Tolnamegyei Ujság, 1926 (8. évfolyam, 1-53. szám)
1926-08-21 / 33. szám
1926 augusztus 21. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 .WesternT- szálló Budapest, VI., Berlini-tér 3. (Nyugati pályaudvaron). Meleg és hideg vízvezeték minden szobában. Fürdők, lift, fodrász. Telefon: L. 920—64 Utcai szobák ára 40-60.000 K-ig Pongrácz Sándor 517 igazgató. szállított Michelin Pneu olcsóbb, legtártósobb autófelszerelések. NAGY JÓZSEF, Budapest, VI, Andrássy-ut 34 sem használt, igénybe vette a parlament munkaképességének helyreállítására az erőszakot is és saját élete kockáztatásával rekesztette ki a nemzet templomából az oda nem való jeleneteket és tette lehetővé, hogy a nemzeti célok szolgálatában álló nagyhatalom belső ereje és külső tekintélye érdekében a szükséges törvények a tizenkettedik órában — a világháború küszöbén — meghozassanak. A monarchia struktúrája tekintetében abszolút merevséggel kötötte magát Deák koncepciójához, a dualizmushoz. Ferenc Ferdinánd trialisztikus terveiről beszélgetvén, egyszer azt mondotta nekem: »Nem ment el az eszem, hogy a monarchiára gyakorolható befolyás felett harmadmagammal osztozzam akkor, amikor ez most kettőnk között oszlik meg. Hiszen igy a magyar nemzet bármikor majorizálható lenne, ami külpolitikai befolyásának teljes megsemmisülését vonhatná maga után, ami megint nem kevesebbet jelenthetne, mint hogy olyan külpolitika érdekében követeltetné- nek tőle áldozatok, amely az ő saját jogos érdekeinek jóformán semmi szolgálatot nem tesz.“ Benne a legfőbb jellemvonás, mely minden gondolatát, minden tettét áthatotta, amint az már talán az eddig elmondottakból is kitetszik, az volt, hogy az ő politikájának egyetlen tartalma, kizárólagos célja: a nemzet, amelynek fenntartására, biztosítására és' boldogitá- sára összpontosul minden törekvése és minden képessége. Amit a nemzet sorsa, jövője szempontjából jónak, üdvösnek látott, azt tette; amit rossznak vagy károsnak, annak ellene szegült, azt meggátolta. A királyhűség. Egy másik erős jellemvonása volt: a királyhűség! ősi magyar*jellem[imiíimwwwnwiwwinaiiHnmHnn piHHH uiiui»uuuuiiuiuimuiiiuiuiuwmu)iiiiuuunimuiuuiiuiuuaiiiHumimiuuiiiim]iu!iiuiuiiiiunHlIinüQumunnmnm!ii SZIGETI mm A L L I T O Telefoni 36» Irodai Mozival szemben. iiiiiiiaimiuuiuHiuuHiiiHMUiiiiiinuuuiiinnuiiHiituiiiiiiiiiiiiniBiKuiiiiin«unii lllllllUMIMmillBIIIWIIHimiMllllllMM iDiHniiimuiiiniimimiiiflimimiiiuimmmiimimumiiMuiimiiimiiiuiiiiiiiiiimimuuuiuiiiuiiiiuiumuiuiiumuiuiimiiiiiiimiiiuuiiiuiiiBiiiHiuiimimiiMuumiiuiuiiuuflimi inán gr vonás! A király és nemzet közti egyetértést gondozni, ápolni, ki- mélyiteni, legfőbb gondjai közé sorolta. Mert a király és nemzet egyetértésében, érdekközösségében, egymásra utaltságában, abban, hogy a királyi ház a magyar nemzetben lássa a trónnak legerősebb és leghívebb támaszát, a magyar nemzet fennmaradásának és gyarapodásának egy másik biztosítékát látta. Ez a királyhűség egészen különös akcentussal bírt Ferencz József őfelségével szemben. Ferencz Józsefben nemcsak a bölcs, agg uralkodót látta, ki hosszú időn keresztül Európa legnagyobb államférfiaival együtt fejtette ki népe javára a békés országiás művészetét, de a nagy hivatással járó kötelességek teljesítőjének azt a példányképét is tisztelte és szerette benne, ki már édesatyjával együtt intézte hosszú időn át Magyarország és a Monarchia sorsát. Azt a viszonyt, mely köztük volt, kölcsönös bizalom és különös melegség hatotta át. Nem egyszer láttam ellágyulni ezt a kemény férfit, mikor Ferencz Józsefről beszélt. Mégis egy esetben ennek az ellenkezőjét volt alkalmam tapasztalni. Törik, de nem hajlik. Ő kegyes volt engem is beavatni azokba a tárgyalásokba, melyeket a háború alatt Ferencz Józseffel a Monarchia kettős címerének megoldása ügyében folytatott. Nagy horderejű kérdés volt ez akkor, mert a kettős cimer a közös ügyek egész területén, tehát úgy a külképviseletben, mint a hadseregnél lett volna alkalmazandó. E tárgyalások első fázisában csak egy ideiglenes megoldás terveztetett. Később azonban Ferencz József azzal hivatta őt magához, hogyha már a kérdés szabályozását kézbe veszik, jobb szeretné, ha mindjárt a végleges megoldást hoznák létre s bizalmának félreismerhetetlen jeléül Tiszát bízta meg azzal, hogy a két államot és az uralkodóházat együtt érdeklő kényes kérdésben ő tegye meg a javaslatot. Valami hasonló volt itt készülőben, mint ami 67-ben történt. Akkor Deák Ferenc javaslatára Ausztria alkotmányt kapott, hogy Magyar- ország ne az abszolút uralkodóval, hanem egy másik alkotmányosan kormányzott állammal álljon szemben. Ebben az esetben Tisza István javaslatára címert és színeket kapott volna, hogy a kettős címerben legyen mit Magyarországéval szembeállítani. Mondanom sem kell, hogy a megoldás, melyet Tisza István javasolt s mely el is fogadtatott, de későbbi fejlemények következtében napirendre már nem került, Magyarország közjogi különállásának teljes kidomboritása mellett, összes igényeinek kielégítését tartalmazta. Mikor velem azt az előterjesztést ismertette, melyet Ferencz Józsefnek tett, hangja egyszerre erős, kemény, szinte éles lett. Első pillanatban nem tudtam megérteni azt a belső változást, melynek a hang csak kifejezője volt. De aztán megértettem! A nemzetről, a nemzet jogainak biztosításáról volt szó! Akkor pedig, bárkivel állt szemben, kemény lett, mint az acél, mely törhet, ha úgy fordul, de meg nem hajlitható! Tisza és Károly király. Egészen más megnyilvánulása volt ennek a királyhűségnek IV. Károly őfelségével szemben. IV. Károly fiatalon, váratlanul és előkészületlenül került a trónra. Tele volt jóakarattal s a háborúban szerzett személyes tapasztalatai alapján a magyarnemzet iránti elismeréssel és szeretettel, őbenne már kialakította, megérlelte a háború azt a meggyőződést, amelyre Tisza 1stMEGJELENT 104 VÉNNYEL! Mije ninden fűszer-és caemegeuzletb«S He ott kifogyott volna, ki véneire lágyé# küldi gozdasszonyoknak. sznkécsn filmek^ kéztartás! iskoláknak, vendéglősöknek Or. n.űether Budapest, VED., Conti-utca 25. swim ván törekedett, hogy trónjának és dinasztiájának legerősebb és leg'? megbízhatóbb támasza a magyar l Nekem magamnak mondta egyszer, még trónörökös korában : »Hiába! Ahol valamit a fronton csinálni kell, oda magyar katonát kell küldeni.“ De tény, végzetes tény az, hogy nem tudta felismerni a Gondviselésnek azt a rendkívüli kegyét, hogy a világháború közepén egy Tisza Istvánt adott viharverte trónja mellé támaszul! Ebből eredt az övével együtt a magyar nemzet katasztrófája ; mert ha ő — lelkiismeretlen elemeknek a jóhiszemű fiatal királlyal szemben könnyen érvényesülő áská- lódására — Tisza Istvánt állásától fel nem menti, más folyást vesz a történelem, mint ahogy más folyást kell vennie a folyamnak, ha útjában nem hitvány homokbuckába, de sziklába ütközik ! Koronázás és exlex. Mikor Károly királyt koronáztuk, Tisza István december 30-ára tűzte ki a koronázás napját. Ahhoz azonban, hogy a koronázás méltón és a közjogi követelményeknek megfelelően menjen végbe, oly sok volt az elintézendő, hogy egy időpontban ennek az egész programmnak a lebonyolítása szinte keresztülvihe- tetlennek tetszett. Ebben az időtájban, mikor egyszer a hadsegélyezési ügyek intézése végett képviselő- házi hivatalos helyiségemben időzött, mint ahogy az akkortájban naponta történni szokott, azt’ kérdeztem tőle: de hát miért is kell a koronázásnak éppen december hó 30-án megtörténnie ? Erre, amint a szobában fel-alá járt, hirtelen megállt, ezt válaszolta: „Én nem viszem az országot exlexbe*. Ennek a ki- jelentésngk hatása alatt bocsánatot «■■■■■■■■ ■■■■—■■■■■■'mm—■«■■■■■■■—i—n—in—WMWMi—i—wi—gn BBBBBBBBBBBBBBBBBBBBaB■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ ■■ mm ■a ■a ■■ ■■ ■■ gi *■ ■BS Bründl Sános és Szabó Sános vizmüépitkezési vállalata Szekszárd, Vasúti fasor 6. szám A városi vizműszabályrendeletben előirt, s a városi tanács által jóváhagyott minták szerinti kivitelben készít: a legjutányosabb áron, egy évi jótállás mellett házi niznezetéki ^ csatornázási berendezéseket Terv és költségvetés díjtalan. — Minták megtekinthetők Vasúti fasor 6. szám alatt Hosszabb lejáratú kedvező fizetési feltételek. 312 ■■ a ■■ ■H gassag^B ■■■■■■■■■■■■■awawa—— ia—aaaaa——vaa ■■■■■■ alaBM—aaaaawwfiaaa
