Tolnamegyei Ujság, 1927 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1927-01-29 / 5. szám
TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1927 január 29 r VARRÓGÉPEK S kerékpárok, villamossági cikkek; mm nagy raktár és javítóműhely 3 SOMMERS ■i mechanikusnál Szekszárd.Oaraytér ™ Telefon szám 51 Jetnek érthetetlenül rövidlátó éíú-ta- »jtáeá éa át nem vétele ! ? Vigyáznunk, nehogy olyan tervek megvxlós'táaábft ugorjunk vagy mása- «zni k bele, amelyek ezen egészség- ügyi károsodásunkat nőveihatnék s amelyek — végeredményükben ás •minden szempontot mérlegelve — nem felelnének, nem felelhetnének meg azon jogos várakozásoknak, me lyeket a sok milliárdnyi áldozatokhoz méltán fűzhetnénk 1 —H. Kinevezett felsfihűz! tosoK mesyenRbő!. A kormányzó múlt seombatou nevezte ki a felsőhöz tagjait Megyénk hói három férfiú fele fordult e kinevezések alkalmából a kormányzó figyelme. Elsőnek Simontsits Elemér v. b. 1.1., nyugalmazott főispánt, a régi •országgyűlés volt alelnöket és vármegyénk volt kiváló alispánját említjük, akit igen sokan, mint Tolnavár megye választott felsőházi tagját Játtak volna szívesen, mert egyéni kvalitásait olyan kiválóknak tartják, hogy csak diest jelentett volna megyénkre, ha mint annak küldöttje leit volna tagja a felsőhásnak. Kinevezése most is örömmel tölti el ^ügyszámú tisztelőit. Kornfeld Móric báró nagybirtokos, * Ganz és Tsa Danubius r.-t. h. vezérigazgatója, a Weiss Manfréd- g várak egyk tulajdonosa, a másik kinevezett. Nem ismerjük közelebb ről Kornfeld báró ur kereskedelmi tevékenységét, de mint megyénkbeli nagybirtokosról tudjuk, bogy milyen módon értelmezi a vagyoni arisztokrata kötelezettségeit. — Névvel vagy névtelenül ott találtuk Kornfeld Móric bárót mindenkor, ka akár a szekszárdi „Ferenc“ kórházat kellett szorult anyagi helyzetéből kimenteni, akár a gyönki kápolnát kellett meg •építeni, akár szűkölködő diákokon kellett segíteni, stb. Btb. Felsőireghi Hiradalmát mintagasdasággá tette és •esen uradalom jövedelmének igen tekintélyes részét a szenvedések és nyomor enyhítésére visszahagyta vár megyénkben. A kormányzó figyelme nemcsak rangjánál, de érzésénél fogva is nemes ember felé fordult és me gyénk lakóinak igen nagy részében a kinevezés óssinte örömet váltott ki. A harmadik kinevezett felsőházi tag Nagy János, a tamási választó kerület volt nemzetgyűlési képviselője, aki megyénk közéletében sem kép Telefon: *20 SZABÓ JÁNOS mérnöki irodája, Szeksiárdon. Vasúti fasor 6 V ILLAMOS és IPARTELEPEK ellenőrzése.*— Rentabilitási számítások. — Villamos-, telefon-, vízvezeték-, központi fűtés*, fürdő-, egészségügyi-, vizlecsapoló- és öntöző-berendezések. — Épületek, beton- és vasbeton- szerkezetek, utak és hidak tervezése és építése. — Építési anyagok, villamos csillárok és árammérők szállítása. Fáik és Zinner (iránit- és mészkőbányáinak — Szekszárd és vidékére — kizárólagos képviselője. — Terméskő, át- és betonkavies, Járdaburkolő gránitdara. viselősége élőt*, sem alatt szerepet nem játszott őb igy nem ismerjük azon érdemeket, amelyek alapján a legfelsőbb kegy feléje fordu't, de mint a kisgazdát»«* dalom képviselőjét, szívesen hönzöntjUk. Rákosi 3enő drámairól jubileuma. Megírták a Ispok, hogy Rákosi Jenőt újra jubilálni fogják, mégpedig ez a jubileum az eddigieknél is na gyobb arányú és ünnepélyesebb lesz, mert a n»gy iró élete egyik legfon tosabb dátumának 60. évfordu ójára készül. Most 60 év8, 1866. végén k' rült premierre Rákosi Jenő első színdarabja, az Esopus, a Nemzeti Színházban. A szerző akkor irói és színházi körökban teljesen ismeretlen fiatalember volt, aki szorgalmasan készült jogi tanulmányainak befejezésére, s az irodalmi körökkel csak akkor kezdett érintkezésbe jutni, né h»ny fiatal iró ismerőse révén, akik a Fürdő utcai Kávéforrás kávébásba jártak. A keret, melyben a nevese tes premier lezajlott, a még nagyobb részben német Pest volt, amely még nem alakult át Budapestté, ahol boltokban csak német nyelven lehetett boldogulni, vendéglőkben német volt as étl»p és a pincér, a nyárspolgárok csak német újságot olvastak. A Nemzeti Síinházaak játszani kellett a tragédián és vígjátékon kívül operát, népszínművet és bizony alig múlt el még annak az ideje, hogy felvonás közben a bűvészek és másfajta csepttrágók mulattatták a közönséget, amely magáért a színházi élvezetért nem volt hajlandó jegyet vásárolni. Ezenkívül még keserves küzdelmet kellett fo ytatni a német ssinbás konkurenciájával, amely bécsi vend^gszereplőkkel, a bécsi ssiuházak sikeres darabjaival még a magyarok közül is Bokákat magáhoi vonsott, különösen az előkelő társadalmi rétegekből. Ebben a helyzetben minden nj magyar darab sikere egy-nyert csatája volt a magyar drámának és színháznak és egy lépés Budapest magyarrá tételének nehéz munkájában. A magyar dráma abban az időben még mindig kezdetén állott fejlődésének. Igazi kontaktusa a közönséggel osak Szigligeti Edének volt, aki formálisan egyeduralkodó szerepet játszott a nemzeti színházban. A többi drámfirók történelmi tragédiáikkal. vgjftték&ibkal és bohózataikkal csak ritkán tudtak BÍkerre vergődni és ez a siker is alig terjedt 8—10 előadá-on túl. A koturcusos drámák kevésbé hatottak, mert nem volt bennük igazi élet, a vígjátékok és bohózatok jórészt utánzatai voltak az akkor divatos német és francia szin d'raboknak. Az Esopus meglepte a közönséget, mert egészen más volt, mint amit ez emberek eddig megszoktak ; Hongjában, felfogásában, visszament a modern dráma erőforrásához, Shakespeare-bez, friss humor keringett ereiben, emberi arcok és karakterek tűntek fel benne, dialógusa, potrpás svádrja, duzzadt a fiatalos okosságtól és energiától. A levegője ízig vérig romantikus volt. de nem a század közepéről öröklött szentimentális romantika élettelen Babiónja volt ez, hanem valami egészen nj, a fantázia kedve» játékával csillogó levegő, amelynek vibráló színei alatt folyton életet lehetett érezni. Ez az életteljesség már indulást jelentet e reálisan modern dráma terén. Ma már meg lehet állapítani, hogy az Eeopuz indította él a magyar drámát a fejlődésnek abban a modern irányában, amelynek sodrában mai sikeréihez eljutott. Rákosi n'án C-iky Gergely, Dócsi L jos és mások követték a példát, a romantikus vígjáték divatba jött, de egyre erősebben belenyomm’t a realismus szelleme és maga Rákosi is egyre jobban belevette műveibe a társadalmi és lelki élet valósserü rajzát. Nehány év mu’va már olyan tekintő y volt a színházi dolgokban, bogy őt állították a Népszínház létesítésére alakult mozgalom élére, 6 csinálta az egész ügynek propagandáját, szervezését, az ő agilitása teremtette elő a szükségre pénz legnagyobb részét, ő küzdött meg a n»pról napra tornyosuló aka- dáyokktJ és mikor vegre az uj színház létrejött, ő lett annak az elsó igazgatója. Hogy mekkora munkát végzett itt, milyen nehézségeket gyóeótt le, mennyi bizalmatlansággal, intrikával, rossz akarattal, kellett szakadatlanul harcolnia és hogy vitte diadalra ezt a szép ügyet, anae y Budapest megmsgyarosodásánsk egyik leghatalmasabb tényezőjét jelentette, azt csak ó tudja egyedül. M^g is irta 3 kötetre terjedő Emlékezéseiiam Valóban művészi és mólén - fényképeket » ■SáBB I ItOOEÜ főhercegi udvari fényképész kfestt SZEKSZÁRD Széchenyi-utca 28 szám (Molaár féle házban) I ben, melyek most fogn*k megjelenni összes műveinek osgysaabásu II kötetes jubileumi kiadásában, ma lyet rövid időn belül a közösség kezére og juttatni a Franklin társulat Ez az emlékirat érdekességénél fogva szenzációs regény, magába foglalja a magyar társadalmi élet, Budapest fejlődés«, a magyar irodalom és zsurnalisztika egész történeti as utóbbi 75 évről. — Beszámolója, életművének összefoglalása ez, a leg nagyobb magyar zsurnalisztának, a magyar dráma ősz mesterének. A jubikuoii kiadás 12 kötetében least összefoglalva mindaz, ami maradandót Rákosi Jenő adott: drámái, egyoilon nagy regénye, hírlapi cikkei közti azok, amelyek érdekessége nem bid váDyodotí el megírásuk pillanaténak alkaloaaszerüségével. Rákosi Jsuót, a publicistát, a társadalmi mozgat* mák feradbatatlan lelkesedést veu& emberét jelenlevőnek érezzük a magyar élet minden napján. Aa áré nagyságát és rendkívüli jelentőségét müveinek u pompás gyűjteményeiből fogjuk teljes méreteiben meglátni* Akik most készülő jubileumát rendezik, ezek elsősorban az írót akarják megünnepelni, aki műveinek zsenia itáaÁval és a nemzetre teát hatásával most már a negyedik. Vagy ötödik magyar generáció asná- lemi alkatára tette rá a Mikének bélyegét, 2*borszky InéftBodnár Jenőről. Nem a megyebeli szülöttei ascsm.- beni elfogultság, sem az i szívélyes kapcsolat, amelyben édes atyjával, Bodnár Istvánnal álunk, adja ke Bünkbe a tollat, hogy egysserloz regisztráljuk azt, amit a legkiválóbb színházi kritikusok írtak róla a közeli napokban, kenem az igazság- érzetnek jogos félj aj du ász. Bodná“ Jenőt ismertük, mielőtt » sok dicsőséget, de sok kínos osalű- dást is jelentő pályájára lépett Kivaló alakitó és előadói képességéi hivatottó tették, hogy as ország legelső esinj átsző társaságában bisoayos űrt töltsön be. Es mégis azt láttuk, hogy képességeinek kifejtésére nem kapott teret, apró, kis szerepekbe« kellett kimutatnia azt, bogy nem egyszerű színjátszó, hanem iga«, | kiforrott művész. Örömmel ol vaduk Bibó Lajos I Báthory Zdgmondjának előad PF* A báli alkalomra Crépe satin, crépe de chine és Georoett selyem kelmék Arany és ezüst csipkék — Glacé keztyük — Arany és ezüst brocadecipők Legnagyobb választékban
