Tolnamegyei Ujság, 1926 (8. évfolyam, 1-53. szám)

1926-02-06 / 5. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1926 február 6. BOROS ÉS TÁRSA j „Kühne“ mezőgazdasági gépgyár rt. tolna- és báosmegyel képviselete raktáron tart: oséplögarnitu- rákat, szívé-, gáz- és benzinmoto­rokat, szabadalmazott páros és páratlan sorú „Vera Drill“ kanalas sorvetőgépeket és minden egyéb mezőgazdasági (11) gépet. Főraktár: Szekszárdon, a Kaszinó- bazár épületében. — Telefon 49. szép ée ha a trágyázás tekintetében tovább halad, akkor itt ismét a régi saép szőlőtermelés lesz. Dr. Örffy Imre beszéde. A zajos éljenzéssel fogadott beszéd «tán dr. órffy Imre nemzetgyűlési képviselő emelkedett szólásra, kije­lentette, hogy mint szőlősgazda, de mint borvidék képviselője is nagyon tisztán látja a bajokat és régóta ke­resi már a megoldást. Mi a teendő ? A borfogyasztást emelni kell, mert arról, hogy a termelést csök­kentsük, beszélni sem lehet. Idővel ngyis lesznek szőlők, amelyek ki­pusztulnak és mint a lapi szőlőket is jobban jövedelmező célra fogják fel­használni. Ha tehát sok a borunk, piaoot kell szereznünk. Ebből azonban az következik, hogy javítanánk kell borainkat, mert a külföld, ha bort vesz, csak jó bort fog venni. ▲ Telefon: 120 SZABÓ JÁNOS mérnöki irodája, Szekszárdon. ▲ Vasúti fasor 6 ▼ V ILLAMOS és IPARTELEPEK ellenőrzése. — Rentabilitási számítások. — Villamos-, telefon-, vízvezeték-, központi fűtés-, fürdő-, egészségügyi*, vizlecsapoló- és öntöző-berendezések. — Épületek, beton- és vasbeton- szerkezetek, utak és hidak tervezése és épitése. — Építési anyagok, szén, gáz- és kenőolajok, villamos csillárok és árammérők, rádiótelefonok szál­lítása. — Fáik és Zinner gránit-és mészkőbányáinak Szekszárd és vidékére kizárólagos képviselője. — Terméskő, át- es betonkavícs, járdaburkoló gránitdara. ▼ Buborékok. Irta: Bodnár István. A főid! ut. Kutatgatjuk az élet titkát, De hasztalan, reánk nem bízták! A domb helyett: mélységbe hágunk, S a mélyben: hegyet érez lábunk . . • Ember, szemed — néz csak, de —nem lát! Repülni vágysz, — ki járni sem tud ?! A madár is: előbb tipeg, Aztán repül . . . Láb a tied! S a szárny vájjon annak — minek ?: Ki csak — csúszik! . . . A földi ut: Ez a — mienk ... De aki fut: Bátran, mindig egyenesen, Becsület -- szűk ösvényeden, Bár ma mindenki neveti: Krisztus keresztje int neki — S gyalogszerrel is — égbe jut! Az utravaló. Koldusnak születsz: meztelen testtel, S kis, gyenge élted vájjon mi óvja? Bizony-biz egy vékonyka — pólya!: önerőddel hát mért dicsekszel? Az adómentes borpárlat. Ki kell tehát mondani, hogy a bort javítani, lehessen bogy a borpárlatot adómentesen csinálni. Már készen van törvényjavaslata, amely kimondja, hogy a borpárlatot, a-’elyet eddig szak a külföldre engedtek adómente sen készíteni, engedélyezzék a bel­földön is. Ennek fontos következmé­nyei volnának. Azonkívül meg keli könnyiteni annak a termelőnek a helyzetét, aki a saját borát akarja kimérni. Fontos dolog azonkívül a borfogyasztási adó. Ezen már több, mint egy éve számit- gatnak, de hazztalan volt minden kalkuláció, mert ha ezt eltörlik, olyan pótadó jön ki belőle, hogy azt viszont más termelő ágak nem bírják el. Itt valahol a középen Iobz az igazság. Sok olyan terv van már a zsebében, amelyek ezeket a kérdéseket meg­oldani kívánják. Ez nemcsak gazda­sági kérdés, itt egyúttal háromszáz­ezer dolgOB magyar kéz foglalkozta­tásáról is vao szó. Megmondotta a kormánynak, bogy ha a külföld nem enged a bor dolgában, akkor mi sem engedjük be az iparcikkeket. A gazdák türelmét kéri addig is, mig a tárgyalások e téren befejeződ­nek. Azt szeretné, ha — amikor leg­közelebb közöttük ismét megjelenik — eredményekről tudna beszámolni. Ad­dig is szívesen képviseli az ország- házban azt, amit elhatároznak. S arra felelj csak, hogy: mikép — mégy el ?! Ahogy születtél: még koldusáéban! Testi mankóval, lelki rongyokban, Kifosztva . . . Vérző, száz meg száz sebbel . , S utravalónak, ha kapsz virágot, Nem — érdemed: irgalom szórja. Valaki meaazánt . . . S babér, a rózsa, A könny csak azért: nejássék alóla: Mély — sebed, amit az Elet vágott . . . Zugó éljenzés felelt a frappáns ős hazafiasán őszinte beszédre. Ez a zúgó éljenzés jele volt annak, hogy mindenki meggyőződött a képviselő ez ügyben való szakértelméről, de arról a lelkesedésről is, amellyel érdokükben küzd. Határozati javaslat. Főglein József egyesületi titkár ezután felolvasta a következő határo­zati javaslatot, amelyet a gyűlés ille­tékes helyre fog juttatni: „1. A közgyűlés örömének ad ki .fejeaést, bogy a kormány az utolsó időben engedett merev álláspontjá bél ős sikerült meggyőzni az illeté­keseket arról, hogy a magyar bzőIő- müvelés a magyar gazdasági élet egyik legfontosabbika. 2. Nem nézi jó szemmel az osztrák termelők ellenséges viselkedését és csodálkozásának is ad kifejezést. Kéri . a kormányt, hogy ne tévessze szem I elől az ország érdekeit bármilyen I támadás éri is az osztrák borterme­lők részéről és a kereskedelmi szer­ződések megkötésénél a magyar szőlő és borgazdaság érdekeit védje meg. 3. Mondja ki a közgyűlés, hogy a kormányt sürgősen fel kéri a bor­fogyasztási adó legfelsőbb határának leszállítására, a községektől vegye vissza az állam az átengedett fogyasz­tási adókat és a házadéval rekom­penzálja őket. 4. A sörfogyasztást lehetőleg ma­gas adókkal esökkentse. 5. Kéri a pénzügyi kormányt, hogy a borvidékeken az adóvégrehajtáso­kat függessze fel, mert még végre hajtás utján sem fog az állam az adókhoz jutni, mert az elárverezendő ingó és ingatlan vagyonokat nem le­het értékesíteni.“ Végül Boro88 Zoltán főintéző szólalt fel. A tőle megszokott jóizü és talpraesett rövid beszédében kifej­tette, hogy a szőlősgazdák bajukban is csak gratulálhatnak maguknak, hogy olyan képviselőjük van, aki ügyüket magáévá teszi és kiáll értük a síkra. Felhasználja az alkalmat arra is, hogy a gazdatársadalmat a szervezkedés fontosságára figyelmez­tesse. A gazdák, mihelyt együtt lép Szabászati 1 és varrási tanfolyam. Február 1-re szabászati és varró taa- folyamot nyitok, hol mindennemű felső­ruha, valamint fehérnemű varrást, sza­bást, mérsékelt díjazás mellett taattsk. Jelentkező hölgyek saját részükre varr­hatnak. Azonkívül igen jutányos ár mel­let vállalok angol és francia muukát. Szives pártfogást kér Eisler Szelina Szekszárd, Széchenyi-atsa 28 nek fel, sokkal nagyobb súlyt kép­viselnek, mintha egyesek külön-külön kérnek, akarnak valamit. A soraié. A mostani bajban két dologra hívja fel a figyelmet. Amikor a sörnek adója nagyobb volt, mint a boré, Budapesten kétszer akkora lett a borfogyasztás, most pedig kétszer annyi sör fogy, mint bor. Nem kell konkurrenciát csinálni a bornak. Az árpát más célra is fel lehet használni, az árpatermelés nem forog veszede­lemben, ba nem lesz is sör belőle. Egy másik dolog is szükséges volna az adóbehajtás felfüggesztésén kívül. Itt a tavasz hamarosan, meg kelt kezdeni a munkát, már most, akik úgy munkáltatják szőlőiket, miből fedezik a munkabéreket? Pedig sok szőlőmunkás vár erre a keresetre 1 Gondoskodjék a kormány arról is, hogy a szőlősgazdák olcsó hitelhez jussanak. Dr. Órffy a szölőmunkásokrél. A gyülÓB viharosan helyeselt és éljenzett, amikor dr. örffy Imre pót­lólag még néhány megjegyzéssel egé­szítette ki az elmondottakat és fel­említette, hogy nem baj, ka a sör- fogyasztás visszaesik is, mert hisz az alig 600 munkásnak ad kenyeret, ellentétben a bortermeléssel, amellyel háromszázezer dolgos magyar kéz foglalkozik. Ennek a háromszázezer magyar embernek a sorsa sokkal eióbbre való, mint a külföldről ide beszivárgott sörgyári munkásoké. Ezután Nagy Lajos megköszönvén a szónokoknak fáradozását és fel­világosításait, valamint a közönség megjelenését, a gyűlést bezárta. A Szociális HIsszIótársalat működése Szekszárdim. A Szociális Missziótársulat egyetlen főprogrammja a legnemesebb: munka­képtelen, elhagyatott öregeket, árvá­kat segíteni élelemmel, ruházattal, pénzzel és a lelkűket felemelni az elcsüggedés, az elhagyatottéig mély­ségeiből. Szebb, nemesebb, emberibb célból nem alakult még társadalmi egyesület ennél. Hisz a Kárpátoktól— | Adriáig, Kassától—Orsováig esak j fajdalomkiálltás, segélykérés, nyomo- I rnság tölti be a trianoni éjszakát ! | Magyarok, keresztény testvéreink ! JOSS és LÖWENSTEIN R.-T. oroszlán védjegyű fehérnemügyár leltári készletének egy részét megvettük és meglepő olcsón árusítjuk: > Férfi fehér frakk-ing _ K 150.000 Kézelő __ K 12.000 Női hímzett batiszt ing ________ „ „ nappali ing — » » halo „ __ „ színes zefir „ __ Alapítva 1 840. 90.000 Dupla gallér „ 12.000 » » » 100.000 Álló gallér - „ 10.000 » »* » 80.000 Puha gallér „ 6.500 „ Ezen árak e hó végéig maradnak érvényben! Pirnitzer József és Fiai áruháza, Szekszárdon. és nadrág háló és nappali l ing és nadrág/ combiné__ __ K 30.000 „ 130.000 250.000 150.000

Next

/
Thumbnails
Contents