Tolnamegyei Ujság, 1927 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1927-10-01 / 40. szám

4 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 19277október 1. építészeti hivatal főnökének kíséreté­ben beutazta még az újonnan éptllő bonyhád—te véli és a kurd—dombó­vári útszakaszt. A látottak felett a legteljesebb elismerését és megelége­dését fejezte ki. — Az államtitkárt az állomáson Száváid Oszkár alispán fo­gadta és itt tartózkodása alatt ven­dégül látta. — A. pécsi püspök bérmautja. Virág Ferenc pécsi megyéBpüspök, mint már arról megemlékeztünk, szép tember hó 19-én Felsőiregen, 20 án Magyarkeszin, 21 ón Felsőnyéken, 22-én Ozorán, 23 án Simontornyán, 24-én Pálfán, 25 én Kisszékelyen, 26-án Miszlán osztotta ki a bérmá­lás szentségét. Bérmakörutja utolsó napja 27 ón Pincehelyen volt, ahon­nan az esti vonattal visszatért Pécsre székvárosába. A főpapot mindenütt nagy ünnepséggel és szerettei fogad ták. Különös meglepetésben volt ré­sze Pincehelyen, ahol hálószobájába, Ferencz Lajos szekszárdi festőművész által készített, úgy hasonlatosság, mint festészeti szempontból igen si­került arcképe volt elhelyezve. Az arcképet megyéspüspökünk is annyira jónak találta, hogy kilátásba helyezte a törekvő fiatal festőművésznek, hogy természet., után megfestendő arcképé­hez ülni fog. Szekszárdon nagy sze­retetnek örvendő püspökünk eme jól sikerült arcképe néhány napig Szék szárdon, Pirnitzer József és Fiai cég kirakatában lesz látható. — Fényes házibál volt múlt hó 22-én özvegy báró Rudnyányszky Dezsőné dörypatlani kastélyában ab­ból az alkalomból, hogy a kis baro- nesse belépett a nagyleányok sorába. Szép látványt nyújtott a tarka lam­pionokkal kivilágított park, hol az ifjúság az enyhe nyári éjjel egy ré­szét vigan táncolta végig a hires tolnai Franci cigány muzsikájára. Innen később a délszaki növényekkel és virágfüzérekkel díszített táncterem­ben folytatták a reggelig tartó táncot. — Jelen voltak a háziakon kívül: Szévald Oszkár alispán és neje Judith leányukkal és somogymegyei vendé­geikkel, Döry Frigyes nagybirtokos, Forster István földbirtos és neje, Szily Boriska, Csathóné, Karácsonyi Erzsé­bet, Karácsonyi Jenő földbirtokos, azonkívül számos táncos Tolna, Fejér és Pest vármegyékből. — Áthelyezett tanítónő. A vallás és közoktatásügyi miniszter Bejcsy Margit újpesti állami elemi iskolai tanítónőt a dombóvári állami elemi népiskolához helyezte át. — Nyugalombahelyezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Fazekas Pál madocsai ref. kántortanitót 43 évi szolgálata után 1927 november 1-i hatállyal nyugalomba helyezte. Ezzel a vármegyének leghosszabb ideje működő tanítója megy a jól megérdemelt nyugalomba, aki hosszú szolgálata utolsó éveiben is ritka lel­kesedéssel, türelemmel és kiváló ered­ménnyel tanította a madocsai ifjúságot. Rádióban e,«sz Dunámul a FÁBIÁN SÁNDOR cég vezet SZEKSZÁRD, KORZÓ, A NAGYTRAFIK MELLETT Több száz elismerőlevól egész Tolnamegyéből. Egész nap bemutatás. Szerelés grancia mellett Eladás 4 havi hitelre. Kérjen árajánlatot. S ízei néiyautó ífuvarozás t 9 9 vállal a Dohánynagyáruda Szekszárd. Telefon 119 Telefon ll iiiiimiiii 1 — A tolnai polgári iskola ügye. Lapunk múlt heti számában közölt hírre vonatkozólag illetékes helyről azon értesítést nyertük, hogy hír­adásunk téves információn alapszik. A község elöljárósága mindent elkö­vetett, hogy kellő időben megnyíl­hasson az iskola. Tényleg szeptem­ber 14 én az iskola meg íb nyílott, a gyermekek foglalkoztatva iz lettek, csupán egy vitás ügy (tűzbiztonsági kérdés) miatt kellett a rendszeres ta­nítást szeptember hó 22-ére halasz­tani. Készséggel adunk eme helyre­igazító soroknak, helyet és a magunk részéről is örvendünk, hogy az iskola működését most már semmiféle ok sem akadályozza. — Kitüntetés. A székesfehérvári országos ipari és mezőgazdasági ki­állításon Simálcsik I. János ny. ta­karékpénztári vezérigazgató, szőlő­termelő borait a II. díjjal, ezüst érem­mel és díszoklevéllel tüntették ki. — Iskolalátogatói megbízás. A vallás- és közoktatásügyi miniszter K. Molnár Jenő szekszárdi gazdasági szaktanítót a bárány amegy ei gazda sági ismétlő iskolák meglátogatásával bízta meg. Tolnamegyében továbbra íb Pigniczky Ferenc szekszárdi és Kápolnai JózBef dunaföldvári gazda­sági iskolai igazgatók végzik a gaz­dasági ismétlő iskolák látogatását és pedig Pigniczky Ferenc a központi, völgységi és dombóvári, Kápolnai József pedig a tamási, simontornyai és dunaföldvári járásokban. — A szekszárdi Iparos-székház alapkőletétele e hó 25 én, vasárnap d. e. 11 órakor történt meg rendkívül kedves és impozáns külsőségek mel­lett. Az iparosok a testületi zászló alatt vonultak ki az épitkezés szín­helyére, ahol a földből kiemelkedő falak már is sejtetni engedik, hogy mily hatalmas és szép palotában fog­nak otthont találni a jelen és jövő iparos-generációi, hogy ott az össze­fogás és együvétartozás szellemében a nemzeti és a saját külön kultúrájuk fejlesztésén munkálkodjanak. Az ün­nepséget André István kormány- tanácsos, ipartestületi elnök nyitotta meg lelkes és meghatott szavak kísé­retében, ecsetelvén azokat a nemes törekvéseket, amelyek a palota tervét ime, a megvalósulás útjára vitték. Utána az iparos-segédek nevében Hutflesz Ádám mondott hálás köszö­netét az iparos-szülőknek és tanító­mestereknek azért, hogy ily gyönyörű örökséget hagynak a jövő iparos­társadalmára. Ennek végeztével André István elnök az elhelyezendő iratok­ból felolvasta a mai testületi vezető­ség és bizottságok névsorát, majd Ketskés Győző, a megyei iparos­szövetség főtitkára olvasta fel azt az emlékiratot, amely az alapkőben nyert elhelyezést. Az alapkőre az első kala­pácsütéseket Jankó Ágoston főispán tette meg rendkívül lelkes és lelkesítő szavak kíséretében, utána a vármegye képviseletében Hagymássy Zoltán dr., j az ipartestület nevében André István, a város nevében Szűcs Ferenc tanács­nok, a rendőrség részéről Seyfried József rendőrtanácsos, a Tolnavár­megyei Iparosszövetség nevében Uglár János elnök, a szekszárdi kisgazdák képviseletében pedig Nagy Lajos elnök tették meg a szimbolikus kalapácsütéseket. Ezután Zsigmond Ferenc dr. ügyvéd, iparhatósági biztos mondott rövid, de az ünnep jelentő­ségét találóan kidomborító beszédet, majd a Himnusz eléneklésével a szép ünnepély véget ért. — Az épület szép, impozáns és praktikus volta Uglár János építőmester közismert művé­szetét bizonyítja, ki ebbe az alko­tásba önzetlenül az egész lelkét, tudását és ambícióját beleadta. — Tisztújító közgyűlés. A Báta­széki Levente Egyesület szeptember hó 25 én tartotta tisztújító közgyű­lését, melyet Pongrácz Lajos alelnök izzó hazafias beszéddel nyitott meg. Götz Ádám főoktató jelentésének elő­terjesztése után a nagy számban meg­jelent tagok és sportbarátok Pongrácz Lajos alelnököt egyhangú lelkesedés sei az egyesület elnökének válasz tották. Alelnök lett: Thész Lőrinc községi bíró, jegyző: Barocsay Gyula községi jegyző, pénztáros: Mayer Miklós kereskedő, ellenőr: Liebhauser József községi pénztáros. A távozó Purt Adolf elnököt a közgyűlés tisz­teletbeli tagjának választotta, tiszte­letbeli tagok lettek még: Pevny Fe­renc községi jegyző, Garay Zoltán intéző, Mayer Nándor földbirtokos, Pillér György mészáros és Spehár Adorján községi főjegyző. A köz­gyűlés az elnök zárőszavával ért véget. — Eljegyzés« Wágser Mariskát élj egyezte Keller Jenő Bonvhád. — Vármegyei tüzoltóverseny Bony- hádOD. A Tolnavármegyei Tűzoltó- testületek Szövetsége minden évben a vármegye valamelyik községében vándor versenyt Bzokott tartani, ame­lyen a tüzoltótestületek bemutatják tudásukat és képességüket, hogy e nemes verseny keretében a Szövetség három vándordíját: a zászlót, ezüst­serleget, vagy az ezüstkoszorut el­nyerjék. A Vármegyei Szövetség ez évben szeptember hó 25 én tartotta Bonyhádon a közgyűléssel egybe­kötött vándorversenyét, amelyen Szek- szárd város, J’aks, Bonyhád' Ücsőüyp Fadd és Döbrököis községek önkén­tes tűzoltóságai vettek részt. A ver­senyen a vármegye többi tűzoltósága lis képviseltette magát. Délelőtt 8 órakor a r. kath. és ág. evangélikus templomokban tartott istentisztelet után a tűzoltók bonyhádi tűzoltó- [zenekar vezetésével a Hősök szobra előtt elvonultak, majd 9 órakor vitéz Vendel István elnöklete alatt köz­gyűlést tartottak. A közgyűlésen el­fogadták az elnökségnek az alap- zabályok módosítása tárgyában elő­erjesztett javaslatát, majd több indít vány letárgyalása után táviratilag üdvözölték a Szövetség távollevő elnökét: dr. Pesthy Pál igazságügy- minisztert. A közgyűlés befejezése és a zsűri tagjainak megválasztása után a tűzoltók kivonultak a reálgimná­zium tágas udvarára, ahol 12 óra körül kezdetét vette a nemes ver­sengés, amely egy órai étkezési idő megszakításával az esti órákig tartott. A zsűri határozatát este 7 órakor hirdette ki a tűzoltók és nagyszámú közönség előtt Laky szolgabiró, a zsűri elnöke, aki lelkes, lendületes beszédében rámutatott a tűzoltás nagy fontosságára. A zsűri határozata sze­rint az I. vándordijat, a zászlót Paks, a II. vándordíját, az ezüstserleget Szekszárd, a III. vándordijat, az ezüstkoszorut Bonyhád tűzoltósága nyerte el. őcsény község tűzoltósága precíz, mintaszerű szereléséért dísz­oklevelet kapott. Köhler és Mátray budapesti tüzoltófelszerelósi gyár aján­dékából adott egy-egy ezüst cigaretta- tárcával az őcsényi és a döbröközi vezénylő aiparancsnokokat jutalmaz­ták. Megállapítjuk, hogy a versenyen részt vett hat tüzoltótestület dicsé­retre méltó munkát végzett, fegyel­mezett, pontos és gyors teljesítmé­nyükkel kivívták maguknak az elis­merést. — Uj tanítónő Bátaszéken. A vailás- és közoktatásügyi miniszter György Józsa dunapataji állami polgári isk. tanárnőt a bátaszéki állami polgári iskolához, Benedek Anna bátaszéki polgári iskolai tanárnőt pedig a sze­rencsi állami polgári iskolához he­lyezte át. — Egy iparossegéd kitüntetése. IQ. Stenger Istvánt, Sápszky Andor szekszárdi szabómester segédjét szép kitüntetés érte. A Székesfehérváron megtartott országos kiállítás bíráló bizottsága Stenger István kiállított szép zakóját ezüst éremmel díjazta. A kitüntetés értékét emeli még azon körülmény is, hogy Stenger István bal kezére rokkaot, annak dacára elsőrendű munkát produkált. Stenger Istvánnak az ipartestület vezetősége is elismerését nyilvánította. — Modern képkeretezés, épületüvegezés, leg­olcsóbban Lencz Károly üvegraktárában, Szekszárd. — A TESz. felhívása az erdélyi nőkhöz. A Társadalmi Egyesületek Szövetségének országos társadalmi propaganda munkája során szüksége van az erdélyi nők bekapcsolása cél­jából a mai Magyarország területén élő erdélyi asszonyok létszámát, élet­viszonyait feltüntető pontos kimuta­tásra. A kimutatás összeállítása cél­jából felkéri az Erdélyből ide köl­tözött nőket, hogy címüket, családi viszonyaikat (férjük, gyermekeik ne­vét), Erdélyből történt elköltözésük idejét, okát és körülményeit a TESz elnökségével — lehetőleg késedelem nélkül — közölni szíveskedjenek. — Egyidejűleg megkérünk mindenkit, aki fenti sorainkat olvassa, hogy er­délyi ismerőseinek figyelmét az el­mondottakra hívja fel. Hotsdienliaclier időn és Fia és sirkőgyára, síremlékek nagy raktára. kőfaragó üzeme: Szekszárd, vasúti fasor 14. — Tűzifa ölenként és vagóntételek- ben. Cementáruk: u. m. kutgyürük, hidkövek minden átméretben, kuttető, kerítés és kapuoszlopok, etető és itató vályúk, hornyolt cementcserép, friss cement, vakolati kő­por, terazzó és műkőzuzalék, csiszoló anyagok, dunahomok, dunakavics. — Műkő: sírkövek, sirszegélyek, siriedlapok készítése stb. — Síremlékek: gránit, márvány, műkő, készpénzárban részletre is. Vállalom temetőkben a már meglevő síremlékekre utánvésést és aranyozást, helyben vagy bárhol a vidéken is, régi sírkövek átdolgozását, fényezését, legjutányosabban előleg nélkül pontos szállítási határidőre.

Next

/
Thumbnails
Contents