Tolnamegyei Ujság, 1926 (8. évfolyam, 1-53. szám)

1926-11-13 / 45. szám

Egyes szám ára 2500 korona.

VIII. évfolyam.

Szekszárdi 1926 november 13

45. szám.

KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP

Szerkeszt&ség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében.

Veleionszám 85 és 102. — Egyes szám ára: 2500 korona.

Előfizetési dij félévre 50.000 korona (4 pengő), egész évre

100.000 K (8 pengő).

Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS.

A lap megjelenik minden szambától.

Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők.

Hirdetések Arai: A lagkUebb hirdetés dija 10000 korona, á hirdetés efy M milliméter szálas hasábon milliméter so rönkén) 1000 korona. Közgyűlési részvénytársasági stb. hlrdatéssk llOOkor. — Állást keresőknek 80 százalék engedmény. A hírrovatban elhelyezett reklámhlr, eljegyzési hír, cseléd! hír, valamint a nyllttér soronként 8000 koronába kőiül.

Kinek Használ az ingójelzálogjog ?

Irta : Dr. Pesthy Pál m. kir. igazságügy miniszter.

A gazdáknak, iparosoknak és kereskedőknek sok olyan ingósága van. amelyet ha zálogba adhatnának, olcsóbb hitelre tehetnének szert; ámde azok szükségesek gazdálkodásuk folytatásához, hivatásuk betöltéséhez, ezért nem vihetik azokba zálogba; pedig kézről kézre átadás nélkül az eddigi jog szerint nem lehetett az ingóságokat zálogul lekötni. Ilyenformán gyakran előfordul, hogy hiába van meg a gazdának, iparosnak a hagy felszerelése^ a gazda hiába őrzi a magtárban a búzát vagy az iparos hiába tart egész raktárt készítményeiből, mégsem tud hitelhez jutni, mert a hitelezők dologi biztosítékot követelnek.

Ezek a bajok arra indították a termelőket, hogy olyan törvény alkotását sürgessék, amely az ingóságoknak átadás nélküli elzálogosítását is megengedi. Külföldön ez már nem újság, mert már alig van olyan európai állam, ahol a törvény a2 ingóságok jelzálogi lekötését meg ne engedné! A külföldi példák azt mutatják, hogy ezt a jogot leginkább a kisemberek és a polgári középosztály veszik igénybe. A földbirtokosok is hasznát vehetik ennek a jognak, mert kisebb kölcsönök szerzésé vé|- gett nem kell azonnal ingatlanukat lekötni. Hasznát véhétík ennek a jognak olyan gazdák is, akik a termés betakarítása előtt nem juthatnak kölcsönhöz, mert ahelyett, hogy még lábon álló zöld termésüket potom áron elvesztegetnék, hitelt kaphatnak a függő termésre. Igen fontos az ingó- jelzálogjog a haszonbérlőkre, mert ezáltal állataikra és gépeikre hitelt'szerezhetnek és felszerelésüket óvadékként is léköthetik a földtulajdonosnak. Hasonlókép olcsóbb hitel szerzésére használhatják fel felszerelésüket és készletüket az iparosok, vendéglősök, penzió-tulajdonosok stb., továbbá a kereskedők s a fürdővállalatok, színházak, mozik tulajdonosaj is.

Az in gój el zálogjog külföldi sikere és a hazai gazdasági körök kívánsága arra indítottak, hogy sürgősen törvényjavaslatot készítsek e jognak meghonosításáról. Ezt a törvényjavaslatot már be is nyújtottam a nemzetgyűléshez. Abban nemcsak azokat az érdekeket igyekeztem kielégíteni, amelyeket a fentebbi felsorolásban említettem, hanem meghajolva a kis ipari körök kívánsága előtt, arról is gondoskodtam, hogy a kisiparosok és kézművesek mindazokat a felszerelési tárgyakat elzálogosíthassák, — amelyek meghaladják az egy személy keresetének folytatásához szükséges tárgyakat. Ezeket ugyanis mostanáig végrehajtás alá vonni nem lehetett s emiatt ingójelzálogul sem szolgálhatnának.

A törvényjavaslat szerint ahhoz, hogy ingójelzálog keletkezzék, szükséges, hogy abba az ingóság tulajdonosa írásban beleegyezzék és hogy a jelzálogot bejegyezzék a telekkönyvi hatóságnál vezetett ingójel- sálogkönyvbe. A bejegyzés előtt ha- katósági bizonyítvánnyal vagy közjegyzői okirattal igazolni kell, hogy a zálogtárgy megvan, mennyit ér s hogy azt kicsoda, hol és milyen módón őrzi.

Hitelező lehet az országnak minden fontosabb pénzintézete, ezek között az Országos Központi Hitelszövetkezet és az Iparosok Országos Központi Szövetkezete is; ezeken kivül biztosítani lehet ingójelzálogjoggal mindenféle követelést, amely a termelő feiszerélési cikkeinek beszerzésével áll összefüggésben; a haszonbérlőnek a birtokossal fennálló tartozásait is lehet ingójelzáloggal biztosítani.

Az elzálogosító a zálogtárgyak birtokában maradhat és azt a rendes

f. hó 7-én vasárnap tartotta meg a Kath. Kör zsúfolásig megtelt dísztermében. Megjelent a' diszgyülésen: dr. Sipos István a pécsi Központi Oltáregylet igazgatója, Kiss Lajos plébános, Horváth Károly újvárosi plébános, Wagner hiffanár, Berta Antal' lelkész, a szekszárdi Férfi Liga tagjai stb.

Bár a közszokás szerint 15 év nem jubileumi szám, mégis oly nagy és súlyosan sok munkát végzett a Szekszárdi Oltáregylet ezen évek alatt, hogy bőven jelentőssé tehetne 25 évet is. Ahogy a remekül összeállított jelentésekből kiviláglik, sok, 50 éves múltú intézmény nem tekinthet' vissza magasztOsabb és áldástel- jesebb múltra, mint a 15 éves Szekszárdi Oltáregylet. He mindent megmagyaráz, ha megtudjuk, hogy az Oltáregyletnek alapítója és elnöknője dr. Eri Mártonná, aki nemcsak melegszívű, de kiváló szervező képességű nemes lélek is. Az Oltáregyesület tagjai meleg ovációban ré- részesitették elnöküket, akit özv. Kliegl Lajosné szivpől jövő szavakkal üdvözölt és akinek érdemeit dr. Sipos István méltatta.

Az' egyesület történetét Vinkovits Gabriella titkár ismertette. Az ügyesen csoportosított jelentésből megtudjuk, hogy az Oltáregylet 15 évi működésére esik a lanyha hitélet hatalmas és virágzó fellendülése a szekszárdi társadalom szivében és lelkében. — Hatalmas oszlopai voltak itt e téren boldog emlékű Fent Ferenc dr. és* később Virág Ferenc szekszárdi apátplébánosok, kik az Oltáregylet igazgatói tisztét elévülhetetlen érdemekben töltötték be. Háború alatt a sebesült katonák

gazdálkodás szabályai szerint tovább használhatja, annak gyümölcseit szedheti és egyébb hasznait is élvezheti, sőt ha a rendes gazdálkodás megköveteli, el is adhatja az olyan tárgyakat, amelyek zálogul lekötött dologösszességhez tartoznak. Ezzel szemben azonban a rendes ember gondosságával köteles a zálogtárgyakat kezelni és mindentől tartózkod nia kell, ami a záloghiteleső kielégítési jogát veszélyezteti vagy csorbítja. Szigorú büntetés, öt évig tér jedhető börtön sújtja azt az elzálo- gositót, aki a zálogtárggyal törvényellenesen bánik azért, hogy a hitelezőt megkárosítsa.

Ezekből látható, hogy a törvény- javaslat teljes mértékben igyekszik kielégíteni úgy az adósoknak, mint a hitelezőknek jogos kívánságait, emellett gondosan vigyáz arra is, hogy az ingójelzálog másoknak jóhiszeműen szerzett jogait ne sértse. Remélem, hogy az ingójelzálog segítségére lesz a termelőknek abban, hogy olcsó termelési hiteit szerezzenek s a hitel feléledése gazdasági életünk felvirágoztatására fog vezetni.

A Szehszárdl Ollórejyesűlet 15 éves Jubileumi ünnepélyét

testi-lelki gondozásával, különféle meleg ruhák készítésével, betegek ápolásával, élelem, ruha ég lelki vigaszok nyújtásává! tevékenykedett. A 15 év alatt sok-sok szegény templomot ruházott föl s látott el a szükséges fölszereléssel — köztük t',,a szekszárdi belv. templomot különösen bőven — melynek monstranciát, ezüst feszületet, rengeteg mennyiségű templomi ruhát, miséruhát, szerzett a tagjaitól, vagy azok gyűjtéseiből. A keresztény sajtónak első támogatója és terjesztője volt városunkban, templomi könyvespolcain több ezer jói— rányu könyvet vitt ki a közönség körébe. A templomégés után sok milliót gyűjtve, lehetővé tette nemcsak a templom ujjádiszitését, hanem az uj harangok megvásárlásához is hozzájárult. Az Oltáregyletből is sugárzott és sugárzik ki ma is sok nemes és magasztos eszme, amely a társadalmi lelki bajok gyógyítását célozza.

Evenként lelkigyakorlatokat, havonként 2 konferenciát tart tagjainak, 206 művel bíró könyvtára mind-mind a lelkek nemesítését célozzák. A jubileum megünneplésére nagy kilenceddel készült az Egyesület, melyet Jézus Szive Triduummal és impozáns családfelajánlással fejezett be. A sok őszinte jóakarat, szeretet, gondoskodás, Isten kegyelméből meg is termi a legnemesebb gyümölcsöket. Virág Ferenc pécsi püspök, aki részt vett az Egyesület alapításában, annak fejlődését figyelemmel kisérte s az utóbbi években, mint igazgatója, hatalmasan fellendítette azt, főpásztori levélben üdvözölte a közgyűlést; köszönetét és elismerését fejezte ki gyönyörű működéséért és főpásztori áldását küldte az Egyesület minden tagjára. Kiss Lajos esperes lelkesítő szavakat intézett az egyesület tagjaihoz, akik üdvözlő táviratot intéztek Virág Ferenc püspökhöz, volt lelki vezetőjükhöz és Zichy Lujza grófnőhöz a pécsi Oltáregyesület elnökéhez.

Bátran lehet mondani a gyűlésen hallottak és tapasztaltak alapján : a szekszárdi társadalmi egyesületek legkiválóbbjai közé tartozik a Szekszárdi Oltáregylet, hol a tagok kizárólag Istenért és a lelkiekért munkálkodnak.

Emléktábla leleplezés Tolnán.

Tolna vármegye ősi székhelyén, Tolnán folyt le e hó 7-én az Országos Hadtörténelmi Muzeum Egyesület által megindított mozgalom alapján a mohácsi vész emlékezetével kap csolatos második ünnepség, amelyen a honvédség és hatóságok képviselői és Tolna lakói igen nagy számban jelentek meg,' sőt sokan voltak ott Bogyiszlóról, Faddről és Mözsről is. A vármegyét Száváid Oszkár vármegyei főjegyző és Müller Imre főszolgabíró képviselték. A tolnai tűz- oltótestület, a polgári és iparos olvasókör, az Ifjnsági Közművelődési Egyesület zászlókkal vonultak fel a főtemplom elé Kivonultak a leventék is, a helyőrség tisztikara és a fekete ruháju, fehérharisnyáju papu- esős tolnai polgárok.

A leleplezési ünnepség istentisztelettel kezdődött. A szentmisét Rak József eBperes-plébánoB mondotta papi segédlettel. Az istentiszteleten a tolnai vegyeskar Oruber Szent Lajos miséjét és Szendeff Miklós Ave Máriáját énekelte és korálokat adott elő Rochi János karmester vezetésével.

A miséről az ünneplők a II. Lajos- térre vonultak, hol a Tolnai Vegyeskar a Magyar Hiszekegyet énekelte el. Dr. Szily Gézának, az emlékmű bizottság elnökének lendületes megnyitó beszéde után Aggházy Kamill a Hadimuzeum h. igazgatója az otthon múltja iránti ragaszkodásról s a buda—mohácsi fölvonulásról beszélve kegyelettel emlékezett meg néhai tanítómesterének, Tolna kiváló szülöttjének, Wosihsky Mór szekszárdi apátnak, a kiváló régésznek, a szekszárdi muzeum megalapítójának emléktáblájáról, amely a kiváló tudós emlékét örökíti meg. Bevilaqua Béla dr. Tolna helytörténetét különös tekintettel II. Lajos ottani táborozására ismertette és megemlékezett az 1518 iki tolnai országgyűlésről is. Dr. Klein Antal a tolnai kerület nemzetgyűlési képviselője beszédében intőjelül állította a márványtáblát, mely arra lesz hivatva, hogy az országot olyan régi útra emlékeztesse, mely valamikor Mohács felé, most azonban az uj Magyarország felé vezet. Horváth Károly székesfővárosi bízott-