Tolnamegyei Ujság, 1927 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1927-12-24 / 52. szám
6 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1927 december 24. motorral és varrótű* myü a leghasznosabb karácsonyi £^ándék (bifisr varrógép Képviselet: Marton János Szekszárd Barlina-utca 57. szám. Karácsony. Meg jött, itt a szép karácsony. Zúzmara a fán, az ágon, Hólepel a földeken, Nézz ki, nézz ki ablakunkon, § örömkönyed hulljon, hulljon, Édes pici gyermekem. Szép karácsony ünnepnapja A lelkeket beragyogja. Fehér leplet von fölé, Mint a tél a földre, fákra, De ennek nincs_zuzmarája: Ez a nap az örömé. Itt, minálunk napsugárban, Szivörömben, boldogságban Fürdenek meg leikeink : }ézuskának kis kacsója, Angyaloknak könnyű csókja, Szárnya érint, meglegyint. Ó de kint a nagyvilágnak Terein vad rémek szállnak, S legvadabb a gyűlölet, Amely zúgva, mint a tenger Átkot, szennyet ver, kever fel, S testvérrel, testvért ölet. Ember szivek jégpáncélba Öltözködve vesznek célba Minden szépet, nemeset S összetépnek nyersen, durván Mi összeköt, — szerte futván, Minden drága kötelet. Kis Jézuska jöjj hát szállj le, S minden sötét zugot járj be: Vár sok szegény üldözött. Szállj le, jöjj a bűnös földre S a sok sebet te kötözd be, Mit a szivén, szív ütött. Szállj le Jézus, szállj a főidre, S szeretetet lángözönbe Onts szivünkbe s töltsd tele, Nemzetünkre békét, áldást: Hozz mi reánk uj megváltást Szeretetnek Istene. Bcurhid, 1*27 dec. 18-án Fischer János. EH érdemes köztest bíró kitüntetése. A mórágyi vasúti alagút mellett elterülő kis Mőcsény község, melyről azelőtt igen kevés szó esett, mintegy 10 év óta igen szép fejlődést mutat AI. Ekkor került ugyanis községe élére Szieb András egyszerű kisgazda, ki a veleszületett józan eszével és önszorgalmával megszerzett képességeivel községét felemelte ób oda- juttatta, hogy ma már Mőcsény községet állattenyésztéséről, rét- és legelőgazdálkodásáról országszerte ismerik. Bzieb András községi bíró volt az, aki önmagától rájött arra, hogy az elhanyagolt, kopárosodó községi legelő semmi jövedelmet nem hoz. Ezért zeár a háború előtt elhatározta annak gyepfeltöréssel való feljavítását. Bár a községben igen sok ellenzője veit, tervét keresztülvitte s ma már egy igen szép, dnsfüvü legelő (mely nek minden egyes füfajtáját, azoknak nevét Szieb András latinul ismeri) ad hő táplálékot a kijáró jószágnak. A feljavított legelő lehetővé tette sok ób jó szarvasmarha tartását s ebből a község meggazdagodását. A jómódn község igy megtudta csinálni a köves ntat, mely a községen vezet át, — ahol ezelőtt vízmosásos árok volt, — kender áztató] át, halastavát, kitűnő faiskoláját, az nj apaállat- istállóját, fűmaggal létesített növendék bika éB üsző kifutóját stb., sth. Szieb András községi bíró ezen kiváló ténykedései nem maradtak elismerés nélkül. A földmivelésügyi miniszter elsőizben 1925. évben elismerő okirattal, majd 1927. évben az állattenyésztés terén kifejtett munkálkodásáért állami elismerő oklevéllel tüntette ki. A legelőgazdálkodás terén elért eredmény honorálásaként pénzbeli jutalmat s a földmivelésügyi miniszter elismerő soraival ellátott szakkönyveket kapott. Amidőn gratulálunk Szieb Andrásnak szép sikereiért, egyúttal legyen követendő példa az ő munkálkodása minden községi bíró előtt, s akkor az. ország boldogulása nem fog elmaradni. Hints munka Budapesten sem. Az utóbbi hónapokban egyre na gyobb tömegekben tódulnak a nehéz megélhetéssel küzdő falusi lakosok Pestre, Erről a kérdésről a napokban alkalmunk volt a szekszárdi kerület képviselőjével dr. őrffy Imrével beszélni, ki a következőket mondta: Szomorú tünet és úgy társadalmilag, mint gazdaságilag aggasztó, hogy a falusi lakosság nem tud, vagy nem akar a faluban maradni. Szomorn nemcsak azért, mert a falura az egészséges nemzeti élet szempontjából nagy szükség van, de szomorú azért is, mert a városok felszívó képessége nem megfelelő s ott csak züllés és nyomorúság vár a falusiakra, Különösen igy van Budapesten, melyet valósággal elárasztottak az utóbbi hónapokban a faluról feljövő tömegek. A legnagyobb baj az, hogy végleg búcsút mondva a falunak, feljönnek ezek az emberek Pestre anélkül, hogy biztos munka- j alkalom várná őket s egyenesen leírhatatlan az » keserűség és a nyomor, melyben itt fent tengődnek. Minden jóindulatom mellett is teljesen megszűnt a lehetősége annak, hogy álláshoz segítsem őket s ez igy van az összes képviselőtársammal is, akik nem győzik panaszolni ezt a bajt. A Tolnamegyei Újság nyilvánossága utján is, kérve-kérem tehát a falu vezető embereit, kövessenek el mindent ezen uj népvándorlás ellen, mert egéBz biztos, hogy a tanács meg nem fogadása esetén romlásba és pusztulásba mennek azok a naiv falusi emberek, akik azt hiszik, hogy a mozi és kávéház jólétet és az emeletes házak és a fényeién kivilágított üzletek gazdagságot jelentenek mirdenkinek. Magunk részéről készséggel adunk helyet dr. őrffy képviselő e kérdésben adott felvilágosításának annál inkább, mert magunk is teljesen igy látjuk a helyzetet. Lr*»rs smvifywrv ~r— .........** m hí rek. A szentkarácsony finnepek alkalmával munkatársainknak és hűséges olvasóközönségünknek igazi boldogságot kívánónk. — Kinevezés. Jankó Ágoston fő ispán a vármegye alispánjának elő terjésztésére Polgár István vm. alj egy* zőt, tiszteletbeli vármegyei Il-od főjegyzővé nevezte ki. A kitüntetettet, mint lapunk volt munkatársátörömmel köszöntjük előléptetése alkalmával. — Tiszteletbeli kinevezések a vármegyén Jánkó Ágoston főispán dr. Szily Géza és dr. Fischer János tolnai ügyvédeket tiszteletbeli vármegyei főügyészekké, dr. Dalmaün Gusztáv tolnai gyakorló orvost pedig tiszteletbeli járásórvossá nevezte ki. — Megyebizottsági tagválasztás Szekszárdon. Az 1927. évben Szék szárd rt. városban megüresedett vár- megyei bizottsági tagok választását e hó 17-én a városháza nagy tenné ben tartották meg. Az I. választókerület elnöke Bodnár István, a II. kerületé Ulrich József volt. A választás eredménye képen az I. kerületben leadtak K>s Lajos apátplébá nosra 227, a II. kerületben vitéz Makray Ferenc postafőnökre 205 ér véDyes szavazatot. A választópolgárság ezen egyhangú ínegnyilatkozásá val a vármegyei törvényhatósági bizottság két érdemes tagot oyert a a választás eredménye az egész város ban osztatlan örömet keltett — Yreede János kitüntetése. A kormányzó a magyar Vöröskereszt érdemkeresztjét adományozta Vreede János németalföldi királyi alkonznl- nak, a „Magyar-Hollandi Biztositó Társaság vezérigazgatójának a magyar hollandi gyermeknyaraltatási akció körül szerzett érdemei elismeréséül. Magyarország kormányzójának ez a kitüntetése oly érdemeket jutalmaz ezúttal, amelyek a kitüntetettnek : Vreede Jánosnak nevét mindörökre beírták a magyarság legjobb és legönfeláldozóbb barátainak sorába, A rendjel ás az elismerés a magyar gyermekek jóltevójéúek szól, de halb gatólag azokat az érdemeket is jutalmazza, amelyeket a holland nemzet nek ez a kiváló fia évek óta más tereken is szeraett a magyarság ügyének szolgálatában. Vreede János az, aki á magyar holland kulturális és gazdasági kapcsolatok elmélyítésében hatalmas és fel sem becsülhető munkát fejtett ki, a hollandi idegenforgalmat Magyarország felé irányította és aki Petőfi verseinek pompás hollandi fordításával irodalmilag is elő segítette a magyarság külföldön való megismerésének ügyét. — Egyházmegyei hírek. Á Megyét- püspök Cserta János paksi hitokatőt Felsőiregre, Hegedűs László magyar- keszi káplánt Nagykónyiba, Cseh Ferenc tolnai káplánt Bogdására,- Fűrész József kurdi káplánt Cikóra, Ssiegl József óikéi káplánt NagyJ nyárádra, Papp István szakcai kap- I lánt Tolnára helyezte át. Építési anyások a mezőgazdasági-Kereskedeími rí.-nál Szebszúrd szerezhetők be a legelőnyösebben. biztosan megvédi a fogait a szuvasodástól és a fogzománcot hófehéren tartja. Kapható: íos* a G A R A Y-drogériában. — Lelkeszbeik'tatás Faddon. E hó. 18 án iktatta be leikészi hivatalába- a tolnai ref. egyházmegye nevében Bús József gerjeni lelkész, e. m. tanácsbiró, a nemrég megválasztott uj faddi lelkészt, Szalonnás Jánost. A beiktatás ünnepélyes keretek között történt s a szép reményekre jogosító ifjú lelkipásztor már első bemutatkozása alkalmával megnyerte nemcsak a gyülekezeté, hanem az egész község szimpátiáját. A beiktató istentisztelet után Unnepies közebéd volt, melyen a nagyszámban megjelentek között ott voltak: Bar tál Aurél földbirtokos, Gosztonyi Jené esperes-plébános*és a község vezetősége. Megnyugvás és osztatlan öröm töltötte el a jelenvo’takat a felekezeti békesség mellett a legilletékesebbek ajkáról elhangzó lelkes bizonyság tételek hallatára. — Áthelyezéü. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Gáthy Elemér szekszárdi és vitéz Bitskey Szilveszter zalaegerszegi áll. reálgimnáziumi testnevelő tanárokat kölcsönösen áthelyezte. — Időszaki megyebizottsági tag- váíasztás. Négy kerületben kellett nj megyebizottsági tagot választani. A szekszárdi két kerület választásának eredményéről lapunk más helyén már megemlékeztünk. A dunaföld- vári kerületben, amint értesülünk Csigi János földművest, a mórágy kerületben pedig Kolep Keresztély mórágyi lakost választották meg bizottsági tagokká— Téli tárlat. A napokban üyxlstt meg Budapesten az Országos Magyar Képző műrész etiTársulat télik iái Klán, amelyen szekszárdi származású festőink közül Aldor János László a III. számú teremben „A nap utolsó sugarai0 már magány tulaj dönt képező finom tónusa hangulatos képével és a VI ik teremben elhelyezett dr. Nékárd Lajos tulajdonát képezd „Utca rélettel“, dr. Kollarita József tulajdonát képező #A szegények utcája“ és még n festő tulftjdonábatf JÍT* „Füzfás táj0 C. képeivel vett részt. „A nap utolsó sugarai“ cimfi kép, amely igen élénken dóm borit]* ki foldiok művészi képességeit, a képes tárgymutatóba is felvéteted. Szabó Dezsőnek az első teremben, ahol László Fülöp nagyértékü portréi is vannak, egy igeit sikerült szekszárdi vonatkozású képe „Dunántúli Tároska“ c. került kiállításra is a képes útmutatóba is ea vétetett fel A . Vili ik teremben s hangulatos „Nyár“ és a X ik teremben „Kora tavasa“ képér láthatók. — Örömmel láttuk, hogy fbldieink a 495 darabból álló kiváló tárlaton is nagyszerűen megállják helyüket. — Iparosbal Dombóváron. A „Dombóvári Köcségi Ipartestület“ Vezetősége elhatározta, Hogy 1928 február hó 4 ón az iparosok moágŐBtunházá* aan bált rendez.
