Tolnamegyei Ujság, 1926 (8. évfolyam, 1-53. szám)

1926-11-27 / 47. szám

Egyes szám ára 3000 korona. VIII. évfolyam. Szekszárd, 1926 november 27. 47. szám. Szerkesztőség 6a kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Velelonszám 85 és 102. — Egyes szám ára: 2500 korona. Előfizetési díj félévre 50.000 korona (4 pengő), egész évre 100.000 K (8 pengő). Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illett közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések Arai: A legkisebb hirdetés dija 10000 korona. A hirdetés egy M milliméter síél es hasábos ágiiméi cr soronként 1000 korona. KfagyHIAfl részvénytársasági stb. htrdatásek izOOkor. — Állási keresőknek 80 száza­lék engedmény. A hírrovatban elhelyezeti raklámhlr, eljegyzési hír, Há­lád! hír, valamint a nyflttér soronként 8000 koronába kerül. A választás mint eszmény Érdemes figyelemmel kisérni a kép­viselőválasztás érdekes mozzanatait és' tanulmányozni a nemzet lelktileté nek sajátságos változásait. Minden választás végső fokon elvi harc, mely a rendes háború jellemvonását viseli, vagyis a rejtett indulatokat életre hivja, megnagyitja és érthetővé teszi, végül érdekeket provokál. Váltakozva táncol előttünk a jó és a rossz, mély­séges, tiszteletre méltó honfiai érzés és a csepürágó korteskomédia. Mondhatom, hogy a magyar kép­viselőválasztásokról nem valami magas nézetünk volt. Hiányzott abból az a nagy, tragikus, templomi komolyság, amelynek jellemezni kell minden lelki- ismeretmegkérdező mozgalmat. El­végre a nemzet életének hatalmas megnyilvánulása volt, vagy lett volna a választás, amikor a nemzet minden tagja szavazatával szól elvileg bele a saját és a mások sorsának egyetemes intézésébe. De, hogy ez nem élet- megnyilvánulás, hanem egy különös szatira lett, annak kizárólag maga a meg nem érett honpolgári lelkűiét volt az oka. Beteg és bűnös volt a jelöltsereg. Lelkiismeretlenül és mocskos száj­jal ostromolta az ellenzék a kormány erősségeit és [az állami lét kizárólagos alapjait. „Nem kell az adó !. .. Le a hatalommal !“ — üvöltötte. S emel­lett dédelgette a nemzet hibáit, bű­neit, szennyes pocsolyában hurcolta meg igazi erényeit, eszményeit. Kocs­mák hüzhödt zugában, szeBzgőz, bagó­illat és dühös káromkodások avatott amfiteátrumában recsegte el azokat a halhatatlan igazságokat, melyeket templomban is ritkán és dobogó szív­vel szabad előhozni. »Igazgyöngy az ebek elé vetve" — volt igen sok minden. S hogy a kormány lépést tarthasson a hatásos, nyomorúságosa­kat és elégületleneket maga köré gyűjtő boszorkánykonyhával, egyfelől az ígéreteket és a pénzt kétmarokkal szórta, másfelől megfogta a terror kétes értékű eszközét. És dűlt a bor, a pálinka, a pörkölt, a napidij, a kortesvagyon. Kialakult a nemzeti specialitás: a honatyai ölelkezés, lengő toll és zászlóerdő és ezek felett min­den szavazók omnipotense, az ingyen­élő, nagyszájú kortes: a népvezér, mint valami betyár, znpásőrmester, aki lopott közlegényt, tisztarát, ahogy jött, sorba, alkalom szerint. De beteg és bűnös volt a választók tábora is. Emlékszünk nagyon jól arra a pos- hadt és lapidáris lelkületre, mellyel a nemzet tömege belefeküdt a válasz­tásokba. Szinte elvárta, hogy őt bű- nősen kezeljék. Pénztől, ígérettől meg-1 zavarva, bortól, ételtől, kortes csaho- lástól felpaprikázva, ment esztelen tömegként, mint valami sáporterhes, vészes lomha felhő, hogy hazug és hamis voksával rázúduljon a nemzet I életének virágzó vetésére s 1918 ban i mint szirthez csapódott kalózhajó, | nagy tragédiában törje össze ezeréves értékeit s önmagát. A fokozatosan degenerált nemzet önmaga ásta meg sirjátl Olyan vá­lasztók és olyan választottak egy­öntetű munkája vájjon szülhetett-é mást, mint ami megtörtént egy irtó­zatos, hömpölygő lavinaomlásban: az őszirózsás forradalomnak csúcspont­ján ? ! Csak a jóból sarjad jó! Csak az igazságból támad tökéletesség, mint hajnali égen a napfény. A bűn, bűnt terem. Amint megvan Írva: »Aki szelet vet, vihart arat." Vájjon az a fütykös, mely dühösen kongott az ellenpárt koponyáján, a bevert orr, majd az állameszme hétszer blamáit és hetvenhétszer széttépett gondolata szülhetett-é valami jót ? Elcsépelten és nynzottan fetrengett a népképvi­selőt ifjú, 1848., 1867-ben támadt párduca és vele bnkott, fájdalom, testünk és lelkünk épsége. Dema­gógia és politikai szélhámosság sze­relmi viszonyából kommun kölykök félördög pofái rajzolódtak bele törté nelmünkbe. És most itt állunk ismét egy vá­lasztás előtt, sőt már javában izzad­nak is az arra hivatottak. Folyik a munka javában. És mi felvetjük a nehéz kérdést: szabad é ennek a régi bűnök jegyében történnie 9 Ez a választás a nemzet lelkiismereti próbája! Vannak, akik feleslegesnek Ítélték. Azt mondták, hogy lényegében a nemzetgyűlés munkája és ez a leendő országgyűlés egyértékü, a nemzet szempontjából semleges. Voltak olya­nok is, akik megdöbbenve vették tudomásul a választások kiírását. — Csalódottan fogadták e tényt, mert véleményök szerint a nemzetnek vá­gya, célja, reménye nem az, hogy választás legyen. A nemzet célja az integer ség és nem lehet e nélkül jog­folytonosságról beszélni, mert igy, csonkád olyanok leszünk, mint az iskolás gyermek, aki az apja testére szabott diszmagyart akarja elhordani. Erre a választásra szükség volt A nemzet életének szempontjából meg kell adni a feleletet a külföld gya­nakvó kérdéseire, meg kell annak mondanunk a magunk akaratát. De meg az irredenta álmokat is helyes mederbe kellett terelni. Visszacsato­landó részeinket nem lehet testüle­teknek visszaharsonázni, azokat csak törvényes és jogos szerveink köve­telhetik és iktathatják a csonka törzs­höz. Az országgyűlés tehát ebből a szempontból nemcsak a konszolidáció betetőzése, de fej, mely megnő és létével jog és törvény szerint dekla­rálja a ni céljainkat, akaratunkat. A nemzetgyűlésnek le kellett élnie önmagát, hogy helyet adjon egy oly magas színvonalú, nemzeti lélekkel telített testületnek, mely a magyar nemzeti akaratnak, a magyar vágynak eszményi letéte­ményese, munkálőja és harcosa, végűi hivatott felkentje. Ez a testület olyan lesz, mint ami­lyen nekünk, választó polgároknak a lelkünk. Ha volt idő, amikor arra adtuk vokBunkat, (kereskedők, papok stb. kivételével) aki a legzüllöttebb volt és szült a pocsolya sarat, — most senki más nem lehet szavazatunk tulajdonosa, mint az, aki legjobb. Es ha ez az ok vezet és befolyá­sol mindnyájunkat, ha levetünk min­den régi hitványságot magunkról s lelkiismereti aggodalommal teszünk kérdést magunkhoz, ha nekünk sem szakszervezet, sem Ígéret, Bem ez, vagy amaz a kortesdörgés nem im- | ponál, csak a magunk haz&Bzerető meggyőződése, akkor ez az ország­gyűlés be fogja tölteni hivatását, — munkája átdásos lesz. Az az egyetlen egy szó tehát, amit egyenként szavazat gyanánt leadunk, ha lelkiismeretünk műhelyéből kerül ki, olyan, mint a faragott kő, melyen biztosan nyugszik az aranyozott ku­pola. Döntsön hát egyszer ne a kicsi­nyesség, hanem az emelkedett, felelős lelkiismeret, mert csak ezen épülhet eszményi választás. Jánosi György. Választási mozgalmak. 6yönkí kerület. Dr. Pesthy Pál a gyönki kerület egyedüli képviselőjelöltje, bár erre Bzükség nem volna, udvariasságból most járja végig kerületének közsé­geit és programmbeszédeket mond. A választási időszak első vasárnap­ját a székhelynek szentelte, ahol a Kossuth Lajós-téren délután 3 óra­kor óriási érdeklődés mellett folyt le a pártgyülés. — A programmbeszéd után érdekes epizód volt, hogy dr. Orbán Márton ügyvéd, aki az első nemzetgyűlés választásánál a kerület egyik jelöltje volt, az ellenzéki vá- ' lasztópolgárok nevében üdvözölte az igazságügyminisztert és kijelentette, hogy személyes rokonszenvből nem is gondolnak ellenjelölt állítására, de ezzel szemben kérik dr. Pesthy Pált, hogy mellőzzön minden felesleges párt- szervezetet és teljesen nélkülözhető kortest, mert Pesthy Pál egyedüli jó kortese maga Pesthy Pál. Kérte a jelöltet, hogy jövőben minden hang­fogó, mikrofon nélkül juthassanak hozzá választóinak panaszai, kérelmei. A gyűlés előtt dr. Keck László kor- mányfőtanácsoB, pártelnök házánál ebéd volt a miniszter tiszteletére, aki 5 órai teára Reich Oszkár főszolga­bíró kíséretében autón gróf Apponyi Gézáékhoz ment Hőgyészre, estefelé látogatásokat tett Gyönkön a külön­böző társasegyesületekben, vacsorára pedig kíséretével együtt herceg Sul- kowski Viktor vendége volt. — Dr. Pesthy Pál Gyönk után Szakadát, Diósberény, Kalaznő, Varsád, Kistor­más, Kőlesd, Uzdborjád, Kajdacs, Gindlicsalád, Nagyszékely, Kisszé­kely, Miszla, Udvari, Szárazd, *Kesző- hidegkut, Belecska, Görbő, Tolna- némedi községeket látogatta meg és Simontornyán fejezte be körútját. — Mindenütt a szeretet külső jeleinek tekintendő fényes külsőségek közt fogadták a jelöltet. Kőrútjában dr. Keck László pártelnök kisérte, ki­nek az első Ízben történt megválasz­tatása körül tagadhatatlan nagy ér­demei vannak és ismert agilitásának, fáradhatatlan munkájának oroszlán- része volt abban, hogy ma Gyönk a iegirigylésre méltóbb kerület, a hol még a legélénkebb fantázia sem mer ellenjelöltre célozni. Szekszárdi kerület. A szekszárdi kerületben három jelölt küzd. Dr. őrffy Imre, aki 1919. év óta képviseli ezt a kerületet és aki oly buzgalommal teljesítette az országos ügyekben kötelességeit és annyit fáradt választói érdekében, hogy a kerület azon választó polgá­rai, akik a tisztességes munkát és a beváltott ígéreteket többre becsülik, mint a derüre-borura való ígérgetést, vagy a sógorságot, komaságot, azok rendületlenül állanak mellette. Hiába irja dr. Sebestyén Jenő érdekében a radikális »Esti Kurír", hogy pót- választás lesz, a kerület hangulata azt bizonyítja, hogy dr. órffy már a december 10 iki választásból győz­tesként kerül ki. Ajánlási ivein az aláírások szépen szaporodnak, máris annyi aláírása van, hogy ezen sza­vazókkal az abszolút többség bizto­sítva van, míg a másik két jelölt az ajánláshoz szükséges szavazókat sem tudta eddig megszerezni. Igen érde­kes, hogy Bátaszék községében, ami­kor Sebestyén Jenő arra járt kertész által ízlésesen felvirágozott és díszí­tett autójával, aznap kétszázan írták alá dr. Őrffy Imre ivét. Dr. őrffynek minden községben hatalmas pártja van, egyes községek egyhangúlag mellette foglalnak ál­lást. Győzelme biztosra vehető, ami láthatólag nyomasztólag hat az ellen­pártra. A szekszárdi {kerületből nem küldhetnek fel Budapestre erősza­koskodásról bireket, itt órffy ellen­felei a legmesszebbmenő szólási és mozgási szabadságot élvezik és dr. őrffy pártja, jelöltje intencióit kö­vetve, a legelőzékenyebben viseltetik minden községben az ellenpárttal szemben. Dr. Örffy vasárnap reggel 9 ára* kor tartja programmbeszedjét a városháza udvarán, amelyre la­punk utján le meghívja a párt- vezetőség Szekszárd város ösz- szes választól. Hallgassák meg dr. Őrffyt, aki Igen fontos dol­gokat óhajt választóival közölni. Szekszárd választóinak ma nem 48 éa 67 közölt kell választani, nem az lehet elhatározásuknál döntő, hogy csiz­mát vagy pantallót visel-e jelöltje, ha-

Next

/
Thumbnails
Contents