Tolnamegyei Ujság, 1927 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1927-05-07 / 19. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1927 május 7. r VABRÓGÉPEI^^ kerékpárok, villamossági cikkek; i nagy raktár és javítóműhely 3SOMMER3 l I I mechanikusnál Szekszárd.Qaray-tér I Telefon szám 51 J Telefon: 120 SZABÓ JÁNOS mérnöki irodája, Szekszárdon. Vasúti fasor -6 "V—TRILLÁM rn / — Villa m/ vizlecsa V szerkéz Fáik és kizáróla OS és IPARTELEPEK ellenőrzése. — Rentabilitási számítások, mos-, telefon-, vízvezeték-, központi fűtés-, fürdő-, egészségügyi-, póló- és öntöző-berendezések. — Épületek, beton- és vasbetonetek, utak és hidak tervezése és építése. — Építési anyagok, villamos csillárok és árammérők szállítása. Zinner gránit- és mészkőbányáinak - SMkszW és Jtókére - nos képviselője. - Terméskő, út- es betonkavios, járdaburkoló grinitdara. Mindig Ünnep vármegyénk lakóira, amikor Virág Fereno megyéspüspök körökben megjelenik, benne nemcsak a szekszárdi plébánosból püspöki méltóságba emelkedett főpapot tisztelik, hanem a szeretet őszinte érzésével veszik körül a régi jóismerőst, aki fényes állásában is megmaradt a réginek : aranyos szivU jóembernek, Krisztus alázatos, lelkes katonájának. Úgy érezzUk, hogy szívesen jön haza szülőmegyéjébe, nem törődik a fárad* Sággal és lelke felüdül a régi arcok látásában, amelyekre nemcsak a hódolat, de a minden érzésnél erősebb mélységes szeretet von örömpirt. Keen érzelmek hatása alatt állunk mi is, valahányszor Virág Ferencről Írunk : örömmel, büszkeséggel és régi szeretettel. H községi háztartások szanálása. Nagyon Bök vitára, tanácskozásra adott már alkalmat ez a kérdés, a melynek megoldása most már égetően sürgős. A legutóbbi rendkívüli megyegyüléa Zalavármegye átiratára ismét foglalkozott ezzel az üggyel. Zala vármegye ugyanis felirattal fordult a kormányhoz, hogy az állami adók hozadékának egy részéből léte Bitsen olyan alapot, amelyből, a kisközségek támogathatók lennének. Ezt az alapot a kormány a vármegyék alispánjának és törvényhatósági bizottságának meghallgatásával és ezek javaslatához képest azon községek segélyezésére és támogatására használta fel, amelyeknek a kereseti adóból semmi, vagy aránytalanul csekély bevételük van és a községekre rótt kiadásokat 50 százalék községi pót- adóból fedezni nem tudják. Az indítványhoz a közgyűlésen Dőry Frigyes, bizottsági tag szólalt fel. Szerinte, aki ismeri a községi viszonyokat, az tudja, hogy a kereseti adónak a község ób városok részére való átengedésével, milyen nagy aránytalanságok állanak elő azok bevételeiben. Vannak kisebb községek, amelyeknek a kereseti adóból igen kevés, vagy egyáltalán semmi jövedelmük nincB, mig mások, ahol sok a kereseti adót fizető, aránytalanul nagy jövedelemhez jutnak. Legcélszerűbb tehát, ha a kereseti adó is állami bevételnek nyiivánittatik és a községek és városok segélyezése oly módon történik, hogy részükre az összes állami adók bizonyos százaléka engedtetik át segélyképen, mi által minden község aránylagos jövedelemben részesülne. Szévald Oszkár alispán, Dőry Frigyes felszólalására, meggyőző felvilágosítással szolgált a bizottságnak. Bár maga is helyesli a tervezett megoldást, mégis aggodalommal tekint a javaslat sorsa elé, mert a pénzügyi kormány, amint azt a legutóbb érkezett pénzügyminiszteri rendelet is tanúsítja, a leghatározottabban ragaszkodik elfoglalt elvi álláspontjához és sem az adók egyesített kezelését megszüntetni, Bem a községi pótadónak 50 százalékot meghaladó mértékben való kivetését, sem a községeknek állami előlég nyújtását engedélyezni nem hajlandó s a közéé gek háztartásában felmerülő zavarokat annak tulajdonítja, hogy a köz ségek a vármegyei hozzájárulást */* évi előleges részletekben tartoznak befizetni s ennek megszüntetése végett a 160.224/1924 B. M. sz körrendelet megfelelő módosítását javasolja a belügyminiszternek. Amennyiben a belügyminiszter valóban ily értelemben intézkednék, ez | esetben a törvényhatóság lesz majd kénytelen függőkölcsönökkel dolgozni, anélkül azonban, hogy ezáltal a községek háztartásának egyensúlya biztosíttatnék. Ugyanezen leiratában jelzi a pénz ügy miniszter, hogy a községi bevéte lek helyes és arányos megosztásának biztosítása céljából az egyes adók és illetékek mérsékléséről szóló törvény javaslatban felhatalmazást kért az iránt, hogy a kereseti adó jövedelmét állami bevételnek nyilváníthassa, amely azonban teljes Összegében a városok és községek háztartási szükségleteinek fedezésére lesz fordítandó. Az országgyűlés a javaslatnak ezt a rendelkezését azonban elvetette. Szévald alispánnak eme világos és meggyőző fejtegetése tanulságul szolgálhat az érdekelteknek, különösen a községeknek. — A törvényhatóság egyébként pártolta Za'a vármegye átiratát és reméljük, hogy ennek nyo mán a kormány végre valami helyes megoldást fog találni a szanálást illetőleg. HalúlosvéfiQ aiilóelgázolás a bátaszéki országúton. Múlt hó 30-án a bátaszéki országúton az EbespuBzta közelében halálos kimenetelű automobil elgázolás történt, amelynek egy 60 év körüli íöldmives asszony esett áldozatul. Kutnyánszki Jánosné mözsi, Főutca 58. szám alatti lakos náddal rakott kocsija haladt az országúton, hogy a közeli lekanyarodónál az őcsényi szőlőhegy felé vegye útját. A lassan haladó kocsin a nád tetején ült Kutnyánszkiné, aki amikor hátrafordulva észrevette, hogy egy autó közeledik feléje, leszállott a kocsiról és lova elé állott, hogy az autó tülkölésétől meg ne ijjedjen. Eközben 30 kilométeres sebességgel közeledett Barna Gyula szekszárdi kereskedő négy üléses Renold gépkocsija, amelyet a tulajdonos maga vezetett. A szekér mögé érve a gép kissé meglassította járását és az alig 6 lépés széles utón ki akart térni, a kitérést azonban lehetetlenné tette az, bogy ugyanakkor két szálkái kocsi is szembe jött, amelyet Barna Gyula a rakott kocsitól nem vett észre. Az j autótulajdonos látva a kocsik összetorlódását, fékezett, azonban a gépet I már leállítani nem tudta, úgy, hogy I az autó neki szaladt a náddal rakott kocsinak, amelyet több méternyire maga előtt tolt. Ez volt a szerencsétlensége szegény Kutnyánszkynénak, aki a lökés következtében elterült a földön. A szerencsétlen asszonyon nemcsak a ló és a kocsi két kereke, hanem az autó első kereke íb keresztül ment, úgy, hogy Kutnyánszkyné, aki öntudatát azonnal elvesztette, eszméletét egy pillanatra sem nyerte vissza, meghalt. Barna Gyula kereskedő a szerencsétlenség láttára soffőrjét autójával a városba küldte azzal a meghagyással, hogy a legközelebbi telefon- állomásnál a mentőautó segélynyújtását vegye igénybe. Néhány perc múlva a rendőrség is értesült az el- gázolásról és a rendőrhatóság részéről Horváth Lajos detektív csoportvezető érkezett ki elsőnek a szerencsétlenség színhelyére. Nemsokára megérkezett Dőry László vizsgáló bíró is, aki a baleset körülményeit a jelenlevő tanuk meghallgatásával vizsgálat tárgyává tette. A szekszárdi államrendőrség — mint értesülünk — még két napig jegyzőkönyvi kihallgatásokat végzett, hogy a halálos végű szerencsétlenI ■ I Valóban művészi és modern fényképeket IIÖGER főhercegi udvari fényképész készít SZEKSZÁRD Széchenyi-utca 28. szám (Molnárféle házban) Sfe dóra i ■ i ség minden részletét tisztázza és azután az iratokat a kir. ügyészséghez tette át. Anyák napja. Bölcsészek, államférfiak hirdetik, hogy az anya, aki gyermekeiben ki tudja fejleszteni a jó tulajdonságokat, a legfontosabb személy az államban. A világtörténelem majd mindegyik kimagasló alakjának kitűnő édesanyja volt, aki őt kiváló gonddal nevelte. Már a római nép emlékszobrot emelt Cornéliának e felirattal: „A Gracchu- sok anyjának !“ S mégis a materialista Amerika valósította csak meg először a gondolatot, hogy az anyák külön ünnepet érdemelnek s ez az ünnep jobbá s különbbé teszi az embert. Az Amerikai Ifjúsági Vöröskereszt Egyesület ünnepelte először az anyákat s az idén már nálunk is több iskolában ünnep az Anyák napja, A szekszárdi polgári leányiskolában. Méltó 'keretek közt folyt le ez ünnepély a szekszárdi polgári leányiskolában május első vasárnapján délután 4 órakor. Kár, hogy az ünnepély rendezőinek szerénysége miatt nem vált tágabb körben ismeretessé ez az esemény s így több ember nem hódolhatott a legszentebb érzésnek: az anyai szeretetnek. Klieber Gizella tanárnő vezetése mellett több jól sikerült énekszámmal gyönyörködtette az egybegyült anyákat az intézeti énekkar. Különösen hatásos volt Dietrich Emma éneke az anyasirról. Theiszen János igazgató megnyitó- és Németh Gyula ev. lelkész ünnepi beszéde, valamint Papp Etelka, Mehrwerth Magda, Wächter Hona, Ozanics Julia és László Gabriella tanulók szavalata mind arról szólt, mit köszönhet az ember az anyjának s hogy érez az igazszivü ember az édesanyja iránt. Az ünnepély legnagyobb jelentőségű pontja azonban a tanulók fogadalomtétele volt. Komoly esküforma szövegét karban mondták özv» dr. Pápé Dénesné után a növendékek, hogy édesanyjukat soha el nem hagyják, öregségében támaszuk akarnak lenni. Látszott a meghatott leányarcokon, hogy őszinte a fogadalmuk s Isten segitségével azt meg is fogják tartani. Bár mindjobban terjedne a mozgalom s általánossá válna mindenhol, de különösen minden iskolában az ..... wmmmaammm BÉeÍalHRSmSHÍ Le gdivatosabb női nyári ruhakelmék Mintás Foulardselymek PIRNITZER József és Fiai áruházában, Szekszárdon Kockás Pupllnok Színes Cr&pe de chine Legnagyobb választékban nyersselvmek
