Tolnamegyei Ujság, 1927 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1927-01-29 / 5. szám

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1927 január 29 r VARRÓGÉPEK S kerékpárok, villamossági cikkek; mm nagy raktár és javítóműhely 3 SOMMERS ■i mechanikusnál Szekszárd.Oaraytér ™ Telefon szám 51 Jetnek érthetetlenül rövidlátó éíú-ta- »jtáeá éa át nem vétele ! ? Vigyáznunk, nehogy olyan tervek megvxlós'táaábft ugorjunk vagy mása- «zni k bele, amelyek ezen egészség- ügyi károsodásunkat nőveihatnék s amelyek — végeredményükben ás •minden szempontot mérlegelve — nem felelnének, nem felelhetnének meg azon jogos várakozásoknak, me lyeket a sok milliárdnyi áldozatokhoz méltán fűzhetnénk 1 —H. Kinevezett felsfihűz! tosoK mesyenRbő!. A kormányzó múlt seombatou ne­vezte ki a felsőhöz tagjait Megyénk hói három férfiú fele fordult e ki­nevezések alkalmából a kormányzó figyelme. Elsőnek Simontsits Elemér v. b. 1.1., nyugalmazott főispánt, a régi •országgyűlés volt alelnöket és vár­megyénk volt kiváló alispánját említ­jük, akit igen sokan, mint Tolnavár megye választott felsőházi tagját Játtak volna szívesen, mert egyéni kvalitásait olyan kiválóknak tartják, hogy csak diest jelentett volna me­gyénkre, ha mint annak küldöttje leit volna tagja a felsőhásnak. Ki­nevezése most is örömmel tölti el ^ügyszámú tisztelőit. Kornfeld Móric báró nagybirtokos, * Ganz és Tsa Danubius r.-t. h. vezérigazgatója, a Weiss Manfréd- g várak egyk tulajdonosa, a másik kinevezett. Nem ismerjük közelebb ről Kornfeld báró ur kereskedelmi tevékenységét, de mint megyénkbeli nagybirtokosról tudjuk, bogy milyen módon értelmezi a vagyoni arisz­tokrata kötelezettségeit. — Névvel vagy névtelenül ott találtuk Kornfeld Móric bárót mindenkor, ka akár a szekszárdi „Ferenc“ kórházat kellett szorult anyagi helyzetéből kimenteni, akár a gyönki kápolnát kellett meg •építeni, akár szűkölködő diákokon kellett segíteni, stb. Btb. Felsőireghi Hiradalmát mintagasdasággá tette és •esen uradalom jövedelmének igen tekintélyes részét a szenvedések és nyomor enyhítésére visszahagyta vár megyénkben. A kormányzó figyelme nemcsak rangjánál, de érzésénél fogva is nemes ember felé fordult és me gyénk lakóinak igen nagy részében a kinevezés óssinte örömet váltott ki. A harmadik kinevezett felsőházi tag Nagy János, a tamási választó kerület volt nemzetgyűlési képviselője, aki megyénk közéletében sem kép Telefon: *20 SZABÓ JÁNOS mérnöki irodája, Szeksiárdon. Vasúti fasor 6 V ILLAMOS és IPARTELEPEK ellenőrzése.*— Rentabilitási számítások. — Villamos-, telefon-, vízvezeték-, központi fűtés*, fürdő-, egészségügyi-, vizlecsapoló- és öntöző-berendezések. — Épületek, beton- és vasbeton- szerkezetek, utak és hidak tervezése és építése. — Építési anyagok, villamos csillárok és árammérők szállítása. Fáik és Zinner (iránit- és mészkőbányáinak — Szekszárd és vidékére — kizárólagos képviselője. — Terméskő, át- és betonkavies, Járdaburkolő gránitdara. viselősége élőt*, sem alatt szerepet nem játszott őb igy nem ismerjük azon érdemeket, amelyek alapján a legfelsőbb kegy feléje fordu't, de mint a kisgazdát»«* dalom képviselőjét, szívesen hönzöntjUk. Rákosi 3enő drámairól jubileuma. Megírták a Ispok, hogy Rákosi Jenőt újra jubilálni fogják, mégpedig ez a jubileum az eddigieknél is na gyobb arányú és ünnepélyesebb lesz, mert a n»gy iró élete egyik legfon tosabb dátumának 60. évfordu ójára készül. Most 60 év8, 1866. végén k' rült premierre Rákosi Jenő első színdarabja, az Esopus, a Nemzeti Színházban. A szerző akkor irói és színházi körökban teljesen ismeretlen fiatalember volt, aki szorgalmasan készült jogi tanulmányainak befeje­zésére, s az irodalmi körökkel csak akkor kezdett érintkezésbe jutni, né h»ny fiatal iró ismerőse révén, akik a Fürdő utcai Kávéforrás kávébásba jártak. A keret, melyben a nevese tes premier lezajlott, a még nagyobb részben német Pest volt, amely még nem alakult át Budapestté, ahol bol­tokban csak német nyelven lehetett boldogulni, vendéglőkben német volt as étl»p és a pincér, a nyárspolgá­rok csak német újságot olvastak. A Nemzeti Síinházaak játszani kellett a tragédián és vígjátékon kívül ope­rát, népszínművet és bizony alig múlt el még annak az ideje, hogy felvonás közben a bűvészek és más­fajta csepttrágók mulattatták a kö­zönséget, amely magáért a színházi élvezetért nem volt hajlandó jegyet vásárolni. Ezenkívül még keserves küzdelmet kellett fo ytatni a német ssinbás konkurenciájával, amely bécsi vend^gszereplőkkel, a bécsi ssiuházak sikeres darabjaival még a magyarok közül is Bokákat magáhoi vonsott, különösen az előkelő társa­dalmi rétegekből. Ebben a helyzet­ben minden nj magyar darab sikere egy-nyert csatája volt a magyar drá­mának és színháznak és egy lépés Budapest magyarrá tételének nehéz munkájában. A magyar dráma abban az idő­ben még mindig kezdetén állott fej­lődésének. Igazi kontaktusa a közön­séggel osak Szigligeti Edének volt, aki formálisan egyeduralkodó szere­pet játszott a nemzeti színházban. A többi drámfirók történelmi tragédiáik­kal. vgjftték&ibkal és bohózataikkal csak ritkán tudtak BÍkerre vergődni és ez a siker is alig terjedt 8—10 előadá-on túl. A koturcusos drámák kevésbé hatottak, mert nem volt bennük igazi élet, a vígjátékok és bohózatok jórészt utánzatai voltak az akkor divatos német és francia szin d'raboknak. Az Esopus meglepte a közönséget, mert egészen más volt, mint amit ez emberek eddig meg­szoktak ; Hongjában, felfogásában, visszament a modern dráma erőfor­rásához, Shakespeare-bez, friss hu­mor keringett ereiben, emberi arcok és karakterek tűntek fel benne, dia­lógusa, potrpás svádrja, duzzadt a fiatalos okosságtól és energiától. A levegője ízig vérig romantikus volt. de nem a század közepéről öröklött szentimentális romantika élettelen Babiónja volt ez, hanem valami egé­szen nj, a fantázia kedve» játékával csillogó levegő, amelynek vibráló színei alatt folyton életet lehetett érezni. Ez az életteljesség már indu­lást jelentet e reálisan modern dráma terén. Ma már meg lehet ál­lapítani, hogy az Eeopuz indította él a magyar drámát a fejlődésnek ab­ban a modern irányában, amelynek sodrában mai sikeréihez eljutott. Rákosi n'án C-iky Gergely, Dócsi L jos és mások követték a példát, a romantikus vígjáték divatba jött, de egyre erősebben belenyomm’t a realismus szelleme és maga Rákosi is egyre jobban belevette műveibe a társadalmi és lelki élet valósserü rajzát. Nehány év mu’va már olyan tekintő y volt a színházi dolgok­ban, bogy őt állították a Népszín­ház létesítésére alakult mozgalom élére, 6 csinálta az egész ügynek propagandáját, szervezését, az ő agi­litása teremtette elő a szükségre pénz legnagyobb részét, ő küzdött meg a n»pról napra tornyosuló aka- dáyokktJ és mikor vegre az uj színház létrejött, ő lett annak az elsó igazgatója. Hogy mekkora mun­kát végzett itt, milyen nehézségeket gyóeótt le, mennyi bizalmatlanság­gal, intrikával, rossz akarattal, kellett szakadatlanul harcolnia és hogy vitte diadalra ezt a szép ügyet, anae y Buda­pest megmsgyarosodásánsk egyik leghatalmasabb tényezőjét jelentette, azt csak ó tudja egyedül. M^g is irta 3 kötetre terjedő Emlékezései­iam Valóban művészi és mólén - fényképeket » ■SáBB I ItOOEÜ főhercegi udvari fényképész kfestt SZEKSZÁRD Széchenyi-utca 28 szám (Molaár féle házban) I ben, melyek most fogn*k megjelenni összes műveinek osgysaabásu II kötetes jubileumi kiadásában, ma lyet rövid időn belül a közösség kezére og juttatni a Franklin tár­sulat Ez az emlékirat érdekességé­nél fogva szenzációs regény, magába foglalja a magyar társadalmi élet, Budapest fejlődés«, a magyar iroda­lom és zsurnalisztika egész történeti as utóbbi 75 évről. — Beszámolója, életművének összefoglalása ez, a leg nagyobb magyar zsurnalisztának, a magyar dráma ősz mesterének. A jubikuoii kiadás 12 kötetében least összefoglalva mindaz, ami maradandót Rákosi Jenő adott: drámái, egyoilon nagy regénye, hírlapi cikkei közti azok, amelyek érdekessége nem bid váDyodotí el megírásuk pillanaténak alkaloaaszerüségével. Rákosi Jsuót, a publicistát, a társadalmi mozgat* mák feradbatatlan lelkesedést veu& emberét jelenlevőnek érezzük a ma­gyar élet minden napján. Aa áré nagyságát és rendkívüli jelentőségét müveinek u pompás gyűjteményei­ből fogjuk teljes méreteiben meg­látni* Akik most készülő jubileumát rendezik, ezek elsősorban az írót akarják megünnepelni, aki műveinek zsenia itáaÁval és a nemzetre teát hatásával most már a negyedik. Vagy ötödik magyar generáció asná- lemi alkatára tette rá a Mi­kének bélyegét, 2*borszky Inéft­Bodnár Jenőről. Nem a megyebeli szülöttei ascsm.- beni elfogultság, sem az i szívélyes kapcsolat, amelyben édes atyjával, Bodnár Istvánnal álunk, adja ke Bünkbe a tollat, hogy egysserloz regisztráljuk azt, amit a legkiválóbb színházi kritikusok írtak róla a kö­zeli napokban, kenem az igazság- érzetnek jogos félj aj du ász. Bodná“ Jenőt ismertük, mielőtt » sok dicsőséget, de sok kínos osalű- dást is jelentő pályájára lépett Ki­való alakitó és előadói képességéi hivatottó tették, hogy as ország leg­első esinj átsző társaságában bisoayos űrt töltsön be. Es mégis azt láttuk, hogy képességeinek kifejtésére nem kapott teret, apró, kis szerepekbe« kellett kimutatnia azt, bogy nem egyszerű színjátszó, hanem iga«, | kiforrott művész. Örömmel ol vaduk Bibó Lajos I Báthory Zdgmondjának előad PF* A báli alkalomra Crépe satin, crépe de chine és Georoett selyem kelmék Arany és ezüst csipkék — Glacé keztyük — Arany és ezüst brocadecipők Legnagyobb választékban

Next

/
Thumbnails
Contents