Tolnamegyei Ujság, 1927 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1927-12-03 / 49. szám

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 1927 december 3. Karácsonyi és újévi ajándékok nagy választékban és olcsón basssrsshstók TÓTH JÁNOS órás és ékszerésznél, Szekrzárd (Korzó) ség és gondtalan élet. Amikor érdek« ltüdtünk a fóldmivesosztály kedveső anyagi helyzetének okai íblő), meg tudtak, hogy milyen szívós energia, tudásvágya és szorgalma van a dániai polgárságnak és az is igen meglepett, hogy komoly tudományos dolgok iránt is mennyire érdeklődnek. E tapasztalataim alapján azt kell kér­nem a jelenlevőktől s elsősorban a tanfolyam előadóitól, hogy munkájuk végzésekor érezzenek hivatást is az ismeretek terjesztésére, másodszor pedig kérem a tanfolyam hallgatóit, hegy szorgalmas munkával és akarat­erővel igyekezzenek hasznosítani azt, amit az előadásokon tanulnak, mert a mai világban mindenkinek több tudásra van szttksége, hogy az élet­ben minél inkább boldogulhasson. Abban a reményben, hogy a tan­folyamok előadói és hallgatói felada tukat sikeresen fogják megoldani, Isten áldását kérte a megnyitott tan folyamra. Dr. örffy Imre országgyűlési kép­viselő nagyhatású beszédét a jelen­levők lelkesen megéljenezték. Végül Szévald Oszkár elnök meieg szavakkal megköszönte az ünnepélyen megjelentek réeztvételét, az ülés az elnöklő alispán éltetésével véget ért. MizI népművészeti gyűjtemény. Válasz K. A. urnák. Igen tisztelt Szerkesztő ur 1 Kedves Barátom! B. lapod legutóbbi számában a napi hírek között egy rövid közlemény látott napilágot K. A. ur tollából, mely minden megértés és jó akarat nélkül foglalkozik Decs község kép­viselőtestületének ama határozatával, melyben egy sárközi népművészeti gyűjtemény felállítását mondotta ki. Miután a sárközi muzeum létesí­tésére vonatkozó indítványt — anél­kül, hogy a vármegyei muzeum gya­rapítására vonatkozó alispáni rende­letről előzetes tudomásom lett volna s így a vármegyei muzeum jogosult törekvését contracarirozDi kívántam volna — én tettem meg, úgy érzem, elsősorban én vagyok hivatva és kö­telezve, hogy e diecreditálni kívánt ügy szószólójává szegődjem. Miőrt is tisztelettel kérek helyet az „audiatur et altera pars<( elve alapján követ­kező megjegyzéseim számára. Azok a meggondolások, amelyek indítványom megtételére sarkaltak, a következők. A sárközi népművészet legértékesebb, régi productumai las­sanként az utolsó szálig elkallódnak, horgaskörmű magángyüjtők és kai« márok kezén kivándorolnak Sárköz­ből. Úgy, hogy maholnap előáll az a helyzet, hogy régi sárközi népmű­vészeti anyagot lehet találni Szek- szárdon a vármegyei múzeumban, Ács Lipót urnái, Wo finer Gyula urnái Budapesten, az Országos Nép­rajzi Múzeumban, vagy az Iparmű­vészeti Társulat gyűjteményeiben, CBak épen a Sárközben nem. Már pedig a Sárköz népe mégis csak leg­I Vízvezetéki berendezések I m Telefon 91 jótállással. UNT Telefon 91 ■ I Uitte Uestüérek, Szekszárd. I közelebb áll a sárközi népművészet­hez, mert az ő lelkének, fantáziájá­nak, disxijö kedvének művészi for­mákban való kivirágzása az. Mikor tehát Decs község képviselőtestülete meghozta K. A. ur szemében „alig hihető" ős hazafias szempontból is aggályosnak látott határozatát, eszel annak a szándékának adott kifejezést, hogy népművészetének még meglevő, régi maradványait kegyeletből, mint­egy cs^ádi ereklyét, maga kívánja megőrizni. A nemes levelet nem szo­kás sem eladni, sem elajándékozni. A Sárköz népének nemes levele gyö­nyörű népművészete, amelynek régi emlékeit kezéből végkép kisiklani engedni, vétek volna önmaga ellen. S ez a határozat, mely arról tanús­kodik, hogy Decs község képviselő­testülete meg tudja becsülni a maga földjén termett népművészeti kultúra értékeit, nem annyira gáncsot, mint inkább elismerést érdemel. S igen indokolatlan dolog volt K. A. ur ré­széről tekintélyének iskolamesteri pál­cájával Decs község képviselőtestü­letének mintegy fejére koppintani: „Mit akarnak, kérdtek ? . . . Zug múzeumot ?!“... Mert hát minden viszonylagos ezen a véges világon. A Mont Blanc mellé állítva a Gel­lérthegy : vakondtúrás. És a British Museum méretei mellett a szekszárdi is —f zugmuzeummá törpül. De ed­dig még senkinek se jutott eszébe, hogy el kellene hordani a helyéről a Gellérthegyet s feltölteni vele a Mont Blanc-t, mert nincs létjogosult­sága egy ilyen — zughegynek. Ha csak K. A. ur nem fogja ilyen vi­lágrengető eszmével meglepni a vi­lágot 1 Mióta Sárközben lakom, nem múlt el esztendő a nélkül, hogy ne jöttek volna ide művészek, iparművészek, iskolák növendékei tanaraik'vezetése alatt az itt található néprajzi érde­kességek tanulmányozására. Nem tar­tozik az utópiák közé az a remény ség, hogy ez az érdeklődés Sárköz népe iránt a jövőben csak fokozódni fog s egy szép napon megjelelhetik közöttünk az első külföldi, aki a mezőkövesdi elrontott népművészet helyett az itteni eredetibb és h&mi- sittatlanabb népművészetet a hely­színén kívánja meglátni. Gyámolta­lanságunk szomorú jele volna, ha a nagyanyák remek hímzésű főkötőit az utolsó darabig kiadva kezeink közül, népművészetünk múltja iránt érdeklődő vendégeinket Szekszárdrs, vagy Budapestre kellene utasítanunk. A sárközi népművészet egy igen értékes rÓBze — fájdalom — a múlté. De nem adtuk fel a reményt, hogy ez a részben kihalt népművészet új­ból feleleveníthető s amit a nagy­anyák valaha művészi hajlamaikat követve a maguk gyönyörűségére al­kottak, ugyanazt az unokák csengő aranyra, vagy puha kenyérre váltsák. Nehez időket élünk. Uj keresetforrá sok megnyitása nagy szociális és nemzetgazdasági jelentőséggel bir. Ezárt rendeztük meg Budapesten az Orsz. Iparművészeti Társulat helyi­ségében a sárközi kiállítást, mert 1 lendületet kívánunk adni a sárközi nép háziipari tevékenységének. S e tervünkbe szervesen illeszkedik bele egy népművészeti gyűjtemény létesí­tése itt helyben, tehát hozzáférhető helyen, hogy a sárközi népművészet gyönyörű, régi motívumai szem előtt legyenek azok számára, akik ennsk elhalt részeit újból életre kívánják kelteni. Mindezen okoknál fogva, ha már a népművészetnek ez az ékes virága nem átallott vármegyénk szeretett székvárosát elkerülve ebben a sár­közi zugban (zugmüvéBzet ? 1) kinyi- lani, mi sem átalljuk K. A. ur rosszaló fejcsóválása dacára a mi népművé­szetünknek még feltalálható régi ma­radékát összegyűjteni egy Bárközi — ha úgy tetszik — zugmuzeumba. Soraim szives közlését megkö­szönve vagyok Szerkesztő Urnák Decs, 1927 november hó 30 án. tisztelő hive: abai Arany Dénes ref. lelkész. HÍREK. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország. Mit mondnanál? . • .* Mit mondanál most énnekem, Ha újra vissza szállna A napsugaras, szép tavasz És szivünk ifjúsága ? Az alkonyat a fák alatt Ha lágyan ránk borulna S kezem titokban, reszketőn A kezedbe simulna!? Úgy nézne-e rám a szemed Fényesen, ahogy nézett És álmodnánk-e most is oh Boldog, tündérmeséket? Szivedre hajló fejemet Megöntözné-e könnyed? S olyan lenne-e mint mily volt Szép tavaszi szerelmed? Mit mondanál? Mit mondanék? ... Az évek tova szálltak S a könny, a bánat küzködés Sok mindent szétkuszáltak . . . De nem kuszálták szét soha Hűségűnk tiszta arcát: Olyan mint régen volt, olyan, Bár esztendők takarják. Kovácsné Huszár Jolán. * Évforduló*. — Az uj hercegprímás a pozsony- megyei származású Serédi Jusztinján bencés atya lett, akit a pápa eszter­gomi érsekké nevezett ki. Legköze­lebb a biborosi méltóságot is meg fogja kapni. Az uj prímás most 43 éves. — A pécsi püspök Prohászka sír­jánál. Mait szamaukban megírtak, hogy Virág Ferenc pécsi megyés­püspök látogató kőrútjában az uj székesfehérvári püspökhöz is elláto­gatott s ugyanakkor felkereste a ciszterciek rendházát, Vasa Bertalan tankerületi kir. főigazgatót, Teller Gyula kerületi rendőrfőkapitányt, va­lamint Bilkey Ferenc esperes plébá­nost, aki püspökünknek régi jó is­merőse. Ottléte alkalmával Shvoy vétele, cserélése, 935 fonása és eladása minden kivitelben a B(Unnék! Ggaplnfonúddtnu. Eladás nagyban és kicsisybes Lajos székesfehérvári püspök társa­ságában elzarándokolt Prohászka Ottokár sírjához, hogy lerőjja kegye­letét a nagy püspök emléke iránt. — Az alispán üdvözlése névnap­ján. A vármegyei, városi éB kórházi tisztikar és a vármegyei számvevő­ség testületileg tisztelgett f. hó 1 és a vármegye alispánjánál névünnep« alkalmával. A megjelentek jókíván­ságait dr. Hagymássy Zoltán, vár­megyei főjegyző tolmácsolta, mond­ván, hogy az a rövid háromnegyed év, amióta az ünnepelt az alipáni széket betölti, meggyőzött minden­kit arról, hogy az alispán békés munkásságban viszi előre vármegyé­jét - és tisztviselőtársainak pedig jó­akaró, jóindulatú és igazságos főnöke. Szévald Oszkár alispán meghatotta» köszönte meg a tisztikar jókívánsá­gainak ilyen őszinte, spontán meg­nyilvánulását és kijelentette, hogy tisztviselőtársainak továbbra is az akar maradni, aki eddig és amint a szónok is kifejezte, jóindulata és jó­akaró vezetője. Számosán keresték fel ez alkalommal az alispánt és el-, halmozták őszinte jókívánságaikkal. — Bírósági kinevezések. A kor­mányzó az igazságügyi miniszter előterjesztésére Szenyéri István dr. kaposvári törvényszéki jegyzőt Tamásiba, Sztankó Lajos dr. szek­szárdi kir. törvényszéki jegyzőt Bácsalmásra kir. járásbirákká ne­vezte ki. — Vörös-Kereszt megalakulása Dunaszentgyörgyön. Dunaszentgyörgy községben, ahol a háború ideje alatt igen szép eredménnyel működő Vöröskereszt-kórház volt, a mull hé 25 én alakult meg a Vöröskereszt uj szervezete. A megalakuláson részt, vett Jankó Ágoston főispán is, akit az értekezletre összegyűltek nagy szeretettel fogadtak és akiknek érzé­seit Kátai Endre kormányfótanácsos, ref. esperes juttatta kifejezésre. Jankó Ágoston megköszönvén az üdvözlést, a Vöröskereszt alakulására össze­hívott értekezletet szívélyesen üdvö­zölte és átadta az elnöklést Schneider Jánosnak, lapunk szerkesztőjének, akit a Vöröskereszt megyei választ­mánya az ottani fiók megalakítására küldött ki. Schneider János köszönetét mondott Dunaszentgyörgy községnek a Vöröskereszt érdekében a múltban kifejtett nagyszerű teljesitményéiért és kérte a megjelenteket, hogy most is, a magban tapasztalt meleg ér­deklődéssel karolják fel az njonnan alakult Vöröskereszt Egyesületnek a béke napjaira kiterjedő népegészség­ügyi és kulturális célú feladatait. Indítványára az értekezlet kimon­dotta a dunaszentgyörgyi fiók meg­alakítását, elnökké Kátai Endrét, női társelnökké Grünwald Elek Dezsőnét, alelnökké Takács Gyula főjegyzőt, társ alelnöknőyé Németh Árpádnét, orvossá Grünwald E ek Dezsőt, gond­nokká pedig László Károlyt válasz­tották meg. Választottak ezenkívül fogsorok, aranyfogak, foghúzás, fogtömés, túrölt fogsorok javítása azonnal — elsőrendű anyagból Mautner fogtechnikusnál Szekszárdon, » „Szekszárd Szálló“ mellett — TELEFON 107

Next

/
Thumbnails
Contents