Tolnamegyei Ujság, 1926 (8. évfolyam, 1-53. szám)
1926-09-11 / 36. szám
1926 szeptember 11. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG ,Q)esíentr- szállá Budapest, VI., Berlini-tér 3. (Nyugati pályaudvaron). Meleg és hideg vízvezeték minden szobában. Fürdők, lift, fodrász. Telefon: L. 920—64 Utcai szobák ára 40-60.000 K- ig Pongrác* Sándor 517 igazgató. Szülök gyermekeiknek, gyermekeik öregszüleiknek ajándékul Rádiót vásárolnak. A Dunántúl legnagyobb rádió-szaküzlete Szekszárdon, Hitelbank-palota. Telefon 53. Vezető: Fábián Sándor, rádiótechnikus. — Amerikai, angol, francia, német, magyar készülékek raktáron. Szerelés jótállással. Alkatrészek, rádiójavitás, accumulátortöltés. — Olcsó árak. Magyarország integritásáért. Dr. Éri Márton alispán szólalt ezután ismét fel és refllektálva Döry Frigyes beszédében kifejtett azon tényre, hogy a mohácsi vészt éB az utána követ kezö katasztrófát, a durva irigység és az elvakult gytilölség okozta: a szigorú, de mégis szerető apa őszinteségével hivta fel Zomba község egy mással szembenálló magyar és német lakosságát, bogy egymásnak testvéri kezet nyújtva, együtt dolgozzék Magyarország dicsőséges feltámadá- sáéét. Az alispán beszéde láthatóan mély hatással volt a bankett részt vevőire. UtáDa Szánthó Ignác harci plébános beszédében a nemzetes- ssszonyokat, később pedig Kun Lajost éltette. A rendezés Zomba község elöljáróságának és Kun plébánosnak körültekintő, gondos munkásságát dicséri. Örömmel állapítjuk meg, hogy az ünnepség igen jó hatással volt a széthúzásban élő lakosságra s a békés együttélés útját nagyban egyengette. Szemelvények Szehszárd történetéből. Irta: Hegedűs József. Folytatás. Nemzeti létünket alapjában megrendítő gyászos mohácsi CBata vég zetes csapást mért a a akszárdi apátságra. A török túlerő áttörte a bő siesen védett magyar gátat és a fejetlenség kétségbeejtő zavarában a mohamedán áradat ellenállás nélkül zúdult országunkra. Hóditó útjában kíméletlenül tarolta le a keresztény műveltség legkiválóbb alkotásait. En nek a nemzeti szerencsétlenségnek lett Szék szárd is áldozata. A félelmetes ellenség előnyomulásának hírére Szekszárd lakossága elmenekült és szójjelszóródott. A törökök az összes épületeket feldúlták és mindent fe nekestől felforgattak. Ekkor veszett nyoma Béla király sírjának. A városnak csak a neve maradt meg és hosszú ideig a teljes kihaltBág képét mutatta. Az apátság a török hódoltság idején szünetelt és birtokai gazdátlanul hevertek. Később, midőn egy kis nyugalom következett, az apátsági uradalom legnagyobb része illetékte len kezekbe jntott. A törökök kiűzetése után az apátságot újból visszaállították és 1693 október 11 én Mórey Mihály esztergomi kanonoknak adományozták. A szerzetesi és monostori élet azonban végleg sírba szállt. Mérey fáradságos utánjárással bíróság utján visszaszerezte 44 apát sági birtokát. Hogy azokra jobban felügyelhessen, Szekszárdra jött lakói ób házat épittetett a megyeház déli oldalán. Az apát megjelenése uj lakókat vonzott Szekszárdra. Gyama, Ittse és Palánk falucskákból jöttek az első települők, akik a Katrán- sza (?) utcát építettek és az elvadult területen irtásokat végeztek. Azután hozzáláttak a földmiveléshez, a dombokat és hegyoldalakat szőlővel ültették be. A szatmári békekötés esztendejében, midőn nyugodt, zavarta lan munkálkodás időszaka látszott beköszöntem, különböző nemzetiségű iparosok seregestől lepték el Szekszárd városát. Mérey az anyagiak rendezése mel- mellett hivatásbeli feladatának tekintette, bogy a török uralom alatt a Kálvin vallásra tért lakosságot ősi bitére visszatérítse. Ezért jezsuitá kát hivott meg, akiknek missziós muukája fényes eredménnyel végződött. Két jezsuita atya: Cignárovics Mátyás és Haszár János működött pár évig Szekszárdon éB segédkezett az apátnak a lelkipásztorkodásban. Cignárovics Mátyás 1711-ben irta az első anyakönyvet. mely oknál fogva a plébániák igazgatását kivette a szerzetesek kézé bői és helyükbe világi papokat küldött. Szekszárdra Kovárszky Márton esztergom-egyházmegyei papot, bér- kesdi plébánost helyezte. A bibor- nok-apát ebben jogainak megcsorbi- tását látta, azért óvást emelt a prímás eljárása ellen. De később mégis engedett és Kovárszky 1764 február 15 én be lett iktatva. Roth a tőle függetlenigett plébános részére, mint kegyur, a mostani lelkészlakot épít tette éB számára terményekben évi járandóságot biztosított. Roth idejében 1760 körül a jámbor hivek adományából emelték a sz. János és Pál kápolnát, hogy e vértanok közbenjárása megóvja a várost a jégveréstől és villámcsapástól. Roth bibornok volt az utolsó java- dalmas szekszárdi apát. Meghalt 1775 ben. Mária Terézia 1777-ben a szék Külföldi utamról hazatérve — varrásom megkezdem és uj szabástan folyamot nyitok. — Jelentkezni bármikor lehet — vidékieknek gyorsított tanfolyam. Szamolányiné Szekszárd, fídkóczi-utca 13. szám A jezsuiták távozása után Némethi Jánost alkalmazta az apát plébánosi minőségben. Mérey tekintélyes összeggel megkezdte a templomépitést, melyet utóda fejezett be. 1703 ban az elégedetlen magyarság Rákóczi vezérlete alatt kibontotta az alkotmányos küzdelem zászlaját,Mérey a nemzeti fölkeléshez csatlakozott. — Résztvett az ónódi trónfosztó gyűlésen. A szabadságharc lezajlása után a kuruckodó apát — ugyíátszik — kegyvesztett lett a bécsi udvarnál, mert gróf Trautzon József személyében helyett*1 st rendeltek melléje. — Mérey meghalt 1719 november 10 én Nagyszombatban. Az apátságot he lyettese, Trautzon bibornok nyerte el, aki a plébánia vezetését simontorcyai ferencrendiekre bízta. A régi romok fölött épülő temp'omot csúcsíves formában tető alá hozta. A Mérey-féle házat d szes és tágas bastélylyá alakitatta át. Trautzon apátsága alatt dühöngött Szekszárdon a pestis. Ekkor készült fogadalomból a Szentháromság-szobor és szűz Mária, a mennyek Királynéja tiszteletére a remete-kápolna. A bejárat fölött olvasható 1778-as fölirás nem jelezheti a kápolna építésének idejét. Trautzon meghalt 1758 ban Az apátsági javadalomban Roth Konrád konstanci bibornok-érsek kö vette. Roth a plébániateendőket szintén simontornyai ferencesekkel végeztette. Barkóczy Ferenc prímás valaKarászi Ferenc úri és papi szabó Szekszárd, Széchenyi-utca 44. szám alatt, a Molnár-nyomda mellett. dós kidolgozású: férfiöltönyt vatszövetből. Papi rnhűkat I Reverendát, Cimádét, Havelockot, jó és tartós anyagból készítek olcsó árban. Plébániákhoz, levelezőlaphivásra, kívánatra vidékre is utazom. 385 II. József a rendet eltörölte, Szluha vérző szívvel hagyta el munkaterületét. A szerzetesi fogadalom alól feloldva, mint világi pap nyerte el a szekszárdi javadalmat. Alkotásvágy - tól hevítve és buzgósággal eltelve jelent meg Szekszárdon. A plébánia és város történetében apostoli munkálkodása korszakot alkotott. (Folyt köv.) HÍREK. szárdi apátsági uradalmat teljes egészében minden időre a Nagyszombatból Budára áthelyezett me gyár tud. egyetemnek adományozta. A kiegyezésig a kegyúri jogokat az egyetem nevében a m. kir. Helytartó Tanács, attól fogva pedig a vallás és köz oktatásügyi miniszter gyakorolja és viseli a velejáró terheket. A „Vallás Alap“-i uradalom 1783- ban, midőn a megye székhelyét Simontornyáról Szekszárdra tették át, az apátsági kastélyt 21000 forintért eladta megyeháznak. Ezzel az apát ság utolsó emléke is eltűnt. Kovárszky időközben fölvétetett a pécs-egyházmegye keblébe és 28 évig bárom káplán segítségével irányította a nagy- terjedelmü plébánia ügyeit. Szekszárd- hoz tartoztak : Mözs, Sióagárd, Szálka, Grábóc, mint filiális egyházak. A segédlelkészek közül kettő vasár- és ünnepnapokon Sióagárdra és Mözsre járt ki misézni. Kovárszkyt lelkipásztori érdemeiért a pécsi káptalan tagjává nevezték ki. Örökét 1792 augusztus hó 26-án Szluha György Dömötör vette át. Kovárszky utóda a verbói Szlubák nemes családjából származott. Már ifjú korában komoly hivatással a magyar eredetű Pálos-rendbe lépett. Tanulmányai bevégzése után Nagyváradra került gimnáziumi tanárnak, j Klasszikus műveltségével és jeles hitszónoki képességével a legfőbb körök figyelmét magára vonta. Mikor Csonka Magyarország nem oroz&g, Egész Magyarország — mennyország. — Dr őrify Imre kerületében. Mint értesültünk, dr örffy Imre még e hóban megkezdi kerületének látogatását. A hó 12-én Bitaszéken, 19 én Decsen, Szentmihály napon pedig Bá- tán tart beszámolót őrffyt utján előreláthatólag elkíséri egy-két képviselőtársa is. Érdekes, bogy bár az illetékes körök Bátaszék és Báta végleges kerületi beosztásáról még nem döntötöltek, örffy mégis kötelességének ismeri, hogy ezekben a községekben is megjelenjék választói előtt, örffy 11 ón és 18 án délután szekszárdi választóinak is rendelke- keeésre áll lakásán. A szekszárdi beszámoló ideje még nincs megállapítva, az előreláthatólag még az ősszel és impozáns keretek közt fog megtörténni. — Az uj szekszárdi plébános be iktatása. Szép és megható ünnepség keretében folyt le folyó hó 5-én a 10 órai nagymisén Kiss Lajos espe resnek a szekszárdi plébánoBÍ székbe való beiktatása. Az ujraépült szentegyház épen erre a napra szabadult meg bilincseitől, az állványok végre elkerültek falai mellől, hogy így szabadon teljes szépségében köszönthesse papját, gondviselőjét. A hatalmas templomot szorongásig megtöltötték a hivek tömegei, a hatóságok és hivatalok küldöttségei. A be iktatást Hradek Károly esperes, tb. pápai kamarás, bátaszéki plébános végezte. A szertartás a Veni Sancte eléneklésével kezdődött, majd a beiktató közölte Kiss Lajos esperesnek a pécsi püspök által szekszárdi plébánossá történt kinevezését, örömének adva kifejezést afölött, hogy ő, aki szekszárdi, abban a szerencsés helyzetben van, hogy Kiss Lajost, Szekszárd szülöttjét vezetheti be ebbe a templomba. Horváth Károly újvárosi plébános felolvasta a püspöki kinevező okmányt, mire az uj plébános letette a hitvallást és hivatali esküt. Ezután Hradek Károly pápai kamarás szép szavak kíséretében adta át az uj plébánosnak hivatala jelvényeit az evangéliumos könyvet és a templom kulcsait. Végül Kiss Lajos lépett a szószékre és a szentirás bölcsességéből merített gyönyörű beszédben fejtette ki programmFOGAK fogsorok, aranyfogak, foghúzás, fogtömés, törött fogsorok javítása azonnal — elsőrendű anyagból Mautner fogtechnikusnál Szekszárdon. a „Szekszárd Szálló“ mellett — TELEFON 107
