Tolnamegyei Ujság, 1928 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1928-03-31 / 14. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1928 március 31. SS8SSBSS HSSSSÍ SSSSS SSSSS BSSS SSSS 3 He adjon pénzt rádióért I előre, csak akkor fizessen, ha lakásán felszerelve kifogástalanul működik, Nagy részletfizetési kedvezményt adok olcsó árak mellett Rádió és alkatrészeik javítása garancia mellett. — Szakszerű akkumulátorjavitás és töltés. FÁBIÁN SÁNDOR S rádió és elektrotechnikai H szakvállalata Szekszárd, a nagytrafik mellett. Telefon: 13 9. szám. ■BBSS BBSS BBSS BBBB BSBB BBBBB részről a felvehető kölcsönök igen terhesek. Az alispán a közterhek egyenlő megoszlása érdekében a községeket a községi alkalmazottak fizetési alapjából rendszeresen segélyezi. Eddig, miként a jelentés tndatja, az 1928. évre 46 község költségvetésébe álli tott be segélyt, 92.848 pengő összegben, ezáltal is megmutatván, hogy az arra valóban reászornlt községek segélyezését mindenkor különös gondoskodása tárgyává teszi. Örömmel állapítja meg a jelentés, hogy a végnélkQlinek látszó tél dacára, békétlenséggel párosult elégedetlenség nyomai nem voltak láthatók s a nyomor szította szenvedélykitörések nem jelentkeztek. A nehe zen elviselhető helyzet dacára, a lelkek mógnyugvásának magyarázatát abban állapítja meg, hogy a szegény nép is hozzájutott a tél kellemetlenségeit ellensúlyozó szükségletekhez, s hogy a lelkek konszolidációja lassan, mégis kezd visszatérni. A közbiztonsági állapotok szintén megnyugtatóknak mondhatók. A kihágások emelkedése kapcsolatba honható a közúti forgalom rohamos fejlődésé vei és az autóüzem elterjedésével. A vármegyei közalapok vagyoni helyzetének kimutatása után a jelentés áttér a vármegye közegészségi állapotainak az ismertetésére, amely általában jó volt. A hevenyfertőző betegségek közül is csupán a kanyaró vett szélesebbkörü kiterjedést, fokozatosan a megye legtöbb községét fertőzve s egyes helyeken nagyobb, de mindenütt csak enyhe és szelíd jellegű járványt okozva. Az időszak élveszületéseinek száma 2176, a halálozásoké 1648, a születési többlet tehát 528 főnyi volt; a jelentés számos érdekes adat közlése után tudatja, hogy mint magánorvos megtelepedett dr. Lauer Gyula Ozorán, dr, Müller Sándor Pakson, dr. Horváth József Szekszárdon, dr. Litz mann Lajos Bonyhádon, dr. Szám József és dr. Streitmann Ernő Báta- széken, dr. Kovács Béla Gyünkön, dr. Zelinka Ferenc Hőgyészen, dr. Háy Imre főhadnagy orvos Tolnán. Dr. Matzon Gábor tamási magánorvos éB dr. Lehmann István bölcskei községi orvos munkásbiztositópénztári orvossá neveztetvén ki, Szekszárdra, utóbbi Bonyhádra költözött. Dr. Túri József Nakon körorvossá választatván, állását elfoglalta. Megemlékezik ezután arról, hogy a közegészségügy egy érdemes, régi munkása dőlt ki id. Koritsánszky Dénes volt kölesdi gyógyszerész, a Magyar Gyógyszerész- egyesület szekszárdvidéki kerületének tiszteletbeli elnöke személyében. Az állategészségügyi szolgálatot 1 törvényhatósági és 6 járási m. kir. állatorvos látta el. Ezeken kívül működött 1 városi, 1 községi, 22 köréé 8 magánállatorvos. A vármegye állategészségügye az előző időszaknál valamivel kedvezőtlenebb volt. Az állatvásárok forgalma általában a közepesen alul maradt. A vasúti állatforgalom igen kisméretű. Az őszi időjárás az összes gazdasági munkákra nagyon kedvezett. Az őszi vetések az erős téli hideget a rajtuk levő hótakaró védelme alatt jól bírták, azonban a február második felében beköszöntött száraz hideg, szeles időjárás fejlődésüket megakadályozta. A szeszélyes tavaszi időjárás a gazdasági munkálatok zavartalan végzésére nem kedvező. Az apaállatvizsgálatok az egész vármegyében befejezést Dyertek, melynek eredményeként az összeírás szerint találtatott: 35.863 darab tehén, 13.529 drb anyasertés, 20.199 drb I anyajuh. A vármegye területén 5 tejelést ellenőrző körzet működik. Az országos törzskönyvelő bizottság eddig 3 uradalomban végzett törzskönyvi állományfelvételt. Ki kell emelni Döry Frigyes paradicsompusztai tehenészetét, melyet törzskönyvi eredménye és az 5200 kgr.-os tejelési átlaga, a vármegye igaz örömére és büszkeségére, az ország legelső tehenészetévé tett. A közutak állapota a folyamatban volt utfentartási és hengerelési munkák folytán kielégítő volt. A folyamatban levő útépítések közül be- fejeztetett a Paks—németkéri, Szekszárd—simontornyai közút Kölesd— uzdborjádi szakasza, a Hőgyész—- dombóvári th. közút Kurd—dombóvári szakasza, a döbröközi átkelési ut, a Dunaföldvár—dunakömlődi ut Bölcske—madocsai szakasza, a ko- csolai átkelési útszakasz. A nevelő oktatás a vármegye valamennyi népoktatási intézetében zavartalanul folyt, kivéve azokat az inté zeteket, amelyeket különféle gyermek- betegségeknek járványszerü fellépése miatt hoBszabb-rövidebb időre be kellett zárni. Az uj iskolaépítések a legtöbb helyen folyamatba tétettek, úgy, hogy azokban a tanítás a jövő tanévben előreláthatólag már megkezdhető less. A tanerők közötti fegyelem kielégitő, fegyelmi eljárás nem redeltetett el. A vármegye területén az 1927— 1928. tanévre 1444 ismeretterjesztő előadás, 4 analfabéta tanfolyam, 4 elemi ismeretterjesztő tanfolyam szer- veztetett. A jelentés végül a vármegyét ért nagy veszteségekről számol be. El- parentálja Kovács S. Endrét, Tolna vármegye volt főispánját, nagybirtokost, megyebizottsági tagot, aki január hó 6-án, hosszas szenvedés után adta vissza lelkét Teremtőjének és szenterzsébeti Forster István tabódi földbirtokost, megyebizottsági tagot, akit január 31-én ragadott el a halál. Az alispán a törvényhatósági bizottság mindkét elhunyt tagjának ravatalánál a főispánnal és szép számú küldöttséggel együtt megjelent és koporsóikra az általuk oly híven szolgált vármegye közönsége nevében koszorút helyezett. Javasolja végül, hogy a törvényhatósági bizottság a két érdemes bizottsági tag érdemeit jegyzőkönyvében örökítse meg és a mélyen sújtott gyászoló özvegyeikhez részvétiratot intézzen. Dr. Deutz Ike: képviseli beszéde o kültségvetés vitáidban. Dr. Dencz Ákos, a tamási választókerület országgyűlési képviselője f. évi március hó 27-én hosszabb beszédet mondott a költségvetés általános vitájában. Bevezető szavaiban magát a költségvetést bírálta és megnyugvással állapította meg az évről-évre ismétlődő bevételi feleslegekből azt, hogy a deficit réme nem fenyeget, holott csak négy évvel ezelőtt is Magyarország vezetett az európai államok között a 100 millió deficitjével. Vázolta a mezőgazdaság és az ipar helyzetét, összhangot kíván a termelési ágak és a kormány gazdasági tárcái között. Részletesen foglalkozott a termelés és az értékesítés kérdéseivel, bár megérti a szikesek megjavítására irányuló jó szándékot, de a talajkémia mai állására való figyelemmel óvatosságot ajánl, nehogy oknélkül tőkét, sikert, presztízst kockáztassunk. Sürgeti a talaj- és vadvizek levezetését, az árvédelem fokozását, különösen pedig a Sió-csatorna ügyének végleges rendezését. Ebben az irányban határozati javaslatot terjesztett be. i 1 ■ TAVASZI ! és nyári angol szöveteim megérkeztek, melyekből mérsékelt árak mellett készítek l i B ■ divatöltQnväket és felöltőket. A ü D I Sápszky Andor, férfiszabő Siahszárdon. Hozott anyagok feldolgozását is vállalom D | ■ ■nSHSB 1 A földreformmal kapcsolatban kitért a vagyonváltság földek bérlőinek nehéz helyzetére és a pénzügyminisztert a bérleti összegek mérséklésére kérte. Állást foglalt a kartellek túlkapásai ellen, a közép-, de főleg a kisipar támogatását nemcsak az állam de a társadalom részéről is várja. Mezőgazdaságunk, állattenyésztésünk részére vissza kell szereznünk külföldi piacainkat, jnert igen aggasztónak találja külkereskedelmi mérlegünknek azt a nagy passzivitását, amely minden országgal szemben — Görögországot kivéve — csak rósz- szabbodást jelent. Részletesen, számadatokkal illusztrálta az egyes országokkal való visszaesésünket, ezért kereskedelmi szerződéseink sürgős revízióját kívánja. Az államtól export- hitelbiztosítást és forgótőkét, valamint exportáló intézményt kér a kivitel érdekében. Az értékesítési propagandáért a kiállítások és állatvásárok rendezését ajánlja a kormány figyelmébe. Bőven foglalkozott a tarifakérdéssel és az utak kiépítésével, az utóbbi téren különösen figyelmébe ajánlotta a kereskedelemügyi miniszternek Tolna vármegyét. Az uj útügyi törvény megvalósítása céljából ugyancsak határozati javaslatot nyújtott be. Kitért az adópolitikára, aggodalommal látja a nagy adóterheket, a forgalmiadó körüli bajokat, adóstatisztikát, mérséklést és uj irányt kiván úgy a kivetésben, mint a rendszerben és behajtásban. Az állatforgalmi adó eltörlése mellett szól. Behatóan ismertette a hitelviazo- kat, párhuzamot vont a két nagy bankárnemzet, az amerikai és az angol között, a pénz olcsóbbodását várja a kínálat emelkedésétől, valamint a pénzügyminiszternek bejelentett reformjától. Helyesli a takarékosságot, de adjunk jó példát magunk is, mert az osztrák és cseh import már nem közös vámterületről, hanem vámkülföldről jön. Beszéde végével a kultuszminiszter politikájával foglalkozott és figyelmébe ajánlotta a kultuszminiszternek azt a revíziót, hogy az életképtelen intézményeket könyörtelenül zárja be és támogassa azokat az életképes iskolákat, amelyek most kellő anyagi erő híján küzdenek a létért. Végül az egyházak államsegélyének és építkezési kölcsöneinek felemelését szorgalmazta. Dencz Ákos nagyszabású beszédjét — dacára, hogy közvetlenül Kállay Tibor felszólalása után következett — Hölgyés lány tavaszi kabátok. Kész nSI ruhák. ] L i g h t m a n ‘ Jón és Uvenfleli i Burkhart I Sochatzy J G y u k i t s Hamer li L egnagyobb választékba!. % 00 «í#! ’IRHITZER íztől ä Fial draházűban egyedárusitása f klZArfilOBOS lerakni o egyedül nálunk kaphatók { non választékban kizárólagos lerakató T olnavármegye legnagyobb áruháza Alapítva 1840-ben
