Tolnamegyei Ujság, 1926 (8. évfolyam, 1-53. szám)
1926-11-20 / 46. szám
Egyes sxám ára 3000 korona# Vili, évfolyam. ____________________Szekszárdi, 1926 november 20 46. szám. TO LNAMEGYEI ÚJSÁG KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telelonszám 85 és 102. — Egyes szám ára: 2500 korona. Előfizetési dij félévre 50.000 korona (4 pengő), egész évre 100.000 K (8 pengő). Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések Arai: A legkisebb hirdetés dl|a 10000 korom. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmétassoronként 1000 korona. KBzgjBIésI részvénytársasági stb. hirdetések llOOkor. — Állást keresSknek 80 százalék engedmény. A hírrovatban elhelyezeti reklámhír, al|egyzésl hír, családi hír, valamint a nyllttár soronként 8000 koronába kerül. A Svönkl katolikus kápolna felszentelése. ítélet után. Nem tartottuk ildomosnak, hogy akkor, amikor a nyári közgyűlésen első ízben elhangzottak és amikor az októberi közgyűlésen megismétlődtek azok a különös célú, meglepő formájú és gyűlöletet lihegő támadások dr. Éri Márton alispán ellen, mindjárt elmondjuk véleményünket ezekről az eseménytkről, mert nem akartunk elébe vágni az itéletmondásra egyedül hivatott bíróságnak; Most, hogy dr. Éri Márton már nyugdíjazását kérte, mivel a dombó vári választókerület derék polgárai felkérésére a képviselőjelöltséget vállalta, amikor nem ül a hatalmat kölcsönző alispáni székben, amikor tehát teljesen szabadon nyilatkozhatunk meg (bár eddig sem voltunk függő viszonyban), főként pedig mert Pest vármegye közigazgatási bizottsága a súlyos és könnyelműen merész vádakkal szemben dr. Éri Márton ténykedéseit elbírálván, felmentő ítéletet hozott, nem hallgathatják el, hogy mélyen felháborít bennünket és Tolna vármegye minden finomabb érzésű és elfognlatlannl ítélkező emberét, Perczel Dezső volt vármegyei aljegyző tárgyilagosságot nélkülöző, betegesen BzenvedélyeB támadása, amely formai tekintetben még akkor is helytelen, tekintélyt romboló és a vármegye tanácskozásához nem méltó lett volna, ha felhozott vádjai helytállók és igazak lettek volna. Perczel Dezsőnek tndnia kellett, mint volt tisztviselőnek, ba csak minden áron — általunk nem ismert célból és okokból — botrányt nem akart, bogy ba a vármegye első tisztviselőjével, vagy bármely vár- megyei tisztviselővel szemben kifogásai, vádjai vannak, hogy ez nem a plenáris ülés elé tartozik, hanem ott van a főispán, meg a vármegyei közigazgatási bizottság, ahol vizsgálat tárgyává lehetett volna tenni kis pletykáit anélkül, hogy arról minden illetéktelen értesülhessen és az emberi gyarlóságoknak bő és élvezetes pecsenyét nyújtott volna. Az általa hangoztatott közérdeket és az alispáni tekintélyt ezzel védhette, szolgálhatta volna, ha nem voltak mellékcéljai és mellékgondoiatai. A szenvedély mindig rossz tanácsadó és az ettől hajtott vádak rendszerint nem azt belyegzik meg, akik ellen elhangzanak, hanem akik meggondolatlanul a vádakat a köz prédájára dobják. Y Perczel Dezső bombája felrobbant. Dr. Éri Márton sértetlenül került ki és felemelt fővel, az egész vármegye szeretetétől és nagyrabecsülésétől kísérve megy, három évtizedét meghaladó kiváló és vármegyéjének sok hasznot jelentő szolgálat után kiérdemelt nyugalomba. Megy önként, hogy engedjen szülőföldje hivó szavának, és hogy szolgálja tovább Istenadta képességeivel, minden embert meg- | értő, melegen érző szivével nemze- ! tének ügyét. • S. I Mint már megírtuk, kerek negyed- 1 századdal azelöit vetődött fel az eszme, hogy Gyönkön katolikus kápolnát kellene építeni. Sok akadály jött közbe, aztán a háború, az öbz- Bzeomlás; időnkint fel-fel lobbant ugyan a láng, de ismét leküzdhetetlen nehézségek merültek fel. Múltak az évek, míg végre 1926 november 11-én megtörtént a kápolna felszentelése. Ilyen körülmények közt ért , bető a gyönki katolikusok köny- nyeket fakasztó meghatottsága, ami- . kor a kalocsai érsek a püspök se- 1 gódletével az első szentmisét mon- ' dotta a templomban. Vasárnap még ngy látszott lebe- tetlen elkészülni az építéssel, de az ntolsó bárom nap egy erős kéz nyúlt bele a dologba, úgyhogy csütörtök reggel teljes díszben állt a kápolna. Ezen napok szinte amerikai tempójára jellemző adat például, hogy egy rövid novemberi délután 25 drb. fenyőfát ültettek A templom udvarában. Mintha a természet is kedvezne az ügynek, utolsó éjjel jótékony nyári zápor öntözte meg és üditette fel az ültetvényt, reggelre pedig teljes pompában, tavaszias meleggel sütött ki a nap. A ragyogó verőféDyben megkapó képét matatott a kecses cu- korsüteményszerü kis templom díszes ünnepi köntösében. A torony ablakából, hatalmas trikolór leng, az az udvar kapujától a templom bejáratáig kötelek feszülnek, melyeken a friss reggeli szellő vigan lebegteti a nemzeti, pápai, püspöki, érseki, Zichy grófi és megyei szinekből összeállított zászlónyelvecskéket. A templom hajóján végig bíborvörös szőnyeg fut és óriási krizantemnmok tömege díszíti a filligrán fehér-arany oltárt. Az aranysárga faiakra az ugyanoly szinü ablakokon beszűrődő napsugár fényes foltokat fest és az óaranyszinü tónusban fénytelenül pirosán lángol a sok gyertya. Már korán reggel kezdett gyülekezni az utcán a néptömeg, amely később annyira szaporodott, hogy csak üggyel-bajjal lehetett rendet tartani. A templomba senkit sem engedtek be, mert elsőnek a felszentelő érseknek kellett belépnie. 9 órakor érkezett meg az eszmének di&dalravivője dr. Eri Márton alispán családjával, továbbá a tervező László Aladár műszaki tanácsossal és az építő Dicenty Lászlóval. Velük együtt foglaltak helyet a templom udvarában a hitközség választmánya és a helyi hatóságok fejei. Pontban 10 órakor állt meg a Sul- kowski Viktor herceg kertésze által készített, gyönyörű diadalkapu előtt gróf Zichy Gyula érsek pompás autója, amelyet a pécsi püspöké és a kisérd papságot hozó gépkocsik követtek. A két főpásztort az nj harangok első megszólalásának végeztével dr. Orbán. Márton hitközségi elnök lendületes beszéddel üdvözölte, majd megkezdődött a díszes felszentelést szertartás, melynek első részeként a kalocsai érsek a püspöknek és 12 fényes ornitusban lévő papnak kíséretében a templomot körüljárva, kívülről áldotta meg az nj hajlékot. Ekkor megnyíltak a templom tölgyfaszárnyai (özv. Sasa Lászlóné adománya) és a papság bevonult a templomba. A bejárattól jobbra felvirágozott fehér márványtábla arany betűkkel örökíti meg dr. Éri Márton, László Aladár és Dicenty László érdemeit. A bevonulás után egyszerre szorongásig megtelt a kápolna. Az érseki mise az ismart fénnyel és pompával folyt le, amely különösen a Eiásvallásuakat lepte meg, kik ilyesmit még nem láttak. A kóruson felváltva a gyönki intelligencia vegyes dalárdája, a gimnáziumi énekkar és dr. Keck László kormányfőtanácsos Karola leánya énekelt, kinek csengő Ave Máriája fényes bizonyítéka volt a templom kitűnő akusztikájának is. A szentély előtt megyei huszárok daliás csoportja állt diszőrséget. . Mise közben gróf Z'eby Gyula kalocsai érsek félórás hatalmas prédikációt tartott a keresztény szerétéiről, melyben ritka tűzzel ostorozta a felekezeti villongásokat. Szavai az erősen protestáns községben 'igen kedvező visszhangra találtak. Mise ntán 5 autón a szakadáti plébániára mentek a szereplők és meghívottak, ahol 25 terittékü ebéd volt Bräutigam Ferenc plébánosnál. Ebéd közben Zichy Gyula kalocsai érsek emelkedett szólásra. Azzal kezdette beszédjét, hogy fehér asztalnál eddig még nem beszélt és jö- j vőben sem igen fog beszélni, de most lelki kényszer alatt áll. Köszönetét kell mondani dr. Éri Mártonnak, akit a közelmúltban méltatlan meghurcoltatás ért, akinek ma nevenapja van, azért a lelkek üdvössége érdekében kifejtett hatalmas és lelkes munkájáért, amellyel a felszentelt kápolnát semmiből megépíttette. Köszönetét mondott Virág Ferencnek, hogy alkalmat adott, hogy szeretett hívei között megjelenhetett, László Aladárnak a sikeres tervezésért és Dicenty Lászlónak az ügyes megvalósításért, végül dr. Érit éltette. Virág Ferenc lelkes szavakkal Zichy Gynla érseket ünnepelte, Bräutigam Ferenc Reich Oszkárt éltette, akinek’ a felszentelési ünnepély előkészítési munkálataiban''meg. nem hálálható érdemei vannak. (Ez a tudósításból kimaradt, szerkesztői tollal pótolta-! tott!) Még igen sok emelkedett hangú felköszöntő hangzott el. Ebéd után az illusztris társaságról fény- | kép felvétel készült. Nagy érdekes- j Bégé a képnek, hogy a volt és jelen- • légi pécsi püspök egymás mellet állanak. Ritkán szokott előfordulni, hogy ilyen kisebb arányú egyházi ünnepélyen két egyházfejedelem is résztvegyen. Az egész ünnepély sikerét nagymértékben emelte a nap sütéses. szép, meleg idő. Délután a főpásztorok kíséretükkel autón haza utaztak. Rabindranath Tagore. Sokak ideálja ez a hindu költő, aki most közöttünk tartózkodott s a szenzáció éhes Budapestnek néhány napon át létvány ossága volt. A brah- mánizmusbói folyó pompás lelki mélységet, a testi életet megvető aszkéta hitet apostoli vonásokban szemlélhette a nagyváros, melynek szennyes füstje párásán fekszi meg a tetőket és a lelkeket. Hallottuk azokat a prófétai szavakat, melyekkel pálcát tört mi felettünk, szánalomra méltó reálisták felett, akiket elnyel és boldogtalanná tesz az anyagiasság, akik eltévelyedünk a technika tökéletest tésenek roppant hiperboláján s ezek mellett lelki életünk els&tnyul. Hogy ez a napkeleti halhatatlan a maga táblás megjelenésével, hatalmas termetével, korával, misztikus gyér- mekdedségével, nyílt és őszinte szereplésével bűvös varázst gyakorolt hallgatóira, bizonyos. Maga a brah- mánizmus olyan nagyszerű és szédítő erejű vallási megnyilatkozás, mely nem egy módéra keresztyén embert bájolt el és fogott meg. És Rabindranath Tagore költői ereje ebben csúcsosodik ki, ő vallási költő éB mint költő esztétikai tököletességgel éli le költészete tárgyát, a vallást, ö a brahmániznms remek inkarnációja, megjelenítője. Él és mutat, bzóI és megjelenít, önmagán tárja fel vallása fnndamentomait: a szeretetet, le mondást, megvetését az anyagnak,* kifinomitását a léleknek, szellemieknek, cime, vagyona, egész lénye alázatos eszköze a lét és nemlét urának, szolgája a Nirvánának: a végtelen gyönyörnek. Ha tehát ez a nagy férfin kimondta felettünk a döntő ítéletet, elfogadjuk szeretettel, mert a fentiek alapján hatalmas indoka van rá. Nem is akar jnk megsérteni őt, vagy rajongói nagy seregét szerény nézetünkkel. Mindössze két csendes megjegyzést kívánunk lefektetni az eként letorkolt kor és keresztyénség érdekében. Az egyik megjegyzésünk arra a helyre vonatkozik, ahonnan ez a szellemi király belenézett szánalmának és megjegyzéseinek, vagy ha ugytetszib, kijelentéseinek íárgyi középpontjába. Budapest, Gellért*szálló, Vigadó: anya és leányai. Ezekkel a sok cicoma: Duna, királyi vár, Orázágháfe, stb., stb. szóval egy világváros gigászi technikai mérete, melyre mimagnnk is s^édül^e nézünk és gondolunk. Micsoda remek a sok zakatoló vonat, csengő villamos, tülkölő gyárak, hajók, autók,
