Tolnamegyei Ujság, 1927 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1927-01-01 / 1. szám
TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1927 január 1. 2 ti i ■ II V. VARRÓGÉPEK kerékpárok, villamossági cikkek; nagy raktár és javitómflhely sommer: mechanikusnál Szekszárd,Oaray-tér Telefon szám 51 I ■ I J A földrajzi fekvés, a néprajzi összetétel, a világgazdasági helyzet, a bel földi termelés feltételei, a dolgozó polgárság erkölcsi és testi felkészültsége a termelés tekintetében, mind olyan igen mélyen fekvő tényezők, melyek történelmi fejlődés eredményei s amelyeket máról holnapra megváltoztatni senki sem tad. Ha már most Bzemügyre vesszük ezeket a tényezőket, agy meg kell ál lapítanánk, hogy bár a Trianon folytán hallatlanul megnehezült a magyar nép helyzete a világ nemzeteinek versenyében, az elszenvedett egy-két év tanúsága fényes bizonyíték arra, hogy életképességünket nemcsak nem veszítettük el, hanem az a be állott nehéz időbsn csak fokozódott. A mezőgazdasági kaltaránk egész közel áll már a békebelihez, sőt egynémely vonatkozásban tál is haladta azt. Iparunk viszont jelentékenyen fejlődöttebb alakot mutat, mint a háború előtt, ami azt jelenti, hogy gaz dasági értékünk a maga összessé gében feltétlen emelkedett. A további feladat most már az, hogy az eként szép fejlődésben levő termelő erők munkája nocsak meg ne bénuljon, hanem még csak fokozódjék. Evég bői elsősorban arra van szükség, hogy nemzeti termelésünk kellő mó dón elhelyezkedhessék a többi nemzetek termelése közt, vagyis, hogy olyan piacokat találjon, melyek leg előnyösebben felvehetik a mi pro duktumainkat és legjutányosabban adhatnak cserébe nekünk olyan dől gokat, amelyek nekünk nincsenek. A törvényhozás, illetve a kormány legelső és legfontosabb feladata tehát a nemzetközi szerződések sürgős ▲ SZABÓ JÁNOS Telefon: 120 mérnöki irodája, Szekszárdon. Vasúti fasor 6 ▼ V ILLAMOS és IPARTELEPEK ellenőrzése. — Rentabilitási számítások. — Villamos-, telefon-, vízvezeték-, központi fűtés-, fürdő-, egészségügyi-, vizlecsapoló- és öntöző-berendezések. — Épületek, beton- és vasbeton- szerkezetek, utak és hidak tervezése és építése, — Építési anyagok, villamos csillárok és árammérők szállítása. Fáik és Zinner gránit- és mészkőbányáinak — Szekszárd és vidékére — kizárólagos képviselője. — Terméskő, út* és betonkavios, járdaburkoló gránitdara. és lehető előnyös tető alá juttatása lesz. Egy állam sem csinálhat teljesen magára hagyatva külpolitikát. Ezért a külpolitikai viszonylatban a „szabad kéz“ politikájáról át kell tőr nünk a konkrét irányú orientációra, melyet véleményem szerint az elkövetkezendő törvényhozási ciklus szintén meg fog hozni Gróf Bethlen I-*t ván államférfi zsenijére itt var igazán nagy hivatás és minden okunk meg van rá, hogy a belső konszolidációnak nehéz munkája után, ezt a talán még fontosabb és nehezebb feladatot szintén meg fogja o'dani. összefoglalva a mondottakat: az általános külpolitikai, valamint a gazdasági külpolitikai feladatok nak elintézését tartom az elkövetkezendő epocha legfontosabb teendőinek* Ezzel azonban nem akarom mondani, mintha belpolitikai lag nem volnának még fontos tennivalóink. A magángazdaság annyiszor hangoztatott szanálását illetőleg határozottan optimista vagyok. Nem kell itt más, mint a hitelviszonyok megindított javulásának folytatása és a takarékosság szempontjának úgy az állam, mint a maganháztartásban való még szigorúbb keresztül vitele. Admi nisztrációnk még mindig tulnagy és költséges. Szociális sz'mponibói nem követhettük azt az személyzetleépitő ütemet, amely kívánatos lett volna, de éppen ezért folytatni kell, bármennyi fájdalmat okozzon is az. — ■ Emellett azonban — és ezt különö- | sen kívánnám hangsúlyozni — min den rendelkezésre álló megelőző és megtorló eszközzel meg kell kívánnunk azt is, hogy a magángazdaságok terén is legteljesebben érvényesüljön a takarékosság. Sajnos, be keli vallanunk, hogy a takarékos ság éppen nem nemzeti erényünk és e tekintetben óriási nemzetnevelő feladat áll még előttünk. Mit sem ér a takarékosság, ha nincs produktiv munkával összekötve. Elf gultság nélkül állíthatjuk, hogy népünk túlnyomó része szorgalmas és a fizikai munka tekintetében olyan teljesítményekre képes, amely párját ritkitja az egész világon. — Ámde a fizikai munka aranykorának már vége és sürgősen gondolnunk kell arra, hogy a túlnyomórészt agrár foglalkozású tömegünknek éppen mezőgazdasági műveltsége mentői gyorsabban és mentői nagyobb mérvben emeltessék. A gazdasági szakoktatásnak hallatlan nagy fontosságú kérdésére utalok itt, melyre a jövendő országgyűlésnek egész különös figyelemmel kell lennie. Nem vagyok és senki sem lehet ellensége a felsőbb tudományos ok tatásnak, azonban az a véleményem, hogy ennél nem mennyiségileg, hanem minőségileg kell kitűnnünk s az itt mutatkozó tu'produkció kikap caolásával eltérő hasznot feltétlen a tömegek gazdasági szaktudásának emelésére tartom forditandó- nak. Gazdasági téren még c«ak a bizony kissé vérszegénnyé vált ke reskedeimünk fellendítésének szükségességét említem amivel nem akarom mondani, hogy ezzel a valamennyi nagy jelentőségű gazdasági témánkat ki is merítettem. Tehát tisztán helyszűke miatt térek át alkotmányjogi és jogi feladataink rövid ismertetésére. A régóta vajúdó magyar polgári törvénykönyv, véleményem szerint, éppúgy megalko ható lesz, mint a kereskedelmi törvényünk egyik-másik intézményének megreformálása (részvónyjog stb.). Égetően sürgősnek tartom konzervatív politikus voltom dacára a törvényhatóságaink megreformálását is, miután azokat a mai összetételükben már elavu tak- nak kell tartanom. Végül: alkotmányjogilag a legfontosabb problémának a királykérdés megoldását tartom. Ezt szerintem szintén a most összeülő országgyűlésnek kell megoldani. O y probléma ez, amely évszázadokra iránytadó fontossággal bir nemzetünk jövőjét illetőleg. Reméljük, hogy ebben a rendkívül kényes és fontos kérdésben is meg fogjuk találni azt a megoldást, amely a nemzet jövőjét legjobban biztosítja. Garanciának véljük e tekintetben a müveit magyar politikai közvélemény érett ítélőképességét, mely döntő kérdésekben sosem hagyta cserben és nem utolsó sorban gróf Bethlen István nagy államférfim kvalitásait. Ezek a determináló tényezők bizonyára számításba fogiák venni ennek a problémának kettős u. m. tradicionális és célszerű vonatkozásait. Kiragadtunk nagyon is hiányosan egy párat a közel jővő problémáiból. Be kell ösmernüuk, hogy az adott kép bizony elég hiányos, sőt nak mit hallgatnia, hogy egy sem- miházival, egy cseppet sem egyen- ranguval akar szégyent hozni a osa Iád fejére. — Nemsokára Laraca titkának ki pattanása után Cornelius Fiorentus lett a regö'yi castrum parancsnoka. Az életvidám, nyugtalan vérü fiatal ember valami rossz fát tett Apuliá ban a tűzre a büntetésből helyezték át Pannóniába. A városi élethez szokott nemes ifjúnak elég unalmas volt a tábori élet. Az útjavítás és csatornázás ellenőrzése, holmi tábori gyakorlatozás mellett akadt elég.szabad ideje. Hova ment vo'na üres óráiban, mint Biatachoz, hol a tár saitól sokat emlegetett Laraca is ke- •segtett holmi kalanddal. A fejedelem szívesen látta házánál a délceg I ifjút, ki nemcsak ügyes partnernek j bizonyult a kockajátéknál, hanem feltűnő érdeklődést is tanúsított lánya iránt. Laraca ugyan nem szívesen hordta eleinte a roston sült halat és a Cdipős mézsört a napos vendégnek, de apia igy kívánta, aztán mi ifi'és- tagadás: csak jól esett konyhaművészetének hízelgő dicsérete. Lassacskán aztán önmagában már összehasonlítást is végzett Regőc és Cornelius Fiorentus között és az ered mény majd mindig utóbbinak kedvezett. Igaz, hogy Regőc formásabb testű volt, de alapjaban véve csak nyers erőről tanúskodtak izmai, mig a dux minden mozdulata kecses, lágy, szinte nőies volt, modora mjg megnyerő és nemes. Hát még, mikor ajkáról csevegő patakként ^ömlött a szó ! Szinte e bűvölve figyelte Laraca, mikor a kockajáték befejeztével Apuia örökké mosolygó kék egét festette, vagy mikor a cirkuszi mutatványok vértpezsditő izgalmait ecse telte. Lágy muzsikaként hatott, mi kor fülbemászó, csengő hangján a római költők szerelmes verseit sza valta sokat sejttető gesztusokkal kísérve. Aztán maga is faragott verseket, mélyekben önön epedő érzelmei ju ottak kifejezésre egy bájos, de hideg szivü kelta hölgy iránt. Laraca jól tudta, hogy ezek neki szólnak. Arcpirulása és szivének heves dobogása már el is árulta, hogy keblében heves tusa folyik első szerelmeséhez való hűsége, vagy uj lovagjához való átpártolása között. — Végleg akkor döntött, mikor CorneIgen tisztelt vevőinknek boldog újévet kívánunk, megköszönjük cégünk iránt tanúsított bizalmukat, amelyre ezentúl is rá fogunk szolgálni. Pirnitzer József és Piai áruháza, lius Fiorentus a teljes római művelt' ség elsajátítása céljából hüs szőlő* lugasban betűvetésre kezdte tanítani. Hogy remegett, mint szökött a vér az arcába, ha egy-egy hibás betű kijavításánál Cornelius vezette kezét a lágy viasztáblán! Mit folytassam tovább mesémet ? Biatae kívánsága a megvalósulás felé haladt, hisz Laraca minden ékszernél szívesebben hordta hajában az ajándékba aapo't stílust. Most már szeretett volna megszabadulni az átkozott emlékgyürütől, de az baljóslatú mementóként ujja húsába nőtt, hogy le sem tudta húzni. — Szóval Laraca a római dux felesége lett, veti közbe a régész Ez Öcsém máris rossz kombinálás, mert akkor sarkofágban pihenne valahol a regö yi sáncok tájékán, vagy az
