Tolnamegyei Ujság, 1926 (8. évfolyam, 1-53. szám)
1926-12-23 / 53. szám
6 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1.926 december 23. Dr. PESTHY PÁL a gyönki kerület országgyűlési képviselője. amit azonban magától elbáritott. Ke véssél ezután bécsi magyar követté nevezték ki. Ebbéli hivataloskodása arra az időre esett, amikor Buda? pesten még nem voltak diplomáciai képviseletek, úgy hogy az egész ktil földi diplomáciai forgalmat Bécsből bonyolította le. — Később Nyugat- magyarország kérdésében vezette a tárgyalásokat és készitette elő azokat a megállapodásokat, ame'yeknek következtében Sopron Magyarországé maradt. 1921. év elején külügyminiszterré neveztetett ki. Mint ilyen, tett legelőször kísérletet, bogy Magyarország részére kivánt engedmények utján a szomszédos államokkal való normális viszonyok helyreálltának. Ez a gondolat hozta létre Benessel való találkozást is Bruckban. 1921. év április havában külügyminiszteri állásáról Károly királynak Magyarországba való visszatérésével kapcso'atos események miatt lemondott. Károly király erre iráB- belileg megbizta őt az érdekében tartott tárgyalások vezetéséval. Dr Gratz több hónapon keresztül közvetített egyrészt Károly király és a magyar kormány, másrészt a kormányzó és a magyar legitimisták között. Amikor Károly király másodszor jött Magyarországba, kötelességének tartotta, hogy személyét a király rendelkezésére bocsássa, aminthogy a királytól áprilisban kapott megbízás folytán mást nem is tehetett. Ettől kezdve dr. Gratz a politikától visszavonult és gazd*s^gi föladatoknak szentelte magát. Gróf Bethlen és a magyarországi Német Népművelés vezetőinek együttes kívánsága folytán 1924. évben átvette ezen egyesület elnöki tisztét. 1925 ben egy 3 hónapig tartott amerikai körútra indult, ahol angol nyelven tartott 16 előadással irányította a közérdeklődést Magyarország sérelmeire. Különféle nemzetközi konferencián is részt vett Párisban, Brüsszelben, Bernben és GenfbeD, s nemcsak Magyarországon, hanem Wienben, Berlinben, Páriában is német, francia és angol nyelven stb. előadásokat tartott és élénk publicietikai tevékenységet fejtett*ki mind a magyar, mind pedig a külföldi sajtóban., Kiterjedt nemzetközi össze köttetéseit és kapcsolatait, ismételten a kormánynak rendelkezésére bocsátotta és a kormánnyal egyetértve többször utazott külföldön. Habár ezidőszerint egyik politikai párthoz sem tartozik, mégis személyi és politikai vonatkozásban nagyon közel áll gróf Bethlen Istvánhoz és ennek teljes bizalmát birja. Amikor a bonyhádi kerület választói gróf Apponyi Antal utódjául dr. Gratz Gusztávot választották meg, nemcsak a kerületnek de az egész országnak igen hasznos szolgálatot tettek. * A dombóvári mandátumból Palla- vicini György őrgrófot dr. Eri Márton buktatta ki, aki Döbröközön, 1865. évi október hó 15-én született. — Édes atyja takácsmester volt. Elemi iskoláit Döbröközön végezte. Tanítójának feltűnt a fogékony eszü gyermek és az ő ajánlatára szülei iskoláztatták. Középiskoláit a pécsi ciszterci rendű főgim náziumban fejezte be. Jogi tanul mányait ugyancsak Pécsett az ottani püspöki jogliceumban folytatta, míg az államtudományi doktorátust a kolozsvári egyetemen szerezte meg 1892 évben. Ugyanezen év február 5 én gróf Széchenyi Sándor főispán Tolna vármegyéhez közigazgatási gyakornokká nevezte ki, ilyen minőségben szolgált Szekszárdon julius 11-ig. Ekkor Marosvásárhely város törvényhatósága városi aljegyzőjévé választotta. Már itt fölismerték benne a ki való érzékű közigazgatási férfit és Maros Torda vármegye 1892 december 13-án III. aljegyzővé választotta. Itt szolgált 1895 április 19-ig. Szive azonban visszavágyott szülő varmegyéjébe és 1895. évi április 19-én helyettes árvaszéki jegyzővé nevezték ki. Végre itthon is elismemm .. - ■ , . réssel vannak iránta és Simontsits Béla, akkori alispán egyenes kívánságára 1895 október 15-én tartott közgyűlésen egyszerre vármegyei Il-od aljegyzővé választották. Hogy mit jelentett ez abban az időben, csak azok tudják értékelni, akik az akkori viszonyokat ismerik. Ezután már tehetsége révén hamarosan halad előre a ranglétrán. 1907 december 30 án I, aljegyző és tb. főjegyző. 1912 november 7-én már vármegyei főjegyző, 1922 március 14-én a vár- megye egyhangú lelkesedéssel alispánjává választotta. 1925. évben érdemei méltánylásakép vármegyéje a további szolgálatban való visszatar tását kívánta, amit a minisztertanács akceptált is. Mint ember, egyike a legmelegebb szivtt emberbarátoknak; a magyar ember temperamentumával..Mint hivatalnok, hatalmas munkabírású és egyenesen vezetésre termett — ez még ellenfelei is elismerték róla. A( ispáni működésének legnagyobb ért deme, hogy a már majdnem beszüntetéshez közel levő megyei kórházat teljesen talpra állította és Tolna vár megye tisztikara az ő vezetése alatt egyike lett az országban a legelsőknek hivatali munkásság szempontjából. Kiváló munkásságot fejtett ki a vármegyei úthálózatnak kiépítése és a háború következtében leromlott utak jókarba helyezése érdekében. A vármegye székvárosának Szekszárd- nak fejlesztése ügyében is igen eredményesen működött közre és több Ízben nyújtott a vármegye utján segitséget Szekszárdnak, közintéz mények létesítésére. Az országgyűlés dr. Éri Mártonban kiváló közigazgatási képzettségű, dolgozni akaró és tudó képviselőt nyert, akinek munkássága hasznára fog válni nemzelünk-- nek, de kerületének is. * • t • A gyönki választókerület másodízben megválasztott képviselője, dr. Pesthy Pál 1873 julius 9 ón szüle- i tett a tolnamegyei Uzdon, ahol atyja, | Pesthy Mór földbirtokos volt. pg gimnáziumi tanulmányait Bonyhádon és Selmecbányán végezte, a jogot pedig a budapesti és berlini egyeteme- ken hallgatta. Főiskolai tanulmányai bevégeztével katonai szolgálatot télié, sitett és elnyerte a tartalékos had« nagyi rangot. 1895 ben ügyvédjelölt lett, majd 1897 ben államszolgálatba lépett és a budapesti kir. törvényszékhez neveztetett ki joggyakornokká. 1898-ban a szekszárdi kir. járásbíróságnál aljegyző lett, majd 1900 ban a király a paksi kir. járásbírósághoz nevezte; ki albirónak. Paksról 1903. évben a szekszárdi királyi járásbírósághoz helyeztetett át. Az 1908. évben ugyancsak a szekszárdi kir. járásbírósághoz bíróvá neveztetett ki, 1912-ben pedig & szekszárdi kir. járásbíróság vezetője lett. A király az 1915. év juniua h&vában a szekszárdi kir. törvényszék elnökévé nevezte ki, majd a kormányzó kir. kúriai bírói címmel ruházta fel. 1922 május 26 án a gyönki válaszótkerület igen jelentékeny többséggel egységespárti programmal nemzetgyűlési képviselővé választotta Haypál István ugyancsak egysógespárti eddigi képviselő éa Lombos Alfréd Batthyányi-pártival szemben. A nemzetgyűlésen különösen az igazságügyi és földművelésügyi kérdésekhez szólott és és tárgyilagos, szakszerű felszólalásával általános érdeklődést keltett, Rokonszenves, előzékeny modorával igen gyorsan a nemzetgyűlés legnépszerűbb tagja lett és ennek tudható be, hogy rövid parlamenti szereplése dacára', Almássy László lemondásával megüresedett képviselőházi alelnöki állásra őt választották meg. Ezen kiváló tisztét oly tapintattal és pártatlansággal kezelte, hogy- az ellenzék is mindég a legnagyobb tisztelettel' viselte'ett iránta. Az elnöki tisztségből 1924 márciusában igazságügymi- nÍ8zterró neveztetett ki, mely állásában igen nehéz szituációk között ig kiválóan megállta helyét. SzeretetreDr. ŐRFFY IMRE a'szekszárdi kerület országgyűlési képviselője. • *
