Tolnamegyei Ujság, 1927 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1927-06-18 / 25. szám

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 7-wdisígi világ reprezentánsai, ügy látásik, csakugyan vannak jelenségek, * ik megismétlődnek. — Aranytollu Mikssáth Kálmán Írja valahol, jé­gből mosolygó humorral; „Tolná­in semmi sem történhetik a Dőry- vérség közreműködése nélkül.“ Bontovai. 1927 junius 18 _____________ HÍR EK. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — menyország. _ Uj tábornok. Sióagárdi Zöld Má rton ezredest a kormányzó a ko­séi múltban tábornokká nevezte ki. Az uj honvédtábornok vármegyénk szülötte s igy különös örömmel fo gadjuk kinevezésének hírét, amely kinevezését kiváló háborús szolgált- tainak elismeréséül érdemelte ki. — giéagárdi Zöld Márton a háború ki­törésekor mint őrnagy a 2. népfel­kelő gyalogezreddel vonult harcba, részt vett a tengerpart védelmében, a montenegrói harcokban és különö sen a Lovcen elfoglalásánál tüntette ki magát. Innen Wolhyniába, majd Bukovinába került, hol a híressé vált toporoutz raraccei harcokban tűnt ki személyes bátorságával. — Később a kirlibabai harcokban vezetett si keres támadásokat, majd a 308. hon­véd gyalogezred parancsnokságát vette át. — Ezredével egy évig har colt a galiciai front súlypontjában lévő lissoniai hegyen és az 1917 junius-júliusi nagy harcokban döntő jelentőségű győzelmet aratott. Sze­mélyes bátorságáról volt tisztjei le­gendákat beszéltek* — Az ellenség előtt teljesitett kiválóan bátor és eredményes magatartásáért magyar nemességet és a következő kitünte­téseket nyerte: Lipótrend, Vaskorona- rend, katonai érdemkereszt, ezüst és bronz katonai érdem érem, Szász kir. Albert rend tiszti keresztje és II. oszt. német vaskereszt. — Rátkay László jubileuma. Gyö­nyörű ünnepe volt Dunaföldvárnak e hó 12 én. Az „Egyenlőségi kör“ megfestette Rátkay Lászlónak, aki 32 év óta elnöke arcképét Pogány Lajos festőművésszel és a sikerült képet diszközgyülésen leplezte le és ennek keretében ünnepelte az ősz költő és ügyvéd közéleti működésének 50 éves jubileumát is. A díszköz­gyűlés délután 5 órakor kezdődött, amikorra zsúfolásig megtelt a kör ünnepien díszített nagyterme. Bodor István alelnök nyitotta meg a disz- gyűlést. Az ünnepi beszédeket Bu száky Imre pápai kamarás, plébános és Báthory Dániel ev. ref. lelkész I mondották, akik mindketten magasan szárnyaló beszédben méltatták az I ünnepeltnek közéleti és elnöki műkö- j dését. Pitroff Pál dr. az Irodalom­történeti Társaság kiküldötte pedig I magvas szavakban mutatta ki Rátkay j Lászlónak nagy jelentőségű szerepét. ■ Közben Sitkey Erzsébet és Salamon Erzsébet az ünnepelt költeményeiből szavaltak, viharos tapsokat aratva. Az ősz költő meghatva köszönte meg az ünnepeltetést, mondván: hogy összegyűjtött költeményeit az Egyen- I lőségi körnek fogja ajánlani hálája isiéül! A szép ünnep a Hymnus hangjai mellett ért véget. A magunk részéről is őszinte melegséggel kö­szöntjük jubileuma alkalmából a jeles költőt. — Találkozó. A szekszárdi polgá leányiskola IV. osztályát 1922. é^ ben végzett növendékei 1927. é’ Julias 2-án délután 4 órakor Szel szárdon a polgári leányiskola törni termében 5 éves találkozóra jönne össze. — Szoborleleplezés. Dunaföldvár községe folyó hó 19 én nagy ünnep­ség keretében leplezi le Horthy Miklós kormányzó jelenlétében a vi­lágháborúban elesett 307 vitéz fiának hősi emlékművét. Az ünnepély reggel 9 órakor kezdődik a Dunaparton tá­bori misével. — A vasárnapi gyermeknap Érte­sülésünk Bzerint a f. hó 19 én, va­sárnap d. u. 5 órakor megtartandó csecsemő- és gyermeknapon sióagárdi, őcsényi és decsi gyermekek is nagy számban részt vesznek a külföldön is feltűnést keltő népies viseletűkben. Ez a részvétel a nagyszabásúnak ígérkező Unnegély fényét nagyban emelni fogja. — Jubileum. A szekszárdi izr. hit­község főrabbijának, dr. Rubin­stein Mátyásnak 25 éves lelki­pásztorkodása jubileumát június hó 19-én tartja. Üdvözlések délelőtt 11-től délután 1 óráig a hitközség tanács­termében (iar. iskola épülete) történ­nek. Délután 4 órakor ünnepélyes istentisztelet lesz. — Szekszárdi Dalárda Beethoven­68tje« F. hó 11-én tartotta meg az újjáalakult Szekszárdi Dalárda első nyilvános bemutatkozó hangversenyét, mellyel a nagy zeneköltő, Beethoven halhatatlan emlékének hódolt. A mű­soron ennélfogva csupa Beethoven- darab szerepelt. Este 9 órakor vette kezdetét a hangverseny a Szék szárd Szálló szépen feldíszített nagytermé­ben, melyet az előkelő közönség csak­nem egészen megtöltött. A Hiszekegy eléneklése után a Szekszárdi Dalárda Beethoven hires szerzeményét, az Isten dicsősége cimü himnuszt adta elő nagy precizitással, mely után Molnár József keresk. iskolai tanár Beethoven élettörténetét ismertette nagy vonásokban, különösen kiemelve azt a nagy hatást, melyet Beethovenre a magyar föld és a magyar környe zet gyakorolt. Az ügyesen Összeállí­tott lebilincselő előadás után vitéz Makray Ferencné Beethoven másik híres szerzeményét, az Ah Perfide áriáját énekelte, tanúságot téve arról, hogy értékes hanganyagát művészi készültségre valló technikai tudás egészíti ki s teszi alkalmassá a mű­vészi tökéiyü előadásra. Szautner Ottó pü. főtanácsos zongorakisérete is kitűnő volt. Szünet után a dr. Áldor—Schumann—Szautner együttes következett, mely Beethoven IV. sz. trióját adta elő hegedűn, csellón és zongorán, teljes precizitással és kitűnő összetanultsággal. Erre a kis, 6 éves Gauser Erzsiké szavalta el M. Szemere Katinka Beethoven c. költeményét oly bátran és fölényes biztossággal, hogy a kis művésznőnek a sok tapsra nagy csokrával újból a függöny elé kellett jönnie. Vitéz Makrayné újabb Beethoven-dalát a hálás közönség ismét zajos tapssal honorálta, sőt a művésznőt egy ráadás eléneklésére is rábírta. — Végezetül a Szekszárdi Dalárda Beethoven Himnusz az éj­hez cimü remek férfikarát adta elő oly meglepő finoman és példás fegyel­mezettséggel, hogy a tapsok alig akartak megszűnni. Végre is még egy darabot énekelt el a dalárda, Hoppénak a Reményhez cimü dalát, ezzel is beigazolva, hogy az uj dalárda rövid idő alatt dr. GauBer Rezső kir. s.-tanfelügyelő karnagy vezetése mel­lett hatalmas munkát végzett s nagy, a dicső múlthoz méltó fényes jövőt igér. A műsor összeállításában és a rendezésben dicséretes buzgósággal vette ki részét Seyfried József rendőr­tanácsos, a dalárda agilis alelnöke. Bár ezúttal e nivós estély rendezésé­vel elsősorban erkölcsi sikerre töre­kedett, az anyagi siker is kielégitő volt. — A Szekszárdi Dalárda közgyű­lése, F. hó 18 án, szombaton este 6 órakor tartja a Szekszárdi Dalárda rendkívüli közgyűlését, melyen a tisztikart egészítik ki s az alap­szabályok módosítását tárgyalják. — Szekszárd egyetlen kiránduló­helye a Csörgető. — Házasság. Szauter József tol­nai tanító és Pusztay Mariska folyó hó 21-én délután 5 órakor tartják esküvőjüket a tolnai rk. templomban. (Minden külön értesítés helyett.) — Jubiláns tanitó. Május 29-ón, vasárnap tartotta Faaekas Pál ma- docsai ref. kántortanitó utolsó vizs­gáját a ref. templomban a község lakóinak nagy érdeklődése mellett. A jól sikerült vizsga után Mező Benő ref. lelkész szép beszédben em­lékezett meg a nyugdíjba vonu’ó kántortanitónak csupán Madocsa köz­ségben eltöltött 43 évi, érdemekben gazdag, kiváló munkásságáról s sze­retetteljes búcsúbeszédével úgy az ünnepeltet, mint a nagyszámú jelen­levőket könnyekig meghatotta. — Este tisztviselőtársai és volt tanít­ványai — már mind családos embe­rek — tiszteletére 50 terítékes tár­sasvacsorát rendeztek, mely alkalom mai őt a ref. egyház emléktárgyainak átadásával kapcsolatosan igen meleg ünneplésben részesítették. — Az ipari kölcsön ügyében befe­jezték az előkészítő tárgyalásokat. Búd János pénzügyminiszter és Popovics Sándor, a Nemzeti Bank elnöke kö­zött létrejött a megállapodás, amely­nek értelmében az ipari kölcsön ügye most már rövidesen lebonyolítható lesz. A vonatkozó javaslatok írásba- foglalása már folyamatban is van és az eddigi tervek szerint néhány hé­ten belül a pénzügyminiszter már nrndenre kiterjedő bejelentést fog tend a kölcsön kibocsátása tárgyában. — Teljes erővel folyik a szekszárdi vasútvonal újjáépítése. A rétsziias— bátaszéki vasútvonal elsőrangusitási munkálatai az elmúlt nyár óta javá ban folynak. Kicserélik a Tolnarnözs és Szekszárd közt levő Sió-hid vas- szerkezetét is, amely mint ismeretes, ma már a vicinális közlekedés köve­telményeinek sem felel meg. A szek­szárd—bátaszéki szakasz elsőrangu- sitása az 1928—1929. évi munka- programúiban van felvéve, úgy, hogy 1929. évi junius hó végén Budapest ről Bajáig Szekszárdon keresztül gyorsvonatok közlekedésére alkalmas vasútvonal fog vezetni. A közbeeső idő alatt átépítik és meghosszabbítják az állomásokat és a szekszárdi vasút­állomás jelentékeny kibővítése hama­rosan sorra kerül. — A Szekszárdi Turul Sport Egylet rendes havi közgyűlését legutóbb a tagok részvétlensége folytán határo­zatképtelenség miatt nem lehetett megtartani. A legközelebbi gyűlés f. hó 22 én délután 6 órakor lesz a vármegyeháza kistermében, amikor is a tagok számára való tekintet nél­kül fognak határozni. Az egyesület elnöksége azonban ezúton is kéri a tagokat, hogy a rendkívül fontos tárgyakra való tekintettel minél szá­mosabban jelenjenek meg. — Juniális Bátaszéken. Kivi ágos virradatig tartott és mindvégig kedves, jó hangulat uralkodott a bátaszéki leventék juniálisán, melyet a Levente Egyesület vezetősége a sportpártoló közönséggel karöltve rendezett e hó 12 én győztes leventéinek megjutal- mazására. A juniálison a községi biró vezetésével résztvett az egész elöl­járóság és ott láttuk a község minden társadalmi osztályának képviselőit. A befolyt adományokért: 12 hordó ■ sör, 300 Bz&faládé, 1800 sóskifli, 2200 cigaretta, 150 pengőért ezúton I is hálás köszönetét mond az elnökség. — A szekszárdi sportpálya ügye. örömmel kell beszámolnunk arról, hogy Szévald Oszkár alispán hatha­tós közbelépésére a szekszárdi hatal­mas méretű sportpálya munkálatai megkezdődtek. Vendl István polgár- mester kijelentése szerint julius hó elejére a feltöltési és planirozási mun­kák már készen is lesznek, úgy, hogy ezen időpontban a pálya spor­tolásit is már alkalmas lesz. Amint értesülünk a pályát még a folyó év folyamán be is fogják keríteni és ha az OTT-tói segélyt tudnak kiesz­közölni, még a tribün felépítését is megkezdik. — Magánvizsgálatok a szekszárdi felsőkereskedelmi Iskolában. A szek­szárdi m. kir. áll. felsőkereskedelmi iskolában a magánvizsgálatok junius 13 és 15 közt folytak le. A vizsgá­latokon a kir. főigazgatóság kép­viseletében dr. Kammermayer Oszkár miniszteri titkár elnökölt. A vizsgá­latok eredménye a tanulók szép ké szükségéről tett tanúságot. — Halálozás. Friscbfeld Frigyes nyugállományú m. kir. honvédőrnagy, számos hadi kitüntetés tulajdonosa életének 45-ik évében folyó hó 8 án csendesen elhunyt. A megboldogult földi maradványait folyó hó 10 én helyezték el az ág. evang. egyház szertartása szerint a rákoskeresztúri temetőben. A megboldogultat neje szül. Szabó Erzsébet, kis leánya si­ratják, Szabó Ferenc nyug. gimn. tanár és neje vejüket, Kunos Béla, Birner István és Szabó Dezső sógo­rukat gyászolják. — Volt-e már kinn a strandon f Mulasztást követ el, ha nem nézi meg. — Egy földink kálváriája. Kora ifjú­ságában Bzakadt el Tolnáról Tihanyi László, aki kevéssel a háború ki­törése előtt mint kir. erdöfőmérnök a máramarosmegyei Nagybocskóra került. A szorgalmas és takarékos tisztviselő ott idővel házat és kis birtokot szerzett s azt hitte, hogy fáradságos munkájának gyümölcsét majd öreg korában nyugodtan élvez­heti. Ám jött az összeomlás s nyo­mában az ország szétdarabolása. Földinket ez a csapás súlyosabban érintette, mint bárki mást. Mivel az esküt vonakodott letenni a betolako­dott románoknak, hivatalától meg­fosztották s lakásából ki akarták tenni. Tihanyi azonban ellenszegült s nem adta át sem hivatalát, sem lakását román utódjának, amit CBak azért tudott megtenni, mert a nép­szerű főmérnököt az egész környék lakossága, még a románok is nagyon szerették és védelmükkbe vették. így meghagyták ott lakásában 1923 ig, természetesen fizetés nélkül s amikor ismételt felhívásra sem tette le az esküt, végre kiutasították, vagyonát pedig elvették. Érdekes, hogy Tihanyi n&gybocsbói házát a cseh—román határ kettészelte s igy hiába fordult egyik vagy másik kormányhoz' kár­térítésért. így tehát teljese a szegényen kellett hazajönnie, abban a remény­ben, hogy idehaza majd beosztást nyer. Itt azonban már fölöslegessé vált s ezért az 50 éves erős férfit mint létszámfölöttit nyugdíjazták.^— Ezután 2 évig Szegeden gazdálko­dott, de most hazavágyik Tolnába. Nemrégiben levelet irt itt élő egyik rokonának, melyben arra kéri, hogy segítse elő elhelyezkedését urada­I lomban, nagyobb gazdaságban. Amel­lett, hogy érti az összes erdészeti, gazdasági, számviteli ügyeket, önál­lóan tervez és épít, megfelelő lakás mellett csupán szerény díjazásra tar­tana igényt. A magunk részéről szí- I vesen előmozdítjuk egy sorsüldözött föld üknek ügyét. Esetleges megke- I reséseket a szerkesztőséghez kérünk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents