Tolnamegyei Ujság, 1926 (8. évfolyam, 1-53. szám)
1926-09-25 / 38. szám
Egyes szám ára 2500 korona« VIII. évfolyam. Szekszárdi 1926 szeptember 25. 38. szám. Szarkesztfaég és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telelőn szám 85 és 102. — Egyes szám ára: 2500 korona. Előfizetési díj félévre 50.000 korona (4 pengő), egész évre 100.000 K (8 pengő). Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető * közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A l.gkliebb hirdetés dl|a 10000 korona. A hirdetés agy M milliméter izéi es hasábon mnilmétaraoroaként 1000 korona. Közgyűlési részvénytársaság) stb. hirdetések IZOOkor. — Állási keresőknek 50 sxáas- Iák engedmény. A hírrovatban albetyaxetl reklámhír, at|agyxásl hír, eaa> ládl hír, valamint a nyllttár soronként 8000 koronába kerül. Klslakásépltő akelő. A jövő héten tárgyalja le az egységes párt a kislakaB akciót, amelynek kérdése, hogy felmerült és behatóbban foglalkoznak ezen rendkívül fontos szociális üggyel, abban nem kis része van a szekszárdi kerület nemcsak agilis, de a pártban nagy tekintélynek is örvendő képviselőjének, dr. őrffy Imrének. A bá- taszéki beszámolón vetődött ngyanis fel a kislakásépités ügye és ennek folyamánya lett a műit héten tartott pártértekezlet e héten folyó miniszteri tanácskozások és tervezet elkészítések. Mi, akik régidőtől kezdve figyelemmel kísértük a kislakások építési ügyét és nem voltunk elragadtatva attól a tempótól, amelyben ez a kérdés előre haladt, örömmel látjuk e kérdésnek erős előtérbe állítását és köszönettel adózunk dr. őrffy Imre képviselő urnák, hogy a lakásépítés kérdését néhány nagyra becsült képviselő társával nj mederbe terelte. Arról értesültünk, hogy dr. Schandl Károly nr, a földművelésügyi minisztérium államtitkára a napokban Deesen lesz, felhasználjuk tehát e l'ap hasábjait, bogy a lakásépítés ügyében elmondjuk gondolatainkat. Teljesen fedi álláspontunkat dr. őrffy Imre urnák a pártértekezleten kifejtett azon érvelése, hogy a kormány mellőzze a kész lakások építésének tervét. Aki ismeri a vidéket és a vidéki kisgazdát, az tudja, hogy tucatiakások nem felelnek meg a célnak. Mindenik gazdának más a szükséglete, mindenik más-mást tud elvégezni lakásának építésén és igy 50 millión alul tud magának megfelelő lakást építeni, amelynek költségét, illetőleg ennek törlesztését ki íb bírja. Kölcsön bocsájtandó tehát a készlakások helyett az építkezni óhajtók rendelkezésére, mégpedig nem társadalmi és más Budapesten székelő egyesületek vagy szövetkezetek utján, hanem az Országos Központi Hitelszövetkezet utján, mint azt Szabó Sándor képviselő ur is sürgette az egységespárt értekezletén. Ennek a szövetkezetnek megvan a maga egészségesen kiépített szervezete az egész országban, ezek ismerik azokat, akik építkezni óhajtanak, ellenőrizni tudják, hogy miként használják fel az építtetők a kölcsönt és tudják azt is, hogy ki szolgál reá hazafias gondolkozásával, munkásságával és becsületes józan életével a kölcsönre. Mert ennek az építési akciónak előnyös kölcsönön szabad CBak nyugodnia, nem pedig nemzeti ajándékon és különböző drága bürokratikus szervezetek létesítésén. Ennek az országnak, amelynek polgárai súlyos adóterhek alatt nyögnek, nincs és nem is lehet pénze ajándékozásokra és újabb bürokratikus szervezetek felállítására, de viszont a magyar kormánynak kötelessége módot találni, hogy kölcsönök nyújtásával nemcsak a főváros és környéke, de az egész ország arra érdemes kisemberei, tisztviselői és munkásai egyaránt kis otthonhoz jussanak . Mindezek igazolják az építtetők szempontjából, hogy a kölcsönnyújtás az egészséges megoldási mód. De szól emellett még a vidék gazdasági élete is. A lakásépítések a tőkehiány miatt szünetelnek. Az épitőmunkások kénytelenek külföldre vándorolni, az épitési anyagkereskedések panganak. Nem szabad ál ami akciókkal ezeket az adót kiizzadó egzisztenciákat tönkretenni, ezeket az építkezéseket pesti nagy vállalkozókkal végeztetni, .meg kell adni a lehetőségeket, hogy ezek a vidéki szervek bekapcsolódhassanak a szabad verseny alapján emez akcióba. Nyugodt lelkiismerettel állíthatjuk, hogy ezen az utón az építkezés nem kerül 50 millióba és tökéNyári csöndes éjszaka. A fűszál se rebben. Kis tücsöknek kél dala a virágos kertben. Illat leng a rózsafán. Ragyog az égcsarnok. Fáradatlan, óraszám muzsikál a dalnok. Egy parányi citera, amit ujja penget; a párizsi opera, az se tudna szebbet. Hazafias szép ünnepély volt folyó hó 19 én Nagydorogon. Gróf Apponyi Géza, gróf Wenkheim Antalné, gróf Eszterházy Ferencné és Perczel Lajos földbirtokosok által vagyonváltság- ként felajánlott ingatlanokból kiosztott vitézi telkekbe ezen a napon iktatták be Szekszárdon, Nagydorogon, Bikácson .és KajdaGBon lakó vitézeket, névszerint: Lenkey Imrét, Győrffy Józsefet, Molnár Józsefet, Kocbís Rezsőt, Takács Istvánt, Sallay Mihályt, Boda Istvánt, Iker Jánost, Kardos Jánost, Sipos Ádámot, Reményi Györgyöt, Sáfári Jánost és Réti Jánost. Az ünnepségre érkezett vendégeket a vasútnál Nagydorog község elöljárósága élén Thury Sándor főjegyzővel fogadta, ahonnan a vendégek a községházára hajtattak. A beiktatandó vitézek a községházánál jelentkeztek vitéz Tihanyi Szilárd szókkapitány- nál. Ezután az egész ünneplő közönség istentiszteletre vonult. A róm. letesehb, a gazda érdekeinek megfelelőbb leBZ, mint a különböző épitési szövetkezetek privilegizálásával. Aláírjuk, hogy Hadik János gróf ur akciója önzetlen és jót céloz, de ismerjük már a múltból az ilyen államilag támogatott vállalkozásokat. Nemcsak bürokratikus kezelés, de a azakórtelemhiány és igen sokszor az alvezérek körültekintés hiányából és könnyebb lelkiismeretéből vagy érdemtelenek jutnak előnyökhöz és ezzel az állam, a köz károsodik, vagy az érdemesek elesnek a jogos segítéstől, vagy jóval drágábban jntnak hozzá, mintha saját tudásokkal, önálló rendelkezéssel emelhetnék fel saját mnnkájnkkal kis viskóikat. Arra kérjük a majd közöttünk időző államtitkár urat, hogy szívlelje meg az elmondottakat és ha meggyőződött a kisemberek közt járván ezek helyességéről, legyen szószólója ott, ahol ez a kérdés döntőre kerül. Jaj, de milyen szép ének l Kezdi újra s újra ..- Tündérország népének ő a trubadúrja. Zeng az éji szerenád, fölveri a kertet. Violák és rezedák szive vágytól reszket. Néha cifráz az öreg, mint cigány a bálban. Szúnyogok és szenderek ropnak rá vidáman. kath. iskolában Dreher Antal kajdacsi plébános mondotta a szentmisét, ahova a katholikns hiVŐk vonultak Széchenyi Domonkos gróf nagybirtokos vezeté sével, a reformátusok és evangeliku sok pedig a nagydorogi református templomba, ahol Joó András reform, lelkész mondott nagyhatású beszédet, hazafias érzésre és a föld szeretetére buzdította a templomot teljesen megtöltő híveket. A katholikns istentisztelet alatt H y r o s s Géza kajdacsi kántortanitó adott elő jól iskolázott hanggal gyönyörű Mária-énekeket. Az istentiszteletek után a leventék és iskolásgyermekek sorfala között vonultak a telekbe iktatandó vitézek és a vendégek a községházára, ahol Nagydorog képviselőtestülete Becht Ödön főszolgabíró vezetésével disz- közgyülést tartott. A Kormányzó Őfőméltóaága képviseletében megje lent vitéz Tihanyi Szilárd székkapi- tányt a képviselőtestület nevében JakBcha János községi biró, Dobro- vits Kálmán és Farkas Ignác kép- viselőtesületi tagok hívták meg a díszközgyűlésre, akit a képviselőtestület nevében Németh Árpád nrad. föintéző üdvözölt rövid beszédben. Vitéz Tihanyi Szilárd megköszönvén az üdvözlést, hosszabb, lendületes beszédet mondott, kifejtvén a vitézi rend célját és a vitézek kötelezettségeit. Többek között vitéz bajtársaihoz a következő nagy hatást kiváltó szavakat intézte: Vitézi esküvel fogadtátok, hogy, mint a múltban, úgy a jelen s jövőben is, hfiek lesztek ehhez a hazához, mely legdrágább- ját, amije van, őseink vérével áztatott és megszentelt földjének egy darabját adja most nektek zálogba I Tudom, hogy hfiek lesztek és mégis, itt a Ti tiszteletetekre egybegytllt díszközgyűlés előtt arra figyelmeztetlek benneteket, legyetek igazi vitézek 1 Békében bölcs és dolgos, a háborúban érős, semmitől vissza nem riadó, soha meg nem alkuvó hfi hazafiak I Mutassatok mindenben jó példát embertársaitoknak, neveljétek őket vitézi szellemben, hogy az eszme tovább éljen I Tiszta telkemből kívánom, hogy azt a munkát, melyet minden vitéznek első és szent kötelességének kell tekintenie, amin Hazánk nagyjai állandóan fáradoztak s fáradnak, de amit a közélet terén elérni még nem tudtak, hogy a .magyar a magyarnak segítő társa legyen s félretéve minden pártoskodást és széthúzást összefogjon! — a Ti példaadás- tok révén siker koronázza. A esek kapitány lendületes azavai után Tímár József máBodbiró üdvözölte a telekbe iktatandó vitézeket Nagydorog és környéke birtokos gazdái nevében. Gróf Széchenyi Domokos képviselőtestületi tag indítványára a képviselőtestület egyhangú lelkesedéssel elhatározta, hogy Horthy Mik- Iób kormányzót táviratilag Üdvözli. Ezen határozat alapján a következő táviratot küldötték a kabinetirodához : „Nagydorog, Sárazentlőrinc, Kaj- daes és Bikács vitézeinek Nagydorogon történt ünnepélyes telekbe iktatására egybegyült Ünneplő közönség és elöljáróságok hódoló tisztelettel üdvözlik Főméltóságodat és tántoríthatatlan ragaszkodásukról biztosítják. Nagy dorogi elöljáróság.“ A magyar Hiszekegy elmondása után a Szózat hangjaival záródott be a képviselőtestület díszközgyűlése, amely után hosszú kocsisorban kivonultak a vitézek és az ünneplő közönség a telkek helyére, ahol azokat a vitézi szék kapitánya átadta az nj birtokosoknak. A katolikus vitézeket és földjüket Dreher Antal kajdacsi plébános áldotta meg, az evangélikus vitézeket Rácz Károly Ágoston bikácsi lelkész és a reformátusokat Joó András nagydorogi lelkész, mindhárman gyönyörű beszédet intézvén a vitézekhez és az ünneplő közönséghez. A telekbe iktatott vitézek nevében vitéz Lenkey Imre csendőrfőhadnagy tömör, katonás beszédben mondott köszönetét a beiktató vitézi székkapitánynak és a három felekezet papjának. Délután fél 2 órakor a beiktatott vitézek tiszteletéi e Nagydorog községe egy 100 terítékes disz. TÜCSŐKDAL. Néha búsan szól a húr. így poéta sír csak. Rózsafáról rózsa hull s az égről a csillag. Szamolángi Gyula. Vitézi felebbeikfcifás nagydorogon.
