Tolnamegyei Ujság, 1926 (8. évfolyam, 1-53. szám)
1926-12-23 / 53. szám
TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1926 december 23. J UARRÓGÉPEI^^ ■ kerékpárok, villamossági cikkek; i nagy raktár és javítóműhely iSOMMERS ' mechanikusnál Szekszárd,Oaray-tér ' Telefon szám 51 Most született a Király. Irta: Brandeiszné Prey Melanie. Friss Qnnepi köntös a földön, az égen. Szállong gomolyogva a légben a hó. S mint nászruha szép, szflzi-tiszta fehéren Ráfekszik a földre a hótakaró. Hogy tündököl égnek a boltja ez este I Szép csillagok ezre a földre leszáll. És távoli üstökös útra eredve Már hirdeti: Most született a Király. S indulnak utána a keleti bölcsek. — És indul utána az árva szivem . . . Dús, kincseik terhe adója örömnek. — 0 én csak a könnyemet égve viszem .. . És tárul a jászolon áldva a gyermek Két karja s ölelve szivemre simul. Es benn kacagó öröm éneki kelnek: Nótás hegedősnek avat fel az Úr. Adatok Tolna rtsmnltlálioz. Irta; Kovach Aladar. Á tolnai holt Dana partját a jó tolnaiak elneveztek „Magas part“- nak a selyemfonógyártól lefelé a régi volt sörhaz tájáig. Mivel ez a part ezél egyúttal utcát is képez, utca- jelző táblával is ellátták. Úgy tét* szik, mimha ez az elnevezés nem épen csak a Duna partja tényleges belyrajaának megjelölése, hanem ennek a helyi állapotnak ötletéből, egy, arra felé, a régi, ősi dunai tájékokon egy ,— bár idegen nyelvű,, de azonos jelentésű, ősrégi elnevezésnek felélesztése akar lenni. Talán nem veszik rossz néven az olvasó és a jó tolnaiak, ha ezzel a kis cikkemmel szives figyelműket felhívom arra, hogy ez az elnevezés ott a tolnai ho t Duna pártján, minő megtévesztő lehet épen Tolna község történetére nézve és ennek okát is előadom hiteles adatok alapján. Az Aquincum—Mursa== Óbuda— eszéki nagy római hadiut tudvalevőleg a Duoa mentén vonult végig s Tolna vármegye Danavonalán is több római állomáshely volt. Ezek közűi ezúttal csak ötnek a nevét említem fel: Lugio — Szekcső, Ad Statuas in medio ofc Várdombnál,' Alisca ad latus — Szék szárd, Ripa A Ha magya rul Magas part = Tolna (?), Lus- sunio = Dunaköm őd. íme itt vagyunk a római „Magas part“ helynévnél, amellyel a Kr. u. III-ik szá zadban, tehát ezelőtt mintegy 1600— 1700 évvel neveztek el egy római átmenti állomáshelyet, az akkori Dunának egy magas partján. Hogy ▲ Telefon: 120 SZABÓ JÁNOS mérnöki irodája, Szekszárdon. ▲ Vasúti fasor 6 y ILLAMOS és IPARTELEPEK ellenőrzése. — Rentabilitási számítások. — Villamos-, telefon-, vízvezeték-, központi fűtés*, fürdő-, egészségügyi*, vizlecsapoló- és öntöző-berendezések. — Épületek, beton- és vasbetonszerkezetek, utak és hidak tervezése és építése. — Építési anyagok, villamos csillárok és árammérők szállítása. Fáik és Zinner gránit- és mészkőbányáinak — Szekszárd és vidékére — kizárólagos képviselője. — Terméskő, út- és betonkavics, járdaburkoló gránitdara. ▼ merre és hol lehetett ez a hely, az a kérdés. A legöbb régész Tolnára helyezi ugyan, maga Wosinsky Mór is Tolna vármegye Monográfiájában a többi után indul, de az ide helye zést ő is csak egyszerű következte téssel tudja igazoltatni. Ugyanis ő igy következtet: az Antonius-féle itinerarium (utlajstrom) szerint Lugio = Székesétől a Ripa Alta magyarul „M igas part“ 29 ezer lépésre fekszik, a kettő között volt Ad Statuas in medio vagyis Ad Statuas középen, ez a hely pedig a mai Várdombnak felel meg, tehát ez középen volt a mai Duna szekcső és az a bizonyos R pa Alta között. A 29 ezer lépés kilométerekre átszámítva kerekszámban 42 kilo méter s igy a vaóazinü következtetés az, hogyha Lugio=Sz*k csőtől az útnak fele Ad Statuas=Várdomb, akkor az ut másik felének végződésé valahol Tolna tájékán lehetett s igy a Ripa Alta—Magas part római állomáshelyet ide kell helyezui Igen ám, csakhogy ennek, ezen kö vetkeztetésen kívül egyáltalán semm néven nevezhető más i yoma sincsen Maga Wosinsky fentebb idézett mű. vében ezt mondja : „Érthetetlen élőt tem az, hogy még egeszen kis, név télén római kolóniákból is maradt reánk elég lelet, addig a Castrum- mal ellátott Ripa alta helyen — Tolnán — még soha semmiféle római leletre nem akadtam, de még egy római téglának töredéke sem található.“Tényleg igy is van mind a mai napig is. — Székesétől kezdve Szekszárdig a hegysor lejtője csak úgy ontotta a római emlékeket, tég Iákat, sírokat, épületmaradványokat, Tolnáról semmi sem került eiő még. Bátától Szekszárdig, illetve Tolnáig három merföldjelzö oszlop került elő, egy Báta és egy Bátaszek határábó , egyet pedig Wosmsky Tolna—Szek- ezard közötti tájra helyez, melynek lelő helye ismeretlen. A mértföld mutatókon rajtuk van a számjelzés, hogy Aquincum—Óbudától hányezt-r lépést jeleznek. így, a mi tolna— szekszárdi kövünköu XCVII=97 ezer lépés van jelezve, ez pedig kilomé térré átszámítva 143 kilométert tesz ki, tehát Tolnához semmi köze sincs, mert a szekszárdi határból való s körülbelől a Sárvíz partjára esik a vámhid tájékán. A következő mért j föld követ a faddi határban, a falu- I tói délnyugatra, egy a Duna árterü I letébe benyúló magas fö dnyelven találták. Ennek számjelzése 86 ezer 'lépés, tehát a kettő közötti kü önb ség 11 ezer lépés egyenlő 16 kilométerrel s ez a távolság a Szék szárd—Sárvíztől a faddi határig szintén megfelel. Bppen igy vagyunk a hadiuttal is. A tolna mözsi állomás tájáig még követhető, itt egyszerre nyoma vész és csak Faddnál bukkan elő, egyszóval Tolná egyáltalán mindenféle- képen. kiesik. — Erezte ezt maga Wosinsky is és a femebb' kifjtett „in medio“ következtetését azzal támasztotta meg idézett müvében, hogy a Duna a rómaiak idejében egeszen másfelé folyt, jóval keletebbre és jó val mélyebb mederben s idővel az egész magas partot alámosta s maga alá temette, beiszapolta, agy, hogy a nagy római erődnek és városnak teljesen nyoma veszett. Ámde ismét lehetetlenség, hogy egy egész város erődjével, beszálló állomásával^ lakóházaival, temetőivel és a környékén szétszórtan levő kisebb szállásaival ■— amint ez a többi állomásokon is volt — nyom nélkül eltűnjön. Paks, Kömlőd, Bölcske, Dunafoldv/r, Ba- racs mind olyan helyek, ahol a római emlékek jó. részét alátemette a Duna, de a magas partokon elég emlekek maradtak vissza és csak Tolnánál tűnt volna el teljesen egy város? Mindebből következik, hogy nem a mai Tolna területén volt a római Ripa Alte, természetesen an nál kevésbé a tolnai, holt Duna partján. Hogy hol és merre lehetett, ennek fejtegetése már nem tartozik ide. A római „Ripa Alta“ helyének tehát Tolnával való megjelelése, jobbnak hiányában csak fictiv jelelés és ezért a holt Duna partszélének „M gas part“ elnevezése is már ma, gaban veve is helytelen és téves De megiévesztő még egy fontosabb ok miatt is. Aki csak egy kicsit is ismerős a római hadiut állomáshelyeivel,^amint észre veszi a közs -g által felállított utjplző táblát, ott a holt Duoa partján, a legtermészetesebben, a józan ész szerint is ott, azon a környéken keresi a római R<pa Alta nyomait és szentül meg lesz győződve, hogy ezeknek ott kell ienniök valahol. Hat hiszen van is ott, azon a tájékon a Duna medrében valami épületnek a rommarad ványa. Wosinsky is tudott felőle, hogy a város északkeleti csücske tájékán a Duna medrében épület ma- r»dvánvok vannak, de neki senki I ■ I Értesítés. őszi ás téli angol szöveteim megérkeztek, melyekből mérsékelt áron készítek Oltliny. f zlOitS s téllkoliatokat Kérem t. rendelőim további szives pártfogását. Tisztelettel Sápszky Andor férfiszabó. anyagok feldolgozásit is vállalom sem tudta megmondani, hogy ezek a magyar középkorból, vagy a ró-| mai korból valók-e ? Tolna egész területe — Faddal együtt----kezdetben királyi birtok volt. Ez magyarázza meg aztán azt, • hogy egyetlen esetet kivéve, Tolna a magyar középkorban a' királyon■ kívül és mellett, egyháziak birtoka volt. Már 1266-ban határjárást tar- \ tottak és a székesfehérvári kérész-1 tesek, máskép Juhanniták, vagy Szent János lovagok birtokát jártak körül a királyi várbirtok és a faddi lakosok területe között. 1395 ben Zsigmond király összes i vámjával és róvjevel együtt Marczflli i Miklós erdélyi v jd nak adta, de már 1424-ben Borbála királyné birtoka volt ismét a hozzá tartozó jsis Tolnával együtt. Régebben réaze volt itt a tihanyi apátságnak is, 1476 ban pedig a székesfehérvári prépostság és társkáptalan kapta meg Tolnát. Ezen kívül rend.bazuk volt itt a Szent Pálról nevezett pálos szerzeie seknek, 1688-tól kezdve a Szt. Fe- rencrenai szerzeteseknek is. Azt hiszem, egyszerűen természetesnek találja mindenki, hogy itt keresztény templomnak vagy méginkább tem plomoknak is kellett Ienniök valahol. Már most ugorjuk át időben a törökhódoltságot és térjünk át a hódoltság megszűnte utáni időre. Tolna a kincar tár kezére kerülvén, Wallis Olivér és testvére, Ferenc kapták meg. — "Wallis 1718 ham felkérte, a pécsi püspököt, hogy engedje még, hogy a regi templomot, melyet a Duna mármar elnyel, lerombolhassa és anyagából jobb helyen újat építtethessen. (Latin szöveg: facmtatem impetrara bititúr dirundae in Tolna antiquae ecclesiae,. Danubio jam jam abe>orbendae..) 1722-ben tartott visitatio alkalmival, á vizsgálat megállapítptta, hogy a városon kívül van két tempóm» az egyik keletre a Duna partján, a másik nyugotra, a szekszárdi ut feli. Az előbbit, amint mondjak, a Duna e mosta és amint a romokból kitetszik a jelesebbek közül való volt és amint mondják, kolostoros volt. — 1733 ban ismét volt egy egyházi összeírás, amely alkalomból az össze- írók a két rombadőlt temp ómról ezt mondják: A város keleti részén egy- kori nagyszerű templom némely romjai I látszanak, de a szentély egy részén j kívül, mert a másik része ezelőtt két évvel (1731) a szomszédos Duna áradásai által annak örvényébe dűlt — csak csekély része látszik. (A másik beszállított áraink leltározás miatt folyó évi december hó 31-ig érvényben maradnak Pirnifzer 3ózsef és Fiai áruháza, Szekszárdion
