Tolnamegyei Ujság, 1927 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1927-11-19 / 47. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1927 november 19. I I B Tisztelettel kérem n. b. rendelőimet, hogy karácsony közeledtével szíveskedjenek műtermemet minél előbb felkeresni, hogy tökéletes művészi képekkel és nagyításokkal idejében elégíthessek ki mindenkit. Möser i főhercegi udvari fényképé Szekszárd. tikus intézményt kisebb adományokban és segélyben részesített. Letárgyaltak még körülbelül 300 községi ügyet és a gyűlés s/« lóra kor fejeződött be. Hnssollnl is o trágyázás. Talán nem hangzik esztétikusán, ha e két szót egymás mellé írjuk, de mindenesetre érdekesen és kiváncsivá tesz bennünket: mit is akar Mussolini, a kétségenkivül leghíresebb mai kormányelnök és zseniális államférfi a — trágyával. Semmit és mégis sokat. Érdemes a kérdéssel foglalkoznunk, elsősorban nekünk, agrár- állambelieknek, mert tapasztalásom szerint a trágyakezelés talán csak nálunk van jobban elhanyagolva, mint Olaszországban. Nos, ez a Mussolini — nem hiába volt néptanító, kőműves és ujaágiró — de mindenhez ért és mindent észrevesz. Észrevette azt is, hogy az ő honfiai kevés trágyájukat sem tudják rendben tartani és kellőleg felhasználni, aminek aztán az a következménye, hogy a népes olasz állam nem tud annyi gabonát termelni, amennyit elfogyasztanak s a hiányzó mennyiséget drága pénzen kell behozatnia a külföldről. Törvényt csináltatott tehát arról, hogy a .trágyát helyesen kezeljék ób minden gazda betontrágyatelepet létesítsen, amihez olcsó állami kölcsönt is kaphat. Ez az olasz példa sokkal jobban vonatkozik mireánk is, semhogy szó nélkül hagyjuk a dolgot. Akik a falukat járják, a falusi gazdálkodást figyelik, s a mezőgazdasági oktatás kérdéseivel némileg is foglalkoznak, látják és tapasztalhatták, hogy nálunk osaknem minden faluban az utcán folydogál, vagy az udvaron hever szanaszét az értékes anyag, amelyre a földnek legnagyobb szüksége volna, amelynek helyes kezelése és felhasználása minden gazdasági tudásnak alfája és kezdete s minden a többtermelésre vonatkozó tevékenységnek legfontosabb feltétele. Az AlBÓdunántuli Mezőgazdasági Kamara folyóirata, a „Dunántúli Szántóvető“, a folyó évben egy cikk keretében kimutatja azt, hogy ha helyesen kezelnék a mi gazdáink az istállótrágyát. minden katasztrális hold földön 70 kg. búzával többet tudnánk termelni, ami évi termésünket mintegy 2 millió q gabonával javítaná meg. Ennek a többlettermésnek az évi értéke pedig nein kevesebb, mint 50 millió pengővel gazdagítaná A HOSSZÚ TÉLI ESTÉKRE SZERELTESSEN Egy éves garanciával, négy havi részletfizetésre a legtökéletesebb készüléket szállítja és szereli: Fábián Sándor cég rádióvállalata, Szekszárd Telefon 53 Hitelbank-palota. Telefon 53 RÁDIÓT! a gazdatársadalmat s végeredményben az egész országot. Dehát ez csak úgy lenne, ha akadna nálunk is egy Mussolini, aki saját tapasztalataiból szerezte volna meg azt a meggyőződést, hogy a szép szóval való oktatás, a pénzbüntetés nem elégséges hatóerő ahhoz, hogy a mi gazdasági tekintetben tulkonzer- vativ népünket rábírja az okos és gazdaságos trágyakezelésre. Iskolában és iskolán kívül, folyóiratokban és szakkönyvekben oktatják a népet arra, hogy mire kell a trágya, hogyan kell azt elraktározni, megöntözni, érlelni hagyni és alászántani és mindezt csaknem eredmény és siker nélkül. A nép ragaszkodik az apjától és nagyapjától tanult régimódi eljáráshoz, a trágyát hagyja az udvarán t szanaszét hnvt-roi, a levét engedi el- | folyni, tt trágyát őszkor vagy télen kihordja, s nem veszi észre, hogy amikor azt tavasszal alászántja, csak Urea, silány szalmát adott kizsarolt földjének táplálékul. Az eredmény 7 q gabona országos átlagban. Az eredmény: szegénység, drágaság, sok az adó stb. Mert hiányzik az a hol- dankinti 70 kg. többlet, ami az összes adót kiadná, ami 50—60 millió pen gővel gazdagítana bennünket éven- kint s ami a gazdálkodáshoz, a több- termeléshez a kiindulási pontot, az első lökést volna hivatva megadni. Hát ezért volna szükségünk egy erőskezü Mussolinira, aki törvényhozási utón kényszerítené a magyar gazdát is arra, hogy megadja a földnek azt a tápárét, amelyre annak szüksége van. Dr. Gauser Rezső. HÍREK. Csonka Magyarország nem ország, F.gész Magyarország — mennyország. SZÉNPOR. Ősz. Az őszi légben lengenek fonalak, finomak, fehérek: sokan nevezik ökörnyálnak; ronggyálelt szép remények fényes foszlányai ezek, szálak, melyekből látatlan kezek szemfődelét szövik a meghalt nyárnak. Boldogság. Boldog sosem lehet, ki télen nyarat kíván, Ősszel tavaszt; a boldogságod titka: tudni épen, hogy bírod azt. Kályhaiűz. Ha szivfink megöregszik, csókok helyett fölgyúlt emlékeknél melegszik. Mikor a nyár halott, kis kályhatűz pótolja a forró Napot. Szamolányl Gyula. — Virág Ferenc magyéspQspök Prohászka Ottokárról. A Szoc Misszió pécsi szervezete november hó 14-én emlékünnepéllyel áldozott Prohászka Ottokár, Székesfehérvár volt nagy püspöke, a Szoc. Misszió alapítója emlékezetének. Az ünnepi beszédet Virág Ferenc megyéapüspök mondotta. Virág püspök magas szárnya - lásu hosszabb beszédben emlékezett Prohászkárél, mert mindaz — úgymond, — amit a lelkes apostoli ihlet- j ségii Prohászka általában, de külö nősen a Missziótársulat alapításában, terjesztésében és fentsrtásában csele kedett, nemcsak a Szoc. Missziószervezetek és a katholikus magyar társadalom, hanem az egész magyar társadalom javát szolgálta. Lehettek — úgymond, — a Missziótársulat alapítójának is kísértései és voltak neki is szenvedései. Da megbirkózott minden nehézséggel, akadállyal, bajjal ' és bármikor, bárhol szólalt meg, leikéből uj meg uj remények törteit fel, ajkain a diadalmas világnézet, a tisztult élet dala fakadt, mivel nála a szociális tevékenység és lélek— mentés életszükséglet volt és mindenkor gyönyörködve csapkodtak lelkének szárnyai, valahányszor az „Élő vizek forrásából“ merített. — A megyéspüspök lelkes szavai nagy tetszést váltottak ki a népes ülés tagjai sorában és a szociális misszió eszméjének hatalmas lendületet adott Pécs városában. — Dr. Örffy Imre kerületében. Dr. örffy Imre országgyűlési képviselő folyó hó 20 án Ocséoyben tart beszámolót, folyó hó 27 én pedig Szsk- szárdra érkezik és részt vesz az uj városi katholikus kör vetítőgép felavatási Ünnepélyén, amely vetítőgéphez a kör örffy közbenjárása utján jutott. — Küldöttség a főispánnál és az alispánnál. Dr. Dencz Ákos, a tamási választókerület sgiüs országgyűlési képviselője a tamási járás megyebizottsági tagjaiból küldöttséget vezetett Jankó Ágoston főispán és Ssévald Oszkár alispánhoz f. hó 15-én. A küldöttségben részt vettek dr. Szabó Elemér főszolgabíró, Nagy Barnabás szolgabiró, Bertics Pál főjegyző, ANGOL I m ■ úri divat szöveteim az őszi és téli idényre megérkeztek, amelyekből szolid árakkal készítek zakó- és alkalmi öltönyöket, felöltö- és téli kabátokat. Sápszky Andor férfiszabóSzekszárdon. anyagok feldolgozását is vállalom I Niedermayer Gyula, Eördögh Lajos, Tóth A. Sándor, Hanák Mihály és Szőke Márton megyebizottsági tagok. Dr. Dencz Ákos, a küldöttség vezetője felkérte a főispánt és alispánt, hogy a tamási magán polgári iskola államosítása ügyében a járás jogos kérelmét hathatósan támogatni, a járás elhanyagolt utügyeit felkarolni és a Tamásiban tartandó állat- és mezőgazdasági kiállítás rendezését elősegíteni szíveskedjenek. Úgy a főispán, mint az alispán a legjobb indnlatnkról biztosítottak a küldöttséget és kérelmük támogatását magukévá tették. — Városi közgyűlés. Szekszárd vá ros képviselőtestülete folyó hő 12 én délután 4 órakor vitéz Vendel István polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlés a rövid elnöki megnyitó Után a választás alá nem eső képviselőtestületi tagok névjegyzékének Összeállítására bizottságot küldött kí, a melynek tagjaiul Schneider János, Debulai Imre és Praymayer József Pollermann képviselőtestületi tagokat kérte fel azzal, hogy a névjegyzéket állítsák össze és azt terjesszék a közgyűlés elé. Ezután elfogadták a Magyar Nemzeti Banknak a csatornadíj megváltása tárgyában beadott ajánlatát. Ezekszcrint a bank az épület csatornadíjának 25 évi megváltása címén 26.000 pengőt fizet előre a városnak, amely összeget a csatorna létesítésének költségeire fordítanák, Az államrendőrség szekszárdi kapitányságának a hivatal áthelyezése tárgyában beadott megkeresésére, a képviselőtestület megbízta a város polgármesterét, hogy forduljon a belügyminiszterhez a rendőrség megfelelő elhelyezése érdekében, egyben megbizta azzal, hogy a rendőrséggel tárgyaljon azon célból, hogy a városháza esetleges kibővítésével mekkora összeggel volna hajtandó az építkezéshez hozzájárulni. Tudomásai vették a város tulajdonát képező Pó-reii ingatlanok eladását, amely vételárat a vásártér és helypénzsze- dési jog árának kiegyenlítésére felvett kölcsön teljes kifizetésére fordítják és utasították a városi tanácsot, hogy a fennmaradó Összegnek megfelelő törzsvagyonba leendő elhelyezése céljából tegyen legközelebb javaslatot. Végül az autóbuszüzem költségvetésének és két magánkérelem leiárgyaiása után a közgyűlés 5 órakor véget ért. Dunántúl legelismertebb rádió szak- vállalata Fábián Sándor, Szekszárd, • V** ‘ v -; W.-V Tussor-, Etamin» és Grenadin-fQggönyök és storok 3 ■nSKüOSSIBESSa n&aeaaau Ebédlő- és fűtőszünet PIRNITZER József és Fiai áruházábaity Szekszárdon Tolnavármegye legnagyobb és legrégibb áruhaza | fiyapju- és pilissezlonftoMK WW Lópokrócok. Agyteritők. Utazótakarék. Bőröndök.
