Tolnamegyei Ujság, 1927 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1927-12-03 / 49. szám
TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 1927 december 3. Karácsonyi és újévi ajándékok nagy választékban és olcsón basssrsshstók TÓTH JÁNOS órás és ékszerésznél, Szekrzárd (Korzó) ség és gondtalan élet. Amikor érdek« ltüdtünk a fóldmivesosztály kedveső anyagi helyzetének okai íblő), meg tudtak, hogy milyen szívós energia, tudásvágya és szorgalma van a dániai polgárságnak és az is igen meglepett, hogy komoly tudományos dolgok iránt is mennyire érdeklődnek. E tapasztalataim alapján azt kell kérnem a jelenlevőktől s elsősorban a tanfolyam előadóitól, hogy munkájuk végzésekor érezzenek hivatást is az ismeretek terjesztésére, másodszor pedig kérem a tanfolyam hallgatóit, hegy szorgalmas munkával és akaraterővel igyekezzenek hasznosítani azt, amit az előadásokon tanulnak, mert a mai világban mindenkinek több tudásra van szttksége, hogy az életben minél inkább boldogulhasson. Abban a reményben, hogy a tanfolyamok előadói és hallgatói felada tukat sikeresen fogják megoldani, Isten áldását kérte a megnyitott tan folyamra. Dr. örffy Imre országgyűlési képviselő nagyhatású beszédét a jelenlevők lelkesen megéljenezték. Végül Szévald Oszkár elnök meieg szavakkal megköszönte az ünnepélyen megjelentek réeztvételét, az ülés az elnöklő alispán éltetésével véget ért. MizI népművészeti gyűjtemény. Válasz K. A. urnák. Igen tisztelt Szerkesztő ur 1 Kedves Barátom! B. lapod legutóbbi számában a napi hírek között egy rövid közlemény látott napilágot K. A. ur tollából, mely minden megértés és jó akarat nélkül foglalkozik Decs község képviselőtestületének ama határozatával, melyben egy sárközi népművészeti gyűjtemény felállítását mondotta ki. Miután a sárközi muzeum létesítésére vonatkozó indítványt — anélkül, hogy a vármegyei muzeum gyarapítására vonatkozó alispáni rendeletről előzetes tudomásom lett volna s így a vármegyei muzeum jogosult törekvését contracarirozDi kívántam volna — én tettem meg, úgy érzem, elsősorban én vagyok hivatva és kötelezve, hogy e diecreditálni kívánt ügy szószólójává szegődjem. Miőrt is tisztelettel kérek helyet az „audiatur et altera pars<( elve alapján következő megjegyzéseim számára. Azok a meggondolások, amelyek indítványom megtételére sarkaltak, a következők. A sárközi népművészet legértékesebb, régi productumai lassanként az utolsó szálig elkallódnak, horgaskörmű magángyüjtők és kai« márok kezén kivándorolnak Sárközből. Úgy, hogy maholnap előáll az a helyzet, hogy régi sárközi népművészeti anyagot lehet találni Szek- szárdon a vármegyei múzeumban, Ács Lipót urnái, Wo finer Gyula urnái Budapesten, az Országos Néprajzi Múzeumban, vagy az Iparművészeti Társulat gyűjteményeiben, CBak épen a Sárközben nem. Már pedig a Sárköz népe mégis csak legI Vízvezetéki berendezések I m Telefon 91 jótállással. UNT Telefon 91 ■ I Uitte Uestüérek, Szekszárd. I közelebb áll a sárközi népművészethez, mert az ő lelkének, fantáziájának, disxijö kedvének művészi formákban való kivirágzása az. Mikor tehát Decs község képviselőtestülete meghozta K. A. ur szemében „alig hihető" ős hazafias szempontból is aggályosnak látott határozatát, eszel annak a szándékának adott kifejezést, hogy népművészetének még meglevő, régi maradványait kegyeletből, mintegy cs^ádi ereklyét, maga kívánja megőrizni. A nemes levelet nem szokás sem eladni, sem elajándékozni. A Sárköz népének nemes levele gyönyörű népművészete, amelynek régi emlékeit kezéből végkép kisiklani engedni, vétek volna önmaga ellen. S ez a határozat, mely arról tanúskodik, hogy Decs község képviselőtestülete meg tudja becsülni a maga földjén termett népművészeti kultúra értékeit, nem annyira gáncsot, mint inkább elismerést érdemel. S igen indokolatlan dolog volt K. A. ur részéről tekintélyének iskolamesteri pálcájával Decs község képviselőtestületének mintegy fejére koppintani: „Mit akarnak, kérdtek ? . . . Zug múzeumot ?!“... Mert hát minden viszonylagos ezen a véges világon. A Mont Blanc mellé állítva a Gellérthegy : vakondtúrás. És a British Museum méretei mellett a szekszárdi is —f zugmuzeummá törpül. De eddig még senkinek se jutott eszébe, hogy el kellene hordani a helyéről a Gellérthegyet s feltölteni vele a Mont Blanc-t, mert nincs létjogosultsága egy ilyen — zughegynek. Ha csak K. A. ur nem fogja ilyen világrengető eszmével meglepni a világot 1 Mióta Sárközben lakom, nem múlt el esztendő a nélkül, hogy ne jöttek volna ide művészek, iparművészek, iskolák növendékei tanaraik'vezetése alatt az itt található néprajzi érdekességek tanulmányozására. Nem tartozik az utópiák közé az a remény ség, hogy ez az érdeklődés Sárköz népe iránt a jövőben csak fokozódni fog s egy szép napon megjelelhetik közöttünk az első külföldi, aki a mezőkövesdi elrontott népművészet helyett az itteni eredetibb és h&mi- sittatlanabb népművészetet a helyszínén kívánja meglátni. Gyámoltalanságunk szomorú jele volna, ha a nagyanyák remek hímzésű főkötőit az utolsó darabig kiadva kezeink közül, népművészetünk múltja iránt érdeklődő vendégeinket Szekszárdrs, vagy Budapestre kellene utasítanunk. A sárközi népművészet egy igen értékes rÓBze — fájdalom — a múlté. De nem adtuk fel a reményt, hogy ez a részben kihalt népművészet újból feleleveníthető s amit a nagyanyák valaha művészi hajlamaikat követve a maguk gyönyörűségére alkottak, ugyanazt az unokák csengő aranyra, vagy puha kenyérre váltsák. Nehez időket élünk. Uj keresetforrá sok megnyitása nagy szociális és nemzetgazdasági jelentőséggel bir. Ezárt rendeztük meg Budapesten az Orsz. Iparművészeti Társulat helyiségében a sárközi kiállítást, mert 1 lendületet kívánunk adni a sárközi nép háziipari tevékenységének. S e tervünkbe szervesen illeszkedik bele egy népművészeti gyűjtemény létesítése itt helyben, tehát hozzáférhető helyen, hogy a sárközi népművészet gyönyörű, régi motívumai szem előtt legyenek azok számára, akik ennsk elhalt részeit újból életre kívánják kelteni. Mindezen okoknál fogva, ha már a népművészetnek ez az ékes virága nem átallott vármegyénk szeretett székvárosát elkerülve ebben a sárközi zugban (zugmüvéBzet ? 1) kinyi- lani, mi sem átalljuk K. A. ur rosszaló fejcsóválása dacára a mi népművészetünknek még feltalálható régi maradékát összegyűjteni egy Bárközi — ha úgy tetszik — zugmuzeumba. Soraim szives közlését megköszönve vagyok Szerkesztő Urnák Decs, 1927 november hó 30 án. tisztelő hive: abai Arany Dénes ref. lelkész. HÍREK. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország. Mit mondnanál? . • .* Mit mondanál most énnekem, Ha újra vissza szállna A napsugaras, szép tavasz És szivünk ifjúsága ? Az alkonyat a fák alatt Ha lágyan ránk borulna S kezem titokban, reszketőn A kezedbe simulna!? Úgy nézne-e rám a szemed Fényesen, ahogy nézett És álmodnánk-e most is oh Boldog, tündérmeséket? Szivedre hajló fejemet Megöntözné-e könnyed? S olyan lenne-e mint mily volt Szép tavaszi szerelmed? Mit mondanál? Mit mondanék? ... Az évek tova szálltak S a könny, a bánat küzködés Sok mindent szétkuszáltak . . . De nem kuszálták szét soha Hűségűnk tiszta arcát: Olyan mint régen volt, olyan, Bár esztendők takarják. Kovácsné Huszár Jolán. * Évforduló*. — Az uj hercegprímás a pozsony- megyei származású Serédi Jusztinján bencés atya lett, akit a pápa esztergomi érsekké nevezett ki. Legközelebb a biborosi méltóságot is meg fogja kapni. Az uj prímás most 43 éves. — A pécsi püspök Prohászka sírjánál. Mait szamaukban megírtak, hogy Virág Ferenc pécsi megyéspüspök látogató kőrútjában az uj székesfehérvári püspökhöz is ellátogatott s ugyanakkor felkereste a ciszterciek rendházát, Vasa Bertalan tankerületi kir. főigazgatót, Teller Gyula kerületi rendőrfőkapitányt, valamint Bilkey Ferenc esperes plébánost, aki püspökünknek régi jó ismerőse. Ottléte alkalmával Shvoy vétele, cserélése, 935 fonása és eladása minden kivitelben a B(Unnék! Ggaplnfonúddtnu. Eladás nagyban és kicsisybes Lajos székesfehérvári püspök társaságában elzarándokolt Prohászka Ottokár sírjához, hogy lerőjja kegyeletét a nagy püspök emléke iránt. — Az alispán üdvözlése névnapján. A vármegyei, városi éB kórházi tisztikar és a vármegyei számvevőség testületileg tisztelgett f. hó 1 és a vármegye alispánjánál névünnep« alkalmával. A megjelentek jókívánságait dr. Hagymássy Zoltán, vármegyei főjegyző tolmácsolta, mondván, hogy az a rövid háromnegyed év, amióta az ünnepelt az alipáni széket betölti, meggyőzött mindenkit arról, hogy az alispán békés munkásságban viszi előre vármegyéjét - és tisztviselőtársainak pedig jóakaró, jóindulatú és igazságos főnöke. Szévald Oszkár alispán meghatotta» köszönte meg a tisztikar jókívánságainak ilyen őszinte, spontán megnyilvánulását és kijelentette, hogy tisztviselőtársainak továbbra is az akar maradni, aki eddig és amint a szónok is kifejezte, jóindulata és jóakaró vezetője. Számosán keresték fel ez alkalommal az alispánt és el-, halmozták őszinte jókívánságaikkal. — Bírósági kinevezések. A kormányzó az igazságügyi miniszter előterjesztésére Szenyéri István dr. kaposvári törvényszéki jegyzőt Tamásiba, Sztankó Lajos dr. szekszárdi kir. törvényszéki jegyzőt Bácsalmásra kir. járásbirákká nevezte ki. — Vörös-Kereszt megalakulása Dunaszentgyörgyön. Dunaszentgyörgy községben, ahol a háború ideje alatt igen szép eredménnyel működő Vöröskereszt-kórház volt, a mull hé 25 én alakult meg a Vöröskereszt uj szervezete. A megalakuláson részt, vett Jankó Ágoston főispán is, akit az értekezletre összegyűltek nagy szeretettel fogadtak és akiknek érzéseit Kátai Endre kormányfótanácsos, ref. esperes juttatta kifejezésre. Jankó Ágoston megköszönvén az üdvözlést, a Vöröskereszt alakulására összehívott értekezletet szívélyesen üdvözölte és átadta az elnöklést Schneider Jánosnak, lapunk szerkesztőjének, akit a Vöröskereszt megyei választmánya az ottani fiók megalakítására küldött ki. Schneider János köszönetét mondott Dunaszentgyörgy községnek a Vöröskereszt érdekében a múltban kifejtett nagyszerű teljesitményéiért és kérte a megjelenteket, hogy most is, a magban tapasztalt meleg érdeklődéssel karolják fel az njonnan alakult Vöröskereszt Egyesületnek a béke napjaira kiterjedő népegészségügyi és kulturális célú feladatait. Indítványára az értekezlet kimondotta a dunaszentgyörgyi fiók megalakítását, elnökké Kátai Endrét, női társelnökké Grünwald Elek Dezsőnét, alelnökké Takács Gyula főjegyzőt, társ alelnöknőyé Németh Árpádnét, orvossá Grünwald E ek Dezsőt, gondnokká pedig László Károlyt választották meg. Választottak ezenkívül fogsorok, aranyfogak, foghúzás, fogtömés, túrölt fogsorok javítása azonnal — elsőrendű anyagból Mautner fogtechnikusnál Szekszárdon, » „Szekszárd Szálló“ mellett — TELEFON 107
