Tolnamegyei Ujság, 1926 (8. évfolyam, 1-53. szám)

1926-07-31 / 30. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1926 julius 31. VARRÓGÉPEK ■ kerékpárok, villamossági cikkek; « nagy raktár és javitómfihely S SOMMERS i mechanikusnál Szekszárd.Garay-tér ™ V. Telefon szám 51 J SZABÓ JÁNOS Telefon: 120 mérnöki irodája, Szekszárdon. Vasúti fasor 6 T V ILLAMOS és IPARTELEPEK ellenőrzése. — Rentabilitási számítások. — Villamos-, telefon-, vízvezeték-, központi fűtés-, fürdő-, egészségügyi*, vizlecsapoló- és öntöző-berendezések. — Épületek, beton- és vasbeton­szerkezetek, utak és hidak tervezése és építése, — Epitési anyagok, villamos csillárok és árammérők szállítása. Fáik éa Zinner gránit- és mészkőbányáinak — Szekszárd és vidékére — kizárólagos képviselője. — Terméskő, út- és betonkavics, járdaburkoló gránitdara. ^^lEGÉRKEZTEK^ a legjobb minőségű I beffittes, babos. | 5 UbOrháS ügetek.! I melyek nagy választékban kaphatók | BELASITSNÄL zók, hogy a dolgoknak előbb a lénye­gesebb oldalait vizsgálja, ne pedig azt, amelyiket leghamarabb meglát, mert nem mindig az a leglényegesebb; agy mondhatnánk, bogy a tanító mintegy kicövekezi a gondolat irányát s ezzel ráneveli a gyermeket a helyes meg­látásra. Itt is számolni kell azonban a gyermek öröklött és szerzett ké­pességeivel, jóllehet ezenkivill hatás­sal van az eredményre az éghajlat, a viz, a levegő, a fény, a hő, a nö­vény és állatvilág is. Kísérletek bi­zonyítják, hogy a gyermek figyelő képessége márcitts április hónapban a legnagyobb és jalias-október kö­zött a legkisebb, ami azt bizonyítja, hogy a fény jó hatással van a figye­lemre, de a hőség már csökkenti azt. Még egy napon bellii is más és más időben különböző a gyermeki lélek befogadó képessége. Reggel 9 órakor jobb, mint tizenegytől dél­után kettőig. Általában arról győz­tek meg a kísérletek, hogy egy­huzamban nem szabad soká faraBztani a figyelmet, de a megszakítások se legyenek hossznak, esak annyi, hogy idő jusson a felüdülésre. Ki ne ta­pasztalta volna, aki a gyermeki lé­lekkel tisztában van éB a gyakorlat­ban is alkalmazta, bogy fárasztó számtantanitás közben micsoda fel­üdülést nyújt, ha a gyermek néhány percig tornázhat, vagy egy zsoltárt, indulót énekelhet. Mennyivel többet el lehet végezni igy! Azonban az emberi agy mégis nem megtölthetet len magtár. Vigyázni kell ép azért, hogy sok haszontalan lim-lommal el ne foglaljuk azt a helyet, amelyre az értékes ismereteknek lenne szük­sége, mert jóllehet akármit tanul is a gyermek, arra nem mondhatjuk azt, hogy az haszontalan, de igen sokra, hogy céltalan. Viszont az a tanító, aki nem érti a módját a gyermeki lélek kezelé­sének, sok céltalan és haszontalan munkát végez. Hogy a gyermeki lelket képessé tegyük minél több képzet, minél több tudás befogadására, fel kell kelteni érdeklődését és rá kell szoktatni a figyelemre. A tanitás végső eredmé­nye attól függ, hogy a tanító ho­gyan tudja e kettőt a gyermeki lé­lekben felkölteni és ébrentartani. Az érdeklődés felköltése könnyű, de a figyelem fenntartása, minthogy ez ipár a léleknek nagy és nehéz mun­kája, sokkal nehezebb. Odáig vinni, j hogy a gyermeknek szinte a lélek- J zete is eláll a figyelemben, a tanitás I művészete. Mert a figyelemre is ne­velni kell a gyermeket, eltávolítani mindent, ami megzavarhatja, ami gá­tolhatja a figyelemben, úgy felköl­teni érdeklődését, hogy az figye­lemmé váljon. De persze ezt sem lehet a végletekig fokozni, még a könnyebb fajta magyarázat se tart­son húsz percnél tovább, a délelőtt vége felé pedig még ennél is rövi- debb legyen. A figyelem olyan lelki munka, mely a lélek feszültségével jár, Bzervi elváltozásokat von maga után s bizony a lelki élet egészség­tanát is tudni kellene minden taní­tónak, nevelőnek és szülőnek egy­aránt az egészséges gyermek lelki életének helyes irányba terelése ked­véért is,de mennyivel inkább azon gyer­mekek érdekében, akik valami örök lőtt lelki betegséget hoztak maguk­kal. S az élet milyen nehézzé teszi a helyes ut megtalálását! A tanitás művészet! S mint minden művészet­ben, úgy ebben is a szeretet inspi­rál. Ha a tanító nem szeretettel fog­lalkozik a gyermek leikével, akkor eredményt nem fog elérni, — mert nemcsak normális gyermekek kerül­nek elébe, hanem igen sokszor olya­nok is, akiknek tiszta lelki életét valami ártó rombolás zavarossá tette, szellemi munkáját pedig megbizha tatlanná. Itt, ahol Andersen ördögé­nek tükörszilánkja képtelenné tette a gyermeket arra, hogy magától te­gye a jót, kezdődik a tanítónak az a munkája, melynek célja az apró jellembeli hibáknak, a hazudozásnak, a CBÍntalanságnak, gonoszságnak le­küzdése Krisztus felséges tanításai­nak és példáinak alkalmazása által, mert, ha igaz is Münsterberg cam- bridgei egyetemi tanárnak mondása „Szeresd a gyermeket és ne figyeld !“ mégis az elmondottak alapján két­ségtelen, hogy a gyermek lelki éle­tének alapoB ismerete nélkül sem a tanításban, Bem az erkölcsi nevelés­ben igazi és maradandó eredményt elérni nem lehet. Ami a gyermek lelki életének fej­lesztését, a tudás megszerzésének módjait illeti, ha van is különbség az egyes pedagógusok között, nem olyan négy, hogy könnyen áthidal­ható ne volna. A legnagyobb különb­ség ott jelentkezik, amikor arról van szó, amire éppen rá akartam mu­tatni, az erkölcsi és vallásos életnek kiképzéséről. Azok, akik csak erkölcsi nevelést | akarnak adni a gyermeknek, élesen szemben állanak azokkal, akik vallás- erkölcsi nevelést akarnak neki adni. A háborút és kommunizmust meg­előzőleg lehetett még vita tárgya, vájjon melyik a helyesebb ? a fran­cia s általában a latin rendszer, mely az iskolából a vallást kizárva, tisz­tán erkölcstannal akarja a gyerme­ket az emberi közösség szolgálatába állítani, vagy az angol-szász rend­szer, mely nem ismer erkölcsöt val­lás nélkül s igy valláserkölcsi ala­pon igyekszik a gyermeki lelket fo­gékonnyá tenni minden jóra ? A világháborúban szerepelt nem­zetek, különösen a francia nép fék­telen eldurvulása, ellenségeivel való kegyetlen bánásmódja, a szinte meg­fojtó békefeltételeknek a legyőzött népekre való reáerőszakolása, a bol sevizmusban résztvevő szervezetek és egyedek véres munkái és minden emberiséget megtagadó kegyetlen­ségei hatalmasan igazolták, hogy a vallásnélküli erkölcs nem képes az emberi szívben lévő gonoszt kiirtani s csak alkalomra vár, hogy a maga rettentő mivoltában bemutatkozzék s hatalmas bizonyságai lettek az angol miniszterelnök ama nyilatkozatának, hogy ha Európa el akarja kerülni a végpusztulást, nincs más hátra, mint visszatérni a valláshoz. Nagy változáson kellett keresztül mennie annak a gondolkozásmódnak, mely még a háború előtt és alatt is nagy erővel követelte a vallásokta­tásnak az iskolából való eltávolítá­sát, vagy legalább is a tanítónak a vallásoktatástól való felmentését. — Napj ainkban a múlt nyomán bizo­nyosság lett, hogy a vallásnélküli erkölcs olyan, mint a támasz nélküli borostyán. Üdének, zöldnek látszik, de nincs teherbírása, az első próba alatt ös8zeroskad. Hiába fogunk mi a gyermeknek beszélni arról a fele­baráti szeretőiről, mely kezet fog embertársával s munkára érvényesü­lésre alkalmat ad neki, hiába arról a gyöngédségről, mely az elnyomot­tat, elesettet felkarolja, arról a ta­karékosságról, mely gazdasági cél­szerűség, ha emez erkölcsi követel­ményeket nem tudom a gyermeki lélekhez oly közelálló, mert beléoltott, istenhittel alátámasztani. A fentebbi erkölcsi követelmények megvalósítá­sára van-e, lehet-e fenségesebb tani- { tás, mint az irgalmas szamaritánus- j ról, a tékozló fiúról szóló jézusi pél- I dázat, melynek igazságát megérti a gyermek lelke is és elálmélkodik rajta a világnak legbölcsebb feop0. nyája is. De mindezek mellett igaza van Förster kitűnő svájci pedagógus, nak, aki a gyermek erkölcsi nevelé­séről írván, minden lépten nyomon arra az igazságra bukkan, hogy nem erkölcsi szabályokra van szükség, nem elvekre, kötelességek kódexére nem anekdotákra, mesékre és pé|. dázatokra csupán, hanem az erköl- csiség gyakorlására, melynek alapja az önfegyelmezés. A református tanító igy gyakorol legnagyobb hatást a gyermek lelki életére, mikor maga gyakorolván az erkölcsi törvények betöltését, minta­képe lesz növendékeinek, öreg, zsol- táros, bibliáé asszonyoktól, ha életük eseményeiről velük elbeszélgetek, örömmel hallom, amikor mintegy di­csekedve emlegetik, amit még gyer­mekkorból tudnak, amit öreg kor­ban is úgy tesznek, mint gyermek­korukban megtanulták, mikor mond­ják, én igy cselekszem, én igy tudom, mert az én tanítóm ez, meg ez volt, attól tanultam, attól láttam. Nagyobb dicséret, méltóbb elismerés nem is szólhatna azokról a gyakran jeltelen sírokban nyugvó és porló igazi taní­tókról, mint egy-egy ilyen megem­lékezés, melyben világossá lesz a szentirás szava: „Akik sokakat igaz­ságra vezérelnek, fénylenek, miként a csillagok örökkön-örökké.“ (Dán. XII. 3.) A gyermek lelke nem születik sem angyalnak, sem ördögnek. Ala- kitható, formálható. Hogy mivé lesz, első tanítójától sok függ. Tanítója befolyásának nyomát csaknem min­dig megtaláljuk lelkén. Fenséges hi­vatás a tanítóé, ha nehéz is. S hogy a tanító hivatása a gyermek lelki életének irányítása, idézem Luther szavait: „Egész röviden megmondom: a szorgalmas és jámbor iskolames­tert, vagy tanítót (akárhogy hívják is), aki a növendékeket híven neveli és tanítja, soha sem lehet eléggé megjutalmazni és semmi pénzzel sem lehet megfizetni. Én ha a prédiká- torságról lemondanék, vagy le kel­lene mondanom, aemmi más hivatásra nem vágynám annyira, minthogy is: kolamester lehessek, mert én tudom, hogy ez a hivatal a prédikátorság mellett a leghasznosabb és legjobb, sőt nem is tudom, hogy a kettő kö­zül melyik a jobb. Mert nehéz do­log a véneket megfékezni s az öreg kópékat jámbor emberekké váltós* ’’KEGYELET” Pirnitzer József és Fiai temetkezési vállalata SZEKSZÁRDON fővárosi mintára teljesen uj berendezéssel, elvállal valamint egyszerű úgy diszes temetések rendezését helyben és vidékenf mérsékelt árszabály alapon. Élő- és művi rág koszorúk Koszoruszallagok nyomtatása H <D ű>-*» O 3 C0 N OK 3 O

Next

/
Thumbnails
Contents