Tolnamegyei Ujság, 1927 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1927-10-29 / 44. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1927 október 29. fi i ■ I Valóban művészi és modern fényképeket HÖGER ifihercegi udvari fényképész készit SZEKSZÄRD Széchenyi-utca 28. szám (Molnár' féle házban) I ■ ■ micisapkájában, sárgacipőjében, vele e szűk ország fiait, leányait 1 Tessék csak meghallgatni nótáikat 1 Hol termett az a sok-sok szennyes melódia, az a sok festék, parázna mozdulat, burkolt szeretkezés ? 1 Honnan jött és áradt a népre, szegény magyar népre 1 ez a sok mocsok és békalencse? Aranytól? Tompától? Jókaitól? Petőfitől? Szigligetitől? Csiki- től ? Katonától ? Madáchtól ? Nem! Azoktól, akik először teleorditották a közvéleményt azzal, hogy a nemzeti irodalom elavult, httlye és nevetséges, azután a megbódult seregnek odalökték a megfertőzött döghullát táplálékul. S odajutottunk, hogy meg kell állapítanom, hogy az irodalmak elitje, az irodalmi legfen- költebb cél: a népköltészet megszűnt. Színpad és sajtó versenyt öldökölte a nemzet lelkének sarjadó csiráit. A legköltőibb nemzet, e turáni faj, igézeten, ábrándos költői kincseit hagyta éB hagyja rozsdásodni, pangani, eltemetni. Még ma is igaz, hogy a azinmüvek megrendelésre, előre kitűzött elvek szerint, művészeknek készülnek. A színházaknak megvannak a szerződött szerzőik. Automata poéták 1 — be keli dobni a honoráriumot — és kilószám jön a mü, ennyi paraszttal, ennyi úrral, ennyi helyzetkomikummal, ennyi jávai szépséggel, kalotaszegi varrottassal, tánccal, ékszerre], rakamazi tökmagárulással. (Lásd: „Borosa Amerikában.“) A Riviérára távirat jő s pihegve szól: „Darabot kérünk. S a halhatatlan titkárnőjé nek van mit kopognia. tudni s úgy átalakulni, hogy „semmi se valami“ és hogy „mór minden semmi I“ Alulról takarítás zaja. Keleten sárga fény. 5 óra 5 perc. Valami tüzes test dobódik a tengerből az ég aljára. Mintha kigyulna a táj. ... Újra irdatlan röhögés. Egy kis gyerek is felsír! Holland gyarmatbeli katonsfi... Ételszag rontja meg a tiszta levegőt. Felhúzzák hajónkon a holland lobogót az árbócra, meg a franciát is — Alger felé közeledünk. 5 óra 7 perc s a nap teljes pompájában ragyog, kirajzolja Afrika északi hegyvidékét és a végnélküli, most már ragyogó, aranysávos tengert. Megkezdődik a takarítás „teljes gőzzel“, a fedélzetmosás, a nappali élethez való előkészület és senki figyelembe se veszi, hogy rövidesen Afrika | partjain kötünk' ki.........Afrikában 1 j SZABÓ JÁNOS ▲ Telefon: 120 mérnöki irodája, Szekszárdon. Vasúti fasor 6 —THLLAMOS és IPARTELEPEK ellenőrzése. — Rentabilitási számítások. ^ / — Villamos-, telefon-, vízvezeték-, központi fűtés-, fürdő-, egészségügyi*, m/ vizlecsapoló- és öntöző-berendezések. — Épületek, beton- és vasbeton* V szerkezetek, utak és hidak tervezése és építése. — Építési anyagok, villamos csillárok és árammérők szállítása. Fáik és Zioner gránit- és mészkőbányáinak — Szekszárd és vidékére — kizárólagos képviselője. — Terméskő, út- és betonkavics, járdaburkoló gránitdara. ▼ Zerkovitz, Molnár, Nagy Endre, Szomori stb. stb. rálépnek a világot jelentő deszkákra a a hamisra szugge- rált ízlésnek hamis ponyva- és lelkiterméket nyújtanak. A magyar nép ostoba, pucér, erkölcstelen raffinériá- val telt, darabos, félszeg, nevetséges figura a tollúkon, melynek erkölcsi színvonala a törvénytelen gyermeken kezdődik. (Lásd: „Nótás Ferkó.“) Vagy azon végződik, hogy 24, mindössze fügefalevéllel takart leány seregei fel jamaikai tánchoz söpredéknek. (Lásd: „Marica grófnő.“) Ki tudná megmondani, hogy ez a hamis lelkűiét és nadragulyahang miért és hogyan csúszott be a nemzet történelmének felavatott templomába : a Nemzeti Színházba ? Ne kutassuk, hogy miért hevernek a titkárság szobájában jobbnál jobb, vagy rosszabbnál rosszabb színdarabok olvasatlanul ugyanakkor, amikor igen rossz francia fordítás kínozza a közönséget és a színművészt, vagy a hivatalos óriás egy 20 éves leány szájába ezt adja: „Háoy éves korában született. . .“ s keresztet vettet a református pappal. Ne kérdezzük és ne kutassuk, bár a nemzet színházához a nemzetnek is köze volna! Hanem állapítsuk meg jólesően, hogy | az a botrány, ami történt, a joggal felháborodó nemzet tiltakozása volt. Nem mehet igy és nem szabad így folynia a dolgoknak tovább! A nemzet színpada, irodalma a nemzeti érzés drága kincse, mely nem lehet sem internacionális préda, sem a büntanyákon felburjánzott erkölcsi jóllakottság, vagy keserű undor állati termékének cirkuszporondja, hanem szentebb, tisztább életünk szívverése. És kisepreni, ki- tömjénezni a nemzetrontó Lucifer- sereget nemzetép itésünk kötelessége! Ne tessék félni a módtól, ahogy ez a nagytakarítás megkezdődött. Az az egy-két kardlapozás, az a néhány bevert fej — kevesebb kór, mint az az erkölcü kár, amit az illusztris szerző szóhoz jutása jelent. Jegyezzük meg, hogy nem az utca és nem a söpredék, bevert ablak, kifosztott üzlet stb. chaosza volt ott, hanem a felháborodott nemzet és himnusz! Nem dicsőítjük, de ha nincs más ára az elérendő célnak : nemzeti és magyar irodalom, akkor az eféle tüntetéseket egyáltalában nem találjuk egészségteleneknek. Egy jóravaló zápor nem mindig áldástalan. Jánosi György. Szekszárd csatornázása. A régi rómaiak, akik a mai európai népek kuliurájának az alapját megvetették, egy-egy település elfoglalásakor, vagy építésekor legelső gondjuknak tekintették az illető helynek jó vízzel való ellátásit és azonnal megcsinálták a csatornázást is, mert jól tudták, hogy a folyékony szenny az ember egészségének egyik legnagyobb ellensége. Szekszárd (a rómaiak idejében Alisca), mint évezredek óta lakott hely, a nyomok szerint régóta rendelkezett vízvezetékkel, sőt csatornázással is. Ezek az egészségügyi müvek azonban az egy- egymásután következő sorozatos katasztrófák folyamán elpusztultak és a mostani generációnak jutott a feladat, hogy azokat, mint halaszthatat- lanokat újból életre hívja. A csatornázás tervezése. Szekszárd város közönsége a vízvezetéki és csatornázási tervet még a háború előtt elkészíttette Becsey Antal kormányfötanácsossal, az ismert nevű budapesti mérnökkel, akinek a tervezetét a minisztérium ugyanakkor jóvá is hagyta. A közbejött háború azonban megakasztotta a terv megvalósitását. Három évvel ezelőtt azonban vitéz Vendel István polgár- mester, akinek a tevékenységéhez az alkotások egész sora és a város reneszánsza fűződik, ismét foglalkozni kezdett az eszmével és a Speyer kölcsön révén sikerült is neki megépíttetni a vízvezetéket. Mikor aztán a vízvezeték üzembe került, időszerűvé vált a csatornázás ügye is, mert a nagyobb vízhasználat következtében a szennyvizek levezetése főként a sűrűbben lakott városrészekben a nagyobb intézmények: a kórház, a megyeház, törvényszék, fogház, isko Iák stb. szempontjából elodázhatlanná vált. Mivel azonban a városnak a nehéz gazdasági viszonyokra való tekintettel nem állt módjában a teljes csatornahálózat kiépítése, akként határozott, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségek keretében a városnak legalább egy részét csa- tornáztassa. Est az építkezést a város nyilvános pályázat utján már vállalatba is adta és a munka már hetek óta serényen folyik is. A város belső részének utcáin gondosan ki r ■ ■ I ANGOL úri divatszöveteim az őszi és téli idényre megérkeztek, amelyekből szolid árakkal készítek zakó- és alkalmi öltönyöket, felöltő- és téli kabátokat. Sápszky Andor férfiszabó. Szekszárdon Hozott anyagok feldolgozását is vállalom I | I pallózott mély árkokat ástak és már több helyen is elhelyezték bennük a nagy kaliberű zománcos kőagyag, csöveket. Tudvalevő, hogy a modern csatornázás nemcsak a szennyvíz egyszerű elvezetéséből áll, hanem a hálózat végén komplikált tisztitó berendezésnek is kell működnie. Kötelességünknek tartjuk tehát, hogy olvasóinkkal a csatornázási mü tervezetét — épugy, mint annak idején a vízvezetékét is — megismertessük. A szekszárdi csatornázás rendszere. Becsey Antal a csatornázást az úgynevezett elkülönítő rendszer szerint akként tervezte, hogy a házi és szennyvizek elvezetésére kőagyagcső csatornázást irt elő, mig a csapadékvizek levezetését az utcarendezés feladatának hagyta meg. A tervezőnek pénzügyi szempontból annál inkább is ezt a megoldási módot kellett választani, mert a város közvetlen közelében a folyékony szennyet magába fogadó folyóvíz nincsen, igy hát a szennyvizek tisztítása elkerülhetetlenül szükséges. Ezért tehát a tervet úgy kellett elkészíteni, hogy a tisztítandó szennyvíz mennyisége a lehető legcsekélyebb mennyiségre kor- látoztassék* Hol építenek csatornát? A csatornázás, mint előbb is említettük, ez idő szerint nem terjed ki az egész városra. Egyelőre a Bartina , a Bezerédj-utca, a Béla tér, a megyeház, a törvényszék, a fogház, a Q-aray-tér, a Széchenyi-utca, a régi és az újonnan építendő kórház környéke. a Szent István-tér, a gemenci-ut és a városi kislakások kapcsolódnak be a hálózatba, amely az utcák közepén halad, a Széchenyi-utcában azonban az utca mindkét oldalán elvonul. A főgyűjtő csatorna ötven centiméter kaliberű sómázas kőagyag csövekből készül, mig a mellékutcák csatornáinak huszonöt centiméteres a belső átmérője. A csatornák átlagos mélysége az utcaszin alatt körülbelül két méternyire van. Hogy a gemenci ut költséges kiskocka burkolatát felbontani ne kelljen, | tervező a főgyűjtő-csatornát a vásártéren, a gemenci úttal párhuzamosan tervezett uj utca helyén vezeti. Az aknák. Mivel a csatornahálózatöt állan- I dóan ellenőrizni, tisztítani és öblíteni I szükséges, 30—50 méteres közökben I úgynevezett ellenőrző aknák vannak MP HÚSZ SZÁZALÉKKAL A VILÁGPIACI AGAKON ALUL Hölgy- és leányka Téllkübdtok Bundák PIRNITZER József és Fiai áruházában, Szekszárdon SUT Tolnavármegye legnagyobb és legrégibb áruháza Kész női 9 RUHA Blúzok Legfinomabb női- és férfiszővst, flanel!- és pargit-ujdonságak
