Tolnamegyei Ujság, 1928 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1928-04-07 / 15. szám

8 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1928 április 7. világ-filmszínház. Április 7-én i husvét szombatján és április 8-án t vasárnap A GANGES KIRÁLYNŐJE. Főszerepben: Bernhard Goetzke — Regina Thomas — Camille Bert 2 kitűnő amerikai burleszk és Hiradó Április 9-ón, husvét hétfőn : Putty Lya és Josef Schildkraut: Rablólovacgn Harry Liedtke és Xenia Desny: Mav*CSa katonája — Van-e mér rádiója? Ha nincs, kérjen árajánlatot Fábián Sándor­tól Szekssárdon. Hitelbank palota. — Pénzt mért cukorka helyett. A legatóbbi szekszárdi országos vásá­ron a cukorka árusok oly nagy tömeg­ben vonultak fel, hogy a déli órák­ban a közönségnek már beszerzési áron alul kínálták a különböző por­lepte édességeket. A városi rendőri bttntetőbiró a csendőrséggel együtt a cukorkaárusok mérlegeit megvizs­gáltatta és hét árusnál talált rossz, vagy hitelesítetlen mérleget. Az egyik cukorkáénak mérlegtányérja alatt öt darab 20 fillérest találtak s igy min­den vásárlót a lelkiismeretlen ember legalább 4—5 dekával károsított meg. — mérlegek gyártása és Javítása hitelesítve. - Title Testvérek, 8zek- siárd. Telefon 91. — Tolnavármegye cserkészetének fejlesztése. A VIÍ-ik cserkészkerü- letnek a szerb megszállás idején Szék- szárd volt a központja és Éri Emil főgimnáziumi tanár a főtitkára. A megszállás után Pécs lett a kerület székhelye, amelybe a megyebeli cser­készcsapatok továbbra is tartoztak. Mivel vármegyénknek Pécscsel való VBBUti összeköttetése igen kedvezőt­len, a tolnamegyei cserkészcsapatok sem tudtak olyan élénk összekötte tést fenntartani a központtal, mint aminő szükséges és a tolnamegyei cserkészet múltjához illő lett volna. A cserkészkerület vezetősége azért elhatározta, hogy a tolnamegyei cser­készcsapatokat ismét koncentrálja, hogy fejlődésüknek lendületet adjon. Azért megbízta Faludi Ferenc reál­gimnáziumi tanárt, a szekszárdi cser készcsspat parancsnokát a tolnámé gyei cserkészcsapatok felügyeletéve1, valamint feljogosította a csapatok segédtisztjeinek vizsgáztatására. Re­méljük, hogy a megyebeli cserkész- csapatok, melyek legtöbbje a szek­szárdi csapat hatása alatt létesült, ezzel az intézkedéssel uj erőt nyer­nek, aminek következtében Tolna­megyében a cserkészet ismét a régi magas színvonalra fog emelkedni. — Mindenféle akkumulá­torok töltését vállalják Titte Test­vérek, Siek8zárd. — Felhívás a községek elöljáró­ságához. Nemzeti becsületként keze­lendő átiratban kerestük meg az Elöl­járóságokat, hogy a Szabadság-téri országzászló kitűzéséhez minden köz­ség temetőiből a hősi halottak sírjá­ról, vagy történelmi helyről össze­keverve és pontosan félkilogramm földet küldjenek meg egy szent halom létesítése céljából. Hogy szent földből emelkedjék ki az or­szágzászló, amelynek zászlótartóját szószékkel kapcsolatban oldották meg művészi és mesteri kezek. Átiratuk­ban tüntessék fel honnan való a meg­küldött föld, hogy ezek összegyűjtve okiratul szolgáljanak a szent föld történelmi igazolására. A zászlótartó árbócába a csonkaország valamennyi községének és a 63 vármegyének nevével ellátott bronz sászlószögét helyezzük el. Tömegesen érkeznek hazaszeretettől áradó sorok kíséreté­ben a küldemények. A sürgősségre való tekintettel ezúton is felhívjuk a t. Elöljáróságokat, hogy a fél kilo­gramm földet április hó 15-ig a gyűjtőhelyre (Országos Mezőgazda­sági Kamara, Budapest, V., Szabad­ság-tér 10. címre) küldjék fel, mert az országos zarándokhalmából nem hiányozhatik egy község szent röge sem. A mulasztásért nem vállalhatja saját személyében egy elöljáróság sem | a felelősséget, ha késedelem miatt a j község szent röge kimaradna a szent i halomból. A Szabadság téri Ország zászló Kitűzését Előkészítő Bizottság. I —- Megnyílt a szekszárdi zárdái iskola Í8. A kanyaró-járvány miatt bezárt szekszárdi zárdái elemi iskolát az alispán m. hó 26 án egyelőre részben ismét megnyitotta, amennyi­ben a III. osztályosok ismét járhat­nak iskolába. Az őcsényi szőlőhegyi iskola bezárása azonban a kanyaró miatt múlt hó 23 án szükségessé vált. — Fürdőt építenek a tolnai lakta­nyában. A pécsi államépitészeti hivatal nyilvános versenytárgyalást hirdet a tolnai uj és régi lovassági laktanyá­ban létesítendő tiszti fürdők kőműves és vizvezetékszerelő munkálataira. A versenytárgyalás határideje április hó 13-án déli 11 óra. A részletes feltéte­lek 5 pengő lefizetése ellenében a pécsi Frigyes laktanyában szerezhetők meg hétköanaponkint 12—2 óra között. — Minden háztartásban szük­séges mángorlógépek elsőrangú kivitelben, olcsón kaphatók Müller Testvérek műgépészek gépraktárá­ban Szekszárdy Kaszinó bazár. — Megbokrosodtak a lovai. Csák- vári Istvánná kajmadi lakos Ráczegres- pusztáról Kajmád-pusztára hurcolko- dott. A kölesdtengelici országúton búto­rokkal megrakodott szekere szembe­találkozott egy teherautóval. Az autó puffogásától a lovak annyira megijed­tek, hogy az országutról a mélyebben fekvő szántóföldre szaladtak és a fel­borult szekeret magukkal vonszolták. Csákvári Istvánná a kocsi alá kerüli, amely jobblábát eltörte és sulyoB bel bő sérüléseket szenvedett. A szekszárdi közkórházba ápolják. — A Haas FQlöp és Fiai szőnyeg gyár fiókleratot létesített a Kron-cég- nel 1 Négyszegletes plüsszőnyegek, sezlontakarők, összekötő és égy elő szőnyegek, ágyteritők, teveszőr taka­rók állandó választókban kaphatók! — Akció az első szekszárdi ki­rándulóhely érdekében. A Szekszárdi Turul Sport Egyletnek pár évvel ezelőtt sikerült a legnehezebb körül­mények között a város határában fekvő Csörge- tónál strandfürdőt léte­síteni. A fürdő létrehozatalánál a közegészségügyi és sportszempontok mellett főleg az a cél vezette az egyesület vezetőségét, hogy Szekszárd város közönsége részére egy kiránduló- helyet teremtsen. Megfelelő kiránduló- helynek városunk lakossága mindez- ideig hijjával volt s igy a Turul egylet vezetősége valóban fontos célt tűzött ki maga elé, mikor a Csörge tót Szekszárd kirándulóhelyévé akarta tenni. E cél elérésében azonban fel­tétlen szükséges az, hogy a tó kopár partja fásitva legyen és a fürdőtelep kerttel láttassék el. Ez az elgondolás vezette dr. Babits István fürdőigaz­gatót, ki a mozgalmat kezdeményezte. Miután az egyesület szűkös anyagi viszonyai következtében a kitűzött feladatot önerejéből megoldani kép­telen, támogatásért fordult a lelkes közönséghez. A kérelmet az egyesü­let elnöke, Szévald Oszkár alispán irta alá. Ebben az egylet vezetősége felkéri a közönséget, hogy a kertek­ben fölöslegessé vált vagy nélkülöz­I hető növényeket (fákat, bokrokat, | palántákat, virágokat, magvakat stb.) I az egyletnek adomány ózni és az egy. let elnökségéhez (vármegyeháza) mi. I előbb eljuttatni szíveskedjék. Az | akciónak, amint értesülünk, már J eddigelé is szép eredménye van s reméljük, hogy az annak a közön­ség megértő támogatásával, mely ismeri az egyesület céljait és annak önzetlen munkásságát, teljes sikerrel fog járni. — Molnár ruhákat vegyileg fest tisztit. Plisérozá8, gouvrérozés! Gallérok és kézelők hófehérre és tükörfónyesre tisztittatnak. Üzlet: Szekszárd, Kaszinó-bazár. Vidékre naponta postai szétküldés. — Feliemért hulla. Apar község határában egy ismeretlen férfi hullá­jára akadtak. A környékbeli közsé­geknek küldött telefonjelentések alap­ján többen megtekintették a halottat, akiben felismerték Balog Mihály 37 éves gyöngyösmelléki illetőségű szál­kái lakos kovácssegédet, akit, mint elmebeteget a szálkai családi telepen ápoltak. Balog megszökött és elkó­szált Szálkáról, ahonnan igen erőlte­tett, gyors menetben ment A párrá, mert eltűnése és [hullájának feltalá­lása közt feltűnően rövid idő telt el. Ez az erőltetett gyaloglás nagyon igénybe vehette Balognak a szivét, mert a megtartott hullaszemle a ha­lál okául szivszélhüdést állapított meg. — Leesett a padlásról. Farkas Gyula m. kir. pénzügyi fővigyázó egy bikácsi lakós házának padlásán házkutatást tartott. Munkaközben a korhadó deszkapadló alatta leszakadt és kétméter magasságból a földre zuhant. Farkas Gyula az esés követ­keztében súlyos belső sérüléseket szenvedett. — A Roykó-féle Tiszaujlakl bajusz­pedrő mindenütt kapható. — Hadifogságban megrokkant pol­gár tragikus vége. Huszár József nagydorogi lakos, a világháború kez­detén 38 éves korában bevonult ka­tonának. Harcolt az összes fronto­kon, majd az olasz határra kerülve a tizedik isonzói csatába hadifog­ságba jutott. Mikor az összeomlás után az 1919. évben a fogságból visszaszállították, a családja rémül­ten konstatálta, hogy a hajdan ép, egészséges, józan gondolkodású em­ber elméje nem tökéletes. Azonnal kezelés alá vették és a beteg több orvosspecialista véleménye szerint javulásra csak akkor számíthatott, ha a dohányzástól és az ivástól tar­tózkodik. A család szeretetteljes gonddal igyekezett őt mindkét szen­vedélytől visszatartani. Ment is ez egy ideig, azonban az utóbbi idők­ben már nem igen lehetett Huszár­ral bírni. A legfurfangosabb módon szerzett magának italt és dohányt és ivott. Utána mindig házsártoskodott. E hó 19 én Varga Istvánnak és Monhalt Józsefnek panaszkodott, hogy hamarosan végez magával, mert ha nem iszik és nem dohányzik, akkor nem bírják az inai. Huszonegyedikén este ittasan tért haza és olyan fenye­gető módon viselkedett, hogy a fele­sége és a fia a szomszédokat kérték meg a feldühödt ember megnyugta­tására. Ez valahogy sikerült is és Huszár aludni tért. Hajnalban azon­ban kiment a házból és beugrott az udvarában levő kútba, ahonnan csak a holttestét tudták már kihúzni. TAKLEB JÓZSEF üzemben levő téSlataSzSt — és háromezer gjüdol deszkát — eladja. Értekezni lehet a tulajdo­nossal Szekszárd, Kossuth Lajos- utca 20. szám. 302

Next

/
Thumbnails
Contents