Tolnamegyei Ujság, 1926 (8. évfolyam, 1-53. szám)

1926-02-27 / 8. szám

TOT .NA MEGYEI ÚJSÁG 1926 február 27. 2 r ■ ■ ■ i v. VARRÓGÉPEK kerékpárok, villamossági cikkek; nagy raktár és javítóműhely SOMMERg mechanikusnál Szekszárd.öaray-tér Telefon szám 51 J teljesíteni, amikor lapunk szellemi munkájá­ban résztvevőknek: Babay Qéza, Bodnár István, Brandeiszné Frey Melani, dabolci Fekete Lászlóné, Kovácsné Huszár Jolán úr­nőnek, Fischer János, Jánosi György, Ko- vách Aladár, dr. Kramolin Gyula, dr. Ma­gyarász Ferenc, Reich Oszkár, Szamolányi Gyula és vitéz Zerinváry Szilárd uraknak, mint a lap külső munkatársainak, továbbá Blazsik Ferenc helyettes szerkesztőnek, dr. Cs. Papp Jenő, Faludy Ferenc és Horváth Árpád belső munkatársaknak hálás köszöne­tét mondunk, de köszönet illeti vármegyénk érdemes jegyzőit is, akik megértvén közsé­gük érdekeit, nem sajnálták azon munkát, hogy lapunk vezetőségét értesítsék községük­ben történő eseményekről és így nemcsak a minden közügy, iránt melegen érdeklődő alispánunk: dr. Éri Márton ur intenciójának tettek eleget, de vármegyénk eseményeinek megörökítésében is értékes és megbecsü­lendő munkát végeztek. A kiadóhivatal sok munkával járó ügyé­nek pontos ellátásában jelentős érdeme van a Mezőgazdaaági Kereskedelmi rt.-nak, mert csekély megtérítés ellenében nemcsak helyi­séget enged át a hivatali teendők ellátására, de alkalmas szakerőket is bocsát rendelke-' zésre. Köszönet illeti Ferencz Margit és Gyuris Anna urleányokat, akik nagy buzgal­mat fejtettek ki lapunk anyagi ügyeinek in­tézésében. Megnyugvással jelenthetjük, hogy vállal­kozásunk a múlt évben megfelelő anyagi si­kert is hozott, mert vagyoni helyzetünk szi­gorú mérlegelése dacára, 110 millió koronás alaptőke mellett, 16,471.845 korona tiszta nyereséget állt módunkban kimutatni, ösz- szes vagyonunk a múlt évi 11,408.J55 koro­nával szemben 133,639.865 korona, amely pénzkészletben és takaréktárt' betétekben van elhelyezve. Részvénytőkénk 110 millió korona, tarta­lékunk a múlt évi 170.000 koronával szem­ben 1,213.420 korona. A lefolyt évben előfizetési dijakból be­folyt 109,903.338 korona, hirdetési dijakból 124,036.420 korona, kamatokból 9,472.182 korona; a lap előállítási költsége (személyi és dologiak) 202,407.595 koronát tett ki. A tiszta nyereség felosztására vonatkozó­lag tisztelettel javasoljuk, hogy fizettessék ki 880 darab 10 pengő n. é. részvény után 7000 korona, összesen tehát 6,160.000 ko­rona, tartalékalapra adassék 7,017.645 ko­rona és jutalékra fizettessék 3.294.200 ko­rona, összesen tehát: 16,471.845 korona. A 7000 koronás osztalék, tekintettel arra, hogy a részvénytőkére 33,000.000 korona csak december hónapban folyt be társasá­gunk pénztárába, igen szépnek mondható, de még azon esetben is, ha az egész rész­vénytőkét 1925 január hó 1 vei befizetettnek tekintenénk, akkor is 5 és fél százalék ka­matozásnak felelne meg az osztalékul kifize­tendő összeg, már pedig a lapokba befek­tetett tőkék, még a fővárosi nagy lapoknál is, a mai időkben alig hoznak egyáltalá­ban jövedelmet. Ebben az eredményben igen jelentős része van a kiadóhivatal okszerű vezetésének, más­részt a szerkesztőség tagjai| önzetlenségé­nek, akik nem anyagiakért dolgoznak, hanem munkájukban őket nemzeti kultúránk emelése és ezzel elnyomott és legázolt nemzetünk egy boldogabb jövőjét előkészíti nagy és szent eszme hevíti és vezeti. Az osztalék ki­fizetésének megkezdését folyó évi március hó 1-vel kérjük elrendelni az uj részvények szelvényei ellenében. Telefon: 120 SZABÓ JANOS mérnöki irodája, Szekszárdon. Vasúti fasor 6 y ILLAMOS és IPARTELEPEK ellenőrzése. — Rentabilitási számítások. — Villamos-, telefon-, vízvezeték-, központi fűtés-, fürdő-, egészségügyi-, vizlecsapoló- és öntöző-berendezések. — Épületek, beton- és vasbeton­szerkezetek, utak és hidak tervezése és építése. — Epitési anyagok, villamos csillárok és árammérők szállítása. Fáik és Zinner gránit- és mészkőbányáinak — Szekszárd és vidékére — kizárólagos képviselője. — Terméskő, út- és betonkavios, járdaburkoló aránitdara. FIGYELEM! ■ Épületéhez — mielőtt a szükséges üveget beszerezné, kérjea ajánlatot .BEL ÁSÍTS: István üvegestől Szekszárdon ■ I Boros-, vizes-, sörös-, likőrös-, to- J ■ vábbá ebédlő-, kávés-, teáskészletek ■ ■A Tükrök és dísztárgyak Midőn kérjük a tisztelt közgyűlést, hogy jelentésünket tudomásul venni és a felügyelő­bizottság jelentésének meghallgatása után a felmentvényt megadni kegyeskedjék, tiszte­letteljes jelentésünket azzal a fogadalommal zárjuk, hogy a jövőben is azok az eszmék fognak minden lépésünkben irányítani, ame­lyet magunknak lapunk megindítása alkalmá- I val célul tűztünk ki. Lelkesedéssel és tánto- I rithatatlan odaadással állunk mindazon esz- I mék mellett, amelyek nemzetünk felemelését célozzák és meg nem ingatható férfias nyílt­sággal támogatjuk mindazokat, akik romba döntött hazánk gazdasági és politikai kiépí­tésének eszméjén önzetlenül és becsületesen ! dolgoznak, de felemeljük bátran tiltakozó szavunkat minden alkalommal, ha egyesek­nek közszereplését olyannak látjuk, amely a hazafiasság, a vallásosság, a politika vagy a közszempontjából kifogás alá esik. A keresztény irányzatnak lelkes hívei va­gyunk, de ezen határozott állásfoglalásunk épen a kereszténység magasztos gondolatá­ból kifolyólag arra kötelez bennünket, hogy vallásáért senki irányában gyűlölettel ne vi­seltessünk, de mindazok, akik a nemzeti egyetértés megbontását célozzák, vagy a nem­zeti érzést és vallásos érzületet támadják, kérlelhetetlen ellenfeleket találnak bennünk. Szükségesnek tartjuk ma, amikor az igaz- ságkeresés hamis jelszava alatt önző politi­kai célokért egyesek ismét a hazaárulás te­rére való lépéstől sem riadnak vissza, ami­kor nem gondolják meg a kiejtett szavakat és nem mérlegelik cselekedetüket sem a ma­gasabb, sem a legegyszerűbb körökben és botor könnyelműséggel ellenségeink érdekeit, szolgálják maguktartásával, amikor egyes tár­sadalmi frakciók számítanak arra, hogy visz-, szanyerhetik azt, amit 1919 ben elvesztettek, amihez 1918-ban a polgári társadalom el- petyhüdtsége és széthúzása következtében ju­tottak, leszögezzük, hogy a magyar nemzet politikai vezérének gróf Bethlen Istvánt tart­juk és mellette és pártja mellett hűségesen kitartunk, mert szent meggyőződésünk az, hogy gróf Bethlen István áldozatkész nagy munkája és kiváló politikai tudása képes csak nemzetünket újból talpra állítani. Nehéz küzdelemmel kezdődött meg az 1926. év. A Mindenható engedje, hogy a megpróbáltatások és a könnyelmű ábrándo- zók vagy bűnösök teremtette helyzetből meg- tisztultan kerülhessünk ki és az a közfigye­lem, amely egy bűnügyből most felénk irá­nyul, rávilágítson egyben arra a rettenetes igazságtalanságra is, amely a trianoni béké­vel sújtott reánk és ébredjenek a szerződés készítői annak tudatára, hogy le lehetett ben­nünket gázolni, de ebből a letiprásból itt Európa közepén béke sohasem fakadhat, mert kiüthették a kardot kezünkből, de ök­lünk megmaradt és él mindenek felett a leg­nagyobb hatalmasság, az Isten, aki büntet­lenül nem hagy semmi bűnt és aki nem engedheti meg, hogy egy ezredéves nemzet múló politikai hatalmasságoknak áldozata és koldusa legyen az idők végtelenségéig. Hivő lélekkel nézünk a jövöbe, mert hi­szünk egy örök igazságban, mert hiszünk Magyarország feltámadásában. A hangulatos jelentést a közgyűlés | élénk helyesléssel fogadta. A felügyelőbizottság jelentését dr. Kramolin Gyula olvasta fel, amely után I a közgyűlés az összeállított vagyon­mérleget és a veszteség—nyereség- számlát elfogadta, az igazgatóságnak és felügyelőbizottságnak a felmentést megadta és hozzájárult az igazgatóság ama javaslatához, hogy a 16,741.845 korona tiszta nyereségből 880 drb 10 pengő névértékű részvény után osztalék fejében részvényenként 7000 koronát, összesen tehát 6,160.000 ko­ronát fizet ki és tartalékalap gyarapi tására 7,017.645 koronát fordít. Bodnár István elnök megemléke­zett Schneider János szerkesztőnek ób ügyvezető igazgatónak a lap szel­lemi és anyagi ügyei vezetőjének je­lentős érdemeiről és minthogy az Vármegyénk egész közgazdasági életét közvetlenül érintő igen fontos eseményről adhatunk hirt. A Tolnamegyei Takarék és Hi­telbank március hó 9 én tartja ren­des évi közgyűlését, melynek napi- , rendjére az ^925 január 1-i felérté ‘ kelési mérleg, az 1925. évi zárszám adások és az intézetnek a Magyar Általános Hitelbankkal való egyesü­lésére vonatkozó igazgatósági javas­lat van kitűzve. Ezen utóbbi tárgyra nézve leg­helyesebbnek tartjuk, ha — tekintve annak közérdekű fontosságát — egész terjedelmében ideiktatjuk az igazga­tóságnak erre vonatkozólag a köz­gyűlés elé terjesztett következő je­lentését : A pénzintézetek minél intenzivebb tevékenységére talán soha nagyobb szükség nem volt, mint a jelenlegi sorvasztó gazdasági viszonyok kö­zött, amikor úgy a mezőgazdaság, mintpedig az ipar és kereskedelem, jórészt a megfelelő tőke és hitel hiánya miatt, igen súlyos helyzetben vannak éB hogy a háborúnak és ezt követő forradalmaknak nemzeti va­gyonúnkat megsemmisítő hatása, miután az inflációs pénzgazdaság s ezzel kapcsolatos álkonjunktura meg­szűnt, most kezd a legjobban érez­hetővé válni. Az állam, a törvényhatóságok, a városok, az ipari vállalatok és magá­nosok az általános pénztelenség kö­zepette úgy iparkodnak nehéz hely- I zetükőn segíteni, hogy sok után j j járással külföldi tőkét szerezzenek I igazgatósági jelentés az ő személyével nem foglalkozik, indítványozta, hogy neki eredményes munkálkodásáért köszönet szavaztassák. A közgyűlés az elnök ezen indítványát egyhangú­lag magáévá tette. Ezután dr. Kramolin Gyula fel­ügyelőbizottsági elnök indítványára az igazgatóság tagjaiul megválasz tattak az eddigiek és pedig Bajó Pál, Bodnár István, dr. Éri Már­ton, dr. őrffy Imre, Schneider Já nos, Szegby Sándor és dr. Zsigmond Ferenc. Schneider János indítványára Bod­nár István elnöknek a szép meg­nyitóért jegyzőkönyi köszönetét sza­vazott a közgyűlés. maguknak. Maguk a legnagyobb fő­városi intézetek, mint legutóbb a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank s a Magyar Általános Hitelbank, tőke­felemeléseiket az amerikai, londoni s egyéb külföldi pénzpiac igénybe­vételével hajtották végre, a Magyar Földhitelintézet ugyancsak London ban. helyezte el igen eredményesen zálogleveleit, miután a hazai pénz­piacnak nincs elegendő felvevőképes­sége. A pénzintézetek a tőzsdének már több, mint egy év óta tartó és folyton rosszabbodó elernyedtsége, a kis- és nagytőkéseknek a részvények­kel szemben érzett idegenkedése kö­vetkeztében — amit pénzünknek el­értéktelenedése idézett elő elsősor­ban — még hosszú ideig alig lesz­nek abban a helyzetben, hogy saját tőkéiket uj részvények kibocsátásá­val a jogos közgazdasági igények ál­tal követelt mértékben gyarapith&s sák, minél fogva — nem szólva az egyéb fontos közérdekű indokokról — az intézetek fúziója a legalkal­masabb és leghathatósabb módja az anyagi errőforrások megerősítésének és növelésének, úgyszintén a közgaz­daság által támasztott jogos igények kielégítésének. Eanek helyességét és nagy közgazdasági jelentőségét maga a kormány is belátta és ennek kö vetkezmónyeképpen a pénzügyminisz­ter még múlt évi április havában rendeletet bocsátott ki, melyben a fúziók elősegítése érdekében a rész­vénytársaságok egyesülését igen mesz- szemenő illetékmentességben részesí­tette, a Magyar Nemzeti Bank fő­A Tolnamegyei Takarék és Hitelbank fúziója a Magyar Általános Hitelbankkal. A francia kereskedelmi szerződés életbeléptével eredeti párisi divatu szövetujdonságok beérkeztek, melyeket meglepő olcsón árusítunk. Tavaszi hölgy és leányka felöltők e hó vegével raktárunkra érkeznek Pirnitzer József és Fiai áruháza Szekszárdon Aia£wa Alapítva 1840

Next

/
Thumbnails
Contents