Tolnamegyei Ujság, 1927 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1927-08-13 / 33. szám
1927 augusztus 13. TOLNAMEGYEI UJSÄG 3 táboroztak bírák, felek és tanuk hát* számra, iát hónapszámra is. Ilyen alkalmas hely volt Tolnavármegyé- ben Csernyid — ma pnsxta — Hő- gyász tájékán. A török hódoltság tudvalevőleg másfél sxázadon át tartott s ex idő alatt a hódoltsági területek jóformán teljesen elpusztultak, köxtük Cser- nyéd is • vármegyével együtt. A törökök kiülése után visszaszerzett területek merőben uj földesurak kezébe 1 kerültek uj lakosokkal, uj reod és szokásokkal s a XVII. század utolsó évtizedében, de még inkább a XVIII- század első évtizedeiben, fő* kép pedig 1723 tói kezdve a rendes vármegyei közigazgatás ügyrendje és tevékenysége kezd kialakulni, amihez az állandó ügyvitel céljaira ál* laodó székhely és székház elengedhetetlenül szükséges volt. Igen ám 1 csakhogy a kialakuló közigazgatási vármegyének, mint ilyennek, vagyis, mint jogi személy, nek egyetlen talpalatnyi földterülete sem volt a hova, hogy úgy mond* jam, lábát letehesse és ami a legfőbb, legnagyobb akadály volt a nagy „ne nyúlj hozzám “-ba, a meg nem érinthető és igen Bokszor „pallos joggal“ súlyosbított „földesúri jogok“ ba bele ne ütközhessen. Jól tudták ezt a vármegyék urai saját magukról, hogy saját magától egyetlen földesur sem fog adni egy talpalatnyi földterületet sem a maga területén, hogy ott asután még egy külön igazságszolgáltatási és pallosjog telepedjen le. Ilyen körülmények közt szükség volt valamennyi földesur fölött álló magasabb kényszerítő ha* talomra. A hasonló viszonyok közt volt vármegyék közül, amint ez a hivatkozott törvénycikk címéből is kitűnik: Tolnavármegye vállalkozott ezen hatalom kieszközlésére. Ugyanis az 1723. évi 73. törvény* cikk címe: „De loco ubi Tolnensis et alii quorum eadem esset ratio, comitatus, sedes judiciarias celebrent, acta conservent, jurisdictionem ma- gistratualem exerceant, in Bonis Dominorum Terrestrium conce- dendo.u Magyarul: „A fóldesurak birtokán átengedendő helyről, ahol Tolnavármegye és más vármegyék, amelyeknek arra indokuk van, törvényszéket tartsanak, iratokat őrizzenek, hatósági igazságszolgáltatást gyakoroljanak. Maga a törvénycikk is tehát Tolnavármegyét, mint kezdeményezőjét, alkalom adóját emeli ki. Tartalma pedig a következő: Az első szakasz utasítja a vármegyéket, ahol székház még nincsen, azt alkalmas helyen, lehetőleg a megye középtáján építsenek. A második szakasz szerint pedig ugyanott pallos-jogot gyakoroljanak. A harmadik szakasz utaA crepe de chine leheletszerű finomsága Az elkenyezteicü asszony joggal várja, hogy apró kívánságán és szeszélyeit kielégítsük, különösen akkor, ha ez kényelmének és egyéni bájának emelésére szolgál. Az ő részéről tehát nem kárhoztatandó hiúság, ha a legjobb minőségű ruhaneműre vágyik. A crépe de chine leheletszerű finomsága minden asszony öröme és ez bőséges ellenértéke a nagyobb árnak. A legfinomabb ruhanemű vásárlásánál nem is szabad az árat tekinteni, mert az ilyen kényes szövedékek igazi értéke azok tartósságától függ. LUX-ban mosott selymek megtartják eredeti simulékonyságukat és szépségüket, mivel a LUX puha habjában, mely minden rostot tisztító hatással jár át, még a legfinomabb szövedék sem szenved kárt. Mossa tehát selymeit nyugodtan LUX-ban, mert ez az egészen különleges szer a legnagyobb kényelem mellett a legjobb eredményt biztosítja. LUX nem artalmas a kézrel IbIII Csak dobozban kapható! sitjz a földesurakat, királyi és bányavárosokat, hogy a székház építésére elégséges helyet kijelelni tartoznak. Végül a negyedik szakasz biztosítja a földesurakat, hogy minden más jogaik érintetlenül maradnak. — íme egy kÍB érvágás a „szentséges földesúri jogokon“, melyet legelőször is maga Tolnavárme- gye gyakorolt saját magán. Ez Tol- navármegye történetének egyik kimagasló mozzanata s jogi szempontból is értékes, mert a közcélokra • való „kisajátítási“ jognak első tör- I vénybe igtatása, melyet épen Tolna- | vármegye eszközölt ki. Igen fontos törvénycikk volt ez nemcsak Tolnavármegyére, hanem a többi, a törökhódoltságtól megszabadult vármegyékre nézve is. Ennek a törvénycikknek alapján fordult Tolnavármegye is 1723 október 25-én tartott közgyűléséből Lymburg Styrum grófhoz Quekk Krisztián gazdatisztje utján, aki ki is eszközölte Simontor- nyán a helyet és építési engedélyt. Quekk ur kapott is ezért tizenkét kemény körmöci aranyakat, a vármegye pedig egy kis ingoványos mocsárfeneket, ahol egy kis székházét építhetett, amelybe husi esztendő múlva a gonosztevőket »hacsak a vízbe nem akarták őke fullasztani« elhelyezni, az Ügyiratokat az elrohadástól megőrizni nem lehetett. A szekszárdi apát ur a vármegyének fentebbi viszonválaszára mégis csak beleegyezett, hogy a székház Szekszárdra áthozassék, de kijelentette, hogy: „minden jogoknak sérelme nélkül, melyek nekem, mint földesurnak és apátnak kijárnak, szabadon maradván minden jogaim és földesúri előjogaim.“ Egyúttal megbízta tisattartóját, hogy a helyet jelelje és hasítsa ki. Mindamellett azonban az átköltözés csak harminc év múlva történt meg, amidőn Szekszárd területe már szintén egy „jogi személynek“ a „Tanulmányi alapnák“ kezébe került s maga az Uralkodó Felség rendelkezhetett vele. A fent elől jelzett munkámban 1726—1727 közti időre, de tekintve az akkori igen nehéskes építési viszonyokat, nem vétek ellene, ha pontosan 1727. évre teszem azt az időt, amidőn a vármegye simontornyai első székházét tényleg használhatta már és igy három időpont volna: 1727 az első székház használatba vétele, 1827 a mai székház építésének kezdete és 1927 a mai évszázados évforduló. Tehát egy kétszázéves és egy százéves évforduló, amelynek alkalmával, mint a tekintetes vármegyének hűséges szolgája s a székhely és székház történetének megirója azon óhajtással fejezem be ezen kis cikkemet, hogy a tekintetes Vármegye éljen, virágozson amíg magyar földön az utolsó magyar élni fog. Városi közgyűlés. Szekszárd város képviselőtestülete f. hő 10 én délután 4 órakor a vár- megyeháza közgyűlési termében vitéz Vendel István polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen a képviselőtestület tagjai szép számmal vettek részt. A rövid elnöki megnyitó után vitéz Vendel polgármester ismertetette a városi tanácsnak a csatornázásra beérkezett ajánlatok feletti döntését és a vállalkozóval kötendő szerződést. Előadta, hogy az ajánlatokat a pénzügyi és épitési bizottság meghallgatása után vélemény nyilvánítás végett felterjesztette a népjóléti és munkaügyi minisztérium műszaki osztályához. A beérkezett ajánlatok közül elfogadásra Fábián, Somogyi és György mérnökök budapesti épitővállalkozók 506.060 pengő 20 fillér vállalati ösz- Bzegü ajánlatát javasolja elfogadni, . mert ezen cég a kölcsönnyújtásra I nézve a legelőnyösebb ajánlatot tette, | vagyis hajlandó a munkálatokhoz US — ■ Bründl Sános és Szabó 3ános vizműépitkezési vállalata Szekszárd, Vasúti fasor 6. szám A városi vizműszabályrendeletben előirt, s a városi tanács által jóváhagyott minták szerinti kivitelben készít: a legjutányosabb áron, egy évi jótállás mellett házi vízvezetéki és csatornázási berendezéseket Terv és költségvetés díjtalan. — Minták megtekinthetők Vasúti fasor 6. szám alatt. Hosszabb lejáratú kedvező fizetési feltételek» SB 312 I3S8S8SS8SS8S8S333S8S8
