Tolnamegyei Ujság, 1927 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1927-05-21 / 21. szám

IX. évfolyam.

Egyes szám ára 30 fillér.

Szekszárd, 1927 május 21.

2). szám.

KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP

SzírKesztfoég és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében.

Telefonszím 85 és 102. — Egyes szám ára: 20 fillér.

Befizetési dij félévre 4 pengő (50 000 korona), egész évre 8 pengő (100.000 K).

Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS.

A lap megjelenik minden szombaton.

Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez kflldendők.

Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy, 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 8 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül.

Magyar asszonyok gyűlése.

Szekszárd városának ismét ünnepe volt. Nem zenés, lampionos, de an nál mélységesebb, annál finomabb és előkelőbb.

Az ünnepet nemcsak az eszmei tartalom tette kiválóvá, nemcsak azok a beszámolók, amelyek a nemzeti újjáépítés szent munkájának szép eredményeiről szóltak, de valóban ünneppé avatta ezt a napot, bogy megjelent Szekszárdon a Mansz. közgyűlésén Tormay Cecil, az országos szövetség einöknője, hogy az 6 nagy,, nemesen dobogó szivének melegségéből imádságos érzéseket, gondolatai nak magas szárnyalásaiból nem csüggedő kitartást és finom lelkületébőf egymást megértő szeretetet varázsol jón közénk.

És amint ennek a lélekben oly nagy magyar asszonynak, — aki a lethsrgia kétségbeejtő perceiben felvette a férfiaktól elhajított nemzeti trikolort, hogy megkezdje a rornoík eltakarítását társaival, amely felett az erős férfiak e rettenetes órákban csak keseregni tndtak, — finoman csengő szavai megragadták gondolatainkat, amint belemarkoltak érzéseinkbe, éreztük, hogy ünnepünk van. A megtisztulás ünnepe! Amikor el hajítjuk magunktól a külsőségek cicomáját, az emberi gyengeségek soksok lim lomját és lelkűnkben felgyullad a nemee gondolatok és magasztos érzések örök tüze. Hittel és bizakodással, haza- és emberszeretet- tei, egymást megértő megbecsüléssel, munkában való összefogással telt meg lelkünk és soha oly imádságszerüen nem zúgott fel még a vármegyeház nagytermében a Himnusz fenséges dallama, mint Tormay Cecil .szavai ál tán és nem ragyogott oly lelkes tftztől könnyekeu keresztül is a női iszem, mint a Manaz. szerdai közgyűlésén.

Ünnep volt Szekszárdon. Nem roskadoztak a nagyterem pillérei a testileg megjelentek súlya alatt, de akik ott voltak, azok mindmeganoyi nem csüggedő, meg nem alkuvó elszánt harcosai annak a legszentebb gondolatnak : összefogó finom női lélekkel segíteni a férfiaknak felépiteni az uj píagy-Magyarországot.

*

Folyó hó 18-án délután 4 érakor tartotta a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének szekszárdi fiókja “vi közgyűlését a vármegyeház nagy- érmében. A gyűlésen megjelentek Tormay Cecil, a Mansz országos ilnöke Kiss Károly főtitkár kisére óben, azonkivül a tagok és vendé »ck is igen szép számban. A teremlen megjelenő Tormay Cecilt és a vezetőséget a jelenlevők lelkes óváséban részesítették. A közgyűlésen Bankó Ágostonná, főispánunk neje, Bmökölt, *hi a következő igen szép Beszéddel nyitotta meg az ülést:

Szívélyesen üdvözlöm a megjelenteket és a közgyűlést megnyitóul.

Mai közgyűlésünk «örömünnep, melt Tormay Cecil Öméltósága, a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségéinek országos elnökl ője eljött szerény körünkbe, hogy evvel is jelét adja a Szekszárdi Mansz Csoport iránt érzett jóakaratának és érdeklődésének.

Mély tisztelettel és őszinte szeretettel üdvözöljük Méltóságodat, mint a magyar asszonyok vezérét, — aki az ország összeomlásának nehéz napjaiban sok szenvedése közepette nem az elvesztett felett siránkozott, — hanem megértő szivével, lángelméjével 'megtalálta a módot, hogyan tarthatjuk meg ^zt, ami megmaradt, mivel ‘erősíthetjük a ^nemzetet, hogy visszaszerezhesse azt, amit elvesztett. Ezt csak kitartó munkával, széthúzást nem ismerő hazaszeretettel lehet elérni.

Erre buzdította Méltóságod a magyar asszonyokat, nem politizálásra, hanem háziipar tanulásra, tanításra, a női munka megszerelésére, a magyar kultúra terjesztésére, önművelődésre és testvéri szeretette.

Méltóságod megértette velünk azt, hogy a nőtől függ a család boldogsága, a jövő nemzedék helyés nevelése, mert ha az anya nemes példájával szilárd alapot ad gyermeke jellemének, az az élet kísértéseinek könnyen ellentáll. Ha a hitves nemcsak a ház dísze, hanem megértő élettársa is férjének, aki a szeretet melegével eloszlatja a küzdelemben elfáradt csalidfentartó lelki dermedtségét, — akkor boldog a család. Csak boldog családi körben, helyes irányban nevelt ifjú nemzedék alkothat erős és egységes nomzetet.

Azért tehát magyar asszonytestvéreim tartsuk fenn lelkesedésünkkel a hazaszeretet örökmécseseiben a lángokat, thogy ezeknek fénye bevilágítson minden magyar szívbe, nemcsak csonka Magyarországon, hanem oda is, ahol kedves elszakított testvéreinket csak a kisebbségek gyűjtőneve alatt ismerik. Az együttérzés melege forrassza össze erőinket arra a közös áldozatos munkára, amelyre Méltóságod zászlója alá toborzott bennünket, magyar asszonyokat.

Ez alatt a zászló .alatt vezérünk nemes ^példája által lelkesítve, vállvetve küzdenünk leli és Isten segítségével győzni íqgunk.

A nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után Jankó Ágoston főispán megkapó beszédben üdvözölte Szekszárd egész társadalma nevében az ülésen megjelent Tormay Cecilt, amely üdvözlés, hogy valóban Szekszárd közönségének érzelmeit tolmácsolta, annak legfényesebbtbizonyitéka volt a lelkes tüntetés, amelyben a magyar asszonyok vezérét a meg jelentek ezen beszéd végeztével részesítették. Miután üdvözölte az elnöknő Kiss Károly országos főtitkárt és felkérte, hogy személyes megjelenésével minél többszőr buzdítsa a vezetőséget a Mansz nemes eszméinek megvalósításában, a jegyzőkönyv hitelesítésére Kovács Dávidnál és vitéz Makray Ferencnét kérte fe!. Ezután Ujsághy Gézáné titkár számolt be igen hangulatos és gondosan összeállított jelentésben a Mansz szekszárdi fiókjának 5 évi működéséről.

A titkári jelentést, amely élénk színekben ecsetelte a Mansz törekvéseit, nagy tetszéssel fogadta a közgyűlés.

Sárossy Károlyné, a háziipari és szövőszakosztály elnöke fényes számadatokkal igazolta igen ügyesen összeállított jelentésben a Mansz.-nak a háziiparban és szövőiparban kifejtett értékes munkásságát, amellyel

nemcsak a környéknek, de külföldnek is felhívta figyelmét a magyar házi- és szövőipar iránt, ahonnan számos megrendelés érkezett és igy nemcsak erkölcsi értéket szerzett a magyar névnek, haDem anyagi < sz- közölret is bocsájlott a Mansz. fiók rendelkezésére, amellyel sok charita- tiv és hazafias eszmét ál ott módjában az egyesületnek támogatni. A jelentés elhangzása után lelkes ovációban 'részesítették a fáradhatatlan szakosztályi elnököt.

Bálintné Lőrinczy Ida számvizsgáló bizottsági és Vinkovits Gabriella pénz tári jelentése után Jankó Ágostonná a maga és tiszttársai nevében állásukról leköszönt. — Kiss Karoly főtitkár terjesztette elő az aj tisztikar nak megválasztására vonatkozó indít ványt, amelyet a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel elfogadott. A tisztikar a következőleg afakult:

Elnök: Jankó Ágostonná.

Atelnökök : Páti Nagy Sándorné és Sárossy Káro'yné.

.Igazgató: Ujsághy Gézáné.

Titkár: dr. D.day DeZ3Őné.

Jegyző és lapgondozó : Sárossy Gizella.

Pénztáros: Vinkovits Gabriella.

Intézőbizottság tagjai: a Szociális Missziótársulat szekszárdi szervezete részéről Száváid Oszkárné, Kovács Dávidne, özv. Bálintné Lőrinczy Ida, a Ref. Nőegylet részéről özv. László Lajosné, az Ág. Ev. Nőgyiet részéről Nagy Istvánná, a Move, Nőcsoport részéről özv. Haidekker Károlyné és Marosy Lipótné.

Választott tagok : Jakab Lászlóoé, özv. dr. HerczeghGyuláné, dr. Káldy Gyuláná, dr. Hagymássy Zoltánná, Eördőgh Zoltánná, Érsek Gáborné, dr. Treer -Istvánná, vitéz Makray Ferencné, dr. Haypál Sándorné, dr. őrJFy Lajosné, vitéz Tihanyi Szilárdné, Szörényi Jéuosné, dr. Künsztler Ká- roiynó és Wigand Jánosáé.

Jankó Ágostonná, az újonnan megválasztott elnök melegen megköszönte a választást, kérte Szekszárd egész társadalmának támogatását és megígérte, hogy mindenkor azt fogja cselekedni elnöki állásában, amit a haza és emberszeretet érzésétől áthatott lelke diktál. A nagy rokon szenvvei fogadott elnöki beköszöntő után Tormay Cecil kórt szót és a következő magas szárnyalása beszédet, mondotta :

Mielőtt tulajdonképeni hivatalos beszédemet elkezdeném, engedjék meg, hogy mint asszony, mint magyar asszony, mint ennek az országnak vándorló asszonya, köszönetét mondjak elsősorban a polgármester urnák a szép városuk küszöbén való fogadtatásért, a Mansz. nagyrabecsült szekszárdi elnökének azokért a meleg szavakért, amellyel a gyűlés megnyitása percében megtisztelni szives volt és a főispán urnák az ő meleg szavaiért, amellyel kitüntetett és feldiszitett. Jól tudom azt, hogy az elismerés és a megtisztelő szavak nem nekem szóltak, hanem a magyar asszonyok csoportjának, az asz- szonyi munkának, amelyért én nemcsak a felelősséget vállalom, de viselem a kődobást is, mert a Mansz. munkája számomra örömet és a hazának jobb jövőt jelent. Szeretettel üdvözlöm a Magyar Asszonyok Nemzeti

Szövetsége szekszárdi elnökét, aki nem ad programmot, de mindig azt fogja tenni, amit a haza szeretete sugall Ennél szebb, teljesebb programmot nem adhat senki. Köszönetét mondok a titkári jelentésért, amely szólt a hősök emlékének megbecsüléséről, a magyar ifjúság támogatásáról, Tolnavármegye összetartásáról, testvérszeretetről és a nemzeti munkáról. Jól tudom azt, hogy Szekszárdon igen sok szervezet működik és majdnem mindig ugyanazoktól kérnek munkát és áldozatkészséget. Talán sokan vannak, akiknek nehéz otthonuktól megválni, vagy pedig családjuk és élethivatásuk nehezen bocsájtják el hazulról. A Mansz. nem kiván konkurenciát csinálni az egyesületeknek, hanem összeölelve őket a hazaszeretetben, egyesíteni kívánja őket a nemes munkában. A titkári jelentéshői láttam, hogy mindnyájan teljesítették hivatásukat. Nyugodjanak meg, ha nem is minden sikerült úgy, mint óhajtották. Sárossy Károlynénak köszönetét mondok azért, hogy a háziipar fejlesztésével országos hírnevet szerzett a magyar asszonyok számára. Folytassák továbbra is ezt a munkát s hiszem, hogy a jövő még nagyobb, még örvendetesebb, még büszkébb sikerről tesz tanúságot.

A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségét mi hívta össze? hogyan támadt? Nemcsak a vallásos érzések, kulturális törekvések, nem láthatatlan politikai célok, nem a férfiakkal való vetélkedés, sem a hatalomvágy ; nem a hiúság ve/ette a kezdeményezőket. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségét a história keltette életreI A Mansz, miként a magyar búza, csak Magyarországon teremhetett meg. A mi szövetkezésünk teljesen magyar, olyannyira magyar, hogy ha nem itt termett volna, ide kellett volna hozni a magját, hogy erőteljes fává szökkenjen. Csakis a magyar asszonyok érezh tlék át annak szükségességét, akik 1000 éven át kisérték a nemzet sorsát, akik eltűntek, de mindig megjel ntek akk r, amikor a hazát pusztulás fenyegette A férfi és az asszony különbözők, de érlékük ugyanaz. A férfié a gondolat világa, a nőé az érzés. De vájjon volt-e abban a pillanatban gondolatra idő és alkalom, amikor szörnyű remegéssel és recsegéssel egy ezer éves nemzet pillérei dőltek össze. A gondolat akkor megszűnt, az akarat megbénult és a magyar férfi zsibbadtan állt a szörnyű pusztulásban. Abban az órában csak más tudott segíteni, ami a megpróbáltatásokban az asszonyok kincse és hatalma • az asszonyi érzés. A pusztulás órájában mindig nagyobb az asszony. Láttunk már pusztuló családot, ahol a férfi nem tudóit segíteni, de az édesanya pusztuló családjában tovább élt, gondolkodott és érzett s fel tudta nevelni a pusztulásból az uj nemzedéket. Ugyanaz az érzés szállta meg a magyar asszonyokat 1918-ban, a forradalmak órájában, mert megéreztük, hogy minket nem a gondolat, hanem a krisztusi hit és a haza- szeretet menthet csak meg. Szeretet és hit jegyében megfogták egymás kezét a magyar asszonyok. Büszke vagyok a ti összetartástokra, magyar asszonyok I Azt pedig állítom, hogy ha egy faj erősebb részének a gyengébb párja összetartást tud mutatni nyolc esztendő óta, akkor a férfiai is tudnak összetartást teremteni egymás között.

A magyar asszonyok összetartása példa és e kitartással kényszeríteni fogjuk a régi országot, hogy ismét összeforrjon. Ebben a munkában részt vehet mindenki, aki a hazáját szeréti. E munkájukkal erősítik 'a nemzet életét és közelebb hozzák a nemzet jövendőjének beteljesülését. A nemzeti munka elől senki el nem zárkózhat, mert a közöny e munkával szemben nem közöny, hanem hazaárulás.

Úgy képzeljük, hogy egy gályán vagyunk, amely léket kapott. És nem elég, ha csak azok mennek oda a léket tömni, akiknek kabinjukat elöntötte a viz, hanem mindenkinek kell ott munkálkodni, mert különben elsülyed a gálya. Ép igy nem elég, ha csak azok munkálkodnak a haza régi nagyságának visszaállításán, akiket megkínzott a sots, de azoknak is oda kell menni, akiknek otthonát, családi tűzhelyét megkímélte az Isten. Nekik kell odamenni, Inert a másikak el