terem 1 lakással, Madocsán 1 tan­terem 1 lakással, Pakson a rk. isko Iánál 4 tanterem 2 lakással, a köz­ségi iskolánál 3 tanterem 1 lakással, Alsónyéken 2 tanterem 1 lakással, Bátaszék belterületén 6 tanterem 2 lakással, az uj telepen 1 tanterem 1 lakással, Decsen az alföldi szálláso­kon 2 tanterem 1 lakással, Cserenc- pusztán 1 tanterem 1 lakással, Gindii- család-Kistengelicen 1, esetleg 2 tan­terem 1 lakással, szőlőhegyen 1 tan­terem, a medina-kápolnai szőlőhegyen 1 tanterem és lakás, Mözsön 2 tan­terem 1 lakással államsegély nélkül, őcsényben 1 rk. tanterem lakással, a szőlőhegyen ugyanez a községi iskola mellett; Simonmajor-Julia-ma- jorban 1 tanterem lakással, Tolnán 9 tanterem 2 lakással (rk.), a szige­ten 1 tanterem lakással, Diósberény- ben 1, Hőgyészen 1 izr. tanterem, Gyönkön 1 tanterem lakással (ref.), Simontornyán 1 tanterem lakással (ref.), Udvariban 1 tanterem, Felső- iregen, Magyarkeszi, Majsamiklósvár- Kecsege-pusztán, Kegölyön, Szem­cséd-Csehi-szőlőhegyen, Cikón 1—1 tanterem és lakás, Koppány szán tón 3 tanterem 2 lakással, Dőripatlanon 3 tanterem 3 lakással (a három pusz­tán), Nagyvejkén 2 tanterem 1 lakás­sal, Szálkán 2, Pincehelyen, Tengő­dön, Ladományban és Tamásiban még 1—1 tanterem. Ezekkel a vármegye iskolahálózata annyira ki lesz építve, hogy Tolna­megye kulturális tekintetben a leg. jobb nyugati vármegyék közé sora­kozik, ami annyival is könnyebb feladat lesz, mert a vármegye öt járásában máris az országos átlagon (12*2°/o) alul marad az analfabéták száma, csupán a dunaföldvári járás, ban emelkedett azon túl (15*6°/0). Ezzel szemben a völgységi járás­ben és Szekszárd város területén az analfabéták száma az egész déli or­szágrézben a legkevesebb (8‘8, illetve 9-6%). A kultuszminiszter ezen nagysza­bású kulturprogramja azonban nem­csak a népmüveltség emelésére van jótékony kihatással, hanem az ipar­és kereskedelemre is, mert éveken át foglalkoztatja az építőipart és rokon-' szakmáit s a gazdasági életben a termékenyítő eső hatását érezteteti a még ezután folyósítandó államsegé­lyekkel, amelyekből minden iskola- fentartó a szükséghez képest annyit kap, amennyi az iskolák felépítésére elegendő; közel 2 millió pengőt for­dít tehát most a kultuszminiszter és a községek iskolák építésére vár­megyénkben, melyben ezentúl csak két kis község marad iskola nélkül: Kovácsi és Palatinca. Ezek azonban a szomszédos községekhez csatlakoz­nak s így voltaképen minden tan­köteles számára megnyílik a lehető­sége annak, hogy az általános tan­kötelezettségnek eleget tegyen s vár­megyénk az országgal együtt belép­hessen a demokratikus országok kul- turközösségébe. Dr. Gauser Rezső. A Szekszárdi Dalárda hang­versenye. Múlt szombaton tartotta az egy évvel ezelőtt újjáalakult Szekszárdi Dalárda nagyszabású önálló hang­versenyét, mely valóban hatalmas fejlődésről és ügyes vezetésről tett tanúságot. A vármegyeház nagyterme megtelt előkelő müélvező közönség­gel, akiknek soraiból Jankó Ágoston főispán és Szévald Oszkár alispán sem hiányoztak, nejeikkel. Megjelent a hangversenyen a hidjai Bezerédj család is, hogy tanúja legyen annak a szép sikernek, melyet Bezerédj István földbirtokos kiváló zenei tehet­ségről tanúskodó zongorajátéka ara­tott. A műsort a Szekszárdi Dalárda nyitotta meg Hoppe: Népdalegyve­legével, majd Bezerédj István zon­gorajátéka s ezután Pirnitzer Ede szekszárdi nagykereskedő neje, ének- I művésznő adta elő Bizet: Áprilisi | dalát és Donizettinek „Mari, az ezred Szálén Ebédlő Fűlő' 11. Gtnzkev-svár kizárólagos lerakata. Szekszárdim Legnagyobb választékban Legelőnyösebb árakon Lesmegblzbatólili minőségben P1RH1TZER JÓZSEF ÉS FIAI AruhAzAbah IC SEZLOHG takarók ng|Tolna virmegye legnagyabb áruháza

Next

/
Thumbnails
Contents