Tolnamegyei Ujság, 1927 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1927-08-27 / 35. szám
IX. évfolyam. 35. szám. Egye» szám ára 30 filléi*. Szekszárd, 1927 augusztus 27. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. SgjrkesztSség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Szerkeszti: SCHNEIDER JÁNOS. Telefonszátn 85 és 102. — Egyes szám ára: 30 fillér. ElSbietési díj félévre 4 pengő (50.000 korona), egész évre 8 pengő (100.000 K). A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések* valamint a lap szellemi részét illeti közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengi. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon milliméterseronkéiit 8 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyíl ttér soronként' 60 fillérbe kmül.' Leventék ünnepére. Köszöntőm a magyar népet, »mely dacolva an időjárás viszontagságaival, rekkenő hőségben és fergeteges' viharban, kora tavasztól késő őszig a saját és a nemzet életfenntartásának’ megmérhetetlen teBti erőket fogyasztó munkáját végzi, nyaranta naponkint bajnalhassdáskor felébresztve a pacsirta trillázó ónokétól és este rövid1 nyugovóra térve a fülemüle lágy- zengésig édes-bús altató dalára. Köszöntőm a magyar népet, amely vasárnaponként a £ kötelességteljesitós nyugodt lelkiismeretével, derült kedélyt visszatükrözd magatartásával, szivjóságot sugárnó tekintetével1, jámbor érzülettel betér Isten házába és elrebegi lehorgasztott fővel legmélyebb háláját a mennyei Atya dics fényben tündöklő oltára előtt; hogy újból megsegítette a fáradalmak elviselésében s áldást esdekel további' küzdelmeire. Köszöntőm a magyar népet, amely a földi vándorlás utjain sok saenve- dés és kevés Öröm közepette, a fennhéjázó képmutatás ellenében a szerény, sokszor tétova becsületesség elbukása ellenére, a vakmerő gonoszság felül kér ekedése és az érzékeny jóság kigúnyolása, üldözése idején, a vad szenvedélyek tobzódása és a szűzi szemérem, a védtelen önzetlenség eltiprása éveiben megtartotta ősei hitét, tántoríthatatlan honszerelmét, polgári önérzetét, keresztény erkölcseit, családi élete tisztaságát. Köszöntőm a magyar népet, amely ezeréven át izzadt és vérzett e honért, önfeláldozó hűséggel követvén bivó szavát a daliás Árpádoknak, a nagyratörő Anzsuknak, a lángeszű Hunyadiaknak, a kurucok bálváoyo- zott fejedelmének, Kossuth apánknak, a világháború nemzeti vezérének; gróf Tisza Istvánnak s mindenkor megszámlálhatatlanul áldozott rettegett hősöket a különböző harctereken, itthon pedig a termelés folytonosságának vértanujaiként gyenge nőket és fejletlen gyermekeket. Köszöntőm a magyar népet, amely lángoló szívben áhítattal őrzi a nemzet legszentebb hagyományait és vágyait, kiirthatatlan vonzódással ragaszkodik szülőföldje verejtékkel és vérrel megtermékenyített rögéhez, fél a bűntől, mint a vetését veszélyeztető zivatartól, imádságnak órai étkezését, világnézetéül az emberszere- tetet, boldogságának az alkotást és soraiból felfrissítő vérkeringést öm- leszt az eltespedt nemzettársadalom különféle rétegeibe. Köszöntőm a magyar népet, amely még tud életvidáman nevetni és őszinte részvétkönnyet hullatni, pajkos jókedvének legmagasabb fokán is mértéktartó és lesújtó bánatában sem esik kétségbe, kifogyhatatlan a szeretettel élcelődő humorban és el- ámulva csüng táltosai szaván, képzeletének száguldó paripáin bejárja a mindenséget, de egészséges érzésvilágával átkarolja az anyaföldet, arculatán évezredes jellemszilárdság képét hordja, de napkeleti lelkének állandó sóvárgásával szomjuhoaza a szépet, nemeset, az örökélet forrását, tősgyökeres magyar nótában, tinóban, művészetben, költészetben lelki gyönyörét és egész lényével egybe' olvadt a kifürkészhetetlen, titokaatos őstermászettel. Köszöntőm a< magyar népet, amely bátran sikraszáll- meggyőződéséért, eszményeiért, de illő tisztelettel meg süvegeli a tekintélyt, bölcsességet, adott szavát meg nem másitja, álnokság nélkül igazat mond, de érzésében lágy, mint a magyar kenyér; kitárja keblét az okos polgárosult- ságnak, de elutasítja aa idegen szellemet, néha ntrakél: szerencsét próbálni, de bárhova vezérli sorsa: feléje int falujának tornya, nyugalmat rejtő vidéke, elődei sirhaima; kémé nyen megállja helyét a földkerekség Tolnavármegye Testnevelési Bizottsága 1927. szeptember hó 3-án és 4-én Szekszárdon tartja az első nagy' szabású vármegyei leventeünnepélyét és versenyét. A megyebeli levente- ifjúság válogatott 1500 leventéje mutatkozik be az első megyei versenyen, akik, mint a lezajlott községi és járási versenyek győztesei, valóban szine-java a megyebeli leventeseregnek. A verseny szinhelye a Szekszárdon újonnan épült vásártéri sportpálya, amelyet erre az alkalomra tágas nézőterü tribünnel látnak el. A versenyző leventék nagy része már szeptember 2 án este megérkezik, hogy másnap pihenten állhasson ki a küzdőtérre, míg a másik rész szeptember 3-án reggel érkezik. Szállásuk az iskolákban lesz s ott is főznek számukra. A leventék két csoportban versenyeznek. Az egyikben Bátaszék, Bonyhád, Dombóvár, Danaföldvár, Hőgyész, Paks, Simontor- nya, Szekszárd, Tamási ób Tolna válogatott leventecsapatai küzdenek, a másikban pedig 64 községnek az idei járási versenyeken győztes leventéi mérik össze erejüket és ügyességüket. Különösen is érdekes száma lesz az ünnepélynek a tolnai leányleven- tecsapat gyakorlatai és pompás palotás tánca, amellyel a vármegyének első leánycsapata a bátaszéki járási versenyen is hatalmas sikert aratott. A verseny alkalmából szentelik fel a vármegyei leventeversenyek legfőbb vándordíját, azt a gyönyörű selyem- zászlót, amelyet a Vármegyei Test nevelési Bizottság rendelésére Wal- lacber László szekszárdi festőművész, rajztanár művészi tervei szerint az „Ecclesia“ rt. ismert budapesti cég készített. A zászlóanyai tisztséget Száváid Oszkárné, alispánunk neje, tölti be. • Az ünnepélynek kimagasló jelentőminden sarkán, de hazatérve, rámo- solyog megértő barátként gyermekévei színes álmainak bűbájos tája, aa ismerős harangszóból kicsendül aa elhagyottak üdvözlete, édes varázslat, ünnepi hangulat ejti foglyul, el fogódva megáll, szétnéz a vonzó békét, hamvas szerelmet árasztó határon, mire kitör a« elfojtott könnye és lázas ajakkal felzokog : ez az én otthonom, amelytói elszakadni nem tudok. Köszöntőm ób áldva-áldom ezt a magyar népet: a dicsó jövő legbiztosabb ígéretét, epedé honvággyal közöttünk busongó és rabságban szén védő milliónyi véreink reménységét, Nagymagyarország letéteményesét, a melynél önfeledtebben senki sem élvezi a béke gyümölcsöző éveit és ha kell, vitézebbül senki sem hareol a becsület vérvirágos mezején . . . Várfőy László. séget kölcsönöz az a körülmény, hogy azon megjelenik dr. Pesthy Pál igaz- ságügyminiezter, aki a zászlóavató ünnepi beszédet mondja, továbbá, hogy azon részt vesz vitéz pávai Mátyás Sándor tábornok, az Országos Testnevelési Tanács társelnöke, aki a verseny záróbeszédét mondja és a győztesek dijait kiosztja. Az ünnepély mŰBora a következő: Szeptember 3-án, szombaton : Délelőtt 8—12 óráig és délután 2—6 óráig a közös zenés szabadgyakorlatok főpróbája, atlétikai elő- és döntőmérkőzések. Este fél 9 órakor lampion os Bzerenád szentandrási Szévald Oszkárné úrnő zászlóanya tiszteletére. Énekel: a Szekszárdi Dalárda, beszédet mond: Pongrácz Lajos, a Bá- taszéki Levente Egyesület elnöke. Szeptember í-én, vasárnap: Délelőtt : Reggel fél 7 órakor 8 leventezenekarral zenés ébresztő. 9 órakor tábori mise a Bála-téren. Háromnegyed 10 órakor ref. és ev. istentisztelet a ref. templomban. 11 órakor az összes csapatok felvonulása a versenypályára. Himnusz. Szentandrási Szévald Oszkárné zászlóanya felszalagozza a megszentelt zászlót. Dr. Pesthy Pál igazságügyminiszter zászlóavató ünnepi beszéde. Hiszekegy. Diszelvonulás. Háromnegyed 12 órakor a Hősök emlék- szobrának megkoszorúzása. Délután: 2 órakor felvonulás a versenypályára. Szévald Oszkár alispán, a Törvényhatósági Testnevelési Bizottság elnökének megnyitó beszéde. A Duna- földvári Leventezenekar zenéjére 1500 levente közös szabadgyakorlata. Atlétikai döntőmérkőiéBek. A tolnai leány- leventecsapat szabadgyakorlata és pa- lotástá&ca. A Bátaszéki, Bonyhádi, Dombóvári, Dunaföldvári, Hőgyéssi, Paksi, Szekszárdi, Tamási éa Tolnai ■ Leventeogyesületek mintacszpatainak > buzogány-, bot-, fspuska-, gúla-, kerékpár- stb. gyakorlatai. — Vitéz Mátyás Sándor tábornok, az Országos Testnevelési Tanács társelnöke záróbeszédet mond és kiosztja a győztesek dijait. Ssózat Elvonulás. Belépődíj (mindkét napra érvényes) : tribünjegy 2 50 P, ülőhely 2 P, állóhely 1 P, diák- és leventejegy 40 fillér. A versenyen az ösbbcs leventék egyenruhában, nyolc leventezenekar- ral vesznek részt, mi színes és mozgalmas képet ad a versenynapok idején a megyeszékhelynek. Az egész vármegyében a leventék serényen ké- ssülődnek a nagyszabású versenyre, amelynek győzteseit a vándorzászlón kívül, ezüstkoszoru vándordíj, herceg Esterházy ezüstserlege, Monte- nuovó herceg és sok más lelkes sport- barát tiszteletdija és gazdag érem- dijazás jutalmazza. Általánosan nagy az érdeklődés a lélekemelőén szépnek ígérkező ünnepély iránt vármegye szerte és a rendezőségnek nem kis gondot okoz az előre láthatóan sok ezerre menő nézősereg elhelyezése. A leventéket most az érdekli, kié lessen az elsőség ? Paksé, Bátaszéké, vagy tán BoDyhádé ? Nehéz megjósolni! Majd elválik — egy bét múlva, amikor csillogó szemekkel és kipirult arccal gyönyörködhetünk fiaink nemes vetélkedésében és megújult erővel fogunk hinni az eltiport magyar igazság diadalában! KI kell telepíteni o porti lakútokat. Szévald Oszkár vármegyei alispán a Regöly községben bekövetkezett s nyolc egyén halálát okozott földcsuszamlás megismétlődése nyomán járó szerencsétlenségek megakadályozása végett felhívta az összes járási fő- szolgabirákat és Szekszárd polgár- mesterét, hogy amennyiben hatóságuk területén a regölyihez hasonló partba vájt lakások (barlanglakások) volnának, intézkedjenek a legsürgősebben, hogy azokból a lakók kite- lepittessenek, agyszintén gondoskodjanak arról is, hogy a téglaégető telepeknél gyakorta tapasztalható füg gőleges magas partok, amelyek a téglához szükséges földanyag kitermelése során keletkeznek s amelyek földomlás, vagy földcBussamlás esetén életveszélyt okoznak, megfelelő rézsüvei láttassanak el. Toinavármegye köaségeiben csak szórványosan fordulnak elő ily parti lakások s igy a kitelepítés szükségessége csak némely helyen áll fenn. Másképen áll azonban a helyzet Szekszárdon, ahol a Benedekszurdik- ban 33, a Kerékhegyen 9, a Sztt- csényszurdikban 8, a Lisztesvölgyben 7, az Angyalszurdikban 1, a Kis- bükki hegyen 1, a Bárány a völgy ben 1, a Pálé-gödrében 2 család lakik barlanglakásban. — A barlanglakók száma meghaladja a 160 lélekszámot Zászlószentelés és vármegyei leventeverseny Szekszárdon. L r
