Tolnamegyei Ujság, 1926 (8. évfolyam, 1-53. szám)

1926-09-25 / 38. szám

Egyes szám ára 2500 korona« VIII. évfolyam. Szekszárdi 1926 szeptember 25. 38. szám. Szarkesztfaég és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telelőn szám 85 és 102. — Egyes szám ára: 2500 korona. Előfizetési díj félévre 50.000 korona (4 pengő), egész évre 100.000 K (8 pengő). Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető * közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A l.gkliebb hirdetés dl|a 10000 korona. A hirdetés agy M milliméter izéi es hasábon mnilmétaraoroaként 1000 korona. Közgyűlési részvénytársaság) stb. hirdetések IZOOkor. — Állási keresőknek 50 sxáas- Iák engedmény. A hírrovatban albetyaxetl reklámhír, at|agyxásl hír, eaa> ládl hír, valamint a nyllttár soronként 8000 koronába kerül. Klslakásépltő akelő. A jövő héten tárgyalja le az egy­séges párt a kislakaB akciót, amely­nek kérdése, hogy felmerült és be­hatóbban foglalkoznak ezen rendkí­vül fontos szociális üggyel, abban nem kis része van a szekszárdi ke­rület nemcsak agilis, de a pártban nagy tekintélynek is örvendő képvi­selőjének, dr. őrffy Imrének. A bá- taszéki beszámolón vetődött ngyanis fel a kislakásépités ügye és ennek folyamánya lett a műit héten tartott pártértekezlet e héten folyó minisz­teri tanácskozások és tervezet el­készítések. Mi, akik régidőtől kezdve figye­lemmel kísértük a kislakások építési ügyét és nem voltunk elragadtatva attól a tempótól, amelyben ez a kér­dés előre haladt, örömmel látjuk e kérdésnek erős előtérbe állítását és köszönettel adózunk dr. őrffy Imre képviselő urnák, hogy a lakásépítés kérdését néhány nagyra becsült kép­viselő társával nj mederbe terelte. Arról értesültünk, hogy dr. Schandl Károly nr, a földművelésügyi minisz­térium államtitkára a napokban De­esen lesz, felhasználjuk tehát e l'ap hasábjait, bogy a lakásépítés ügyé­ben elmondjuk gondolatainkat. Teljesen fedi álláspontunkat dr. őrffy Imre urnák a pártértekezleten kifejtett azon érvelése, hogy a kor­mány mellőzze a kész lakások építé­sének tervét. Aki ismeri a vidéket és a vidéki kisgazdát, az tudja, hogy tucatiakások nem felelnek meg a célnak. Mindenik gazdának más a szükséglete, mindenik más-mást tud elvégezni lakásának építésén és igy 50 millión alul tud magának meg­felelő lakást építeni, amelynek költ­ségét, illetőleg ennek törlesztését ki íb bírja. Kölcsön bocsájtandó tehát a készlakások helyett az építkezni óhajtók rendelkezésére, mégpedig nem társadalmi és más Budapesten székelő egyesületek vagy szövetke­zetek utján, hanem az Országos Köz­ponti Hitelszövetkezet utján, mint azt Szabó Sándor képviselő ur is sür­gette az egységespárt értekezletén. Ennek a szövetkezetnek megvan a maga egészségesen kiépített szerve­zete az egész országban, ezek isme­rik azokat, akik építkezni óhajtanak, ellenőrizni tudják, hogy miként hasz­nálják fel az építtetők a kölcsönt és tudják azt is, hogy ki szolgál reá hazafias gondolkozásával, munkássá­gával és becsületes józan életével a kölcsönre. Mert ennek az építési akciónak előnyös kölcsönön szabad CBak nyugodnia, nem pedig nemzeti ajándékon és különböző drága bürok­ratikus szervezetek létesítésén. Ennek az országnak, amelynek pol­gárai súlyos adóterhek alatt nyög­nek, nincs és nem is lehet pénze ajándékozásokra és újabb bürokrati­kus szervezetek felállítására, de vi­szont a magyar kormánynak köte­lessége módot találni, hogy kölcsö­nök nyújtásával nemcsak a főváros és környéke, de az egész ország arra érdemes kisemberei, tisztviselői és munkásai egyaránt kis otthonhoz jus­sanak . Mindezek igazolják az építtetők szempontjából, hogy a kölcsönnyúj­tás az egészséges megoldási mód. De szól emellett még a vidék gazdasági élete is. A lakásépítések a tőkehiány miatt szünetelnek. Az épitőmunkások kény­telenek külföldre vándorolni, az épitési anyagkereskedések panganak. Nem szabad ál ami akciókkal ezeket az adót kiizzadó egzisztenciákat tönkre­tenni, ezeket az építkezéseket pesti nagy vállalkozókkal végeztetni, .meg kell adni a lehetőségeket, hogy ezek a vidéki szervek bekapcsolódhassa­nak a szabad verseny alapján emez akcióba. Nyugodt lelkiismerettel állít­hatjuk, hogy ezen az utón az épít­kezés nem kerül 50 millióba és töké­Nyári csöndes éjszaka. A fűszál se rebben. Kis tücsöknek kél dala a virágos kertben. Illat leng a rózsafán. Ragyog az égcsarnok. Fáradatlan, óraszám muzsikál a dalnok. Egy parányi citera, amit ujja penget; a párizsi opera, az se tudna szebbet. Hazafias szép ünnepély volt folyó hó 19 én Nagydorogon. Gróf Apponyi Géza, gróf Wenkheim Antalné, gróf Eszterházy Ferencné és Perczel Lajos földbirtokosok által vagyonváltság- ként felajánlott ingatlanokból kiosz­tott vitézi telkekbe ezen a napon ik­tatták be Szekszárdon, Nagydorogon, Bikácson .és KajdaGBon lakó vitéze­ket, névszerint: Lenkey Imrét, Győrffy Józsefet, Molnár Józsefet, Kocbís Re­zsőt, Takács Istvánt, Sallay Mihályt, Boda Istvánt, Iker Jánost, Kardos Jánost, Sipos Ádámot, Reményi Györ­gyöt, Sáfári Jánost és Réti Jánost. Az ünnepségre érkezett vendégeket a vasútnál Nagydorog község elöl­járósága élén Thury Sándor főjegyző­vel fogadta, ahonnan a vendégek a községházára hajtattak. A beiktatandó vitézek a községházánál jelentkeztek vitéz Tihanyi Szilárd szókkapitány- nál. Ezután az egész ünneplő közön­ség istentiszteletre vonult. A róm. letesehb, a gazda érdekeinek meg­felelőbb leBZ, mint a különböző épi­tési szövetkezetek privilegizálásával. Aláírjuk, hogy Hadik János gróf ur akciója önzetlen és jót céloz, de ismerjük már a múltból az ilyen államilag támogatott vállalkozásokat. Nemcsak bürokratikus kezelés, de a azakórtelemhiány és igen sokszor az alvezérek körültekintés hiányából és könnyebb lelkiismeretéből vagy ér­demtelenek jutnak előnyökhöz és ez­zel az állam, a köz károsodik, vagy az érdemesek elesnek a jogos segí­téstől, vagy jóval drágábban jntnak hozzá, mintha saját tudásokkal, ön­álló rendelkezéssel emelhetnék fel saját mnnkájnkkal kis viskóikat. Arra kérjük a majd közöttünk időző államtitkár urat, hogy szívlelje meg az elmondottakat és ha meg­győződött a kisemberek közt járván ezek helyességéről, legyen szószólója ott, ahol ez a kérdés döntőre kerül. Jaj, de milyen szép ének l Kezdi újra s újra ..- Tündérország népének ő a trubadúrja. Zeng az éji szerenád, fölveri a kertet. Violák és rezedák szive vágytól reszket. Néha cifráz az öreg, mint cigány a bálban. Szúnyogok és szenderek ropnak rá vidáman. kath. iskolában Dreher Antal kajdacsi plébános mondotta a szentmisét, ahova a katholikns hiVŐk vonultak Széchenyi Domonkos gróf nagybirtokos vezeté sével, a reformátusok és evangeliku sok pedig a nagydorogi református templomba, ahol Joó András reform, lelkész mondott nagyhatású beszédet, hazafias érzésre és a föld szeretetére buzdította a templomot teljesen meg­töltő híveket. A katholikns istentisz­telet alatt H y r o s s Géza kajdacsi kántortanitó adott elő jól iskolázott hanggal gyönyörű Mária-énekeket. Az istentiszteletek után a leventék és iskolásgyermekek sorfala között vo­nultak a telekbe iktatandó vitézek és a vendégek a községházára, ahol Nagydorog képviselőtestülete Becht Ödön főszolgabíró vezetésével disz- közgyülést tartott. A Kormányzó Őfőméltóaága képviseletében megje lent vitéz Tihanyi Szilárd székkapi- tányt a képviselőtestület nevében JakBcha János községi biró, Dobro- vits Kálmán és Farkas Ignác kép- viselőtesületi tagok hívták meg a díszközgyűlésre, akit a képviselőtes­tület nevében Németh Árpád nrad. föintéző üdvözölt rövid beszédben. Vitéz Tihanyi Szilárd megköszönvén az üdvözlést, hosszabb, lendületes beszédet mondott, kifejtvén a vitézi rend célját és a vitézek kötelezett­ségeit. Többek között vitéz bajtár­saihoz a következő nagy hatást ki­váltó szavakat intézte: Vitézi esküvel fogadtátok, hogy, mint a múltban, úgy a jelen s jövőben is, hfiek lesztek ehhez a hazához, mely legdrágább- ját, amije van, őseink vérével áztatott és megszentelt földjének egy darabját adja most nektek zálogba I Tudom, hogy hfiek lesztek és mégis, itt a Ti tiszteletetekre egybegytllt díszközgyűlés előtt arra figyelmeztetlek ben­neteket, legyetek igazi vitézek 1 Békében bölcs és dolgos, a háborúban érős, semmi­től vissza nem riadó, soha meg nem alkuvó hfi hazafiak I Mutassatok mindenben jó pél­dát embertársaitoknak, neveljétek őket vitézi szellemben, hogy az eszme tovább éljen I Tiszta telkemből kívánom, hogy azt a mun­kát, melyet minden vitéznek első és szent kötelességének kell tekintenie, amin Hazánk nagyjai állandóan fáradoztak s fáradnak, de amit a közélet terén elérni még nem tudtak, hogy a .magyar a magyarnak segítő társa legyen s félretéve minden pártoskodást és széthúzást összefogjon! — a Ti példaadás- tok révén siker koronázza. A esek kapitány lendületes azavai után Tímár József máBodbiró üdvö­zölte a telekbe iktatandó vitézeket Nagydorog és környéke birtokos gaz­dái nevében. Gróf Széchenyi Domokos képviselőtestületi tag indítványára a képviselőtestület egyhangú lelkese­déssel elhatározta, hogy Horthy Mik- Iób kormányzót táviratilag Üdvözli. Ezen határozat alapján a következő táviratot küldötték a kabinetiro­dához : „Nagydorog, Sárazentlőrinc, Kaj- daes és Bikács vitézeinek Nagydo­rogon történt ünnepélyes telekbe ik­tatására egybegyült Ünneplő közön­ség és elöljáróságok hódoló tisztelet­tel üdvözlik Főméltóságodat és tán­toríthatatlan ragaszkodásukról bizto­sítják. Nagy dorogi elöljáróság.“ A magyar Hiszekegy elmondása után a Szózat hangjaival záródott be a képviselőtestület díszközgyűlése, amely után hosszú kocsisorban ki­vonultak a vitézek és az ünneplő közönség a telkek helyére, ahol azo­kat a vitézi szék kapitánya átadta az nj birtokosoknak. A katolikus vitézeket és földjüket Dreher Antal kajdacsi plébános ál­dotta meg, az evangélikus vitézeket Rácz Károly Ágoston bikácsi lelkész és a reformátusokat Joó András nagydorogi lelkész, mindhárman gyö­nyörű beszédet intézvén a vitézek­hez és az ünneplő közönséghez. A telekbe iktatott vitézek nevében vi­téz Lenkey Imre csendőrfőhadnagy tömör, katonás beszédben mondott köszönetét a beiktató vitézi szék­kapitánynak és a három felekezet papjának. Délután fél 2 órakor a beiktatott vitézek tiszteletéi e Nagy­dorog községe egy 100 terítékes disz. TÜCSŐKDAL. Néha búsan szól a húr. így poéta sír csak. Rózsafáról rózsa hull s az égről a csillag. Szamolángi Gyula. Vitézi felebbeikfcifás nagydorogon.

Next

/
Thumbnails
Contents