Tolnamegyei Ujság, 1927 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1927-06-25 / 26. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1927 junius 25. r, IIMGEPEK * évi karbantartását és szak* szert) javítását vállalom I ■ Sommer mechanikus | Szekszárd. I Mindenféle Írógépekhez kellékek B és alkatrészek beszerezhetik. Búj \hhbb# Nehéz időkben, szeretetteljes hü Béggel állította ez a nemzet Főméltó* Ságodat az ország élére és mi, akik akkor is a vezérben láttak reményeink beteljesedését, annyi idő tapasztalatai alapján a meggyőződés hűségével vallják, hogy CBak azon az aton jöhet el a feltámadás, amelyen Fő méltóságod ezt a nemzetet vezeti. A hála, a ragaszkodás és a hűség érzésével köszöntjük Tolna vármegye területén Főméltóságod magas szemé lyét és hűséges ragaszkodással támo gátjuk abban a munkában, amellyel Magyarországot a boldogulás útjára vezeti. Midőn Főméltóságodra Isten bőséges áldását kérjük, kívánjuk, vezethesse ezt a népet mielőbb a feltámadáshoz. A Kormányzó válasza. Az igazságügyminiszter üdvözlése után a Kormányzó ezeket mondotta: — Azt hiszem, nyolc éve voltam itt először és amikor ma megint ide jövök, erre e szép ünnepélyre, azt látom, hogy ha nem is vagyunk olyan helyzetben, — mint ahogy akkor reméltük, mégis meg lehetünk elégedve. Amikor körülöttünk szerteszét a legnagyobb fejetlenség uralkodik, — fegyelmezettségünk révén többször is megmutattuk a világ nak, hogy bennünk erő rejlik. — Azzal, amit itt és máshol látunk, valóban meg lehetünk elégedve, mert tapasztalhatjuk, hogy ebben az országban mindenki *megteszi a kötelességét azon a helyen, ahová őt az Isten állította. Adja a Mindenható, hogy ez tovább is igy legyen. A Kormányzó beszédét lelkesen megéljenezték, majd előlépett egy magyar ruhába öltözött bájos kisleány, Horváth Ilonka polgári iskolai tanuló és az Ifjúság nevében ezeket mondotta a Kormányzónak: Főméltóságu Kormányzó Ur 1 Legkegyelmesebb Urunk! Ifjú szivünk minden dobbanásával átérezzük a pillanat főnségét, midőn Főméltóságod elé üdvözlő szavakkal járulhatunk. Lelkünk csodálattal és mély hódolattal van tele hazánk nagy fia iránt, ki vészben és viharban rendületlenül meg tudta teremteni hazánk belső rendjét és biztonságát, hogy a romok fölött a csüggedt szi vekben már derengeni kezd a jövőbe vetett reménység. Végtelen az örömünk és mélységes | Telefon: 120 SZABÓ JANOS mérnöki irodája, Szekszárdon. Vasúti fasor 6 V ILLAMOS és IPARTELEPEK ellenőrzése. — Rentabilitási számítások. — Villamos-, telefon-, vízvezeték-, központi fűtés-, fürdő-, egészségügyi-, vizlecsapoló- és öntöző-berendezések. — Épületek, beton- és vasbeton- szerkezetek, utak és hidak tervezése és építése, — Építési anyagok, villamos csillárok és árammérők szállítása. Fáik és Zinner gránit- és mészkőbányáinak — Szekszárd és vidékére — kizárólagos képviselője. — Terméskő, út- és betonkavics, járdaburkolo gránitdara. a hálánk, hogy láthatjuk a Főméltóságu Kormányzó Urat, az ifjúság örök eszményképét, kinek szive acél, szava törvény, bátorsága, hűsége törhetetlen. Mindannyian érezzük e pillanatban szivünk mélyén a fogadalmat, hogy méltók akarunk lenni nemzeti eszményképeinkhez, méltók a hazáért elesett hősökhöz, méltók a hősök hőséhez. Legyen áldott ez a nap, amelyen Főméltóságu Kormányzó Ur köztünk megjelent. Legyen az ifjúság szivében felejthetetlen emlékű és buzdító hatású. Isten hozta a Főméltóságu Kormányzó Urat! Éljen ! A kedvesen előadott beszéd után Horváth Ilonka csokrot nyújtott át kormányzónak, aki megdicsérte a kis leány szónoki képességét. A dunaföldvári dalárda énekelte ezután pompás fegyelmezettséggel a Hiszekegyet, amelynek elhangzása után a Kormányzó a vele volt urakkal együtt felment a perzsaszőnye gekkel díszített díszsátorba, ahol helyet foglaltak. A Kormányzó jobbján Pesthy Pál dr. igazságügyminiszter, balján Vogt Waldemár tábornok ült. Az elhelyezkedés után az. emlékmű lépcsőjére állott Zlinszky István országgyűlési képviselő, hogy elmondja avató beszédét: Midőn ezelőtt tizenhárom évvel megfujták a riadót — úgymond a kerület követe — a derék magyar nép könny nélkül adta oda legjobbjait. Európa összes harcterein» a magyar katonák mint oroszlánok küzdöttek és mikor mi vártuk őket vissza cserkoszoruval: az ország aléltan esett Össze. Idegen hantok alatt alusz- szák örök álmukat sok százezren a mi vitézeink közül és jeltelen Bírókban álmodoznak a magyarság feltámadásáról, amelyet ez az ércszobor jelképez. Kegyelettel és hódolattal hajiunk meg a hősök szobra előtt, hisz ez a hősök örökké élő fejfája, amely alatt a lelkünk szenvedéseit önérzetes büszkeséggel és a szebb jövőbe vetett reménységgel viselhetjük. — Végül felkérte a Kormányzót, hogy adja meg az engedélyt a szobor leleplezésére. A Kormányzó beszéde. A képviselőnek hatásos és hazafias lelkesedéssel előadott szép beszéde után a Kormányzó nagy figyelem közepette mondotta az alábbiakat: Már évek óta a tavaszi és nyári vasárnapok legszebb ünnepségei azok, amelyeken egyik vidék a másik után emlékszobor felavatásával rója le a kegyelet adóját a j hősökkel szemben. I örvendetes jele ez annak, hogy erősen él a mai nemzedék lelkében a vitézség kultuszának és a hősök iránti hálának nemes érzése. A hálának azonban nemcsak emlékszobrok emelésében kell megnyilvánulnia. Ez a hála arra is kötelez bennünket, hogy a hősök özvegyeiről és árváiról gondoskodjunk. Nem engedhetjük meg, hogy nyomorúság legyen annak az osztályrésze, akinek férje vagy apja a haza oltárára életét áldozta és hogy a fényes emlékművek mellett pusztulás várjon azokra, akik tá maszukat vesztették el. Ennek a kötelességnek átérzése szépen nyilvánult meg egyik virágzó alföldi városunkban ma egy hete, amidőn ott a hősök emlékét ünnepeltük. Nagykőrös város polgármestere a szobor mellett tett ünnepélyes fogadalmat arra, hogy hőseinknek özvegyeiről és árváiról nem fognak megfeledkezni. Erre az ígéretre érezze kötelezve magát az ország minden városa, minden falva, az egész magyar társadalom s ezt az ígéretet váltsuk is valóra és mutassuk meg, hogy a hősök emlékét nemcsak ünnepelni tudjuk, de értük minden áldozatra is készek vagyunk. Szívesen veszek részt ma Duna- földvár ünnepén s az ő hősi halottjainak kijáró mélységes kegyelettel adom meg a szobor leleplezésére az engedélyt. Dr. Erdélyi Aladár Cegléd követe, Tolna vármegye színeiből készült diazmagyarban állott ezután a közönség elé és többek közt ezeket mondotta: — Széppé akarta tenni ennek a szent emléknek a környékét a szeretet. A szeretet azonban nem verse nyezhet a természettel, hisz az a maga alkotta fönségességgel járul hozzá ennek a helynek minél gyönyörűbbé tételéhez. A szobor előtt hömpölyög a szép Duna, amelynél szebb folyója nincs Európának. Százezer évekkel ezelőtt a magyar medencében végződött a tenger. Ez a tenger azután I Valóban művészi és modern fényképeket SÜGÉR főhercegi udvari fényképész készít SZEKSZÁRD Széchenyi-utca 28. szám (Molnár féle házban) I áttörte a Vaskaput, hogy folyammá alakuljon át, Dunává, amelynek partjain soha nép annyit nem szenvedett és áldozott, mint a magyar nemzet. Ennek a folyónak, amelyet a természet örök körforgása szerint'a mi verejtékünk, a szivünkből kiömlő vér egy ezredév óta táplált, a legnagyobb részét elrabolták tőlünk és még jó, hogy ezt az oltárt örök figyelmeztető jelül a partjára tudtuk elhelyezni. Épugy, mint itt, szerte az országban mindenütt, a magyar honvéd szobrával találkozunk a hősi emlékműveken. Ez az egyforma ábrázolás azonban nem gondolatszegénység, nem az eszme terméketlensége, hanem annak az ezeréves igazságnak a kifejezése, hogy ez a Duna partján élő nép ezer esztendeje folyton hazája védelmében hullatta vérét. Azt mondja ez az emlék, nem a hódítás gondolata adta az itt megörökített 400 hős kezébe a fegyvert, hisz Mátyás és Nagy Lajos uralmán kívül sohasem hordoztuk a haza határán túl a győzedelmes zászlókat; a hsza védelmében hunyt el Duna- földvár 400 vitéze. És akkor, amikor Oroszország síkjait, Mezopotánia forró homokját, a Balkán rengetegeit, Albánia mocsarait, Doberdó szikláit és Verdun poklát járták, csak az a gondolat hevitette Őket, hogy a haza határainak integritását megvédjék és minél előbb hazatérhessenek. Mi nem a dicső győzelem jeleit állítjuk hőseink emlékezetére, hanem a haza védelmében vérüket ontó mártírok oltárait. Es ez jól is van igy. Egyiptom, amely 5000 évvel előre járt a többi népek előtt a kultúrában, tízezernyi rabszolgahaddal hatalmas gúlákat emelt urainak, a fáraóknak. Múltak az évezredek és a dicsőség nagy emlékeit a sivatag pora úgy betemette, hogy a tudósoknak kellett a helyüket felkutatni. Az egyszerű halász- és pásztor apostoloknak, akik a fáraókhoz képest senkik sem voltak, templomokat építettek a sírjuk fölé és amíg keresztény lesz e világon, emlékük örökké élni fog. Majd ekként végezte: Járjunk mi is ide, a mártíroknak ehhez az oltárához imádkozni, mert elvesztett hazánk visszaszerzésére az Isten csak úgy adhat nekünk erőt és kitartást, ha a mi lelkünket is megszenteli ez oltárnál a honnak a tiszta szeretető. Járjunk imádkozni ide, a Komárom, Buda, Mohács mellett elfolyó hatalmas Duna mellé, amelyről azt mondja a költő: Pamut-, len- és vászonáruk az emelkedés előtti árakon Kész női ruhák 9 pengőtől Fürdőnős'uhák, f érf idressek, cipők, sapkák Frottír - köpenyek Cappék PIRNIT ZER József és Fiai áruházában, Szekszárdon Rockás poplln ruhakelmák * HosóanyasoK i perctől
