Tolnamegyei Ujság, 1927 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1927-12-24 / 52. szám

1927 december 24. TOLNAMEGYE] ÚJSÁG jfljetAtt festményeit és családi fény* lápéit bekereteztetné, ne mulassza d megtekinteni gr LAS ITS ISTVÁN • ezekszArd, OARAV-TÉK K'*iub képkereteit • - .............. —■ | Szolid érák! Pontos kiszolgálás! | Esküvői ajánd ‘'kokban dús választék. | Épület- és egyéb üvegezést elfogad. I I I I fásához hasonlítható. Mint ilyen is igen fontos, — sót né ktt öth tétlen, — de »sért még messze vágynak es érett terméstől. Ha ab 1929 esztendő ugyanoly mérvű hslbdsbt fog hozni kü'politikai téren, mint amilyenre a most végéhez kösrledfi esztendőben rámuta'h.tunk, akkor mindenesetre igen jelentős mértékben foguok köee- fedni mgy nemaeti céljaink meg- valésitásáhos. Bt lpo itikai téren as uj esztendő­től aat kívánom, bogy aa a nemzeti egység, amely kivált a nagy politikai kérdések megítélésében kiabku't, semmi tekintetben meg ue bontaseék. N m sok mmset tud rámutatni arra, bogy a en'yos viszonyok, amelyek kösé kerül, nem felbontják, de úgy összekovácsolják a nemzetet, amint ezt Magyarországon látjuk. E nemzeti egys* g létrehozatala a Bethlen kor­mány érdeme és egyik legnagyobb politikai kinc-ünk, amely felett éberen kell őrködnünk, ha a mai nemse dékre szakadt óriási nemzeti felada­tokkal megbirkózni akarunk. Legkevésbé kedvező a gasdaaági helyset alakulása, amelynek erőteljes megjavítása vo'na a jövő év legfon­tosabb feladatainak egyike. D»cára a kereskedelmi és fuetesi mérlegünk­ben beállt kedvezőtlen eltolódásnak, nincsen ok arra, hogy Magyarország gazdasági jövője tekintetében pesszi­mista felfogásnak adjuk oda magun­kat. De vannak nézetem szerint It he- tőségek arra, hogy helyes gazdasági politikával a gazdasági szituációt továbbra is megjavítsuk ; elsősorban oly intéskedések segítségével, amelyek a létezd drágaság enyhítésével s magyar mezőgazdaság és ipar terme­lési feltételeit is javítja. Ama javas­latok között, amelyek fi setééi mérle­günk megjavítása erdekeben tétettek, vaunak kü öobötőek, de esek közül szerintem azok, amelyek a létező drágaságnak nem enyhítésével, hanem fokozásával járnának, feltétlenül berü- lendők volnának. Ide tartozik eső­sorban az ip»ri fejlődésnek mester­séges és természetellenes módon való erőltetése, amelynek az volna a célja, hogy ip*ri behozatalunkat csökkent­sük, amelyek azonban a gyakorlat­ban az iparcikk további megdrágí­tása révén mai legfontosabb kiviteli eíkkeinkoek előállítását megdrági tana és «sportját megnehezítené. Hálámnál nincs nagyobb hive aDnak a gondolatnak, bogy a magyar ipart fejleszteni kell, de azt tartom, hogy az e cé'ra alkalmazásba vett mester séges rendszabá yokkal máris elértük azt a határt, amelyet túllépni semmi köiü méoyek között nem szabad­MMAN RADIO nldORSdgot ! VILLANY felszerelés és javítás!. Akkumulátorok eladása, töltése és javítása garancia mellett BUDAI FEBEHCnCL Saekszárd, Széchenyi utca 12 (Borgula-ház) 3 Az örök Szép karácsonyfája* Szent karácsony. — lm elringat a dallam: Messzeségen suhan 6tal a pille, Sárguló nyáron, az őszi avarban Az örök Szép álmot hint szemeinkre: Csendes puhán és a hóba takartan. Földre nyűgöz le az ónsúlyú járom: Életnek mocska a szárnyam akasztja S nincs ki megértsen, nincs testver-párom, Lelkem hevével kit vinnék a Napba..... Álmodó utamat csak magam járom. r ! ■ Frakk Szmoking, télikabát és egyéb divatöitőnyók prima angol kelméből mérsékelt áron készülnek. Sápszky Andor fáiüazabö Si«hazard Hoe ott anyagok feldolgozását is vállalom I Álmom: az otthon, az otthon, az otthon, Béke, a csengők, a lámpa az estben, Fények a fácskán e zöldelö csokron S kályha duruzsol és önfeledten Lelkem csodálón a fényre osontom. — Alig, hogy arcomat gyér szakái lepte Sorsnak verése megbújni elhajtott Asszonyt csókra és veit szereietre Álmaim színes mákonya hajlott S vágyaim vérszinét csókba lehelte. Két gyermek, kik ebből a nászból születtek Dús koronának a rongyok fölébe, Két gyermek, kik ebből a vágyból születtek Ti vagytok a legszebb Isten-vetése, Mert nincs nagyobb csoda a gyermek, szemeknél. Hívjon az otthon: most vágyott derűje Álmot meséljen az éji időnek: Pásztorok fclködlő égi betűje Csillagba írva és halk hegedűnek Hangja surranjon az otthon-tetőre Hát éh is (az álomban) mit Is vihetnék Én gyermekimnek, kik drágák, pihegve Nyugszanak a yjuk keblén, mint en lék, Mely gyermekkoromból int fel, ha este Fények ragyognak, — hát mit is vihetnék: Mint a mesémet, a gazdag, a kincsek Erejét a Szentnek, a Nagynak, a dónak, Gyönyörű Szépnek, az Ihletett Hitnek, Mely zengővé mélyíti emberi szómat: Művészet a vére a Minden szivének, Kiben mi élűnk: az Örök-valónak. (Budapest, 1927. Karácsony.) Jankó Ágoston főispán. A „Tolnainegyei Újság“ szerkesz­tője engem is felkért, bogy td ám körre véleményemet tfö öu, hogy mit várhatunk a jövő évtől. N heg eire a kérdésre néhány sor­ban vá'aszo'ni, mert az ilyen nyilat­kozatok csak a jóslat jellegével bir náoak; -— azért kénytelen vagyok Válaszomat kissé hosszabbra nyújtani, hogy azt, habár csak vázlatosan, de nemileg mégis megindobo hassam. Ha a jövőre nézve következtetése­ket akarunk vonni, elsőtorban a múl tat kell saemügyTe vennünk és azt kell vizsgálnunk, hogy mit tettünk a legutóbbi időkben jövőnk élőiké­ben, mert hiszen a múlt szüli a jövőt. Ennek alapján azt hiszem, bogy jogosan várhatjuk h-'yzeiünk javulá tát, mert az a munka, amit gróf Bethlen István vezerlete mellett a legutóbbi 6 év alatt végeztünk, cél­tudatos és helyes megalapozása volt annak az Útnak, «melyén bátran és biztosan haladhatunk a szebb jövő felé. Rendet teremtettünk e szétzüllött országban a kősóiét minden terén és rtformiálmk a parlamentet, melynek alapján kialakult egy olyan józan többség, mely lebeiővé tette a tör­vényhozás zavartalan munkáját. Sza­náltuk pénzügyi helyzetünket, ami által bhetővó vált a reá is vagyon­szerzés ; megnyitottuk az idegen tiké útját, m> ly további alkotásainkban segítségünkre lehet. Börzsönyi Béla. Ennek a hatása elsősorban gazda­sági térén mutatkozott A középitkesések megindításával munkaalkalmakat és kereseti lehető »égeket szereztünk, ami a legszegé­nyebb néposatály megélhetését lehe­tővé tette. A földbirtokreform végrehajtása által a földnek helyesebb megosztásé hoz közelebb jutottunk, — a ház- be yek kiosztásával és a kislakások építésének előmozdításával pedig meg nyugtattuk és a haza rögeihez kö­töttük a nép legelégedetlenebb és kivándorlásra hajlamos elemeit. Mesőgszdasági téren is igen sok történt, ami a többtermelés előmoz­dítására alkalmas. Ilyen többek kö­zött az ármentesitő és belvizszabá- lyozó társsatok állami támogatása is, mel yei újabb területeket hódítottunk meg a termelés számára; — de kü­lönösen n>gy jelentőségű a gazdasági oktatás kiterjesztése és intenzivé té tele, mely mezőgazdaságunknak igen nagy lendületet fog adni. Az ipar fejlesztésére vonatkozó kor mányintéskedések is éreztetik már jótékony hatásukat. Újabb ipartelepek létesítése és a régiek taipraáliitása elvezet bennünket ipari függetleoeé günkböz. Az ipari munkások ügyei­vel való jóakaratu foglalkozás és h«-ly. ze<ük jhVi'ásara való állandó törekvés elégedettebbé, megbízhatóbbá tette a munkásokat és biatósitja a termelés zavartalanságát. A köz ekedéi téren is örvendetes javulást látunk. Utak, vasutak építése és a távbeszélő hálósat fejlesztése könnyebbé tette az érintkezést és a kö­reik delemnek nagy előnyére szolgál. A gazdasági és ipari termékek ér­tékesítésében, nem tudtunk ugyan még od t jutni, ahova törekszünk, dé ennek oly kü politikai okai vannak, amelyeknek legyőzésére nem elég a mi akarásunk; de esen akadályok is enyhülni kezdenek már és tovább kell enyhülniük, mert ez a szomszéd' államoknak is érdekükben áll. GLsdasági ta'pmál ásunk lehetővé tette ku túrába fejlődésünket is, mely­nek éi dek* ben igen sok történt. Sok iskolát építettünk és tudomá­nyos intézményeket létesítettünk, ami által úgy az elemi, közép és főiskolai oktatás, Valamint a tudományos ku­tatás terén meg> yitotmk a legtágabb művelődési alkalmukat, hogy kiLL least h'ssük velünk született teh tsé- geinket és érvényesíthessük kuitur- bivatásunkat. Az iskolánkivttli nép­oktatás megszervezése által pedig belevittük a tndiot és műveltséget a nép legszélsőbb rétegeibe is. A leventeiotézmény által neve’jük az ifjaságot testileg és lelkileg j meg­tanítjuk őket okos életmódra, f gyel- mezettségre, kötelességtudóéra és — együttműködésre. A magyar tanuló- iíjusag cserkészei pedig máris európai hirttek. A jövőben tehát oly kiváló nép- euyag fog rendelkezésünkre állami, mely a nemzetek vérzőjében minden téren sikert biztosi'hat. Népjóléti berendezéseink a leg­műveltebb államokéival versenyezhet* nek; a közjótékonysági emberbarát közegészségügyi embervédelmi és szó' ciális intézményeink fejlődésnek in- du’tak. Erkölcsi téren is igen nagy a ha­ladás. Az embereknek a háború és a forrada mák által megzavart lelki egyensúlya kezd helyreállani. Ä val­lásosság fokozódik, a józanság, mér­tékletesség, a becsületesség, megbíz­hatóság és törvénytisztelet tért hódit. A szociális érzék közerénnyé kezd válni, a nép küiömböző rétegeinek egymásra utaltságát már mindenét belátja. Az úgynevezett úri osztály felismerte hivatását, törődik és fog­lalkozik a néppel. Egyszóval a nem set kezd egységessé tömörülni, mert mindenki megértette az együttműkö­dés szükségességét és hasznát. A fe­lekezeti és politikai ellentéteik és vil­longások enyhülnek, a hazaszeretet érzése erősödik, a nemzeti egység ideálja kezd testet ö teni és a vesse­BOROS ÉS TÁRSA „Kühne“ mezőgazdasági gépgyár rt. tolna- és báosmegyel képviselete raktáron tart: oséplőgamita- . rákat, szívó-, oáz és bpnzfnaioto- rokat, szabadalmazott páros és páratlan sora „Vera Drill“ kanalas sorvettfgépekef és mlndea egyék mezőgazdasági (fi) gépet. Főraktár: Szekszárdon,a Kaszinó- bazár épületében. — Telefon 49*

Next

/
Thumbnails
Contents