Tolnamegyei Ujság, 1926 (8. évfolyam, 1-53. szám)

1926-03-06 / 9. szám

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1926 március f. _4 ____________________________ I ...............................................»I*» Im port Export VASTASH ' »aroni, délígyümölcs, korai főzelék és friss gyümölcs nagykereskedése : ] Budapest, IX., Csornok-tér 3-4 Telefon J 114-52 i Vidéki megrendeléseket legolcsóbb ' napi áron azonnal szállít. 155 m M_' -, ^ SPS .. ■:----- -------------­fi *«*0Mmß**0**mß*A0*mß**ßmM szélek. S úgy «‘rzem, sokat nem is kell beszélnem. Beszél ő. Beszélnek a — tettei. 1887 ben, Bonyhádról jött közénk. Az akkoriban — alispánadó város­ból. Egymásután három elsőtisztvise- léje került ki onnan a vármegyének. Férjét, bogy történetírói teljes tárgyi lagosság szóljon belőlem, nem a — népszerűség, hanem inkább az álta­lános — iyazsáqérzet emelte az al- ispáni székbe. Nem találtak itt ak­koriban különb embert őrtállónak az ősi vármegye bástyafokára 1 — Vas akaratú, sziklaszilárd, puritán ember volt. Tele ambícióval, alkotóvággyal. Nem pályázott az emberek elismerő mosolyára. Magában érezhette belső értékét. Nem voit szüksége külső fényre, támogató kézre, tapsoló te nyórre, ezekre áz alátámasztó geren dákra. S ilyen férj oldalán az asszony, a nő sem lehet más, mint a férj. MmdakettőjUket lelkes tettvágy, ne mes ideák, a közügyeknek használni akaró igyekezet lángja tüzelte. — S falán mindketten uj ihletést, lelki szárnyat kaplak itt az ódon vármegye­ház komornak, ridegnek látszó, de az isi tradíciók melegétől fűtött falai között, ahol egykor, a múlt század 20—40 es éveiben a Csapók, Beze rédjek, Auguszok, Perczelek lelke fénylett, lobogtatta a haladás fáklyá­ját s táplálta olajjal az emberszeretet akkor is szelíden pislogó méssét. S a vaskezü alispán igazi vaBkézzel fogja meg a gyeplőt. A jó közigaz­gatásnál még jobbat akar teremteni. S társadalmi téren is vannak eszméi, ideái. Tud a gombhoz — kabátot varrni. Hogy egyebet ne mondjak, i az, aki a XIX. század elején Szék szárdon már fennállott két latmosztály (kis gimnázium) előkerült pecsótnyo májához létrehozni Begiti magát a — főgimnáziumot. Az adózni akkori kan sem igen szerető vármegye ab­ban az időben hatalmas összegű, 100 ezer forintos alapítványával, az ő hat­hatós agitációjára teszi lehetővé az alapkőletételt. S hogy a főgimnázium­ért versenyző Boayhud és Gyönk is némi kárpótlást nyerjenek, 50—50 ezer forintos alapítványban részesül­nek az ottani ágostai, illetve refor­mátus algimnáziumok is. Simontsits Beláné is körülbelül ez időtájban, 1890 ben kezdi meg ági tációját ennek az óvodának megterem­tésére. Nem volt ez könnyű feladat, mert megvolt már itt Szekszárdon a .égi történelmi múltú belvárosi óvoda, Éhgyomorra már egy fél pohár Sdunldtliiiiier világhírű keserűvi xf jó étvágyat, kellemes közórzóst és munkakedvet biztosit. a hidjai s belaci óvoda után harma­dik a megyében, s tálán hetedik, vagy nyolcadik az egész országban. Mert Brunszvik Teréz grófnőnek Pesta- lozzi, „az emberiség nevelőjétől- s Wilderspintől átvett óvoda alapítási eszméje az országban először is talán Bezerédj Amália lelkében hull igazi termőtalajra s Bezerédj István utján Tolna vármegyéből indul ki az or- szággyülésnek az óvodák érdekében való irányítása, bár először kevés sikerrel, mert akkor még Metternich tana az irányadó, hogy a „népnek nem nevelésre, de engedelmességre van szüksége-) s Széchenyi István is „nem gyermekeket gyűjt maga körül-, hanem a felnőttek tömörítésében látja az ország jövőjét s a „Kelet népében- rosszalja is az ilyen kísérleteket. Simontsits Bélánénak meg kellett küzdenie ezzel a „történelmi múlttal-. Hiszen ennek a régi óvodának még Bezerédj István és Amália, Csapó Dániel, Augusz Antal, Bésán János, Magyari Kossá Sámuel, Sztunko- vánszky Imre, gróf Zichy László, Perczel Móric, Zsivora György, Zichy Széchenyi Mária és Fnderici Festetich Matild grófnők raktak le alapját s annak első elnöke Augusz Antal, „pártolónője- pedig Zichy Széchenyi Mária grófnő, s mint egy kori írás mondja: fentartó lelke azon ban jóidéig Krenmiider (később Tormay) Károly vármegyei főorvos sógornője, a Hannoverből ide szárma­zott Huber Katalin, Stann Ferenc ügyvéd felesége, Tormay Cecilének, a jeles írónőnek anyai részről való nagynénje volt. De hiszen Simontsitsné nem is az akkori „Alapnevelési Egyesület- eme szép eredménnyel működő óvodája ellen küzdött. Viszont az is igaz, hogy nem még egy ilyen óvodát akart, hanem inkább Bezerédj Amália elveit vallotta, hogy az óvoda igazi gyermekotthon, gyermekmenhely le­gyen. Mert mély vallásosságán kívül helyes szociális érzék is vezette, ö nem az elméleti pedagógia szépen kieszelt irányelveire kívánta fektetni a fősulyt. S aem a hivatalos tanter­vekben szigorúan megszabott s órákra pontosan beosztott tanrend Prokruaa- tes ágyába akarta beleszoritani az uj óvoda működését. Célja az volt, hogyha a szegény napszámos asz- iszony munkára megy a kora hajnali órákban, — mert akkor meg ez volt a divat, — hát egész napra vigyázó, gondos kezekre hagyhassa csöpp gyermekét késő estig, amikor muukáról haza jön Mert akkor még az Isten áldó napjának leáldozása mutatta az estet, a munka végét, nem a munkás zsebében ketyegő, vagy a ma már majdnem minden női „háztartási alkalmazott- csukló­ján ott fitty égő karkötő óra. . . S ha valaki, éppen Simontsits Béláné érezte, hogy az ily önfeláldozó munka elvégzéséhez nem elég csak a rideg hivatalos kötelességérzet, a megszo­kott sablon, az óra után igazodó pon­tosság. Több kell hoszá f lelkesedés, önmegtagadás. Nem törődés a világ apró örömeivel. Sőt az azokról való teljes lemondás és ami a legfőbb: a Krisztus — szeretetében megfürdött, megtisztult — emberszeretet . . . Ezért gondolt apáca testvéreire, ami által azonban meglehetősen nagy elvi harcoknak magvát vetette el. Ne­künk embereknek alig van sejtel­münk arról az óriási erőkifejtésről, felhasznált energiáról, amelybe egy parányi viilanyszikra kisülése, egy- egy esőcsepp, hópehely lehullása ke­rül, amit a magból kipattant kis csira kifejt, amig át tudja törni a föld kéreg-takaróját. Simontsits Bé­láné munkáját is csak azok itélhe tik meg, akik közelről látták, vagy akik beavatottak voltak a terveibe. Rengeteget fáradott, agitált, sőt har- , colt, amig célját érte. Magára vette az egyoldalú felekezeti velleitás vád­ját is, amelyre aztán azzal igyekezett rá cáfolni, hogy óvodája választmá­nyában helyet juttatott az itt élő összes felekezeteknek, finoman disz- tingválni tudó leikével reá eszmélve, hogy az egymás-megértés, vállvetett munka a főkelléke minden sikernek s szép társadalmi és békés nemzeti életet is csak a felekezetek egymás­sal való békés harmóniája s barát ságos együttműködése teremthet. Egyelőre igy is, habár csak rö­vid időre, két táborra osztotta a nő­egyletet, sőt a társadalmat is. Agi- taciója azonban végre is sikerre ve­zetett. A nőegyleti tagok többsége megssavazta azt a> 3000 forintnyi ka mat nélküli örökköicsönt, amely az itt ma is álló épület vételárát segí­tett kifizetni. S megnyílt az óvoda, jobban mondva, a — gyermekmen­hely. S egyre szaporodtak a nővén dékek. Mert a szegény napszámos asszony szívesen áldozott 50—60 krajcár«! napssámjából napi két kraj cárt, hogy csöpp szülöttje napközben egy kis tejet, délben jó, meleg le vest kapjon S a gyerekek délben főzött leveskéjének mindég volt egy kis maradéka, amit kiönteni kár lett volna. Akadták arra: szegények, nyomorultak. S ez érlelte meg Si­montsits Bálánéban sikerült óvoda- alapitásának népkonyhával való ki­bővítését. Hisz mindég kevesebb lett a déli maradék, mert egyre szapo­rodtak a kis növendékek, akik szü­leinek a napi két krajcár is sok kezdett lenni már. De hitvány szerűen Hungária rézgálic Chinoin rézkénpor és növényvédelmi szerek Perosan — Enda —■ Arsola Molec . Porzol 187o*os Hungária Superloszfét Chilisalétrom és az összes műtrágya félék — eredeti gyári árban, — állandóan raktáron. kedvező fizetési feltételekkel szállít: Ifi. Wilczek Sándor mezőgazdasági irodája Szekszárd, Hitelbank- épület. TELEFON 46 100 szaporodtak a földhözragadtak is. Eleinte álszemérem tartotta vissza a szegényeket az itt jelentkezéstől. Szá­nalmas, koldus alakok kopogtattak be legfeljebb, míg a szégyenlős, „úri szegények- inkább hazavitették a déli ebédet, ami pegint sok visszaélésnek volt melegágya. De Simontsitsné ezzel sem törődött. Jussanak talán jogosulatlan előnyhöz mások is, ér­demtelenek, kapzsiak, rosszak, gono­szak, de az igazak is kapják meg részüket. Látta, hogy helyes utoa jár, ahol kevesen jártak csak akkori­ban. Pedig ha sokan megértik az ő jelszavát, hogy a szociális nyomort nem lenézni, megvetni, de szamari­tánus kézzel magunkhoz emelni, ki­engesztelni kell, vagyis hogy az üres gyomor nem a kenetteljes szavakat várja, hanem a — kenyeret, de sok minden másképpen történik ebben az országban. A népkonyha az ő al­kotásainak zenitje, büszkesége. A téli hónapokban lehetett dér, fagy» hó, sár, minden délben erre aprózza lépteit, hogy jelen lehessen az ebéd kiosztáson, ahol Udvardy Sándor, Steinerné Boda Klodild s mint ma is, Triebler Ilma urhölgy volt a #a- gitő jobbkéz. Most is látom a ki­pirult nagyasszony sugárzó arzát, diadalmas tekintetét, amikor végig- hordozza rajtunk meghívottakon s mutogatja a sok szegény és nyomo­rult megelégedett aroát z elbüszkél- kedik az ágyúgolyó nagyságú ün­nepi gombócokkal, amelyekbe a ki­osztáskor nem egyszer a meghívott Bezerédj Pál kegyelmes ur is bele­kóstol . . . S igy ment ez télrŐl-t&re, amikor előbb más vármegyébe, majd Budapestre, később még messzebb, a földi élet Utolsó állomására vitte a végzete. De a legutolsó gondosko­dása még ekkor is ai volt, bogy es az ő általa életre keltett szép intéz­mény vezetése ahhos értő kesékre, az ő nemes szociális eszméit meg­értő meleg ssivekre bízassák. Ki­mondhatom. hogy nem is csalódott. Bezerédj Pálról már szólhatok. Ki­hagyta a földi élet szűk mesgyéjét s hol­tat dicsérni, ha megérdemelte — kö­telesség. A jelenlegi vezetőről azon­ban hallgatni illik, mert élőt dicsérni» Joss M. és Löwenstein rt. oroszlán védjegyű fehérnemügyár leltári készletét gyári síron a r u s i t o ni« |j|^^ Ezen ársk február h o végéig maradnak érvényben* 99 99 99 nappali ing 145000 Női hímzett batist ing _ _ _ _ 28000 85000 ♦ Női hímzett batist ing és nadrág _100000 100000 ♦♦ Női hímzett háló ing ___________70-től 78000 10000 ♦ Háló és nappali ing és nadrág _ 200000 Hímzett női és batist zsebkendőd 13000 ♦ ■ Dupla gallér _____ 10000 Álló gallér _ _ _ _ 10000 Pu ha gallér________ 5000 Fér fizsebkendő batist, Piramid 28000 (95) »___________ 10000 te lefon 28 LA HD ABER CÉZfl „Minden kaphstő áruházit** Szekszárd telefon 28

Next

/
Thumbnails
Contents