Tolnamegyei Ujság, 1926 (8. évfolyam, 1-53. szám)

1926-09-04 / 35. szám

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 926 szeptember 4. m» ÜSZÖG MENTESSÉG VETŐMACMEGTAKARITÁS ) ^TERMÉS TÖBBLET \ CHINOIN - ÚJPEST. őszi búzát pácoljunk PORZOL -lal szárazon. Rozsot, árpát, repcét HIGOSAH -nalnedvesen csávázzunk ARANKÁT. KIISKOTÁH HÖRCSÖGÖT, ÜRGÉT legjobban pusztít BELLIT-GÁZ C HIN 01N mezőgazdasági szerek gyári áron beszerezhetők: Frank Drogéria, Szckszfird, Honggá Fogyasztási Szövetkezet, Magyar Mezőgazdák Szövetkezete. 555 nosné szül. Simon Julianna a mély­séges fájdalomtól összetörtén jelenti, hogy szeretett jó férje Renczes János, a tolnai kerület nemzetgyűlési kép. viselője, ToloavArmegye törvényható­sági bizottságának tagja stb. Harcon, folyó évi szeptember bó 1 én délután fél 3 órakor, életének 54-ik, boldog házasságának 36 ik évében, rövid szenvedés éo a halotti szentségek áj- tatos felvétele után jóllétre szende- rült. A drága halott végtisztessége Harcon, folyó évi szeptember hó 3-án délután 3 órakor történik meg a rém. kath. egyház szertartása sze­rint. Harc, 1926 szeptember 1. Ál­dott legyen drága emlék e !“ Szemelvények Szekszárd történetéből. Irta: Hegedűs József. Kopott könyvek, elfakult föl jegy­zések porladoznak a szekszárdi plé­bánia irattárában. A megrongyo ó- dott, szinevesztett lapok a szekszárdi apátság, később plébánia és a vele szo­rosan összefüggő városnak messze távolba visszanyúló történetéről be­szélnek. — Az érdekes események szinte csábítanak, bogy alaposan bele­mélyedjünk azok tanulmányozásába. Talán majd akad egyszer valaki, aki­nek ebhez kedve támad és türelmet, időt szentel arra, hogy ezeket a régi módon telirt lapokat kibnlüzze, a szétszórt adatokat összegyűjtse ób for­mába öntse. Fáradságának értékes történelmi tanulmány lesz az ered­ménye. Három forrás áll a történetkuta tóknak rendelkezésre: az 1776. és 1828. években szerkesztett visitatio canonic a (egyházlátogatási jegyző­könyv), história paroohiae (plébánia története), melyet régi okmányok alapján 1804 ben Szluba kezdett írni. Ezeken kívül számos, különböző idő­szakban készített irat hever szerte- széjjel. Ebből a terjedelmes anyag­ból főleg azokat az adatokat válasz­tottam ki, melyek plébániánk több, mint másfélszáz éves múltját világít­ják meg. Egyúttal rövid, hézagos át­tekintést nyújtok az apátság és a város történetéből. A bárom forrásmunka elsősorban Szekszárd római korbeli szerepével és elnevezésével foglalkozik. Egy­öntetűen megállapítják, bogy Szek- szárd egykor nevezetes római kolónia volt. Erre bizonyság, bogy a föld alatt sok latin föliráasal ellátott sirt találtak és számtalan római pénz s egyébfajta érem jutott fölszinre. A telepen az istenek tiszteletére áldo­zati szobrokat és pedig bat oltárt állítottak föl. Azért a rómaiak a te­lepet „ad Statuas seu sex arasznak nevezték. Szluba bizonyos görög íróra hivatkozva támogatja ezt a véleményt. „Ut e graeco Scriptore babeo“. „Ad sex Aras“ ból lett volna. Sexard. Az 1828 ban kelt visitatio canonica ugyanezen föltevés után megjegyzi, hogy pragmatikusaink Szekszárd ne­vét magyar eredetűnek vitatják. Sze­rintük őseink ezt a helyet „Zúg zári­nak hívták. A „zúg“ szó idő folya­mán „szeg“ gé alakult át. „Zúg“ vagy „6zeg“ sötét, fekete, barnát, a zár pedig várat, erősséget jelent. Te­hát Szeg-zár annyi, mint barna vár, latinul arx fusca. I. Béla király az egykori római telepen 1061-ben Sz. Benedek rendű monostornak vetette meg alapját. Rendházat épitett templommal. A szerzetesek ellátására a kolostornak adományozta az összes földeket, er dőségeket és [majorságokat, melyek akkor Szekszárd körül elterültek. A király temetkezési bolyét is a szekszárdi monostorban jelöite ki. I. Béla szép reményekre jogosított ural­kodását váratlan szerencsétlenség szakította meg. Dömösön 1063 ban törvénykezés közben egy összeomló ház romjai alatt lelte halálát. A király holttestét Szekszárdra hozták és az apátság ma már ismeretlen sírboltjába | helyezték. 1 | Az apátságot Béla utódai is föl- I karolták. Javadalmához csatolták a most görögkeleti kalugyerek birtoká- j ban levő (Grab-Garab) Grábócot is, I mint filiális apátságot. A monostor a | hitéletnek és műveltségnek hamaro­san fontos központjává fejlődött. — Virágzásának idejében körülbelül száz tagot számlált. Árpádbázi királyaink törvényke zési székhellyé tették Szekezárdot. Béla, Salamon és Géza többizben megjelentek és személyesen szolgál tattak igazságot a népnek. Salamon király az apátság vendége volt, mi­dőn J073 ban Karácsony napján Vid, r'ásként Vaitb várispán tanácsára a szintén itt tartózkodó Géza herce­get ki akarta végeztetni, de Willerm apát megmentette a királyi snrj életét. Az apátság értéktárgyainak őrzé­sére a templom mellett kincstárt épi­tett. II. Eodre uralkodása alatt Tábornak fia Gergely, cinkostársai­val éjnek idején betört a monostori kincstárba s elrabolt összesen 274 márka értékű keresztet, kelybet és egyéb drágaságot. G rgely urat el­ítélték és azzal büntették, hogy „Ipolyiak«“ Devü birtokát kellett az apátságnak kártérítés fejében át­engedni. Két szekszárdi apát: első László 1263-ban és második László 1365-ben a pannonhalmi főapáti méltóságba lépett elő. A monostort idegen had­erők támadása ellen várral erősítették meg. A XV. században Vitéz János esztergomi érsek is bírta egy ideig a szekszárdi apátságot, ő javíttatta meg a régi várat és uj erődítményt is emelt, amelyet a Mátyás megbuk­tatására szervezett összeesküvés föl- födözése után a királlyal 1471 dec. 19-én kötött egyesség értelmében le kellett rontani. 1518. évi hazai törvénytárunk 26. cikkelye (Lex patriae, 26 artic.) a szekszárdi apát szabadosainak (liber- tini) jogviszonyait tárgyalja, akik veszély és háború esetén a vár és monostor védelmére katonáskodni tartoztak. Ezek Sárközben: a Duná nak a Sárvízzel Bátáig alkotott szi­getén laktak. Egykor Solth, most Pestmegyében fekvő Fájsz község szabadosai is a szekszárdi apátot szolgálták. E kiragadott néhány adatból is lehet következtetni, bogy a szék szárdi apátság a mohácsi vészig a vallás és műveltség ápolása mellett az ország egyik számottevő védelmi bástyája volt. Folyt, köv, A szekszárdi plébá* nos fokadfiatása. Kiss Lajos, az ujjonnan kineve­zett szekszárdi plébános csütörtökön délután 18 órakor érkezett nj ál­lomáshelyére Dunaszekcsőrő', ahon­nan gróf Jankovics-Bésán felvirág­zott diszhintaján indult útnak. Az uj lelkipásztort Szekszárd határá­ban Béri Balogh Adám fájánál tizenöt tagú küldöttség várta, melynek élén Vendl István polgármester rövid be­szédben üdvözölte őt, aki szülővárosa lelki gondozására hazaérkezett. Kiss esperes plébános meghatottan mon­dott köazöuete! kedves fogadtatá­sért, majd ígéretet tett arra, hogy úgy a püspöknek belé helyezett bi­zalmát, mint híveinek előlegezett szeretetét meg is fogja érdemelni. A polgármester az éljenzéssel fo­gadott válasz után bemutatta a kül­döttség tagjait az uj plébánosnak, aki átült a város kocsijára és a pol­gármesterrel együtt jött a plébáni ahoz, ahol már százakra menő tömeg és a különféle testületek várták. A plébánia előtt a római katholikus egyházközség nevében Szeghy Sán­dor gyógyszerész intézett hozzá üd­vözlő szavakat. Kiss esperes-plébános válaszában híveinek támogatását kérte, hogy ne­héz kötelességeinek eleget tudjon tenni. Az Oitáregylet hölgyeinek az élén dr. Eri Mártonná köszöntötte a lelkek uj vezetőjét, aki hálásan köszönte a kedves és neki mindig felejthetetlen megtiszteltetést. A katholikus férfiligának a plébá­nián gyülekezett összes tagjai nevé­ben Holub János nyug. polg. iskolai igazgató mondott üdvözletét és ez annyival is inkább meghatotta Kiss esperest, mert volt tanára állott az őt üdvözlő értelmiség élén. <D .Q I o co Hölgy és lányka ŐSZI és TÉLI KABÁTOK f Női- és férfiszövetek; selymek; bársonyok o I --------*----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------z-----------­na gy választékban beérkeztek 1 Pirnitzer József és Fiai áruházába, Szekszárdin Q.» cöj I 09 -© O i CD © 09 N JBv

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents