Tolnamegyei Ujság, 1927 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1927-09-24 / 39. szám

6

TOLNAMEGYEI. ÚJSÁG

192& szeptember': 24.

— Tehén- és üsző vásár Hőgyószen. A Tolnamegyei Gazdasági Egyesület karöltve a vm. M. kir. Gazdasági Fel« ügy el őséggel a minden évben szokásos őszi tehén- és tlszővásárt az idén szeptember hó ll«én HŐgyészen tartotta meg díjazással egybekötve. Szép számmal hajtottak fel állatokat az egész vidékről*. Mintegy 164'tehenet. 142 üszőt és 22 bikát kellett a bíráló bizottságoknak elbírálni. A felhajtott állatok közepesek voltak, még mindig látható volt a régi hibáknak’ a nyoma, tossz: bikáknak, a pnha nevelésnek és a legjobb tenyészállatok könnyelmű ela dásának következménye. Úgy hogy a bíráló bizottság első díjra nem is talált megfelelő állatot ób igy első dij nem is adatott ki a díjazáson. A díjazás eredménye a következő :■ A tehenek csoportjában dijat nyertek t Il-ik dij Werner János Mnrga, Becht Antal Hőgyész, Hermann Jakab' Hőgyész, Szekeres Imre Szakály. III-ik dijat: Mayer József Hőgyész, IV ik dijat: Mesmer József HőgyéBz/ Oklevelet kaptak: Zolik Simon Hőgyész és Wézner Jakab Hőgyész. Az üszők csoportjában Il-ik dijat nyert: Joszt Fülöp Kistormás, März Henrik Murga,* Schmidt Péter Mnrga, Krémer Ferenc HőgyéBB, Lindheimer János Kalaznó, Bayer Mátyás Knrd. III-ik dijat: März János Mnrga és Dechert Henrik Kalaznó. IV-ik dijat: Lerch Márton Tevel és Lehőc József Szakály:' Oklevelet kapott1 Zimmermann Adám és Oaztbach György HőgyéBz. A bikák csoportjában III-ik dijat nyert: Dechert Henrik Kalaznó, oklevelet pedig: Walter János Belecska és 1 Wferner János Mnrga. A vásárt Szévald Oszkár alispán és a kíséretében lévő Kiss Lajos szekszárdi esperes ‘plébános, valamint Morvay László vm. m&Bodfö- jegyző is megtekintette. Az alispán látható megelégedéssel1 vette tudomá snl azt a nagy' érdeklődést, a mely a vásár és díjazás — mint egyik állattenyésztést fejlesztő eszköz 1— iránt oly általánosan(megnyilvánnlt. A díjazáson és az azt követő ebéden br. Fiáth Tibor g. e. elnök; Dőry Frigyes

g. e. alelnök és Horváth Jenő az Alsódnnántnli Mezőgazdasági Kamara ’ igazgatóján kivül részt Vettek még a környékbeli földbirtokosok, és gazdák' a m. kir. gazdsági felügyelői kar, az állatorvosi kar stb. Sokan jöttek át a szomszédos vármegyéből vásárlás céljából, de a meglehetős magas 'árak miatt (800—1200 P.) nem igen tndtak vásárolni s igy csak 10—-15 db. tehén és üsző, valamint két darab bika cserélt gazdát. A dijat nyert kisgazdák közül külön is fel kell említenünk Joszt Fülöp kistormási és Kremer Ferenc hőgyészi szegény, de törekvő kisgazdákat, akik kiállított szép, saját nevelésű üszőikért a m. kir. föld- mivelésügyi miniszter 50—50 pengős pénzjntalmában részesültek.

— Hizottsertés és hentesipari kiállítás.A A Budapest Takarék és Vá- sárpénetár r.t.; az Országos Magyar Gazdasági 'Egyesület és az Országos Sertéskereskedelmii Egyesület 1927 október' 21., 22. és 28-án rendezi meg újból a ferencvárosi sertésvásártéren és vágóhídon a III. Hizottser- tés és Hentesipari kiállítást. A kiállítást. A kiállítás védnökségét Mayer János földmivelésügyi miniszter és Budapest székesfőváros tanácsa vál* lalta. A kiállításra a gazdák és híz-' lalók különféle tenyészetből 1700 drb hizottSertést jelentettek be. A hizottsertés kiállítás kiegészítéséül szolgálJ a hentesipari kiállítás, amelyen a hentesárugyárak kész árut;1 a nagyvágóipar export árut mutat be. A kiállításon részt vesz a hentesáru feldolgozásához szükséges gépipar is. A kiállítás a közönség előtt szemléltetően fogja bemutatni azt, hogy az

| élősertéstől a készáru feldolgozásáig ■ milyen technikai- eszközök szüksége- I sek és hogy a melléktermények milyen j és hányféle iparnak szolgálnak nyers anyagút. A kiállítás’célja'az, hogy a magyar gazdákat és ipari hizlaló- kat--r&ciontUis':*hiz!alá8ra ösztönössé,1 a magyar sertéskereskedelmet és feldolgozó ipart a külkereskedelmi forgalomba intenzivebben bekapcsolja és hogy a magyar termelés minőség- beli különbségére a külföldi kereB- ' kedők figyelmét ‘ felhívja. A hentes ipari kiállítással az a célkitűzés, hogy ” a magyar henteaipsr fejlettségét igazolja a belföldi ‘ fogyasztóközönség előtt, tehát a külföldről importált hentesáru' kiszorítását célozza és így közvetve a magyar* kereskedelmi mérleg feljavítására'törekszik/A kiállítás a hizlalással foglalkozó gazdákat is tanítani akarja, mert szemléltetően fogja bemutatni a tervszerű hizlalás előnyeit, a takarmány intenzív hasznosítása melletti eredményeket.-' A kiállítás rendezősége figyelemmel van arra is, hogy a szomszéd "államok is állandóan mezőgazdasági és ezzel kapcsolatos kiállítás rendezésé vei igyekeznek'az értékesítési piacok figyelmét maguk felé terelni, tehát arra törekszik, hogy hasonló tévé’ kenységgel'- ellensúlyozza azokat a I törekvéseket, amelyek a magyar áru j értékesítési lehetőségének visszaszori- tását célozzák:

— A gyalogkőzlekedés rendje a szekszárdi Garay-téren. A rendőrségéi felhívja a gyalogjáró közönséget; hogy; a szekszárdi Garaytóren; a Széchenyi-?' utca és Szent TstvámtéÁ’ utkerente-* zésnél a kocsiuttesten az átlőszerüi" keresztülhaladást kerülje, mart egyes s alkalmakkor, a kocsi és egyéb jármű- forgalom - olyan élénk, -t hogy a bal—>4 esetek kÖnóyen előfordulhatnák. Ezen* helyen , a gyalogjáró-közönség a saját ■ érdekében egyik saroktól a másikig derékszöget alkotó vonalban-haladjon." Ha például valaki a Pirnitzer*háztól ‘ a korzó sarkára akar átmenni, men-r jen ’ egyenesen a Hitelbank épülete felé és amikor a korzó Barkával egy- irányba ér,' ott menjen át az utón.1 Hasonló az esel az ellenkező irány-1 ban. Ha a közönség ezt a szabályt szem'előtt1'tartja, elejét Veszi a testi épségét -veBnélyéztető baleseteknek és c nem ’ akadályozza a gép és egyéb1 jármüvek forgalmát.

— Villamossági4és erőátvitelt berendezések ’ szakszerű szerelését vállalják Titte Testvérék, Szekszárd. Telefoni 91.

— Összezúzta kezét a fűrészelő

gép. Fekete János 13 éves szék* szardi lakos a fűrészelő gép közelében 1 foglalatoskodott s egy vigyázatlan pillanatban“ keze a működésben levő fűrészelő gépbe került, amelyet a gép összezúzott; A fiút szekszárdi Ferenc kőrházba szállították.

Asszonyom'! Ne legyen konzervativl Ma a repülőgép; autó, rádió-kord- DAFj|flNNA| l| Meglátja, hogy ban mosson ön : élvezet I! Nem

árt a fehérnertvUhek, olcsó, könnyű mosás, főzés közben egy gyenmekleány játszva elvégezheti 1

— A legszebb chty&anthéimim Máltákat ismerteti' a Növényvédelem és" Kertészet most megjelent legújabb’ száma. ‘ Cikkeket közöl a gyümölcs eltartásáról'; a facsemeték átültetésé-■' ről, a szttretelés’hibáiról, a gyümölcs- magvak vetéséről,' a zöldségfélék 1rá-~ gyásásáról, a must i eltartásáról, a csalánosodásról, a növénynemesítés jelentőségéről, kitatit <a gyümölcsfák ültetésére,' az oltványok- vásárlásárá, a gyümölcsszedés idejére, a zöldséges verem készítésére, a diszkért őszi" munkálataira, a műtrágyák kiszóró-' Bának idejére, a chrysanthémum rozsdabetegsógóre stb. -— A dúsan illusztrált kiváló szaklapból egy alkalommal a Növényvédelem kiadó-* hivatala (Budapest, Földművelésügyiy minisztérium) kivánatna díjtalanul i küld mutatványszámot.

— Adócsalás a jövedelemadónál- A jövedelem vagyonadóra vonatkozó törvény oly szabályokat állított fel, amelyek szerint a tényeknek' meg' nem felelő adóvallomás adócsalást képez és büntetőbírósági'eljáráBt ■von maga után. Mivel az adózók legnagyobb része a megfelelő adóvallo- másnak kiállítása módját nem ismeri, az A'só dunántúli Mezőgazdasági Kamara az adóköteles gazdáknak egy rövid tanfolyam keretén belül* meg/ magyarázza a jövedelem- és vagyon-1' adótörvény rendelkezéseit és hogy miképen kell oly vallomást kiálli- tani, amelyek a pénzügyi hatóságok által elfogadhatók lesznek. A tan«' folyam november hő második felében Kaposvárott lesz.- Ha egy-egy vár* megye területén legalább 50 hallgató jelentkezik, a kamara* a tanfolyamat az illető vármegye székhelyén tartja."

— Paul Keller világhírt'iregónye filmen. Akik ismerik’ a német író „Hágár fia“ cimü regényét, méltán ' csodálkozhatnak azon, hogy ~ez a drámai- erejű világsikert "aratott regényt-miért nem filmesitettók^ meg eddig. Mikor a Fóx1 fii mCor pora tion berlini vezérigazgatóját, Julius Aussen-' berget ebben* az ügyben megkérdez"1 ték, igy válaszolt 1 „Ez az ízig-vérig európai levegőjű regényt azért nem filmesitették meg, mert nem találtak megfelelő főszereplőket/ Addig kutattam, mig végre sikerült1 felfedeznem Mady Christians t és Werner Fuetterer t, akikre rábíztam a fő- - szerepek kreálását. ' Azt7 hiszem,"jól választottaméért hiszen* a két német filmstarnak olyan sikere volt, hogy elnökünk, 'William 'Fox ur leszerződ- * tette őket Amerika számára.

— Rejtélyes gyilkosság. Kajári József nagydorogi születésű, hangospusztai lakos e hó 15 én délután a szántásból hazajövet élelmiszert vett magához és eltávozott hazulról, hogy a borjádi szőlőhegyen, a lakásától 4 kilométernyire levő szőlője termését* őrizze. Mikor a tanyája ajtaját kinyitotta, lerakta ott a ruháját -és átment a saját Szőlejéből zirczi Szabó József présházába,' ahol a gazdával és- Baranyai-József nevű' barátjával együtt megvacsoráztak és 9 óráig elborozgattak. A két: ember 9 óra Után hazament s másnap Szabó ős Baranyai csodálkozva hallották, hogy Szalai János borjádpusztai utkaparó reggeli 5 ób € óra közt, amikor kocsival »az útépítéshez ment a munkásaival, halva találta az országút árkában Kajári Józsefet. A gyorsan j értesített kölesdi csendőrök megáilapi- |

tották, hogy Kajári hullája a présházától 36 lépésnyire tvolt és azon a helyen ölték is meg. A holttestet ismétlő- pisztolyból lőtt 3 acálburkolatu golyó járta át a jobb combján és a vállán. A jobb melléd- kés által okozott mély szúrt seb volt, a fején pedig erős karóütések; amelyek' a helyszínén talált akácfa szőlőkarótól származtak. Ugyanott a csendőrök egy utánzott borostyán szipkát,- egy ismétlőpisztoly- csövet; több kilőtt-és ki nem lőtt töltényt találtak. A csendőrök a gyilkosság’ gyanúja miatt két gyanúsítottat bekísértek a szekszárdi kir. Ügyészségre, ' ahonnan azonban szabadon boasijtották • őket. A csendőrség most -más nyomon keresi Kajári gyilkosát.:

— A „Világ Filmszínházában nemsokára bemutatásra- kerül a „Hotel Imperial.“

— Megkezdték a völgység! árok szabályozási* munkálatait. Szekszárd- város, Zomba; Kakasd, Kisdorog, Dörypatlan, Bonyhád, Cikó, Nádaad, Hidasd, Kismányok és Nagymányok községek--területén7 áthaladó völgy« ségi árok mélyitési ■ munkálatainak megkezdése ügyében az érdekeltség vízügyi bizottsága Kurtz István főszolgabíró elnöklete mellett Bonybá- dón szeptember hó 17-én értekezletet tartott,' amelyen Vágó Viktor műszaki -tanácsos,- a székesfehérvári m. kir. kultúrmérnöki hivatal veze-1 tője ismertette a földmi velésügyi miniszternek a munkálatok mikénti lebonyolítására. vonatkozó terjedelmes leiratát 7-s ezzel az évek óta húzódó ügy a megoldás- stádiumába jutott» A miniszteri döntés teljes mértékben igazat adott Szekszárd város álláspontjának. — A vízügyi bizottság ugyanis;' amely ben*' nagy többségben a völgy ségi7 árok felső szakaszának érdekeltjei voltak képviselve, az engedélyokirat rendelkezéseivel ellentétben egyöntetűen azt kívánták, hogy minden község a maga határába* eső munkálatok költségeit (viselje. Az árok alsó szakasza Szekszárd város határába esik, ahol az áradások7 idején a Sió magasabb vízállása következtében nagymérvű visz- ézadnzzadás áll be s igy a dolog természetéből kifolyólag ott nagyobb mérvű eliszapolás' következettébe. Emellett a parti* birtokosok' földjei a viaszaduzzasztás következtében majdnem minden évben viz alá kerültek. Mintán a károk* legnagyobb részét a szekszárdi érdekeltek szenvedik el/’1 jogosan találta a miniszter is, hogy a munkálatok* az engedély-* okirat' rendelkezéseinek megfelelően, vagyis oly módon végeztessenek el, hogy az összes 'községek érdekelt parti birtokosai egyetemlegesen viseljék a tisztítási'munkálatok költ-' ségeit. A munkálatok november havában megkezdődnek, az érdekelt parti birtokosoknak kát. holdanként 44 pengő' hozzájárulási összeget kell’ négy részletben* befizetniök' a munkálatok folyamata alatt, amely ösz- szeg előreláthatólag elegendő lesz az oly sokkárt és bosszúságot okozott Völgység! árok megrendss&báiyozására:

— A kivándorlók kötelesek köztartozásaikat kifizetni. Szévald Oszkár vármegyei alispán a belügyminiszter rendelete alapján elrendelte, hogy a kivándorlóktól a hátralékos tartozások mindenkor behajtandók. Ezen rendelkezés folytán minden kivándorló 1 kötéfles ■ iratához oly bizonyítványt mellékelni, amely igazolja, hogy köztartozásait teljesen kiegyenlítette. Olyan egyénektől, akik más célból kérnek útlevelet és az illetők rövidebb időig hagyják el az országot, ily értdmü’'bizonyítványt' nem kívánnak/"