Tolnamegyei Ujság, 1927 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1927-04-30 / 18. szám

4 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1927 április 30. I Vízvezetéki berendezések I | M ■ I Telefon 91 jótállással. Telefon 91 i Ultié üesíuérek, Szekszárd. I T rencsén Teplic (Szlovenszko) gyógymódja három betegségi csoportra szorítkozik: 1. Reuma. — 2. Köszvény. — 3. Ischias. Leaerfiiebb Hőforrások és iszapfürdők, Pensió- lakás 40 Kő-tél, Információ: A fürdäigazgatösäg utján. — Támogassuk a szegény tanuló kát I Félve bocsátjuk útjukra e kérő sorokat, mert tudjuk, hogy az ember- szeretet hovatovább mind nagyobb adót ró az amugyis megterhelt társa­dalomra, — Ámde bizalom száll meg bennünket, ha a célra gondolunk és arra, hogy ettél a céltól a magyar társadalom soha el nem zárkózott. — Alapjaink és alapítványaink a háború következtében semmivé lettek. A szükség pádig nagyobb, miut valaha. Anyagi eszközök bijján kiesett ke­zünkből a leghatékonyabb nevelő eszköz: a jutalmazás. Aki visszagon­dol arra az örömére, melyet gyermek­korában a jutalom nyomán érzett, igazat fog nekünk adni. — De nem­csak a jutalmazás lendítő kerekének megindítását kell támogatóinktól kér­nünk, hanem ennél sokkal többet. Segitő Alapnnk eddig az összes sze­gény tanulókat — hála jótevőink áldozatkészségének — ellátta tan­könyvekkel, sokat az összes tan­szerekkel is. — Ennek az akciónak nem szabad megakadnia. Számos szegény és jó tanulónak van, a ki a legszükségesebbekben: ruhában, táp- lálákban szenved hiányt. — Ezeket némi, szivbőljövő támogatással a tár­sadalom oszlopaivá nevelhetjük, mig — tapasztalás szerint — semmi oly fogékonnyá nem teszi a szivet a romboló, haza — és társadaloméit- nes téveszmék befogadására, mint a szükségben és részvétlenségben töltött ifjúkor. — Fenti célokra Segitő Ala­pnak tiszteletttel kér és hálás szív­vel fogad bármi csakély adományt. Az adományokat a szekszárdi m. kir. áll reálgimnázium címére kérjük küldeni*. A szekszárdi m. kir. áll. Garag János reálgimnázium igaz• gatósága. — Esküvő. Landauer Sándor má­jus hó l ón délután 3 órakor tartja esküvőjét Fekete Mancival a szek­szárdi izr. templomban. — Iparosszövetségi szaktanács­ülés. A Tolnamegyei Iparosszövetség központi szaktanácsa a vidéki iparos érdek csoportok bevonásával április 24 én dólntán 4 órai kezdettel ülést tartott a szekszárdi városháza nagy­termében, Az ülésen megjelent ipa­rosság kizárólag a saját gazdasági helyzetével foglalkozott és azt tette a szövetség programmjává. Az ülés legkiemelkedőbb pontja az iparos aggkori ellátásáról való gondosko­dás, az úgynevezett Társláda kér­dése volt, melynek minél előbbi meg­valósítását , megszervezését az ülés a szövetség vezetőségének legelső fel­adatává tette. Foglalkozott az ülés az úgynevezett pünkösdi kongresszus [ előkészítésével, mely megyei iparos nagygyűlés minden évben pünkÖBd másodnapján esedékes más-más ipari gócponton, az egész megye iparos­ságának bevonásával. Ebben az év­ben Dombóváron lesz a kongresszus, miért is az ülés felhívta a dombó­vári ipartestület kiküldötteit, bogy a szövetség vezetőségével együtt kezd­jék meg az előkészítő munkálatokat. Az ülést, mely a legnagyobb rend­ben folyt le, Uglár János szekszárdi kőműves-mester szövetségi elnök ve­zette. — Borotvás Pasztilla a legmaka­csabb fejfájást is elmnlasstja. — Tanítói gyűlés. A „Szekszárdi rém. kath. esperes kerületi tanítói kör“ folyó épi április hó 21-én tar­totta meg Bátán tavaszi rendes köz­gyűlését, melyet Kiss Lajos esperes, kerületi tanfelügyelő és Egry Béla igazgató, társelnök vezettek. — Kiss Lajos, meleghangú szeretetteljes sza­vakkal üdvözölte a megjelent tanitó ságot és dr. Ganzer Adam kir. s. tanfelügyelőt. A hatásos elnöki meg nyitó után gyakorlati tanitás követ kezett „A fák ébredése és élete“ címmel. Ez a tanítást igazi peda­gógiai rátermettséggel vezette Keller Mária bátai tanítónő, akinek gyakor­lati tanítását élvezettel hallgatták az egybegyűltek. Majd Treer Ilona szek­szárdi taniténő értékes éB szép fel­olvasást tartott „Az iskola és a csa­lád“ címmel. Ezután a „Pécsegybáz megyei Bóm. Kath. Tanitéegylet“ módosítandó alapszabályainak meg­beszélése következett. A betegen tá­vollévő pénztáros helyett vitéz Si­mon Simon ideiglenes pénztáros tett jelentést a pénztár állapotáról. Az J927. évi tagsági dij 3 pengőben állapíttatott meg. Indítványozza, hogy nj pénztáros választassák. Erre a tisztségre egyhangúlag Raffai Sándor szekszárdi kántortanitót választották meg. Egri Béla világi elnök indít­ványára a közgyűlés táviratban üd­vözölte Virág Ferenc pácsi megyés­püspököt, aki az egyletnek évekig volt egyházi elnöke. A gyűlést köz­ebéd követte, amely alkalommal Kiss Lajos esperes a kultuszminiszterre és a megyóspüspökre mondott pohár- köszöntőt, Egry Béla szekszárdi igaz gáté tanitó pedig a kartársakat és a jelenvolt tanügy barátokat éltette. — Öngyilkosság. Fink Gáspár 65 éves izményi lakos ismeretlen okból felakasztotta magát és meghalt. Mi vei anyagi és egyéb gondjai nem voltak és élete körülményei sem ad­tak öngyilkosságra okot, valószínű, hogy életuntságbél ment a halálba. — Életunt aggastyán. Hagyó István 76 éves alsényóki lakost felakasztva találták. A hullaszemle külerőszak nyomait nem konstatálván, megálla­pította, hogy önakasztás esete forog | fenn. Az öreg ember tettének élet- I nntság volt az oka. — Hangverseny. Medek Anna — Kész György. A Szociális Misszió­társulat május 13-ibi hangversenyén fogjuk hallani e két művészt. Medek Annára nem kell külön felhívni a közönség figyelmét. Mindenki tudja, hogy operaházunk egyik főértéke. Késa Györgyöt már kevesebben is­merik — de csak a vidéken, mert Pesten már minden komoly muzsikus tudja, hogy ő a fiatal gárda legtehet­ségesebb tagja. Kiváló zongorista ób mint zeneszerzőt is már a „beérke­zettek“ közt emlegetik. Érdekes — bár megérthető — hogy mig mint zeneszerző a legmodernebb (de nem szélsőséges!) irányban dolgozik, addig mint előadóművész a régi klasszikus mesterek müveivel aratja a legna­gyobb sikereit. Ahogy Dohnányi a legjobb Beethoveo interpretáló, ngy ő legbivatottabb tolmácsolója Mozart­nak. Akik a budapesti őszi koncert­jén ott voltak, azok nem fogják el­felejteni, hogy játszotta ő a Pás torál variációkat. Ugyanekkor Bach-szá­maival is nem mindennapi művészi élvezetet nyújtott. — A szekszárdi kereskedők sérel­mei. Minden gazdasági ágnak, min­den osztálynak megvannak a maga panaszai és mindegyik azon igyek­szik, hogy helyzetén javítson és az eléje gördülő akadályokat leküzdje. Ezen akarat az emberi gyengeségben rejlik és segítséget ebhez az államnak, megyének, illetve a városnak kell nyújtani, mert eminenB érdeke az állam gépezetének, hogy polgárait olyan helyzetbe juttassa, hogy gon­doktól menten önmaguk és az állam érdekében dolgozhassanak. Ezen nyo­mós okokat szem előtt tartva Szek- szárd város polgármestere az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés szek­szárdi kerületének szorgalmazására egy idegen községbeli gyolcsos tótnak egy húsz évvel ezelőtt kiadott ipar- igazolványát bevonta, mert ez a hely­beli hetivásárokon kirakodott és áru­sított, ami az ipartörvény értelmében tilos, mert ezzel a helybeli kereske­dőket károsítja, akiket megvédeni a hatóságok kötelessége, mert az itte­niek forgalmát és ennek folytán adó­alapját csökkenti. Megértő támoga­tást tanúsított továbbá a város rendőr- kapitányságának vezetője, — szintén az Omke közbenjárására — hogy szigornan ellenőrzi, hogy idegen ke­reskedők ügynökei magánfeleket ne látogathassanak, mert az üzletszerzés ilyen módját a kereskedelmi törvény — a helybeli kereskedők védelmére — szigornan tiltja és bünteti. A kapi­tányság a napokban egy ilyen ügy­nököt tettenérés alkalmával elfogott, megbüntetett és a város területéről kitoloncolt. Éber figyelemmel kiséri továbbá a rendőrség, hogy idegen kereskedők és ügynökeik ne házal­hassanak, amit a házalási törvény tilt, mert Szekszárdot és más várost Karászi Ferenc úri és papi szabó Szekszárd, Széchenyi-utca 44. szám alatt, a Molnár-nyomda mellett. dós kidolgozású: férfiöltönyt vatszövetből. Papi romlkat, Reve-1 rendét, Cimidét, Havelockot, jó és tartós anyagból készítek olcsó árban. Plébániákhoz, levelezőlaphivásra, kívánatra vidékre is utazom. 385 a törvény különleges rossz gazda­sági helyzetüknél fogva a házalás alól kivont és ezen városok terüle­tére megtiltja a házalási igazolványok kiadását. Ezen alkalommal felhívjuk a hivatalok vezetőinek figyelmét ezen tiltott üzelmekre és felkérjük, hogy az ilyen — törvényt kijátszó — egyének működését megakadályozni és adott esetben az illetőket a rend­őrségnek átadni szíveskedjenek. Meg vagynnk győződve, hogy a szekszárdi kereskedők nagyobb előnyöket tud­nak nyújtani, mint idegen házalók és ügynökök, kik hangzatos szavak­kal és altruista színezetet adva, sok­szor rossz áruval becsapják a hiszé­keny közönséget. — Dalestély Tolnán. A „Tolnai Vegyeskar“ ötéves fennállása alkal­mából folyó évi április hó 23-án dal­estélyt rendezett. A Vegyeskar ma­gasan álló nívójához mérten a műsor is gazdag tartalmú volt. A kar jel­igéjének eléneklésével kezdte meg a műsort, ntána Lavotta : „A remény­hez“, majd Pápay—Szendeff: „Messze valahol“ c. irredenta nótát énekelte el. „A vén cigány“ (Kondor) elő­adása érte el a legnagyobb hatást, a szoprán melegcsengésü énekével mindenkinek a szivéhez ért. Végül „Himnusz az éjhez“ Beethoventől és Dürner I.: „Viharban“ következett és zárta be a műsor első felét. — Szegedi Szűcs István és Szendeff Miklós „Nyitányáéval kezdődött el a műsor leghatásosabb száma Erney Ji és Poldini E.: „Vadrózsa“ cimü énekes tündérjátéka. A színpad mesés kiállítása már előre jelezte a játék művészi értékét. Szohner Manci a Vadrózsa szerepében finom érzékkel játszotta az ébredő Csipkerózsát, hang­jának lágy csengése mindenkinek tetszését nyerte. Wirtb Janki, mint a mesevilág hercege bátor hangjáték­kal dalolta szerepének sokszinezésü énekét. Találó ruhával és hangulatos előadással szerepeltek a boszorkányok jelenetében Hetty ésy Lajosné, Schiff - rich Sárika és Szohner Rózsika is. Élénkült az álomvilág a vadászok megjelenésével: Pantz Ica, Perler Etns, Schilling Mariska, Jelencsik Böske, Ammer Ilonka, mindannyian festői rnhájnkkal aratták a legnagyobb hatást. Szendeff Miklósné, mint Csa­logány, kellemescsengésü hangjával B*gyban emelte a játék zeneesztétikai értékét. Wirth Lujzi, Pirgi Boriska, Pnsztay Mariska Pirgi Magda, Ulrich Lili, Molnár Ilonka, mint udvarhöl­gyek szerepeltek, válogatott ízléssel készített ruháik a mesebeli világot valósággá tették és az egész színpad­nak azt az aranykori hangulatát ad- I ták, amelynél a gyermekek: Dailmann Járványos betegségek idején legnagyobb gond fordítandó a gyomor és belelt rendes műlcödésére. Emésztési zavaroknál fél pohár Schmidthauer-féle biztosan és gyorsan eltávolítja a szervezetben felhalmozódott kóros baktériumokat, fertőtleníti a gyomrot és beleket és ezáltal jelentékenyen fokozza a szervezet ellenálló képességét. 3« Kapható kis és nagy üvegben. Szétküldés! hely: Igmándi keserűviz forrásvállalat Komárom. Árjegyzék viszonteladóknak kívánatra bérmantve.

Next

/
Thumbnails
Contents