Tolnamegyei Ujság, 1927 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1927-09-24 / 39. szám
s TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1927 szeptember 24. j ellenségei a különféle Üszög ellen rédekesienek s azokat el nyomják. A pácolást uradalmakban és as H. n. nagygazdáknál — nagyon helyesen — a „Linharot“ féle módon hajtják régre és pedig úgy, hogy agy nagyobb kád, vagy hordóban, melybe 100 liter vizet mértek, fel oldanak 1—2 kgr. kékkövet, azaz 1—2*/#-os oldatot állítanak eló s ezen oldatba vesssókosárral belementik a búzavetőmagot s ott az oldatban két tenyér között a magot összedörssölve, figyelnek arra, hogy minden szem alaposan érintkezzék az oldattal s utána a viz felszínére emelkedett léha szemeket és esetleg még előforduló gyommagvakat eltávolítják. A pácolt vetőmagot ponyvára kiterítve megszikkasztják és igy vetik el. A kisbirtokosok, illetve a kevés földdel rendelkező gazdálkodó nép nak természetesen nem áll módjában, hogy nagy kádban készítsen kékkő oldatot pácolásra, hiszen annyira nem is volna szüksége, hanem kevés mennyiségű búzavetőmagját kupacban, egy külön kis edényben feloldott, legtöbbször minden mérés nél kül csak hozzávetőlegesen készített kékköves páccal, deszka padlón, vagy kövezett járdán megöntözi és azt lapáttal jól összeforgatva igyekszik az összes oldatot a maggal felitatni, hogy abból veszendőbe ne menjen semmi. Az előbbi eljárás tökéletességével szemben nem helytelen ezen utóbbi mivelet sem akkor, ha az oldatot nemcsak hozzávetőlegesen készítjük el, hanem tudatosan állítják elő a megfelelő 1—2°/o-os kékköves pácot s azzal öntözzük meg vetőmagunkat, illetve itatjuk fel azt vetőmagunkkal. Esen kékkő oldatnál azért említem az 1—2°/o’Os pácot, mert az 1%-ősnél gyengébb semmit sem ér, a 2°/o-osnál erősebb meg már a búza csiraképességére is káros hatással van. 1—l'5°/o-os kékköves pácot használhatunk a nem üszkös vetőmagnál, ezen felül 2% ig pedig az olyan búzavetőmagra, melyben már az üszög is fellépett. Legjobb azonban az ilyen magot más célra fordítani és vetéshez nem használni. Kisgazdáknál fontos az, hogy minden 1 mm. búzavetőmagra legalább 10—12 liter oldat számittassék, melyből következtetve az uradalmak, illetve nagyobb gazdáknál a 100 liter oldatot minden mázsa vetőmag pácolása után 10—12 liter oldattal kell pótolni, mert körülbelül annyi tapad a vetőmagra, illetve annyival kevesbedik az oldat a pácolt gabona kiemelése után. A pótlás azonban csak 3—4-szeri pácolásnál engedhető meg s azután uj pác készítendő. Aki a pácolást el nem mulasztja, annak üszkös gabonája nem terem. A vetés pácolt gabonával csak akkor végezhető, ha a vetőmag már nem nedves, mert nagy lesz a baj, hogyha nem teljesen száraz vetőmag kerül a száraz földbe! A korra! haladva, mint mindenné], ügy a gabonák pácoláaáüál, a pácoló Bzerek mikénti alkalmazásánál stb. is a feltalálás korát éljük. Újabb és njabb szerek és módok lesznek ismeretesek, amelyek sok éven keresztül végzett lelkiismeretes kísérletek után még jobbaknak bizonyultak, mint a régi legjobbnak hitt kékkő oldat és annak alkalmazása s ami egyik-másiknál hatalmas előny: a vele való bánásmód sokkal kényelmesebb, köny- nyebb, gyorsabb,- mint a kékkő oldattal, továbbá kétségtelenül biztosabb hatású is annál. Egyik ilyen njabb kiváló pácoló szer a „Higosan“, mely nedves pácoló szer s nemcsak az üszög ellen biztos, hanem a gabonákra nézve még csiraserkentő hatást is gyakorol Számtalan kísérlet után állítható az, hogy a „Higosan“-nal pácolt ve tőmag gyorsabban és nagyobb százalékban kelt ki és jobban fejlődött mint a kékkővel pácolt vetőmag. A „Higosan“-pác készítési módja hasonló az előbb irt kékköves oldat készítéséhez; ugyanis 100 liter vízben 20 dkg. „Higosan“ oldandó fel s a búzavetőmag circa */* óra hosz- száig abban megmosandó, kiemelése után ponyván, vagy padlón megszá ritandó. A további eljárás ugyanúgy hajtandó végre, mint a kékkőnél. Igen fontos a „Higosan“-ra nézve még az is, hogy feltétlenül hatékonyan használható a zab vetőmagnál is, csakhogy annak pelyvás héjját tekintetbe véve, mázsánkint nem 20 dkg. kell, hanem 100 liter vízre mé- termázsánkint */> kgr. „Higosan“ számítandó és az áztatást fél óráig kell végezni. — Fontos ez reánk Tolna- megyeikre nézve azért, mert zabjaink igen gyakran oly üszkösek, hogy aratáskor, vagy nagy szél esetén az érett zab „füstölög“ az üszög portól. Kisgazdáink a „Higosan“ t biztos eredménnyel használják az u. n. kupac pácolásnál is, azonban az oldatot úgy készítsék el, hogy 100 liter vízre számítanak 40 dkg. „Higosan“-1. Természetes, hogyha ennél kevesebbre van szükségük, akkor a vizet is, meg a „ Higosan u-t is addig felezsék, amíg az elegendőnek látszik. * Az u. n. nedves pácoláaoknak körülményes volta, valamint a kékkő oldatnak azon veszedelmes hatása, hogy a vetőmagvak CBÍraképességét is csökkentheti, arra késztette vegyészeinket, hogy újabb és újabb pácoló szereket állítsanak elő, melyeknek kezelése ne legyen olyan körülményes, mint a nedves pácoló szereké és hatásuk ne legyen veszélyes, hanem veszélytelen és mégis jó. Hosszas kísérletezés után előállott és ma már bármely mennyiségben rendelkezésre áll minden gazdának a többek között a „Porzol“, mely por alakú pácoló szer. A porpác biztos Uszögölő hatását 1922. évtől kezdődő kísérletek fényesen bebizonyították. A „Porzol“ az üszög spórákat és minden gumós növényekre reá tapad, megöli és a gabona vetőmag egyenletes csírázását elősegíti. A „Porzol“ finom, rózsaszínű por, mely sürü fonásu zsákokban szállít- tátik. Igen nagy előnye ezen porpácnak, hogy használható búza, rozs, árpa, zab stb., stb. pácolásához, amikor 100 liter vetőmagra mindössze csak 20 dk. Porzóit adunk s az összekeverés után azt azonnal elvethetjük l Cukor- vagy takarmányrépamag vetésénél is használható a Porzol és pedig 100 kgr. répavetőmaghoz circa 2—3 kgr. Porzol elegendő. Dohánymag vetésénél is igen alkalmas a Porzol használata. 100 gr. dohány- maghoz Va kgr. Porzóit kell alkalmazni. A vetőmagvaknak a Porzollal való összekeverése sokkal könnyebb és egyszerűbb, mint a pácoló szerekkel. Az uradalmak vagy a nagygazdák természetesen itt is sokkal „rangosabb“ felszereléssel dolgozhatnak, mint a kisgazdák s igy a Porzollal való pácolás műveletének elvégzésére készíthetnek egy állványon, tengelyen forgatható hordót, illetve porpácoló gépet, melynek oldalára egy sarok1 vassal és retesszel ellátott nyilás és ajtócska készítendő, amelyen át a vetőmag a hordóba önthető. A hordót a tengelyén felül, legalább is 2/s részig megtöltjük vetőmaggal és hozzáadjuk az előirt mennyiségű Porzóit, a hordót lezárjuk ás azt 5 percig forgatva, a Porzollal pácolt vetőmagot sürü fonásu zsákba csurgatjuk és azonnal vethetjük. Ezzel szemben az olyan kisgazdák, akiknek 1—2 zsák, vagy ennél ke véssél több vetőmagra van szükségük, leghelyesebben teszik, ha sürü fonásu, vagy viaBzkos zsákba (a viaszkos részt befelé fordítva) circa 30—35 kgr. vetőmagot tesznek és ahoz az előirt mennyiségű, 1/t kgr. Porzplt hozzáadják. A vetőmag súlya megengedi, hogy a zsák száját szorosan bekötve, a két végénél fogva 5 percig jobbra-balra, le és föl forgatva könnyű szerrel elvégezhessék a pácolást, mely után a vetőmagot azonnal elvethetik. Szokták még fenti módokon kívül tiszta, deszkázott vagy kövezett helyen a vetőmagot Porzollal összekeverni, lapátolni is és azután elvetni, azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy ilymódon igen sok Porzol megy veszendőbe, mert a lapátolás által sok elszáll és hogy a Porzol — ha azt az ember nagy mennyiségben be- létegzi — rosszul ló tét és hányingert okozhat. Ez utóbbi ellen a porzolozás alkalmával vagy úgy védekezünk, hogy az orrot és szájat egy kis ken - dővel lekötjük, vagy a módosabbak erre a célra készített száj- és orrvédőt alkalmazzanak munkásaikra. Kétségtelen, hogy mikor már ilyen jó és biztos pácoló szerek állanak a gazdák rendelkezésére, mint az utóbb említettek, akkor ezen szerek következetes és pontos használata után gabonáink úgy mennyiségileg, mint minőségileg csak javulhatnak s hiszem, hogy a jó hírnévnek nagymennyiségű kivitel lesz az eredménye, ami elsősorban a gazdák érdeke. I. Eordögh Zoltán m. kir. gazgasági felügyelő. Kiadó a »Tolnamegyei Újság« hírlapkiadó rt Köszönetnyilvánítás. Mindazok, kik szeretett Klárika leányunk elhunyta alkalmával részvétükkel és a temetésen való megjelenésükkel nagy fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, fogadják ezúton hálás kö- szönetünket. Szekszárd, 1927 szeptember 22. 868 Frank Miksa és családja. Uj! Uj! Uj! Megnyílt SUKK festék- és háztartási üzlete a Kaszinó épületében Mindennemű festék, firnisz, ecset* és kefeáru legolcsóbb bevásárlási forrása. 845 A szekszárdi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. 6505/927. tkr. sz. Árverési hirdetmény-kivonat Strasser és König budapesti bejegyzett cég végrehajtatnak Hermann Márkus és neje végrehajtást szenvedők ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtási árverést 36,403.135 korona töket követelés, behajtása végett a szekszárdi kir. járásbíróság területén levő, Ocsény községben fekvő, s az őesényi 352. számú betétbe I. 1—2. sorszám, 373. és 347/1. hrsz. alatt felvett és Hermann Márkus és neje Römer Gizella nevén álló lakóházra és udvarra 2000 pengó kikiáltási árban elrendelte. Az árverést 1927. évi november hó 10-ik napján délelótt 9 órakor Ocsény községházánál fogják megtartani. Az árverés alá kerülő ingatlanok a kikiáltási ár felénél alacsonyabb áron nem adható el. Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10°/0*át készpénzben, vagy az 1881 :LX. t,-c. 42. §-ában meghatározott árfolyammal számított óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, hogy a bánatpénznek előleges bírói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni (1881: LX. t.-c. 147., 150., 170. §§. 1908: XL. t-c. 21. §.) Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb ígéretet tett, ha többet ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni (1908 :XLI. 25. §.) Szekszárd, 1927 augusztus 6. 852 Dr. Péter s. k. kir. jbiró. Vidéki gazdaság keres levelezésben és könyvelésben jártas, ügyes keresztény kisasszonyt Gazdálkodóshoz értők előnyben részesülnek. Alkalmazandó kisasszony ellátásban részesül. Bizonyitványmásolatokkal felszerelt kérvények a kiadóhivatalban megtudható címre küldendők. 869 Meghivő. A szekszárdi róm. kath. kisdedóvó és gyermekmenhelyet fentartó egyesület Szekszárdon. az óvoda nagytermében (Báthory-utca 11.) folyó hó 26-án délután 3 órakor DúlasztnM ülést, 4 órakor éul rendes közgyűlést tart az alábbi tárgysorozattal, melyre a m. t, tagokat — ezúton is — tisztelettel meghívom. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. jegyzőkönyv hitelesítésére 2 tag kiküldése. 3. Elnöki jelentés. 4. Számvizsgáló jelentés. 5. Folyó évi költségvetés. 870 6. Tisztujitás. 7. Indítványok. Kérem a m. t. választmányi és rendes tagok teljes számban való megjelenését. Szekszárd, 1927 szeptember hó 17. Báró Schell Józsefné elnöknő. Debulay Imre Vízvezeték- és etészséM berendezési vdllnlotn költségvetéssel díjmentesen szolgál.
