Tolnamegyei Ujság, 1927 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1927-10-22 / 43. szám
1927 október 22. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 Rádióban egész Dunántúl1 a FÁBIÁN SÁNDOR cég vezet SZEKSZÁRD, KORZÓ, A NAGYTRAFIK MELLETT Több száz elismerölevól egész Tolnamegyéből. Egész nap bemutatás. Szerelés grancia mellett. Eladás 4 havi hitelre. Kérjen árajánlatot. Ráülik vegyileg legszebben festetnek és tisztittatnak. Plissérozás. - Gouwrérozás. Gallértisztitás. Zalakovifts János mfikelmefestő és vegytisztító mester ipartelepén, Pakson. sokszor kizarándokolnak vigasztalást, enyhülést lelki megnyugvást keresni. Nálunk ? — arról nem kell szólnom, eléggé beszél maga a temetó, csak meg kellene érteni. Keresztény testvéreim, tegyük a temetőt széppé, gondozottá, mutassuk meg, hogy egy kis jóakarattal és szeretettel átvarázsolhatjuk temetőinket. Példaképül állhat a hősök temetője a mindig gondozott, szép rendben tartott sírjaival. Mutassuk meg tehát kedves halottaink iránti kegyeletünket, Kozzuk rendbe pihenő helyüket önként ^szivünk érzéseitől vezettetve, ne kelljen erre jövőben a városi tanács parancsával figyel« mentetni . G. Gy.-ié. Városi közgyűlés. Szekszárd város képviselőtestülete e hó 18-án délután 4 órakor a városháza közgyűlési termében igen csekély érdeklődés mellett tartotta rendes közgyűlését, amelyen a sok számadások és költségvetések között legnagyobb figyelmet váltott ki a város háztartása jövő évi költség- vetési előirányzatának tárgyalása. £ költségvetés az 1927. évi V. te. és e törvény végrehajtása tárgyában kiadott utasítások és rendeletek alapján készült alapos, körültekintő gondossággal és részletességgel. A költségvetés kiadásai személyi és dologi kiadásokra oszlanak, az előbbi felöleli a tisztviselők és egyéb alkalmazottak illetményeit, amelyeket nagyréBzben a képviselőtestület ez évi julius havában tartott közgyűlésén megállapított, az utóbbi pedig azokat a kiadásokat foglalja magába, amelyek a város fejlődéséhez, fejlesztéséhez, az utak, közterületek stb. fenntartásához, különböző gazdasági, kulturális és szociális intézmények támogatásához szükségesek. A kiadások általában az ez évi keretek között mozognak. Jelentős kiadást jelent a hivatalos tűzoltóság, mert a város jövő évtől kezdődőleg nyolc tűzoltót állít be és az önkéntes tűzoltóságot is segélyezni fogja. £ célra 20.600 pengőt irányoztak elő. A város gondoskodni fog az utcák további fásításáról, programm- jába vette a kórház előtti tér parkírozását, több forgalmasabb ut kikövezését. A képviselőtestület a tanács és pénzügyi szakosztály együttes javaslata alapján a költségvetést 629.791 pengő,szükséglettel, 528.753 pengő fedezettel, ehez képest 1Q1.038 pengő hiánnyal elfogadta. A hiány fedezésére a 202.181 pengő 74 fillért kitevő adóalap után az 1927. évi V. te. és a 171.000—1927. B. M. sz. körrendelet alapján 50 százalék pótadó kivetését határozta el. Az érdekelteket terhelő hozzájárulásokat a képviselőtestület a következőkben állapította meg: 1. Apa állattartás címén minden tehén és 2 éven felüli üsző után évi 12 pengő, 2. pásztordij címén a kát, tiszta jövedelem minden pengője után 7 fillért, 3. kéményseprési dij címén pedig a kereskedelemügyi miniszter által megállapított dijak. A költségvetési vitához Wolff Arnold és Schneider Gábor képviselőtestületi tagok szólották hozzá. Wolff Arnold a költségvetést nem fogadta el, mert a város nem nyomatta ki és előzetes tanulmányozás céljából nem küldötte meg a képviselőtestületi tagoknak; Schneider Gábor a hivatásos tűzoltóság foglalkoztatására és a fásításra vonatkozólag kért a polgármestertől felvilágosítást. A válaszok megadása után a képviselőtestület a költségvetést nagy többséggel elfogadta. Végül több magánkérelem letár- gyalása és a különböző alapok, alapítványok számadatainak elfogadása után a közgyűlés fél 6 órakor véget ért. Iparosfllfis. A Péesi Kereskedelmi és Iparkamara területén működő ipartestületek kiküldöttjei folyó hó 16-án Madarász Józsefnek elnökletével ülést tartottak Pécsen az ipar testület hivatalos helyiségében. Mintegy 20.000 iparos képviselője jelent msg és az összegyűltek igen éles hangon bírálták a Iparosok Országos Szövetségét, mely szerintük „csak frázisokat puffogtat, gyűléseket hirdet, de nem törődik az iparosokkal. * Úgy az elnöki megnyitó, mint Erdősi Emil főtitkár, valamint a többi felszólalók valamennyien erősen állást foglaltak az Iposz. ellen és felmerültek hangok, amelyek az Iposztól való elszakadást és a vidéki iparosságnak Budapesttől való ftig- getlenitSsét követelték; Felhozták ennek indokolásául, hogy az Iposz. csak a budapesti iparosság érdekeit védi, a kisipari hitelakcióból is 50 milliárdot kapott Budapest és csak 20 milliárd jutott az egész csonka ország többi iparosainak, A további vita során szükségesnek mondották ki az ipartestületnek sürgős reformját, az országos kézműves kamarának felállítását és követelték, hogy a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara sürgősen uj választásokat rendeljen el. Budapesttől való függetlenités kérdését a magunk részéről is egészéé' ges eszmének tartjuk, mert úgy közgazdaságilag, mint kulturális és egyéb viszonylatban a vidék csak vazallusa a fővárosnak. Láttuk 19Í9-ben, hogy mily veszedelmes az, hogyha minden egy városban koncentrálódik és egy nagy mammut-város után nincB az országnak úgyszólván egyetlen emporiuma sem, amely veszély idején a maga függetlenségével, szervezettségével és közgazdasági erejével önállólag meg tudná állni a helyét. Sok ékes beszéd- ben hallottuk ostorozni a „bűnös Budapest“-et és alig pár év múlva ismét azt látjuk, hogy minden vonatkozásban Budapesten koncentrálódik minden és igy nemcsak a törvények megalkotásánál, főként rendeletek kibocsájtásánál, hanem még a gazdasági élet üterének szabályozásánál is a fővárosi látkör nyilvánul meg, amely a leggyakrabban nem fedi a vidék . érdekeinek szolgálatát és igy valóban helyes volna, hogy minél többféle irányban, csonka országunknak egyes körzetei egy-egy nagyobb vidéki város körül csoportosulnának és függetlenítenék magukat Budapesttől egyrészt, másrészt pedig irányt adnának és súlyt kölcsönöznének a vidék érdekeinek szolgálatára és képviseletére. Ezen szempontokból csak helyeselni tudjuk a pécsi megnyilatkozásokat a vidéki iparosság függet- lenitésére vonatkozólag. UI lakásrendelet A m. kir. kormány a lakásügyi korlátozások fokozatos megszüntetéséről a folyó évi november hó 1-én, illetőleg a bér megállapítására nézve 1928. évi február 1-én életbelépő uj rendeletet adott ki, amellyel az eddigi lakásügyi kormányrendeletek hatályukat vesztik. Ezzel a rendelettel a lakások és lakásoknak tekintendő helyiségek bérére vonatkozó korlátozások az 1929. évi májusi bérévnegyed végéig meghosszabbittatnak, de ezek felmondását később kibocsátandó külön rendelet fogja szabályozni. Azokkal a bérlőkkel szemben azonban, akiknek a jövedelmi adója az 1927. évre 12.000 pengő, vagy ezt meghaladó jövedelem alapján vettetett ki, a tulajdonos (bérbeadó) szabad felmondással már az 1927. évi november 1-től kezdve élhet. Ha azonban a bérlő az alapbér 100°/o-ának fizetésére a felmondás közlésétől 8 nap alatt kötelezettséget vállal, a felmondás hatályát veszti. A lakbért az eddigi alapbér után pengőértékben kell számítani, az alapSzemélyautóíuvarozást Tállal a Dohánynagyáruda, Szekszárd. Telefon 119 Telefon 119 bér minden koronáját 1*16 pengővel számítva. Az 1928. évi februári bérévnegyedre esedékes bér ugyanaz, mint amennyi az 1928. évi novemberi évbérnegyedre járt, a közüzemi költségekkel együtt. 1928. évi májas 1-től kezdve pedig az alapbérnek: az 1928. évi májusi évbérnegyedre 80*/*-a az 1928. > auguszt. » 85 » az 1928. * novemb. » 95 * az 1929. > februári > 95 » az 1929. » májusi > 100 > A lakók érdekében akár községi, akár más üzemek, akár a háztulajdonos által teljesített szolgáltatásokkal felmerülő költségeket a háztulajdonos köteles viselni. A költségeket a bérlők az 1928 február 1. napjától kezdve nem kötelesek megtéríteni. (Szekszárdon azonban a vizdijak külön miniszteri rendelet értelmében fizetendők.) A házbér az évnegyed 5. napjáig fizetendő, a bérlő azonban más megállapodás hiányában az esedékes bért 3 egyenlő részletben is fizetheti. — Tényleges szolgálatban álló közszolgálati vagy egyéb alkalmazott, aki lakáspénzét évnegyedenként egy ősz- szegben kapja meg, a részletfizetés kedvezményét igénybe nem veheti. Részletfizetés esetén, abban az esetben, ha az alapbér a 350 pengőt meghaladja, havonként 1*/# kamatét is kell fizetni. Azokat az eseteket, amikor a tulajdonos a bérletet a szabad felmondási jog megnyílta előtt íb a rendes felmondási idő megtartásával indokolás nélkül, illetve indokoltan felmondhatja, a rendelet részletesen szabályozza. Gyakrabban előfordulni szokott ilyen eBetek: ha a tulajdonos házába maga akar beköltözni, ka a tulajdonos házát azért akarja lebontatni, hogy helyére uj épületet építsen, ha a bérlő az esedékes bért írásbeli felhívásra a felhívás vételétől számitott 8 nap alatt nem fizeti meg stb. A felmondás, ha a bérlő arra nem nyilatkozik, vagy elfogadásáról írott elismervényt nem ad, vagy kijelenti, hogy a felmondást el nem fogadja, csak úgy hatályos, ha a bíróság a bérbeadónak a felmondás közlésétől számitott 15 nap alatt előterjesztett kérelmére a felmondást érvényesnek mondja ki. A szabadrendelkezés alá eső helyiségekre a rendelet hatálya nem terjed ki, ezek között tehát a városokban üzleti célra használt és lakásnak nem ^tekinthető helyiségekre és a köz. ségekben lévő bármilyen célra használt helyiségekre sem. , — Mérlegek gyártása és javítása hitelesítve. - Titte Testvérek, Ssek- szárd. Telefon 91. SCHHIDTHAUER keserűül ■> reggeli előtt fői 7 pohárral — lanuhu u vi m gyosan használva— megtisztítja a szerkezetet a belekben képződő egészségfelen anyagoktól, élénkíti a mirigyek működését, felfrissíti a uérkeringésf, — megelőzi az érelmeszesedés és az öregségi elnálfozósok kifejlődését. Kapható kis és nagy üvegben. Szótküldósi hely: Igmándi keserűviz forrásvállalat Komárom. Árjegyzék viszonteladóknak kívánatra bérmentve.
