Tolnamegyei Ujság, 1927 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1927-11-12 / 46. szám
4 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1927 november 12. | BOROS ES TÁRSA | 0 „Kühne“ mezőgazdasági S 0 gépgyár rl. tolna- éa 3 • báoamegyel képviselete # raktáron tart: oséplőgarnitu0 rákat, szívó-, gáz- és benzinnoto- 2 • rókát, szabadalmazott páros és 0 páratlan sora „Vera Drill“ 2 kanalas sorvetőgépeket • és minden egyéb 0 mezőgazdasági (11) 9 gépet. $ ( Főraktár: Szekszárdon,a Kaszinó- ( 1 bazár épfiletében. — Telefon 49. Z tétét éB tiszteletét tolmácsolta, midőn a díszpolgári oklevelet átnyuj- tóttá. Dr. Éri Márton az éljenzéssel kisért üdvözlő beszédre a következőkben válaszolt: Igen tisztelt Uraim I Amikor Szekszárd rendezett tanácsú város nagyérdemű képviselőtestületének személyemet ért kitüntető elhatározásáról értesültem, igen sokat meditáltam afelett, hogy vájjon a város érdekében kifejtett szerény munkásságom s annak javára a szeretet melege által táplált szolgálataim olyan értéküek-e, avagy érdemesek e arra, hogy a város közönsége engem ilyen gazdagon jutalmazzon ? Miután azonban a jelen pillanat nem alkalmas arra, hogy én ennek a gondolatnak analizálásába fogjak, egyet azonban meg kell állapitanom, hogy amikor én Szekszárd város elmaradottságát, elhagyatottságát szemléltem, tisztán a város és közönsége iránti melegen érző szivem vágyát és az igaz szeretettől átitatott lelkem nemes ambícióját követtem, amidőn minden rendelkezésre álló eszközzel és módon s főleg erős és megingathatatlan elhatározással a városnak nem épen könnyű, de a haladó idő által parancsolt fejlődését teljes erővel előmozdítottam. Amint ennek többször is kifejezést adtam, az volt a célom, hogy a város megfelelő fejlesztésével egy, a megyéhez is méltó központot teremtsek, hogy ha valaki keresni akar valamit, azt Szekszárdon találja meg, másfelől pedig, hogy ebben az elhanyagolt, elhagyatott városba élénkséget, lendületet vigyek bele, ezzel a város lakosságának boldogulását, kedvezőbb életviszonyok közé való jutását segítsem elő, teremtsem meg. Ezen becsületes törekvésemet nem lanyhi- tották és gyöngítették azon hol nyilt, hol burkolt támadások sem, melyek ezen munkám közepette értek, hiszen Szekszárd fejlesztése nem egyéni, hanem a közérdek parancsolta szükségesség volt. Amit egyébként nem csak a következmények igazolnak, de azt a vármegye egyetemes közönsége több Ízben megnyilvánitott előzékenysége is tanúsít. Azonban igen tisztelt Uraim, hogy a gyümölcsfa újból kellemes és gyönyörűséget okozó virágot hozhasson és élvezetet adó értékes gyümölcsöt teremhessen, pihenésre van szüksége, épen úgy egy város fejlesztésénél is, hogy az örömöt adó és lelkeket megnyugtató legyen, bizonyos pauzára van szükség, mert enélkül a gyümölcsfa sem volna képes rendeltetésének megfelelni, elÍ iusztulna, épen úgy a nem szünetelő fej- esztés is lassan-lassan a polgárság életerejét tenné idő előtt tönkre. Szekszárd város most szintén elérkezett a fejlődésnek, a haladásnak egy olyan határkövéhez, amelynél az okosság, az előrelátás pihenést parancsol, mely pihenési időt az elért gyönyörű eredmény megrögzítésére, bölcs kihasználására kell fordítani. Ehhez azonban összetartásra, egyet akarásra, a vezetésre hivatottak összhangzatos együttműködésére van szükség, mert az elén eredmény csak igy válik hasznossá, áldásthozóvá s a meghozott nagy áldozatok okozta .'sokszor bizony aggódó telkekbe igy tér vissza a megnyugvásnak és megbék ülésnek jóleső érzete. így válik azután a város a nagy egésznek, az országnak is értékes, egészséges és hasznos részévé. Erre pedig a mostani letiportságunkban van nagy szükségünk, mert még á megpróbáltatások és gondterhes időket nem éltük túl és hogy felhőtlen, valóban napsütéses kéklő eget varázsolhassunk hazánk fölé, ehhez a megértésnek és egyetakarásnak olyan erős egységgé kell tömörülnie, mely a minden igaz magyar lelkében élő titkos és forró vágynak megvalósulását lehetővé teszi. Különösen most kell erre az egységre törekednünk, amidőn végre komoly barátai jelentkeznek nemzetünknek, akikkel karöltve érvényesíteni tudjuk majd igazságunkat. I Vízvezetéki berendezések I Telefon 91 Telefon 91 Jótállással. Uiffe Uestuérek, Szekszárd. Amidőn végtelen nagy hálával eltelve az isteni gondviselés iránt, hogy e gyönyörű és lélekemelő pillanatot megérnem engedte, szivem egész melegével mondok Önöknek Uraim bensőséges köszönetét, hogy ide elfáradni és a díszpolgári oklevelet átadni kegyesek voltak. Bárhova vessen is a sors, bármerre irányítsa is életem útját, most már, mint a szekszárdi polgárság soraiba életem fogytáig felvett polgárként fogok szerepelni, mely egyúttal kötelességemmé is teszi, hogy továbbra is szívvel és lélekkel a város és közönsége érdekében megtegyem mindazt, mely annak javát és boldogulását mozdítja elő. Isten tartsa, Isten éltesse Önöket, áldja meg és boldogítsa a nemes képviselőtestületet és annak minden egyes tagját, valamint a kedves városnak minden lakóját. A küldöttség tagjai nagy tetszéssel fogadták dr. Éri Mártonnak szeretettől és bölcs intelmekkel áthatott szavait. A szeretetreméltó háziasz- szony ebédre vendégül látta a küldöttséget. A gyönyörű díszoklevél Ferencz Lajos művészetét és a Molnár-féle könyvnyomda és könyvkötészet teh- nikai felkészültségét és jó ízlését di cséri. Kulturdélután. Az Egyesült Szekszárd Tolnamegyei Nőegylet folyó hó 9 én délután 6 órakor tartotta a vármegyeház nagytermében ez idényben első kul- turdélutánját. Hogy mennyire népszerűek ezen kulturdélutánok, igazolja az, hogy nemcsak a vármegyeház tanácskozó terme, de a karzat is zsúfolva volt hallgatósággal. Különösen a nők voltak nagy számban. A mindvégig magas nívón álló kulturdélután a Szekszárdi Dalárda énekével kezdődött. Dr. Gauser Rezső vezetésével dr. Horváth Ákos „őszkor“ cimü darabját adták elő kiválóan jó betanulással. — Ütána dr. őrffy Lajosné Beethoven „Deutsche Tänze“ első részét adta elő zongorán. őrffy Lajosné művészetét már ismeri közönségünk és ezzel, mint a zenedarab második részének előadásával is a kulturdélután közönségét teljesen elragadta. A közönség lelkes tapssal köszönte meg a művészi élvezetet, amire őrffyné egy ráadással viszonozta a hallgatóság lelkes ovációját. — Kovácsné Nagy Lujza, a Nőegylet aleluöke emlékezett ezután hosszabb lendületes beszédben Kossuth Lajosról. Lelkes szavakkal és ügyes beállításokkal vetette az emlékezés fáklyáját Kossuth Lajos egész életére. A mindvégig élvezetes, tanulságos és a honleányi érzéstől átfűtött, retorikai szempontból is kiváló előadást a közönség hatalmas tapssal köszönte meg. Igen aktuálisan fűződött a beszéd befejezéséhez a Szekszárdi Dalárdának nagyon szépen előadott „Tavasz elmúlt“ cimü éneke. Eördögh Rózsika szavalta el ezután igen kedvesen és nagy átérzéssel Ábrányi Emilnek „Kossuth sírja“ cimü versét. A bájos műkedvelőt nagy tapssal jutalmazta a kulturdélután közönsége szerepléséért. A dalárda énekelte el még Lányi Ernő népdal egyvelegét, majd Kovács Dávidné mondott köszönetét az egyes szereplőknek és a Szekszárdi Dalárdának szives közreműködésükért, valamint a közönségnek azon kitüntetéséért, hogy ily impozáns számban jelent meg az első kultur- délutánon. A közönség a szép ünnepélyt a Himnusz hangjaival fejezte be. A valóban élvezetes kulturdélután rendezéséért nagy köszönet illeti Kovácsné Nagy Lujza alelnöknőt, aki minden alkalmat megragad, hogy Szekszárd város közönségét minél több kulturélvezethez juttassa, egyúttal, hogy az önkéntes adományokból befolyó összegekből a Nőegylet minél több szegényének nyomorán enyhítsen. A kiváló hangú Gaál-féle zongorát Radics Zoltán kölcsönözte zongora lerakatából. Szőlősgazdák tiltakozó ülése. Folyó hó 6-án délután 4 ‘órakor tartották az ország szőlősgazdái az 0. M. G. E. gyüléstermében (Budapesten) tiltakozó ülésüket a , népjóléti minisztérium által beterjesztett azon javaslat ellen, amely a szeszesitalok nyilvános helyeken való kiszolgálását megtiltani tervezi a 18 éven aluli egyének részére. Az ülésen, amelyet energikus beszédben Kosinszky Viktor ny. miniszteri tanácsos nyitott meg és amelyen dr. Baross Endre ismertette a szőlősgazdák sérelmeit és terjesztette elő a tiltakozó üléB határozati javaslatát, aránylag igen kevesen jelentek meg. Megyénkből egyedül Schneider János, lapunk szerkesztője képviselte a szőlősgazdákat, aki fel is szólalt és csodálkozásának adott kifejezést, hogy amikor a szőlősgazdák, a borkereskedők és italmérők egyaránt görnye- deznek a hatalmas nagy adók alatt és amikor gazdasági mérlegünk erős passzivitást mutat, akkor szakminisztériumok nem azon gondolkoznak, hogy miként lehetne az adózó polgárok terhén könnyíteni, miként lehetne borunk kivitelét elősegíteni és a luxuscikkeknek behozatalát megnehezíteni, hanem oly törvénytervezetekkel járulnak az országgyűlés elé, amely gazdasági életünk egy igen tekintélyes csoportjának, a szőlősgazdáknak és azzal kapcsolatosan sok százezer szőlőmunkásnak amúgy is kedvezőtlen helyzetét még csak nehezíti és egy újabb utat nyit arra, hogy az italmérők méginkább ki legyenek szolgáltatva az egyes hatóságoknak. A tiltakozó ülés, amelynek lefolyása egy ízléstelen és csodálatos módon az elnök által rendre nem utasított felszólaló utján az ország gyűlésen is szóvátétetett még néhány felszólalás után elfogadta dr. Baross Endre határozati javaslatát. Különös megnyugvást keltett a földmivelés- ügyi miniszter képviselőjének azon kijelentése, hogy a földmivelésügyi miniszternek sikerült a népjóléti mi niszterrel megállapodásra jutni és a 18 éves korhatár. 16 évre fog le- szállittatni. Sajnos, hogy ez a megállapodás nem vált valóvá és a kedden RADIO nldoistgok ! VILLANY felszerelés és javítás! Akkumulátorok eladása, töltése és javítása garancia .mellett BUDAI FERENCNÉL Siekszárd, Széchenyi-utca 12 (Borgula-ház) tartott országgyűlésen Klein Antalnak a korhatár leszállítására vonatkozó módositását, dacára, hogy amellett szavazott gróf Bethlen István miniszterelnök is, 6 szóval, vagyis 39 szavazattal 33 ellenében leszavazták. (A Keresztény-párt Vass miniszterrel az élén, az Egységes-pártnak néhány tagja és a szociáldemokraták együtt szavaztak ) A leszavazás nagy méltatlankodást váltott ki a kisgazda képviselők között, akik azonnal értekezletre gyűltek össze, amelyen élesen bírálták a kér. gazdasági pártnak, valamint az egyes egységespárti képviselőknek és az elnöknek az eljárását, aki a szokásos csengetéssel nem adott jelt a szavazás elrendeléséről. A palotaforradalommá nőtt elégedetlenséget gróf Bethlen István miniszterelnök oszlatta el, aki Ígéretet tett, hogy a végrehajtási utasításban veszik el ezen nem égetően szükséges és sürgős törvényjavaslatnak az élét. Mindenesetre csodálatosnak tartjuk, hogy az egységespárt tagjai között azok a képviselők, akiknek bortermelő vidékek adtak mandátumot, nem tudtak kellő agitációt kifejteni ezen törvényjavaslattal szemben és igy a tolnamegyei képviselők akciójukkal kisebbségben maradtak. Az ország szőlősgazdái valóban hálával tartozhatnak dr. Klein Antal iránt, hogy felemelte szavát érdekük • ben és ha nem is kisérte teljes siker bátor kezdeményezését, de legalább a végrehajtási utasításban lesznek kedvezőbb intézkedések. Cserkészelöadis. A szekszárdi cserkészeknek f. hó 6 án tartott jubileumi évnyitó előadásán és tábori beszámolóján a r. kath. olvasókör nagyterme szűknek bizonyult. A csapat vezetősége elsősorban a cserkészek szüleire és hozzátartozóira számított, de örömmel tapasztalta, hogy Szekszárd inteligenciájának vezetőegyéniségei, kiket a budapesti Kossuth-ünnep uem szólított a fővárosba, mindnyájan megjelentek. Ott volt Jankó Ágostonná főispánná, Száváid Oszkárné aliapánné, Hagy- mássy Zoltán vármegyei főjegyző és neje, Kiss Lajos esperes plébános, vitéz Tihanyi Szilárd őrnagy, Tamás Viktor reálgimnáziumi igazgató, Sei- fried József rendőr tanácsos, a gimnázium tanári testületé és sokan mások. A cserkészek változatos és gazdag műsort állítottak össze, melyoek folyamán a hallgatóság lelkében felelevenedtek a diákköri kedves emlékek és a cserkészélet romantikája, bűbájos világa jelent meg egy pillanatra. Az előadott énekszámok, szavalatok a cserkészet légköréből nyertek bájt és eredetiséget. így egészen eredeti beállítás volt az, amikor a „ma“ cserkésze a tábortűz misztikus fényénél jelent meg, vagy amikor a cserkészek nótaszó mellett felvonultak. Faludi Ferenc cserkészparancsnok tábori beszámolója bepillantást nyújtott Mutschenbacher Ödön ás Fia és slrkőgyára, síremlékek nagy raktára. kőfaragó üzeme: Szekszárd, vasúti fasor 14. — Tűzifa ölenként és vagóntételek- ben. Gementáruk: u. m. kutgyürük, hidkövek minden átmérelben, kuttető, kerítés és kapuoszlopok, etető és itató vályúk, hornyolt cementcserép, friss cement, vakolati kőpor, terazzó és műkőzuzalék, csiszoló anyagok, dunahomok, dunakavics. — Műkő: sírkövek, sirszegélyek, sirfed lapok készítése stb. — Síremlékek: gránit, márvány, műkő, készpénzárban részletre is. Vállalom temetőkben a már meglevő síremlékekre utánvésést és aranyozást, helyben vagy bárhol a vidéken is, régi sírkövek átdolgozását, fényezését, legjutányosabban előleg nélkül pontos szállítási határidőre.
