Tolnamegyei Ujság, 1926 (8. évfolyam, 1-53. szám)

1926-09-18 / 37. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1926 szeptember 18 i ■ I VARRÓGÉPEK kerékpárok, villamossági cikkek; » nagy raktár és javitómfihely SOMMER S V. mechanikusnál Szekszárd.Qaray-tér Telefon szám 51 I J Könnyű a lelkiismeretlen demagó goknak azt mondani, hogy nem kell adót fizetni, de kérdezzék csak meg töltik, hogy miből tartjuk hát el akkor az orszá­got, miből tartják fenn a rendet, az élet* és a vagyonbiztonságot, mivel biztosítják a társadalom javait, ha nem az adókból fenntartott intézmé nyekkel. Az áldozatot tehát meg kellett hozni, hogy gazdsági fórra- dalomba, ne kergessük az országot, mert a gazdasági forradalmaknak egyéb forradalmak a kísérői. Én tiszta bort akarok a pohárba önteni és épen ezért őszintén meg kell az én választóimnak mondanom, hogy a gazdasági áldozathozatalnak még nincs vége. Ha terheink a jövőben kevesbed- nek is, azért mégis nehezebb adókat kell fizetnünk,.mint a múltban, mert a háború és a forradalmak okozta pusztításokat helyre keli hoznunk. A gondok, amelyek reánk nehezed­nek, egyformán sújtanak vaUmeny* nyittnket, de ..bizpunk keli a jobb jövőben és biaaJommal kell dolgoz­nunk a haza érdekében, amelynek feltámasztásában vajó hitünket el­vesztenünk nem szabad. Mert ha mir a bizodalmánkat is elveszítjük, akkor mindent elvesztettünk. Bár* mjly sötét képet festettem is, őszin­tének kellett, lennem, mert a nép, óriási veszteségünk tudatában min dig el volt készülve a nagy terhek viselésére. Örömmel tudathatom azon­ban, hogy az adózás tekintetében a legne hezebb Időn már túl vagyunk és reményünk van arra, hogy nem­sokára feljön a nap, amelynek nyo­mán eltűnnek az eddigi szenvedések sötét árnyai.., Előbb javult volna az ország helyt sete, ha nem szakad reánk a frank­hamisítás nagy nemzeti szerencsét­lensége, amely többet irtott a hasá­nak, mint a háború és a forradal­mak együttesen. Hónapokig csak ez­zel az üggyel volt kénytelen a nem­zetgyűlés foglalkozni és be kell val­lanom, hogy voltak a képviselők kö­zött magukat magyaroknak nevező emberek, akik ahelyett, hogy nekünk segítettek volna, az ország hirnevét minél jobban alá akarták ásni a kül föld előtt. Emiatt nem volt időnk arra, hogy idehaza eredményes bel­politikát csináljunk, A külföld véleménye — mint azt a nyáron képviselőtár­saimmal együtt tett külföldi utamon tapasztaltam — határozottan javult velünk szemben, Amerre jártam, a SZABÓ JÁNOS Telefon: 120 mérnöki irodája, Szekszárdon. Vasúti fasor 6 V ILLAMOS és IPARTELEPEK ellenőrzése. — Rentabilitási számítások. — Villamos-, telefon*, vízvezeték-, központi ffltés*, fürdő-, egészségügyi-, vizlecsapoló- és öntöző-berendezések. — Épületek, betgn- és vasbeton­szerkezetek, utak és hidak tervezése és építése. — Építési anyagok, villamos csillárok és árammérők szállítása. Fáik és Zinner gránit- és mészkőbányáinak — Szekszárd és vidékére — kizárólagos képviselője. — Terméskő, út- és betonkavics, járdaburkoló gránitdara. mértékadó politikai tényezők min­denfelé konstatálták, hogy kormá- nynnknak óriási sikerei voltak és hogy a'nemrég még ragyogó magyar be­csület a külföld szemében ismét maku láttán. A külföldnek ez a bizalma nehéz gazdasági helyzetünket is meg­könnyítette és túl vagyunk az erő­próbán, amelynek áldozataiért a minket tnlélő gyermekeink fognak áldani bennünket, akik szinte végső erőmegfeszitéssel tettük le jövedel­münket, sőt vagyonúnknak egy ré­szét is a haza o'tárára. De magunk is érezhetjük áldozathozatalnnk némi előnyeit, hiszen most máskép érez­zük magnókat, mint az elmúlt idők gazdasági bizonytalanságában. Mielőtt ' beszédemet bevégezném, azokhoz a választóimhoz szólok, akik ügyes bajos dolgaikkal felkerestek. Megelégedéssel állapíthatják meg, hogy ; ' a képviselőjüknek sokszor volt alkalma segíteni, kicsinek nagynak őszintén éa egy formán. Ha azonban minden esetben eredményt elérni nem tudtam, azt ne róják a terbemre, mert Isten én sem vagyok <ós mindent megtenni én spm tudok. Büszkén hivatkozhatom reá, hogy választóimnak belém helyezett bizal­mával jól gazdálkodtam. Tettem pe­dig ezt nemcsak azért, hogy ez a bizalom a jövőben még nagyobb le-r gyen, hanem • legfőképen azért, mert ezt az én lelkiismeretem szava igy parancsolta. . 0 v A mantfátumváltoztatás. Vannak róla hírek, amelyek már ide íb eljutottak, hogy én ebből a kerületből el akarók menni és hogy másutt akarok könnyebben megsze­rezhető mandátumhoz jutni. Ezek a hírek ebben a formában hamisak, mert én, aki emelt fővel, tiszta hom­lokkal állhatok ki a küzdőtérre, ke resem a küzdelmet, ahol az eszmék tisztázódnak. Ehhez a kerülethez, bármily könnyen szerezhetném is megf máshol a mandátumot, addig hűtlen nem leszek, amíg érzem az Önök erőt adó kézszoritását, hisz az én ereimben is az a vér folyik, ami az Önökében és ez a vérségi kapocs ad nekem erőt és kitartást a jövő küzdelmeire, amely elől megszaladni nem fogok soha. Lelkes és hosszantartó éljenzéssel fogadta a polgárság a beszámolót, amely ntán Pongrácz Lajos pártelnök mondott szép szavakban köszönetét a politikai felvilágositá- | sokért a képviselőnek, akit arra kért, | hogy ne engedje megvalósítani azt a tervet, amely szerint Bátaszéket el­szakítanák a szekszárdi kerülettől és máshová csatolnák. — A pártelnök helyesléssel kisért szavai ntán Temesvóry Imre nemzetgyűlési képviselő jelent msg a szónoki emelvényen és mint a nem­zetgyűlés kiváló pénzügyi tekintélye főleg a gazdasági helyzetet ismer­tette. Legelsőbben is arról a munkáról tájékoztatta a népgyülést, amelyet óiffy Imre 7 óv óta végzett a parla­mentben. Ezt a munkát legjobban ő tudja megítélni, mert ő 7 év óta fegyvertársa ö ffynek, akiről ő tudja legjobban, hogy mit jelent öiffy működése az országnak. A szanálás sikerében űrffyé a az oroszlánrész, mert az ö közre­működése nélkül ezt a kérdést aligha lehetett volna megoldani.- Abban az időben,'-amikor egy ló áráért másnap egy .csikót, harmad nap pedig csak egy libát lehetett vásárolni, dr. óiffy Imre dolgozott Bethlen István mellett a legnagyobb erőfsHzitépserl azon, hogy a pénz értéke állaodósittassék. Mennyi gáncs és az ellenzék részéről mennyi megvetés volt a része, mikor a szanálási javas­latot előadta a nemzetgyűlésen, őrffyt azonban a. sok gáncsoskodás nem kedvetlenítette el, legjobb tudásával védte a javaslatot, amelynek csak­ugyan sikerült a magyar pénzviszo nyokat megszilárdítani. A nemzét talpraállt, a pénz megjavult. A né|t áldozatkészsége nélkül azonban nem lehetett volna az országot talpra állítani, azért az érdem jó része az adófizetőé, aki be­látja, hogy most fokozottabb áldo­zatokat kell hoznánk, mint a béké­ben, mert pénzünk értéke csak úgy lesz maradandó. A kormánynak e téren elért érdemeit tisztán láthatjuk akkor, ha a gyóző Franciaország vi­szonyait összehasonlítjuk a mi álla­potainkkal. A győző, hatalmas és vagyonos Franciaország gazdaságilag tönkre ment, a pénze leromlott és azt látják, hogy mi már visszatértünk arról az útról, amelyen Franciaország most halad. Mi már rég elfelejtettük a rekvirálásokat és a maximálásokat, amelyeket náluk most vezetnek be. Az áldozat tehát, amelyet a veze­tők kérésére Magyarország népe ho­zott, nem volt hiába. Az adókat többé fokozni nem fogják, hanem lassú tempóban leszállítják az adókulcsot, hogy az adózók válláról fokozatosan •leszedjék a terheket. Az adóleszálli- tás egyik neme, hogy elengedik a házhaszonrészesedést, 40 millió arany­koronával leszállították a vámkeze­lési illetéket és 38 millióval olcsóbbá tették a vámtarifát. A forgalmi adó­ban, amely egyébként a íegantiszo- ciáiisabb adó, az állam 127 millió aranykoronát engedett el. Sajnos —- úgymond, — hogy ezt az adónemet, melyet Anglia, Franciaország, Cseh ország és Olaszország is bevezetett, egyelőre törölni nem lehet, csapán korrigálni az igazságtalanságokat. A viszonyaink különben csak ak­kor fognak valóban megszilárdulni^ ha majd ismét megbecsüljük az apró-; pénzt is, amelynek a mostani idők-* ben már semmi becsülete nem volt. Ez vezet azután a munka értékének a megbecsüléséhez is és ha lesz nj pénz, amelyben gondolkozni megta­nuló'k, hamarosan közeledni fogunk a gazdasági konszolidációhoz. A nagy figyelemmel hallgatott hossza beszéd után i ? Erődy Harrach Tihamér lépett a közönség elé és a gazdasági talpraállás első feltételéül a lakosság lelki összekapcsolódását és a munka megszervezéséi jelölte meg, mert ezek azok a tényezője, amelyek egy ország hitelét emelik. Hogy őrffy Imrével együtt Európa országait is­mételten többször is bejárták,.tapasz­talták az ellenséges, indulata állam­férfiakkal való tárgyalások alkalmá­val is, hogy a magyar nemzetnek mindig nagyobb és • nagyobb les^ a külföld szemében a becsülete. Ennek pedig az az oka, hogy 4 magyar kormány nem hitegeti úgy a népet, mint ahogy a francia kor­mány tette, hanem felfedi a valója és szakértőivel megmutattatja az ország gyógyításának a módját. Temosváry és Örffy az ország beteg gazdasági állapotának a tudós orvosprofesszorai. Hozzá­juk járt és jár a kormány ta­nácsért, hogy talpraállíthassa az országot. A talpraállitás jórészt sikerült és epnek az érdeme jórészt őrffy Imréé, aki­nek fényes tehetségét az egész nem­zetgyűlés elismeri. Legutóbbi nagy sikere, amelyről csak később fognak hallani,* a borkérdós megoldása. Mostani külföldi útja alkalmával is sokat tárgyalt a magyar bor ki­vitele érdekében Lengyelországgal. Azokkal szemben, akik mindig egymás ellen uszítják az embereket és a frankperből is világraszóló bot­rányokat akartak kicsiholni, azt állítja, hogy az országot csak egymás­1 IÖI ni CIRKUSZ CARLEÉ Jön J z övő héten érkezik Magyarország legnagyobb vándorcirkusza 15 idomított fajlóval, 50 személy­edéi és 10 tagú saját zenekarával. A cirkusz teljesen fedett és 2000 személyre lesz felépítve. Igazgatója i DANIÉRT BONIFÁC. ^ _.............................,......_____ • ....... 686 '-a

Next

/
Thumbnails
Contents