Tolnamegyei Ujság, 1928 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1928-01-07 / 2. szám

A f 4 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1928. január 7. Korcsolya Kályha Tűzhely Épületvasalás Ólomserét és egyéb vasáru legolcsóbban beszerezhető Sinser Viktor vaskereskedőnól Szoksz ár dón, a kórház mellett áll. Aa ifjút örömre, a férfit magába* Mállásra serkenti.“ Erről a mennybe vesető útról sze­gény barátom, Szaszaki egyetemi tanár emléke int felém, aki itt, ha­sijától távol, úgyszólván kezeim köst halt meg. Ki gondolt volna erre ? S ki gondolt volna arra a szeretetre és testvéri odaadásra, ahogy a magyarok a távol K*let haldokló fiát ápolták, majd később könnyes siemmel ko­porsóját körülvettek. Senki Nagyon vájt elmúlása, de bo'dog vagyok, hogy így halt meg. Mi japaniak azt sohase fogjuk elfelejteni. Magamról két szóval számolhatok he: kevés erőmet most is Hangári* és Nippon érdekeinek szentelem. Nem- zsak Ssilveszter estéjén, hanem az év egyik éj-Etikáján sem voltam meg­elégedve véglett munkámmal. A ha iáért sohasem lehet eleget dolgozni. ■S nekem két basám van ! Mindegyik­nek hasznos és szerető fia igyekszem lenni. Tavaly az a gondolat foglalkoztatott, mi módon teremthetném meg a magyar japán gazdasági összeköt­tetést, mintán a szellemi kapcsolatok terén a kezdő lépések már megtör­téntek. E cél elérésére sikerült a bécsi árumintakiállitás japán anyagát Ma- gyarorsság részére ajándékai meg­szereznem. A jövő probléma viszont az, miként volnának állandÓBithatók a gazdasági kapcsolatok ? Kulturális kapcsolatainkat és testvéri érzéseinket ugyanis csak úgy mélyíthetjük, ha a gyakorlati életben is érvényesíthetjük azokat. Nagy feladat, s még a kezdet kezdeténél vagyunk. Tehát tovább dolgozom. Az újév közeledtével szivem mélyé­ből minden jót kívánok ngy önnek, mint Szeretteinek. Én most elutazom. Yalahol — még magam sem tudom hol — a csonka határ mentén akarom eltölteni a Szilvesztert. Ezen az éjsza­kán arról szeretnék elmélkedni, mit kell és mit nem ssabad tenni a kazáért. Azt mondjak, á határról látni lehet a felkelő napot s az elvesszett Kárpátokat. Nekem mind a kettő egyaránt kedves. Öröm és bánat fog el, hacsak gondolok is rájuk. Isten legyen velünk, hogy jó munkát végezhessünk. Uralkodóházunk alapítása 2588 ik éve első havának első napján. Imaoka Dsuicafro. — Villamossági és erőátviteli lerendezések szakszerű szerelését vállalják Titte Testvérek, Szekszárd. Telefon: 91. Személyautófuvarozást RÍ Did njdonságov ! műm felszerelés és javítás ! vállal a Dohánynagyáruda, Szekszárd. Telefon 119 Telefon 119 Akkumulátorok eladása, töltáse és javítása garancia mellett BUDAI FERENCNÉL Szekszárd, Széchenyi utca 12 (Borgula-háx) Tisztelt előfizetőinket felkérjük, hogy lapunk mai szá­mához mellékelt csekklapon elő­fizetési dijukat eset eges hátralé kaikkal együtt befizetni szívesked­jenek. Tolnamegyei Újság kiadóhivatala. Szekszird város csaforndzásdnzk közigazgatási bejárása. Folyó hó 3-án tartottak meg dr. H*gymást>y Zoltán várm. főjegyző elnöklet alatt a városban foyamat- ban levő csatornázási engedélyezési eljárást az érdekelt hatóságok és magánosok jelenlétében. Jelen voltak elnökön kívül Vágó Viktor kir. mft- ssaki tanácsos, kultúrmérnök, ható­sági ssakértő, aki véleményét az egész műről előadva, annak megépí­tését javasolta. Lindmayer Antal, a halélettani állomás vezetője, a szenny- vizderités módjának ismertetését kérte, amit Becs-ty Antal tervező mérnök ismertetett. Láss ó Aladár műszaki tanácsos, az áliamépirészeti hivatal részéről az ntbnrkolat helyre­állítását kérte a varostól, amelynek a munkálatok befejezése után leendő precíz helyreállítására Haidekker János városi főmérnök a varos kép viseletében ígéretet tett. Szlovák J«-nő kir. műssaki tanácsos, a népjóléti minisztérium kikü dótte mindenben hozzájárult a városi csatornázás léte­sítéséhez. Leimeter E ernér és Hangéi Andor máv. felügyelők a Máv. és a Szekszárd-bátasseki h é. vasat részé ről Berceller Bernát h. é. v. főfelügyelő, z vasúti aluljáróval való keresztezés mű sszki megoldására vonatkozólag adták elő a vasutak kikötéseit, melyeket a város elfogadott. Molnár Sándor a Snekesárd—bátai ármentesitő társulat főmérnöke a csatorna d ritett szenny­vizének a belvízcsatornába való be­vezetése ellen kifogást nem tett. A várost vitéz Vendel István polgár- mester, dr. Bus Lajos főjegyző és Haidekker János városi főmérnök képviselték. A tárgyalás végén, miután a magán­érdekeitek kifogasokat a csatornázás létesitése ellen nem emeltek, Becsey Antal kormányfőtanáesos ismertette a szennyvisdentő berendezését, mely az első az országban, de Közép- Európábsn is, mely az u. n. élőiszap eljárással tisztítja önműködően a szennyvizeket, úgy, hogy a derített vizet a város öntözésre, az iszapot pedg trágyázásra használhatja fel. München ily módon 8 millió köb­méter gázt termei és ezt a közvilá­gításnál használják el, Berlin pedig a derített szennyvizekkel 2000 kát. hold konyhák er tészet öntözésére és trágyázásara haszná ja ki a derítőjét. A tárgyalást dr. Hagymássy Zoltán elnök berekesztvéo, még egysser örömmel állapítja meg, hogy a város közegészségügye a csatornázással nagy lépésben halad előre és köszö­netét mondott a szakértők fáradságos munkájáért. Ejy elmebeteg ember masűrosyultotta a présházat. Megdöbbentő, amerikai filmekhez hasonló, izgalmakkal járó esemény szemtanúja volt e hó 3 án a kora délutáni órákban Szekszárd felső város lakossága. E'y elméjében elboru't, üldözési mániában szenvedő, közép­kora férfin magáragyujtotta tanyáját és a hatalmas lángnyelvek között egy óra hosszáig viaskodott a tűz­oltókkal, mig ártalmatlanná tehették és kényszersubbonyban beszállíthat­ták a kórház elmeosztályába. Szekszárd eseményekben gazdag életében még soha elő nem fordult esetnek réssietei a következők: * Kovács Pál Majsai 40 éves, szek­szárdi, Kálvin-tér 2. szám alatt lakó jómódú földmivesen az utóbbi időben az elmebetegség jelei mutatkoztak. Magába zárkózott, otthon ülő ember lett, köztartozásainak fizetését telje­sen elhanyagolta, A hatóságok fel­szólítását semmibe sem vette s a hozzá intézett kérdésekre értelmet- metlenül válaszolt. Ha az utpán egy egyenruhás embert látott, hazafutott, magára zárta az ajtót és napokig ki nem jött. Hiába kérték ismerősei, hogy vizsgáltassa meg magát, ke­resse a gyógyulás útját, minden rá­beszélés hiábavaló volt. E hó 3 án a városi hatóság elren­delte közveszélyes állapotára való tekin­tettel a kórbáaielmeosstályba való ez Ál­lítását, mely et az áiLmrendörBÓg a legtapintatosabban igyekezett végre­hajtani. A rendőri bizottság tagjai a város kocsisát küldtek előre aszal a megbízással, hogy Kovács Pállal a házvételre nézve atkába bocsátkoz­zék. Amíg az udvaron tárgyaltak, a rendőrség emberei észrevétlenül meg­közelítették. Mielőtt azonban ártal­matlanná tehették volna, Kovács Pál beugrott a tanyájába és magára zárta az ajtót. Amikor azonban a rendőrök beljebb hatoltak, az üldözött ember már a padláson volt és onnan hají­totta le az égő knkoricaszárat. Nehány piianat malva lángokban Állott az egész épület, a tanyába tódult füst lehetetlenné tette a további munkát. A rendőrség intézkedésére' néhány perc alatt kivonult tűzoltóság az épület tetőzetének oltásához fogott. Az egyre növekvő közönség, akik­nek körében az eset általános meg­döbbenést keltett, már csak arra számított, hogy a szerencsétlen ember holttetemét találják meg. E várakozás közben megdöbbentő eset követkesett. Kovács Pál Majsai egysser csak az omladozó cserepek és égő gerendák között zilált hajjal megjelent az épület tetőzetén és a kezében levő fejszével megfenyegetett mindenkit, aki köze ledni mert hozzá. A tűzoltók két oldalról is vizsngárt eresztettek rá, bogy elkábitsák, de Kovács reávetette magát a bátor tűzoltókra a egymás után lökte le őket a háztetőről. Ezután a szerencsétlen ember visszavonult az égő zsarátnokok közé I Tetőnket < csak a kiváló valódi ! zalnszentsrótl hornyolt - cseréppel fedjük! Widen darabon bevétve látható 9,zalaszentgróti‘c • védjegy. « A legközelebbi fakereskedésben esik azt kerje 1 a mindaddig nem látta őt senki, amíg az épüket teteje össze nem omlott. Kovács Pál a vÍ8savoQulás utáa be­bújt a füstöiő kéménybe s leerezz- kedett a tanyába. A tanya déli oldalán felbontotta a falat abban a remény­ben, hogy azon át a szobába jut a el bah üt üldözői elől. Amikor ily- módon kimenekült az omladozó épt- létből, szemben találta magát a rend­őrökkel és a tűzoltókkal. Percekig tartó küzdelem után tudták a meg hibbant emberre a kényszersubbonyt feltenni és elssá'litani. A dulakodás közben megtalálták Kovács Pál 6 lövetű forgópisztolyát is, ame*y go­lyókkal volt m-!gt0Uve, de amelyet nem használhatott, mert a töltények átnedvesedtek. Ebben a nehéz, életveszélyes mun­kában Sziget Ferenc és Horváth Sándor városi tűzoltók, valamint Mozolai Sándor ál lator endőr és Pillér R‘sső önkéntes tűzoltó megsérültek. Itt kell megem itenünk azt, hogy a derék városi hivatásos és önkéntes tűzoltóság tagjai, akika tűz kitörése­kor azonnal a helyeimére siettek, elismerésre méltó, becsületes munkát végeztek. HÍREK. Csonka Magyarország nem ország. Egész Magyarország — mennyország. Mickó. Mai csstavésznek ellankadt a karja; Alszik s Mickó, bundába takarva! Megenyhült vonások, csupa mosoly lelkek: -Jaj! amikor alazik, de jó ez a gyermeki Hogy ki az a Mickó ? Oh, hát van e, még Ük Ezt az országbontót hírből sem ősmeri F: Kettő és fél éves, nagy nevető szemmel: Szeszélyes és kék is, akárcsak a tenger. Szőke hajé után azt hinnéd, hogy angyal, Pedig hozzá képest bárányke a karvalyt Tombol, mint a szélvész, ordít mint a sárkány: Ős — Kaján sergében ő az őrs a vártán ( De a kicsi ágyban, mesemondó estén, Elömlik a béke, kicsi lelkén, testén. És holnap reggelig elvetjük a gondot, Meséli apuka a »bárdos Botond«-ot. Farkas és a kecske, szép jó éjt kívánnak, Borongó homloka megszépül a háznak... Imádkozzál Mickó, fehér kicsi ágyban: »Hiszek egy Istenben, hiszek egy Hazában te Miklós Vitéz ‘ Mütsthfnbocher Ödön és fia és strkőgyára, síremlékek nagy raktára. j| kőfaragó Szeme: bzekszŰrd, vasúti fasor 14. — Tűzifa ölenként és vagóntételek- t ben. Cementáruk: u. m. kutgyürük, hidcsövek minden átméretben, kuttető, kerítés és j kapaoszlopok, etető és itató vályúk, hornyolt cementcserép, friss cement, vakolati kő- [ por, terazzó és mfikőzuzalék, csiszoló anyagok, dunahomok, dunakavics. — Műkő: sírkövek, sirszegélyek, sirfedlapok készítése sib. — Síremlékek: gránit, márvány, rnfikő, készpénzárban részletre is. Vállalom temetőkben a már meglevő síremlékekre utánvétéit és aranyozást, helyben vagy bárhol a vidéken is, régi sírkövek átdolgozását, fényezését, legjutányosabban előleg nélkül pontos szállítási határidőre.

Next

/
Thumbnails
Contents