Tolnamegyei Ujság, 1926 (8. évfolyam, 1-53. szám)

1926-02-13 / 6. szám

Egyes szám ára 2500 korona. VIII. évfolyam. . Szekszárdi 1926 február 13. 6. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. 8zerkesz tőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. — Egyes szám ára: 2500 korona. Előfizetési dij félévre 50 000 korona (4 pengő), egész évre 100.000 K (8 pengő). Szerkesztő: SCHNEIDER JÄNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések Arai: A legkisebb hirdetés dl|a 10000 korona. A hirdetés egy <0 milliméter széles hasábon milliméter soronként 1030 korona. Közgyűlési réssvénytérssségl stb. hirdetések IZOOkor. — Állást keresőknek 80 száza« lék engedmény. A hírrovatban elhelyezett reklémhlr, eljegyzést hír, ess« léd! hír, valamint a ayllttér soronként 8000 koronába kerül. Jegyzetek. Az egész ország erős gazdasági válsággal küzd. Hatalmas vállalko« zások és vidéki kis szatócsok egyaránt arra ébrednek, hogy nem tudnak eleget tenni fizetési kötelezettségeik­nek. Száz éves cégek inognak meg és a gazdák vezetőinek kijelentései­ből arról értesülünk, hogy a kis és nagy gazdák egyaránt a pénztelenség és jövedelmezőtlenség nehézségeivel küzdenek. Ebben a nyomorúságos időben azonban nem arról hallunk tanács­kozni a dunamenti szép palotában, a sok milliárdot elszemélyeskedő testületben, a nemzetgyűlésen, hogy miként lehetne ezt a rettenetes gazda­sági krízist áthidalni; Vázsonyi Vil­mosoknak nem ez fáj, nekik botrány kell, ők Bethlen fejét kívánják, hogy ittbenn nyugtalanságot és a külföldön bizalmatlanságot keltsenek és ezzel még nehezebbé tegyék, az állampol­gároknak amúgy is tarthatatlan hely­zetét. Csodálatos türelemmel rendelkezik ez a magyar nép. Más nemzet már gondoskodott volna arról, hogy formu­lát találjon az olyan embereknek a közszereplés teréről való leszorítására, akik az ő kivételes pozíciójukat a nehéz helyzetben lévő nemzet belső rendjének felbontására, külpolitikai bonyodalmak előidézésére használják fel, önös érdekből és féktelenül vad bosszúvágytól vezettetve. Elszomorító dolog, hogy a magukat legitimisták­nak nevező mágnáscsoport finom diszkrécióval bár, de ott áll a teréz­városi vezér háta mögött, aki nagy demokrataságában bátorságot merít abból a tudatból, hogy a budaörsi kudarcot nem felejtő Andrássyék együtt kívánják vele és a szociál­demokratákkal Bethlen István fejét. A közeli napokban egymástól igen távoleső helyről két nyilatkozatot hallottunk. Az egyik az erősen ke­resztény érzésű Hadik Jánosnak, a gazdatársadalom egyik nagy tudásu vezérének ajkáról hangzott el, aki megmérhetetlen veszedelemtől és meg­rázkódtatástól félti az országot, ha Betthlen István most otthagyja helyét. Sándor Pál, az exponált zsidóvezér és a kereskedelem vezető egyénisége pedig élesen elitélte Vázsonyi Vilmos szerepét a frankhamisítás ügyében és tiltakozik az ellen, hogy Vázsonyi Vilmos mint a zsidók exponense tetszelegjen felforgatást jelentő poli­tikai szereplésében és férfias nyílt­sággal, ellenzéki politikai pártállása dacára Bethlen István vezéri hiva- tottsága mellett nyilatkozik. E két ellentétes irányból, de hazafias érzés­ben összetalálkozó megnyilatkozás élénken reávilágit arra, amiben kü­lönben a nemzet óriási többségének érzése és gondolkozása összetalálkozik, hogy Bethlen Istvánnak helyénmai - dása a legfontosabb nemzeti érdik ma és aki az ő megbuktatására törekszik, az a politikai és gazdasági nehézségek között vergődő nemzeté­nek nem jóakarója, .de elvakult ellensége. * A paksi kerület temperamentumos képviselője: dr. Erdélyi Aladár a Viktória malom szanálása ügyében igen erős hangon szólalt fel a nem­zetgyűlés szerdai ülésén. A malom­tröszt Napóleonja amerikai búzával kontreminálni akarta a magyar búzát. Első kísérlete sikeres volt, a má­sodik hadjáratával azonban úgy járt, mint Napoleon Oroszországban. Na­poleon nem számított a dermesztő hidegre, Bacher Emil pedig meg­felejtkezett a fekete rozsdáról. Az elsőben egy százezres hadsereg vér­zett el, a másodikban 70 milliárd magyar tőke maradt ott a cbikágói tőzsdén. Amikor Bacherék megindí­tották a chikágói mezőnyön a kon- tremin hadjáratot, nem kérdezték a magyar állam pénzügyi vezetőit, pe­dig akkor egy kereskedőnek legális üzletből származó tartozására a va­luta szerzése egész nagy utánjárást igényelt, hanem Bacher vezér szaba­don hadakozott a milliárdokkal Ame­rikában. És mégis mi történik a szerencsétlen hadjárat után ? Pénz­ügyi kormányzatunknak egész ere­jével bele kell feküdnie a Viktória malom ügyének rendezésébe, hogy el ne veszítsük az angol pénzpiacnak irántunk való és a közel múltban Dr. Őrffy Imre, a szekszárdi ke­rület nemzetgyűlési képviselője, f. hó 7-én beszámolót tartott őcsényben és Őcsényhegyen. A beszámolóbeszédet a községháza udvarán tartotta meg, amelyen őcsény választópolgárai igen nagy számban jelentek meg. Nyéki József, öcsény község derék bírája üdvözölte, a bíráskodása alatt igen szép fejlődésnek induló község nevében a képviselőt és felkérte be­számoló beszédének megtartására. Dr. őrffy Imre, közel egyórás be­szédben számolt be a kerület érdeké­ben végzett munkájáról, valamint a választókat érdeklő politikai kérdések­ről. A választópolgárok nagy figyelem­mel hallgatták és sokszor élénk helyes­léssel kisérték a mindenre kiterjedő beszámolót, amely férfias őszinteséggel tárta fel a helyzetet és mutatott rá arra, hogy szívós kitartással és egy­mást megértő munkálkodással élhet­jük csak át a nehéz politikai és gazda­sági helyzetet, ha továbbra is nagyobb lesz bennünk az egymás iránti gyű­lölet és irigység, mint a hazának és egymásnak szeretető, úgy menthetet­lenül el kell buknunk. A hatásos beszámoló után dr. örffy Imre és kísérete Nyéki József bíró házához ment, ahol szükebb körű ebéd volt. Délután fél 3 órakor dr. Örffy Imre és kísérete kocsikon Szekszárdon ke­sokszor előnyösen élvezett bizalmát. Erdélyi dr. megyebeli képviselőnk fel­szólalásában a dolgozó vidék feljaj- dulását hallottuk meg. Kis és közép exisztenciák egész tömege roppan össze a vidéken önhibáján kívül. A szőlősgazdák és sok százezer szőlő- munkás kétségbe esetten néz a ki­tavaszodás elé. Ezeknek megsegélye- zésére nem jut és pénzügyi ellen­őrzésünk következtében nem jut­hat segítés, ellenben a gazdaérdekek ellen harcoló és elvérzett malomtröszt kisegítésére, államhitelünk presz­tízsének fentartása szempontjából 10 milliÓB arany kölcsönt kell rendel­kezésre bocBájtani. Dr. Erdélyi Aladár felhívta az egész ország figyelmét, hogy az ilyen spekulációknak, amely alkalmas az állam hitelének aláására a legsürgő­sebben és a legerélyesebben gátat kell vetni. Mi, akik látjuk és ta­pasztaljuk, hogy azok a szervek, amelyek gazdasági életünk irányítá­sára hivatottak, a főváros nagy vál­lalkozásai rendelkezésére mindig kész­ségesen állanak, mig a vidék köz- gazdasági és ipari szervei csak erős küzdelemmel tudnak alig számba- vehető támogatásához jutni, öröm­mel hallottuk dr. Erdélyi képviselő bátor felszólalását s reméljük, hogy a pénzügyi politikának az egységes párt oldaláról való ily határozott kritikája a vidék részére meg fogja teremni egészséges gyömölcseit. S. resztül öcsényhegyre ment, hogy az ottani választóknak is beszámoljon, öcsény községből igen sokan jöttek ki, hogy az őcsényi hegyen tartott legelső beszámolón részt vegyenek. Az ŐOBényhegyi lakók ki is tettek magukért, igen nagy számban gyűl­tek össze és diadalkapuval várták képviselőjüket, aki kötelességének tartotta, hogy őket külön felkeresse. Midőn a diadalkapuhoz ért, hatalmas éljenzéssel fogadták az érdekükben íb sokat fáradozó képviselőt, akit Palaczky János ifjú, valamint Pa- laczky Teréz, egy szép fekete szemű magyar ruhás leány lelkes szavakkal fogadott és köszöntött, amely igen meghatotta a képviselőt és kíséretét. Ezután az iskola udvarán hosszabb beszámoló beszédet mondott dr. örffy, amelyet általános helyesléssel és nagy megértéssel fogadtak az összegyűlt választók. A beszámoló beszéd után Lovas Ist­ván őcsényi gazda tanyájában társas­vacsora volt. A vasárnapi beszámolóról azon be­nyomást nyertük, hogy öcsény köz­ség választópolgársága szeretettel és ragaszkodással viseltetik dr. örffy Imre iránt, mert ezen értelmes nép mindenkor megtudta becsülni azokat, akik az ország egyeteme érdekében oly lelkes tevékenységet fejtenek ki, | mint dr. örffy Imre. Rákos betegségek győgyltása. Az Erzsébet Egyetemi Tudomá- mányos Szövetség Orvosi Osztá­lyában az egyetem orvostanárai, tekintettel arra, hogy a rákos beteg­ségek a Dunántul-on jelentékenyen el vannak terjedve, továbbá, hogy a betegek, a még mindig legbizto­sabban gyógyító műtéthez rend­szerint elkésve jelentkeznek, abba a nagy vállalkozásba fogtak, hogy a rákbetegség kérdését egészében tár­gyalás alá veszik s e tárgyalások lényegéről lapok utján a nagykö­zönséget is informálják. Ezen vállal­kozással az Erzsébet Egyetem Or­voskari tanártestülete kettős célt remél elérni. Egyrészt rá akarják terelni a nagyközönség figyelmét az elhanyagolás esetén biztosan ölő, a korai operálás esetén pedig meg- gyógyítható rákos betegségekre a célból, hogy a betegek ne mulasszák el minél korábban jelentkezni ba­jukkal az orvosnál, másrészt fel óhajtja eleveníteni a gyakorló orvosi kar előtt a rák felismerésének és gyó­gyítása mikéntjének tudnivalóit, hogy az orvos a rákos betegségeket gyor­san fel tudja ismerni és a betegeket mielőbb szakszerű kezelés alá ve­hesse. Ezen előadások kapcsán szóba ke­rül a rák sugaras (röntgen és rádium) kezelése is, mellyel ma a műtétről elkésettek közül is meg lehet egye­seket az életnek menteni; továbbá a rákos betegek ápolásának kérdése is, melyeknek révén az ilyen bete­gek részére az életet elviselhetőbbé lehet tenni. Végcélja tehát ezen egész a nyárig kihúzódó előadásoknak a nagykö­zönség egészségügyét szolgálni és javítani. Remélhető ezért, hogy az orvoskari tanártestület ezen nemes törekvését a nagyközönség saját javára igyekszik fordítani, a gya­korló orvosi kar pedig nagy érdeklő­désével fogja honorálni. Ezen sorozatos előadások közül az első január 29 én pénteken hang­zott el. Tárgyát a rákos betegségeknek a górcső utján tisztázható szöveti szer­kezete képezte. Az előadás rövid foglalatja a következő: A fertőző betegségek ellen való sikeres küzdelem óta a tudomány az emberiséget pusztító másik súlyos betegségnek: a ráknak problémájá­val, a rák keletkezésének, fejlődé­sének, gyógyításának és a rákos megbetegedések elleni védekezés meg­fejtésével foglalkozik. Az első kér­dés, amely abban a nagy complexum- ban felmerül, a rák szövettanának problémája, amely hivatva van fel- világositást adni, hogy milyen sejtek­ből áll a rákos daganat, milyen sejtekből és hogyan fejlődik. A be­ható vizsgálatokból, melyeket ez- irányban végeztek, kiderült, hogy az Dr. Őrffy Imre beszámolója Őcsényben.

Next

/
Thumbnails
Contents