Tolnamegyei Ujság, 1926 (8. évfolyam, 1-53. szám)
1926-03-20 / 11. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1926 március 20. r ■ ■ ■ C VARRÓGÉPEK kerékpárok, villamossági cikkek; nagy raktár és javitómfihely SOMMERS mechanikusnál Szekszárd,Garay-tér I Telefon szám 51 I J SZABÓ 'JÁNOS Telefon: 120 mérnöki irodája, Szekszárdon. Vasúti fasor 6 V ILLAMOS és IPARTELEPEK ellenőrzése. — Rentabilitási számítások. — Villamos-, telefon-, vízvezeték-, központi fűtés-, fürdő-, egészségügyi-, vizlecsapoló- és öntöző-berendezések. — Épületek, beton- és vasbetonszerkezetek, utak és hidak tervezése és építése. — Építési anyagok, villamos csillárok és árammérők szállítása. Fáik és Zinner gránit- és mészkőbányáinak — Szekszárd és vidékére — kizárólagos képviselője. — Terméskő, út* és betonkavics, járdaburkoló gránitdara. Megt aláltuk benne egy leigázott ország minden keservét, megtanultuk belőle egy remélni tndó, nemzeti alapon élni akaró magyar állampolgár minden kötelességét. A teherviselés súlyos gondjain felül kell emelkedni a megváltás nagy reményének, mely nem kéahetik soká... A hallgatóságra mély hatást tevő beszámoló a választóközönségben a megnyugvás érzését gyökerezte be, s a bizalom spontán megnyilatkozása követte az olvasókör 200 teritékes közebédjén, ahol dr. Orffy Imre Un népi beszédére dr. Szappanos Gyula ref. lelkész mondott a község választói nevében hatásos b a képviselő lelkes munkásságát kiemelő beszédet, majd Harczi János és Pap János párteluök mondottak szép felköszöntőket. A közebéd után a képviselőt és kíséretét Pap János községi bíró, pártelnök látta vendégekül, ahol kedélyes hangulatban eltöltött együttlét után, délután 5 órakor szívélyes buc-ut vettek egymástól a képviselő és vá lasztói, a mielőbbi viszontlátás reményében. Este 8 órai kezdettel az Alsónyéki Levente Egyesület tartotta meg mű. - soros estélyét, az alsónyéki ref. daA magyar szabadság hajnalhasadásának hetvennyolcadik évfordulóját megyeszerte nagy áhítattal ünnepelték. A hivatalos április 11-ike helyett ismét a történelmi emlékű nap lett a magyar szabadság ünnepe, amelyen minden reidü és rangú ma gyár ember érzelmei egybeforrnak. Szekszárdon kora hajnalban fellobogózták netn- esak a középületeket, hanem a ma gánházak egy részét is. A tanulóifjúság ünneplőben ment az iskolákba, ahol jól sikerült műsoros matinékat rendeztek és a tanárok fejtegették a nagy nap történelmi és nemzeti jelentőségét. Fél tiz órakor kezdődtek az egyes felekezetek templomaiban az istentiszteletek, amelyek után a közönség a városháza előtt gyülekezett ÖBBze, ahol háromnegyed 11 órakor kezdődött a hivatalos ünnepség. A Béla király tér úgyszólván zsúfolásig megtelt már emberekkel, ami kor a Szekszárdi Dalkör tagjainak az előadásában felharsant a Trianon után száis határok közé szorult magyarok imája: a Magyar Hiszekegy. A nagy meghatottsággal hallgatott I lárda közreműködésével. Nyéki Zeke Lajos karmester vezetése mellett cső dalatos haladást mutatott be e falusi énekkar, nagyhatású énekszámaival. Műkedvelőik Szilágyi Béla szerzetté „Maghalt az luten“ cimü irre denta egyfelvonásos színdarabot adták elő a hallgatóságot megkÖDnyeztetó hatással. Csömör Antal jegyzőgya- korook, Okos Böske tanítónő tökéle tesen alakították az oláh tisztet és a székely asszonyt. Végezetül az „Orr“ cimü cgyfel- vonásos kacagtató színdarab került színre. Falusi műkedvelőktől nem várt tökéletes alakítás és előadás dr Szap panos Gynláné rendezésében páratlan sikert ért el azáltal is, hogy telt ház mellett folyt le az előadás, s az azt követő tancvigalom. Dicséret illeti a lelkes szereplőket : Okos Böske tanítónőt, Csömör Antal jegyzőgyakorookot, Asztalos Mancit, Budai Erzsiket, Kovács Lajost, And'Cs Józsefet s Péter Jaoikat, aki különösen hatásos szavalatával ért el nagy hatást és Z-ikó Lajost, I Nádi Pétert. Kubrárszki Pétert. és művésziesen énekelt imádság után Tóth Lajos református lelkész lépett a nemzeti zászlóval díszített szószékre és azzal nyitotta meg az ünnepélyt, hogy nincsen még egy n»pnnk, amely annyira felszítaná a hazafias lelkesedés lángját, mint a március tizenötödike, amelyen minden magyar szív kell hogy egymásra találjon es minden magyar kéz kell hogy megszorítsa a másikét, mert különben nem készülhetünk fel arra a nagy munkára, amelynek végcélja, hogy szabad hazában szabad legyen a magyar nemzet. Erre a nagy munkára akkor, amikor szemünk láttára birodalmak omlottak össze, trónok semmisültek meg, CBak nagy erővel, a lelkek egységének a megteremtésével vállalkozhatunk és bizalommal, hittel, mert az ország jövendője azon fordul meg, bogy mennyire tud a népe bízni, hinni. Ha nem hiszünk benne, nem is lesz akkor soha a letiport Magyar- országnak feltámadása. A szép beszéd után a szekszárdi reálgimnázium vegyes énekkara adta elő nagy fegyelmezettséggel a Taipra magyart, majd a Csikországi fény ve Bekben kezdetű irredenta műd It a szekszárdi Polgári Daloskör énekelte elismerésre méltó tökéletességgel. Dr. őrffy nemzetgyűlési k-pviselő lépett ezután a szószékre, hogy elmondja ünnepi beszédét. Több mint háromnegyed százada — úgymond a képviselő — hogy hatalmas, nagy fáklya gyűlt meg az ország szivében. Egy fáklya, melynek tüze változat lan fénnyel világítja meg az utunkat és amely nem tud elhomá yo-ulni, nem tud unottá lenni még a mostani időkben sem, amikor pedig az em berek ítélete elgyöngül és elhomályo sül. Lehet, hogy a tisztánlátás hiányának az oka a magyar éjszaka szűr kületéoek köze'gése. Bármennyire szomorú is a jövendő helyzetünk, mégsem vigasztalan, mert hisz a ma gyarság a legkeservesebb megpró báltatások idején tudott legnagyobb lenni és akkor volt képes a legna gyobb erőkifejtésre. A fáklyának, március tizenötödikének a lángja ha- telmasan lobogva ég a szivekben és a lelkekben, amelyek itt is összejöttek, hogy tanúságot tegyenek a nem zet élni akarásáról, mert a mély, az őszinte nemzeti érzést nem lehetett kipusztitani a népből. Néhány őrült a nemzeti érzés pusz tulására számított, azonban ez az érzés nemhogy pusztulna, hanem folyton erősbödik, mert a konok magyar élni akarás gyűjti az erejét a nagy leszámolásra. Hisz a magyar ezek- bún a szomorú napokban, nehéz sorsban tengődve nem felejtette e', hogy mit veszített és azt sem fogja e felejteni, hogy mit kivin tőle a haza. Ha jön a nagy leszámolás id-je, akkor olyan egynsk kell leoni a ma gyárnak, mint a negyvennyolcas nagy napokban, amikor a földmives ka pat-kaszát ragadva ment megvédeni a veszélybe jutott hazát, amikor a nemesek odadobták évezredes kivált ságaikat, felszabadították a jobbá gyaikat, vállalták az egyenlő teher viselés elvét és a jobbágyokkal együtt hallatták vérüket ahizaórt. És á do zatos szivüuek is kell lennie a magyarnak, mert a magyar feltámadás jobbik érája csak az önfeláldozáson keresztül érhet el hozzánk. Szűnni nem akaró tapsvihar kísérte a képviselő ünnepi beszédét, amely útin a Szekszárdi Polgári Ddoakör a „Ta va8z elmúlt“ cimü gyönyörű Kossuth dalt énekelte. Schneider János, lapunk felelős szerkesztője tartotta ezután a záró Március tizenötödike. r I ■ i ■ vábbi FIGYELEM! Épületéhez — mielőtt a szükséges üveget beszerezné, kérjen ajánlatot BELASITS István üvegestől Szekszárdon Boros-, vizes-, sörös-, likőrös-, továbbá ebédlő-, kávés-, teáskészletek Tükrök és dísztárgyak I ■ I beszédet, amelyben a következőket mondotta: A márciusi eszméket a tavaszi szellő hozta onnan, ahol a vesztett háború után hazánk szétdarabo’ásának pokoli gondolata született meg. Amikor nemzetünk ezen szent ünnepé« e hatalmas ellentétre gondolok, amikor az ujraébredés nagy és szent érzése helyett egy szétszaggatott ország iettenetes fájdalma nehezedik szivemre, az elkeseredés bosszú érzésével nézek Trianon felé, de egyben beismerem, hogy megérdeme jük Isten bünteti kezét, megaláztatásunkat és porba Bújtatásunkat, mert lelkünk nem tiszta, szivünkben nem a régi nagy é zések és ereinkben ne« az ezeréves magyar vér buzog. És vájjon ma, az emlékezés napján ugyanazok az érzések töitik-e be szivünket, amelyek e nagy március 15-én a legfenségesebb, a legszentebb érzelmek kirobbanásához vezette Pest népét. Meg kell állapítanom, hogy nem! Fenn a fórumon irtózatos viaskodás folyik a hatalomért, nagy gyűlölettel taposnak keresztül egymáson az emberek és nem törődnek sem a grófi palotákban, sem a megtévesztett munkások tanyáján, hogy ádáz gyűlölködésükkel tulajdonkép ennek a csonka nemzetnek sírját ássák. Szerteszét a vidéken tü'ekednek az emberek a megélhetésért, a boldogulásért és eme nagy harcban elfelejtkeznek arról, hogy nincs élet haza nélkül és nincs ott boldogság, ahol Trianon rabbiba- csei zörögn -k egy nemzet testén. Hiába zúgnak felénk rabságban szenvedő testvéreink jajkiálltásai. Siketen, elnémult ajakkal, megdermedt szívvel állunk és a rettenetes csfe- pások nem tudnak összeforrasztani bennünket és egybe kapcsolni szivünket, hogy az összefogás érzéséből felfakadhasson a megértés jövőt építő nagy szenvedélye. Bűneitől tisztuló Pártsból hozta hozzánk a tavaszi szellő 78 évvel ezelőtt a szabadság gondolatát. A hitetlen, a bűnben fetrengi Páris rakta ránk Trianon bilincseit. Mint egykor hatalmas, nagy, most bűnben és n visszavonás rettentő fe tőjében letrengő nemzet fia, nem látom a múlt szépségét, csak a ma kétségbeejtő, rettenetes sivársága áll előttem. Szeretnem hatalmás erővel odakiúi- tani, hogy mindenki meghallja: »Talpra magyar 1«, de a zokogás elfojtja hangomat, azt teszem, amihez joga van a legkisebb embernek és ami kötelessége a legnagyobbnak is, — imádkozom. Hatalmas Isten 1 Szabadságunk hajaai- hasddásának emez emlékezetén hallgasd meg egy lettpott nemzetnek könyörgő jajkiáltását, önts fiainak szivébe hitet, reményt, haza- szeretetet, távolitsd el büntető haragodat felőle, áldd meg egyetértéssel, engedd, hogy a milliók szivének összedobbanásából meg- születhessék mégegyszer az uj élet, az «j nagyság, mert ezer év szenvedéseiben: »Meg- bünhődte már e nép a múltat és jövendőt.* A tetszesse! fogadott beszed és isna után a szpp ünnepély a Szekszárdi Dalkör által e őadott irredenta dalokkal és az azt követő Himnusszal ért véget. A Szekszárdi Polg. Olvasókör, amelynek tagjai hagyományos őrzői voltak a függetlenségi eszméknek, évtizedes szokásához híven ünnepi vacsorát randizett március tizenötö- I dtkén. A vacsorán, ameyen m8g- . jelent dr. órffy Imre nemzetgyűlési I képviselő is, dr. Zúgmond Feren*---------------------------------------—— .... massaoBS gagSSM A tavaszi évadra nagy választékban Hölgy és leány felöltők Alapítva j-e9uiabb hölgykelmék. - Úri gyapjúszövetek. - Crépe de chinek minden színben. 1840 L'chtmann-cipök. — Gyukits-katapok. — Legújabb nyakkendők. — Keztvük — Alapítva Mindennemű vászonáruk — Szőnyegek. — PaplanoK. - Női és férfi fehérnemüek. 1840 Pirnitzer József és Piai aruházábcin Szekszárdon
