Tolnamegyei Ujság, 1926 (8. évfolyam, 1-53. szám)

1926-03-27 / 12. szám

Egyes szám ára 3000 korona.

VIII. évfolyam. Szekszárd, 1926 március 27 12. szám.

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG

KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP.

SzerkesztSség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében.

Telefon szám 85 és 102. — Egyes szám ára: 2500 korona.

Előfizetési díj félévre 50 000 korona (4 pengő), egész évre

100.000 K (8 pengő).

Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS.

A lap megjelenik minden szombaton.

Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők.

Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés d1|a 10000 korona. A hirdetés egy áO milliméter széles hasábon milliméter soron ként 1030 korona. KOagyQlést részvénytársasági stb. hirdetések IZOOkor. — Állást keresőknek 80 száza, lék engedmény. A hírrovatban elhalyazett reklámhír, eljegyzési hír, családi hír, valamint a nyllttér soronként 8000 koronába kerül.

Virás Ferenc a pécsi egyházmegye u] püspöke.

Az isteni gondviselés és Róma bölcsesége szent Mór örökébe Virág Ferenc szekszárdi apátplébánost ültette.

Meglepetést váltott ki elsőbben ez a hir és azután véghetetlen nagy öröm fénysugára hatotta át az egész egyházmegye minden faluját. A legutóbbi száz év alatt báré Szepessy Ignáctól gróf Zichy Gyuláig kiváló, nemes lelkű, nagy tudományu férfiak ültek a pécsi- püspöki székben, de egyik az erdélyi, a másik a rozsnyói, a harmadik a székesfehérvári püspöki aulából, vagy fényes kanonoki állásokból, primási udvarból, Zichy Gyula gróf pedig a Vatikán misztikus pompájából lépett egyházmegyénk legfőbb méltóságába.

Első eset száz év óta, hogy a csalhatatlan pápai tekintet egy kis város plébániáján találja meg azt, akit az isteni rendeltetés az apostolok utódjává jelölt ki és akit a hitélet kimó- lyitése körüli érdemei, papi erényei méltóvá tettek, hogy . a Szentatya meglássa és a püspökség nagy tekintéllyel, méltósággal, disszel, de hatalmas gondokkal és sokszor óriási ön- feláldozással járó székébe ültesse.

Ennek, az egész nagy egyházmegyének hivei úgy érezzük, hogy ezzel a kinevezéssel közelebb kerültünk lélekben és testben egyaránt a pécsi aulához, mintha ma ott jobban megértenék szivünk dobbanását, ajkunk fohászát, mint azelőtt, mert Virág Ferenccel nemcsak a vérünkből való vér került egy hatalmas szárnyalás sál az apostoli székbe, hanem olyan ember, aki a nép lelkét ismeri, aki évtizedes érdemes munkásságát a nép hitéletének kimélyitésében, szociális bajai megismerésében töltötte el és aki nem a születési, vagy egyházi méltóság magához vonzó fényével, hanem a hitének élő pap. alázatos egyszerűségével véste bele egyéniségét, meggyőződéseit, igazságait és hitének mélységeit az emberek szeretet ébe és szivébe.

Ezért tölti el határtalan őszinte öröm az egész egyházmegyéit, nemcsak azokat, akiket ő nevelt magasztos hivatásukra és akiknek legközvetlenebb vezetőjük lesz, de a legkicsinyebb embertől a legnagyobbig, mert a hatalom fényébe és pompájába melegséget, közvetlenséget visz a nemesen gondolkozó és érző egyház- férfiú iránt megnyilatkozó mély tisztelettel párosult szeretet hatalmas érzése.

Mi, akik láttuk, hogy micsoda érzéseket váltottak ki az uj püspök lelkében a felemelő kegynek első hirei, nem a tömjénezés hízelkedő füstjével közeledünk Hozzá, nem azzal az érzéssel, amellyel az emberek a hatalmas Ívvel az Égre dicsőségesen fellendülő Napot szokták üdvözölni, hanem a tiszteletnek azzal a meg| késő téli napnak esti óráiban meg- 1 hozta az örömnek, a felmagasztalás- nak a hirét. A mi szerény, alázatos lelkű apátunkat a pécsi püspöki szék hatalmas, dicső, pompás biborába emelte a kis parochiából.

És az örömnek emez óráiban hivő lélekkel hallani véljük az Ur szavát : Kiálltad a próbát 1 A Te hited szilárd, szived nemes, lelked tiszta, akaratod erős, megérdemlőd, hogy pásztora légy a pásztoroknak, atyja a bivők százezreinek.

Mi, akik az országégés után vettük kezünkbe újból a tollat, hogy az istenfélelem hitével, a hazaszeretet szent tüzével hirdessük az igazságokat és kötelességeket a jóknak és bekopogtassunk az élet viharában eldurvultak és eltántorod.ttak kérges szivén a szeretet kalapácsával, az őszinte érzések mélységes tiszteletével köszöntjük Virág püspökünkben a toll nemes munkását ib, amikor az isteni gondviselés a pécsi püspöki méltóságba emelte és azért imádkozunk, hogy az Isten, aki öt erre a magas egyházi méltóságra szólította el közülünk, adjon Neki erőt, hosszú életet, hogy szent hivatását az Isten dicsőségére, a hit diadalára és porba sújtott hazánk boldogulására méltón tölthesse be.

Áldott legyen, kit az Ur küldött vezérnek közénk és áldassék az Urnák szent neve. S.

Az uj püspök életrajza.

Virág Ferenc 1869 augusztus hó 22-én Bonyhádon született német ajkú szülőktől és már kora ifjúságában megnyilatkozott nála a magyar nyelv iránti törhetetlen ragaszkodás. Tanulmányait szülőföldjén és Pécsett végezte. 1892-ben szentelték áldozópappá. Somberekén, Németbolyban, ahoi Streicher Józsefnek volt tanit- váuya, Dunaszekcaőn és Dunaföld- váron működött, mint segédlelkész. Az 1896—97. iskolai évben a szekszárdi állami főgimnázium hittanára volt. A rokonszenves ifjú lelkész rövid itt tartózkodása alatt a közönség osztatlan szeretetét érdemelte ki.

^ 1897-ben került a pécsi székes- egyházhoz karkáplánnak. Ezen állásában három évig működött. Mint kiváló egyházi szónokot mindig szívesen hallgatták a pécsi kathedrális szószékről. 1898 ban a pécsegyház- megyei katholikus legényegyletnek egyházmegyei elnöke lett, amelyet ismeretterjesztő előadások tartása, szaktanfolyamok szervezése, ünnepélyek rendezése révén uj életre hivott. Az egylet fellendülése az ő nevéhez fűződik. Gondoskodása kiterjedt az ip*ri pályára készülő ifjúság szakszerű nevelésére is, 1907 ben inasotthont létesít s azt 1912-ig vezeti, egy uj iparos generációt nevelve Pécs városának.

ködésére reávilágitó magas kegy megnyilvánulására paptársai, hivei és tisztelői szivében kisarjadzhat, amelyet számítás nélküli öröm, a megismerésből fakadó szeretet és az elfoglalt méltóság iránti mélységes tisztelet érzése válthat ki, amikór diadalmaskodott az alázatosság, felmagasztal- tatik a papi erény, az emberi tisztaság és méltó elismerés fon diadalmas, ékes koszorút a fenkölt gondolkozás és a nemesen dobogó szív értékes munkájára.

is az alázatosság ült komoly arcán s bár szeme könnyes volt, hangját zokogóvá tette a fájdalom, remegő ajkára nem a kétségbeesés jajja ült, a hit fentséges alázatosságával sóhaj tóttá: Uram alázattal viselem meg-r próbál tatásomat, de adj erőt, bogy megszólaltathassam az elnémult harangokat, hogy felemelhessem a porból a keresztet, amelyet a Te Fiad vére hullása és szenvedéseinek verejtéke tett milliók és milliók szent ereklyéjévé.

És áll a templom, tán mire mi szekszárdiak búcsúzunk lelkivezérünktől, zengenek már a harangok és áll a karcsú szép torony tetején a szenvedést, de a megdicsőülést is jelentő kereszt.

Uj püspökünk alázatos lélekkel fogadta az első pillanattól kezdve, a másokat táu elragadó híreket és lelkét a nappalok munkájában és az éjszakák tépelődéseiben az a gondolat kínozta: Uram alázattal tűröm végzésedet, de vájjon elég erős e az én vállam a,reám szabott terhek hordazásához ?

Virág Ferencet láttuk a megpróbáltatások nehéz óráiban, mikor a lángok hatalmas 'oszlopokban szökA Mindenható, akinek végzései ki- fürkészhetetlenek, aki egy kora őszi napon szenvedésekkel, egy rémesen égő, összeroppanó templom zsarátnokán tette próbára papunkat és a mi szivünket, hitünket, ismét egy

| különböztetett érzésével, amely egy | hivatását a maga idealisztikus töké I letességével betöltő lelkipásztor mütek az ég felé, üszkössé téve az Ur | hajlékát, elnémítva a harang szavat ' és porba döntve a keresztet. Akkor I