Tolnamegyei Ujság, 1926 (8. évfolyam, 1-53. szám)

1926-03-27 / 12. szám

Egyes szám ára 3000 korona. VIII. évfolyam. Szekszárd, 1926 március 27 12. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. SzerkesztSség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefon szám 85 és 102. — Egyes szám ára: 2500 korona. Előfizetési díj félévre 50 000 korona (4 pengő), egész évre 100.000 K (8 pengő). Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés d1|a 10000 korona. A hirdetés egy áO milliméter széles hasábon milliméter soron ként 1030 korona. KOagyQlést részvénytársasági stb. hirdetések IZOOkor. — Állást keresőknek 80 száza, lék engedmény. A hírrovatban elhalyazett reklámhír, eljegyzési hír, csa­ládi hír, valamint a nyllttér soronként 8000 koronába kerül. Virás Ferenc a pécsi egyházmegye u] püspöke. Az isteni gondviselés és Róma bölcsesége szent Mór örökébe Virág Ferenc szekszárdi apátplébánost ül­tette. Meglepetést váltott ki elsőbben ez a hir és azután véghetetlen nagy öröm fénysugára hatotta át az egész egyházmegye minden faluját. A leg­utóbbi száz év alatt báré Szepessy Ignáctól gróf Zichy Gyuláig kiváló, nemes lelkű, nagy tudományu férfiak ültek a pécsi- püspöki székben, de egyik az erdélyi, a másik a rozsnyói, a harmadik a székesfehérvári püspöki aulából, vagy fényes kanonoki ál­lásokból, primási udvarból, Zichy Gyula gróf pedig a Vatikán misztikus pompájából lépett egyházmegyénk legfőbb méltóságába. Első eset száz év óta, hogy a csal­hatatlan pápai tekintet egy kis város plébániáján találja meg azt, akit az isteni rendeltetés az apostolok utód­jává jelölt ki és akit a hitélet kimó- lyitése körüli érdemei, papi erényei méltóvá tettek, hogy . a Szentatya meglássa és a püspökség nagy tekin­téllyel, méltósággal, disszel, de hatal­mas gondokkal és sokszor óriási ön- feláldozással járó székébe ültesse. Ennek, az egész nagy egyházmegyé­nek hivei úgy érezzük, hogy ezzel a kinevezéssel közelebb kerültünk lélekben és testben egyaránt a pécsi aulához, mintha ma ott jobban meg­értenék szivünk dobbanását, ajkunk fohászát, mint azelőtt, mert Virág Ferenccel nemcsak a vérünkből való vér került egy hatalmas szárnyalás sál az apostoli székbe, hanem olyan ember, aki a nép lelkét ismeri, aki évtizedes érdemes munkásságát a nép hitéletének kimélyitésében, szociális bajai megismerésében töltötte el és aki nem a születési, vagy egyházi méltóság magához vonzó fényével, hanem a hitének élő pap. alázatos egyszerűségével véste bele egyénisé­gét, meggyőződéseit, igazságait és hitének mélységeit az emberek sze­retet ébe és szivébe. Ezért tölti el határtalan őszinte öröm az egész egyházmegyéit, nem­csak azokat, akiket ő nevelt magasz­tos hivatásukra és akiknek legköz­vetlenebb vezetőjük lesz, de a leg­kicsinyebb embertől a legnagyobbig, mert a hatalom fényébe és pompá­jába melegséget, közvetlenséget visz a nemesen gondolkozó és érző egyház- férfiú iránt megnyilatkozó mély tisz­telettel párosult szeretet hatalmas érzése. Mi, akik láttuk, hogy micsoda ér­zéseket váltottak ki az uj püspök lelkében a felemelő kegynek első hirei, nem a tömjénezés hízelkedő füstjével közeledünk Hozzá, nem azzal az érzéssel, amellyel az emberek a hatalmas Ívvel az Égre dicsőségesen fellendülő Napot szokták üdvözölni, hanem a tiszteletnek azzal a meg­| késő téli napnak esti óráiban meg- 1 hozta az örömnek, a felmagasztalás- nak a hirét. A mi szerény, alázatos lelkű apátunkat a pécsi püspöki szék hatalmas, dicső, pompás biborába emelte a kis parochiából. És az örömnek emez óráiban hivő lélekkel hallani véljük az Ur sza­vát : Kiálltad a próbát 1 A Te hited szilárd, szived nemes, lelked tiszta, akaratod erős, megérdemlőd, hogy pásztora légy a pásztoroknak, atyja a bivők százezreinek. Mi, akik az országégés után vet­tük kezünkbe újból a tollat, hogy az istenfélelem hitével, a hazaszere­tet szent tüzével hirdessük az igaz­ságokat és kötelességeket a jóknak és bekopogtassunk az élet viharában eldurvultak és eltántorod.ttak kér­ges szivén a szeretet kalapácsával, az őszinte érzések mélységes tiszte­letével köszöntjük Virág püspökünk­ben a toll nemes munkását ib, ami­kor az isteni gondviselés a pécsi püspöki méltóságba emelte és azért imádkozunk, hogy az Isten, aki öt erre a magas egyházi méltóságra szó­lította el közülünk, adjon Neki erőt, hosszú életet, hogy szent hivatását az Isten dicsőségére, a hit diadalára és porba sújtott hazánk boldogulá­sára méltón tölthesse be. Áldott legyen, kit az Ur küldött vezérnek közénk és áldassék az Ur­nák szent neve. S. Az uj püspök életrajza. Virág Ferenc 1869 augusztus hó 22-én Bonyhádon született német ajkú szülőktől és már kora ifjúságában megnyilatkozott nála a magyar nyelv iránti törhetetlen ragaszkodás. Tanul­mányait szülőföldjén és Pécsett vé­gezte. 1892-ben szentelték áldozó­pappá. Somberekén, Németbolyban, ahoi Streicher Józsefnek volt tanit- váuya, Dunaszekcaőn és Dunaföld- váron működött, mint segédlelkész. Az 1896—97. iskolai évben a szek­szárdi állami főgimnázium hittanára volt. A rokonszenves ifjú lelkész rö­vid itt tartózkodása alatt a közön­ség osztatlan szeretetét érdemelte ki. ^ 1897-ben került a pécsi székes- egyházhoz karkáplánnak. Ezen állá­sában három évig működött. Mint kiváló egyházi szónokot mindig szí­vesen hallgatták a pécsi kathedrális szószékről. 1898 ban a pécsegyház- megyei katholikus legényegyletnek egyházmegyei elnöke lett, amelyet ismeretterjesztő előadások tartása, szaktanfolyamok szervezése, ünnepé­lyek rendezése révén uj életre hi­vott. Az egylet fellendülése az ő ne­véhez fűződik. Gondoskodása kiter­jedt az ip*ri pályára készülő ifjúság szakszerű nevelésére is, 1907 ben inasotthont létesít s azt 1912-ig ve­zeti, egy uj iparos generációt nevelve Pécs városának. ködésére reávilágitó magas kegy meg­nyilvánulására paptársai, hivei és tisz­telői szivében kisarjadzhat, amelyet számítás nélküli öröm, a megismerés­ből fakadó szeretet és az elfoglalt méltóság iránti mélységes tisztelet érzése válthat ki, amikór diadalmas­kodott az alázatosság, felmagasztal- tatik a papi erény, az emberi tisz­taság és méltó elismerés fon diadal­mas, ékes koszorút a fenkölt gondol­kozás és a nemesen dobogó szív ér­tékes munkájára. is az alázatosság ült komoly arcán s bár szeme könnyes volt, hangját zokogóvá tette a fájdalom, remegő ajkára nem a kétségbeesés jajja ült, a hit fentséges alázatosságával sóhaj tóttá: Uram alázattal viselem meg-r próbál tatásomat, de adj erőt, bogy megszólaltathassam az elnémult ha­rangokat, hogy felemelhessem a por­ból a keresztet, amelyet a Te Fiad vére hullása és szenvedéseinek verej­téke tett milliók és milliók szent ereklyéjévé. És áll a templom, tán mire mi szek­szárdiak búcsúzunk lelkivezérünktől, zengenek már a harangok és áll a karcsú szép torony tetején a szen­vedést, de a megdicsőülést is jelentő kereszt. Uj püspökünk alázatos lélekkel fogadta az első pillanattól kezdve, a másokat táu elragadó híreket és lel­két a nappalok munkájában és az éjszakák tépelődéseiben az a gondo­lat kínozta: Uram alázattal tűröm végzésedet, de vájjon elég erős e az én vállam a,reám szabott terhek hor­dazásához ? Virág Ferencet láttuk a megpró­báltatások nehéz óráiban, mikor a lángok hatalmas 'oszlopokban szök­A Mindenható, akinek végzései ki- fürkészhetetlenek, aki egy kora őszi napon szenvedésekkel, egy rémesen égő, összeroppanó templom zsarát­nokán tette próbára papunkat és a mi szivünket, hitünket, ismét egy | különböztetett érzésével, amely egy | hivatását a maga idealisztikus töké I letességével betöltő lelkipásztor mü­tek az ég felé, üszkössé téve az Ur | hajlékát, elnémítva a harang szavat ' és porba döntve a keresztet. Akkor I

Next

/
Thumbnails
Contents