Tolnamegyei Ujság, 1926 (8. évfolyam, 1-53. szám)

1926-03-13 / 10. szám

6

tolnamégyéi üjsag __

1926 március 13.

jak azon gondolatot is, bogy a jótékony egyesületek, ha már annyi van és ezeket nem lehet egyesíteni, agy egy szövetségben tömörüljenek és ezen szövetségben a jótékonykodást egy közös programm szerint hajtsák végre, akkor többen és arra tényleg rászorultak részesülnek azon adományokban, amelyet az emberek jótékony érzése ád össze, A mélyebben gondolkodóknál élénk benyomást tett az a gondolat is, hogy ne rendezzünk szegényeink részére fényes mulatságokat, ahol a rendezés költségei nagyrészt felemésztik a jótékonyság jelszava alatt összegyűjtött adományokat. Rendezzenek egyesületeink fényűzés nélküli összejöveteleket, ahol megtakaríthatók a fényes toilettekre kiadott összegek és így mindenki szívesebben és többet áldozhat a jótékonyság oltárára. Élénk taps honorálta nemcsak az élvezetes előadást, de a felvetett praktikus gondolatokat is. Reméljük, hogy jótékonysági egyesületeink vezetői is megszívlelik a bátran kimondott gondolatokat és ez évi jótékonykodási akcióiknál ezen gondolatokból többet meg is valósítanak. Blázsik Ilona Kiss Menyhért „Miatyánk 1921 ben“ cimü mély hazafias érzésű költeményét adta elő igaz átérzéssel és a mű- ked velőséget meghalt dó művészies Béggel. Lelkes taps honorálta minden érzelem kifejezésére alkalmas, ércesen zengő, széles skálája hangján előadóit szavalatát, amely első szereplése volt, de amellyel egyszerre megnyerte hallgatóságának szeretetét, amely valóban nem mindennapi élvezetet talált előadásában. — A hatásosan előadott szavalat után Horváth Margit Verdi nek opera áriáját a Troubadourból és Lisztnek „Ha álmom mélyu cimü nehéz darabját adta elő. Kitűnő hang anyagával sikerült a zenei nehézségeket leküzdenie. Előadásán meglát szőtt, hogy gyakorlott műkedvelő, úgy ő, mint Gaskó Éva, jó technikájú és finoman alkalmazkodó kísérete meleg tapsot érdemelt ki. Egy bájos magyar nótával hálálták meg a közönség tapsait. Ezzel a Nőegylet nívós kallurdélutánja, amely egyébként az egyesület szegényei részére is szép jövedelmet hozott össze, véget ért.

— Március 15-ike a Kereskedelmi Kaszinóban. A szekszárdi Kereskedelmi Kaszinó folyó hó 14-én a márciusi nagy napok emlékezetére társas vacsorát rendez, amelyen örffy Imre dr. nemzetgyűlési képviselő is megjelenik.

— Kulturmunka Szekszárdon. A szekszárdi Manse, és Nőegylet nívós s az intelligenciának szóló kullur- munkája mellett a köznép részére is igen értékes és rendkívül látogatott előadássorozat folyik már hosszabb idő óta a belvárosi r. k. olvasókörben, amelynek agilis vezetője Bsrtha Antal s. lelkész, a kör ügyvezető elnöke. A múlt vasárnap délutáni értékes programm is annyi látogatót vonzott a körbe, hogy nem fértek el a nagyteremben. Különösen tetszett a dicséretesen fegyelmezett és nagy érdeklődéssel figyelő közönségnek Virág Ferenc spátpiébános, kormány- főtanácsos szép, tanulságos előadása általában a templom építésről és a szekszárdi templom történetéről. Sok tapsot kapott Neiner I. földmives-ifju Bodnár István alkalmi költeményé nek átgondolt elszavaláBáért. A csupa kisgazdákból alakult köri dalárda Petz Hubert kántor vezetésével szintén teljes sikerrel szerepelt. Nevelő hatása volt Bertha káplán vetített- képekkel kisért s a keleti missziót tárgyaló előadásának és több igen « ügyes szavalatnak. — Örömmel érte- |

sültünk róla, hogy az újvárosi r. k. Társaskör hosszú évek után újból visszanyert nagytermének helyre- hozatalával ugyancsak lelkesedéssel fog hozzá hűl túr feladatának megváló sitásához Horváth Károly plébános vezetése mellett. Értékes népművelési tevékenységet fejtett ki a tél folyamán a ref. lelkész és a tanítói kar is.

— Színészet Szekszárdon. Primadonnáknak kijáró Ünneplésben van része nap-nap után Hajnal Károly nak, a Halmi féle színtársulat kitűnő jellemszinészének, akinek minden szerepe komoly művészi tanulmány és elmélyedés eredménye. Az ő sikereire azonban nem irigykednek a primadonnák, mert hiszen nekik is bőven kijut a tapsokból. Az „Anna- bál“ ban, a Király Szinház nemrégiben bemutatott operettujdonságában melegen ünnepelték úgy Nógrádi Loucit, mint Ráiby Rózsit, akik a „Szulamith“ csütörtöki előadásán is jeleskedtek. A Szulamith szinrehoza- tala egyébként külön is szenzációs esemény volt, mert mig egyrészt a közönség ismét gyönyörködhetett II. Szalma Terus (Szulamith) pompás művészetében: másrészt Banau fő- kántor és Kárpáti Nándor festő fellépése csak még tökéletesebbé tette a zenei és színpadi illúziót. Vésey Margit, a koloratur-primadonna, aki eddigi fellépéseivel is nagy sikert aratott, szombaton a „Hollandi menyecskédben, vasárnap délután a „Hamburgi menyasszony “*ban és kedden a „Fi-Fi“ ben fogja ragyog tatni művészetét. Ugyanezekben a darabokban fellép Csillag János, a tehetséges énekes bonvivánt is, aki vasárnap este a „Bajadér“-ban Rad- jami herceget játssza. Vele együtt szerepelnek TakácBŰszkár és Megyeri Ferenc, a kedvelt komikusok. Hétfőn, március 15 én ünnepi előadásul Rákosi Viktor pompás hazafias színmüvét, az „Elnémult harangok“-at adják. Ebben a darabban a drámai személyzet — élén a kitűnő Zemp'éni Zoltánnal és Sz. Dankó Böskével — fogja eddigi sikerért öregbiteni.

— Helyreigazítás- Egy fővárosi lap nyomán megírtuk lapunk múlt számában B a r t a 1 Aurél faddi nagy- birtokos autószerencsétlenségét. Most illetékes helyről azon értesülést vettük, hogy hírünkbe több téves adat csúszott. Ugyanis a baleset Buda pestről Faddra való utazás közben történt, az autót maga Bart&l Aurél vezette, az utasok a gépből nem vágódtak ki, hanem a gép felborult. Bartal Aurél ur nem törte karját, kis fia azonban a koponya repedésen és bordatörésen kívül balkezén súlyosabb harmadfokú égést szenvedett, amelynek oka az volt, hogy a ben- zintartányból a benzin kifolyt és meggyuladt. A szerencsétlenül jártakat egy Budapest felé menő autó vette fel és szállította bs a Fasori szanatóriumba.

— A szekszárdi téli gadasági iskola vizsgája. Március hó 7 én volt a dr. örffy Imre kincstári főtanácsos, nemzetgyűlési képviselő által létesi tett szekszárdi téli gazdasági iskolának immár negyedik évzáró vizsgája a seiyemgyár nagytermében. A föld miveíésügyi miniszter képviseletében Pesthy Béla gazd. akadémiai tanár, gazdasági tanácsos jelent meg vizsga biztosként. Jankó Ágoston főispánt más irányú elfoglaltsága gátolta a megjelenésben, de ott láttuk dr. Éri Márton alispánt, Vendl István polgár- mestírt, vitéz T kanyi Szilárd őrnagy, vármegyei vitézi székkapitányt, John Sándor, Boross Zoltán, llly György dr., a Vármegyei Gazdasági Egyesü let képviselőit, Legény Oszkár és

Eördögh Zoltán gazdasági felügyelő két, Nagy Lajos és Föglein József vezetésével a Kisgazdák Egyesülete választmányát, azonkivül még igen sokat az értelmiség, gazdák és volt növendékek részéről, akiknek nagy része be sem fért a terembe. Ezúttal vizsgára bocsátottak 51 növendéket. Az eddig végzettek száma 139. Ebből más megyebeli 29. A most viza- gázottak a mezőgazdasági és az általános műveltséget nyújtó közismereti tárgyakból a megjelenteket teljesen kielégítő otthonosságot árultak el. Örömmel állapította meg a hallgató ság az „araoykalászoa“ ifjú gárda feleleteiből, hogy egy szebb, virulóbb élet előkészítésére nevelték őket. A vizsga befejeztével az ifjúsági „gazdakör“ diszközgylilósen mutatta be tudását. Ennek tárgysorozatából kiemeljük Föglein Ferenc II. éves növendék elnöki megnyitóját és záróbeszédét, az elhangzott szavalatokat és írásbeli dolgozatokat A gazdakör elhatározta, hogy testületileg részt vesz a márciusi ünnepségeken és megtekinti a budapesti tenyészállat- vásárt. A vizsgabiztos, az ifjakhoz buzdító szavakat intézett, Groisz Ottó és Pigniczky Ferenc tanároknak pedig teljes elismerését fejezte ki az elért kiváló eredményért. Hasonló értelemben tartott beszédet dr. Éri Márton alispán is. Az ünnepi hangú latban lefolyt vizsga a Himnusz el éneklésével ért véget Megemlítjük még, hogy az iskola derék vezetői a végzett növendékeket a Széchenyi- Szövetségben tömörítve, tovább is képezik és irányítják őket.

— A Mezőgazdaeági-Kereskedalmi r.-t. közgyűlése. Folyó hó 7 én tartotta a Mezőgazdasági-Kereskedelmi részvénytársaság dr. Leopo’d Kornél kormány főtanácsos elnöklete alatt rendkívüli közgyűlését, amelyen 43 részvényes 29192 darab részvény képviseletében volt jelen. A jegyző könyv hitelesítésére Wagner Andor és Uj János részvényesek választattak meg. Az igazgatóság mindenre kitér jedő és a felértékelés egyes tételeit részletesen indokoló jelentését Schnei der János vezérigazgató ismertette. A felügyelőbizottság jelentését Bodnár István olvasta fel. A felértékelési mérleg szerint a közgyűlés a társaság részvénytőkéjét 100.000 pengőben, tartalékalapjait pedig 30 000 pengőben, a részvények névértékét pedig 10 drb 2.000 korona n. é. részvény összevonásával 25 pengőben állapította meg. A társaságnak eszerint

40.000 drb részvény helyett 4 000 darab részvénye lesz. A közgyűlés dr. Leopold Kornél elnök indítványára Schneider Jánú3 vezérigazgatónak a társaság vagyonának eredményes megőrzéséért jegyzőkönyvi köszönetét szavazott. Az alapszabályok változtatását a közgyűlés dr. Horvát Jenő ügyész előadása alapján elhatározta és ezzel a közgyűlés véget ért.

— A szekszárdi villamos távvezeték engedélyezési eljárása. Fo'yó hó 6 ára tűzte ki a hatóság a máza—- szászvár—szekszárdi nagyfeszültségű villamos távvezeték engedélyezési eljárását, amelyen a kereskedelemügyi m kir. miniszter képviseletében Mezey Bertalan miniszteri tanácsos’ jelent meg. Mivel a vezeték a rétsziias—<- szekszárdi és a szehszárd—bát&széki vasútvonalakat is keresztezi, megjelent a tárgyaláson Madarász Viktor, a kereskedelemügyi minisztériumba beosztott Máv. főfelügyelő és dr. ősz Lajos vasúti és hajózási főfelügyelő is. A táviró és telefonkeresztezések nél érdekelt postaigazgatóságot E'e kos Imre műszaki főtanácsos és Gya- pay Árpád műszaki tanácsos képviselték. A vármegye és az államépitészeti hivatal képviseletében László Aladár műszaki tanácsos, Szekszárd képviseletében Vendl István po'gár- mester, Szabó János ny. műszaki tanácsos és Farkas Imre főmérnök az államvasutak igazgatósága képviseleté ben Szőcs Andor, Éltető Sándor felügye. lök és Blázsik Ferenc műszaki főintéző jelentek meg. Az áramszolgáltató Salgő - tarjám Kőszénbánya Részvénytársa, ságot dr. Bornemissza műegyetemi tanársegéd és Vigváry főmérnök, a villamosmü- és vezetéképitő vállalatot pedig Szabó Miklós mérnök képviselte. A bizottság kocsikon és gyalog bejárta a tervezett vezetéknek a város határába eső nyomát és az egyes érdekeltségek kívánságainak jegyzőkönyvbe vételével Mezey Bar- tálán miniszteri tanácsos a miniszter □evében az építési engedélyt megadta. Szekszárd rend. tan. város a bizottság tagjai részére ebédet adott a Szekszárd szálló éttermében, ahol megjelent dr. Éri M írton alispán is aki röríd pohárköszöntőjében meleg elismerését fejezte ki a nagyfontos ságu ügy tervezőinek és megvalósi. tóinak.

— Elmebetegek részére családi ápolási telep létesítése — Szekszárd székhellyel. A m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter a Dunántúlon Szekszárd székhellyel elmebetegek részére családi ápolási telep létesítését vette tervbe, amelynek feladata volna az összes dunántúli családi ápolásra alkalmas elmebetegeknek egy telepen való összegyűjtése és tovább ápolása. A terv részleteinek és kivitelének megbeszélése végett folyó hé 5-én délelőtt a vármegyeháza kistermében értekezlet volt, melyen Száváid Oszkár vármegyei főjegyző elnökölt és a népjóléti minisztérium részéről részt vett dr. Fabinyi Rudolf, a budapesti lipótmezei állami elmegyógyintézet igazgatója. Meghívást nyertek még dr. Kramolin Gyula vm. tb. tiszti főorvos, dr. Tanárky Árpád kóihizi igazgató főorvos, dr. Sztané Sándor elmebetegosztályi főorvoson kívül azon járások első tisztviselői, mely járások területére a családi ápolás kiterjedőé, nevezetesen Szongott Edvin központi és dr. Hagymássy Zoltán völgységi járási főszolgabíró, dr. Kelemen József, Szekszárd r. t. város tiszti orvosa. Ezenkívül részi vettek még $z értekezleten azon Szekezárdhoz közei fekvő községek vezetői, amely községekben a családi ápolásra kiadandó elmebetegek esetleges elhelyezése lehetségesnek látszik, így Müller Lajos sárpilisi, Purth Adolf bá'aazéki, Balogh János deosi, íjerczeg Dénes sióagárdi, Pirkner Mihály szálkái, Parragh István vár- dombi, Jákob Konrád alsónánai, Csóry Ferenc mözsi, Mező László alsónyéki, Steib Mihály zombai, Szann Menyhért kakasdi jegyző és dr. Schall pálmán t. járásoryos, Renyhéd. — Az elnök üdvözölte a megjelenteket és felkérte Fabinyi dr.-t a terv ismertetésére. Dr. Fabinyi meleg szeretettel és alapos szakavatoltsággal ismertette a fontos ügyet, Kifejtette, hogy az elmebetegek a családi ápolásban sokkal inkább felüdülnek, mint az intézetekben és ezen családi ápolásnak három irányban nyilatkozik meg az előnye.- Égősorban a betegre van nagyon jótékony hatással, épen az előbb emii* tett okoknál fogva. Másodsorban az államra és a közre is felette előnyös, mert sz állami és közkórházak férőképessége, jobban mondva felvevő képessége' a kihelyezések által na* gyobb lesz. Az ápolás kevesebbe kerül és a megtakarított pénzen njabb nyílt intézeteket lehet építtetni. Harmadsorban a gondozókra is előnnyel jár, mert eltekintve attól, hogy olcsó