Tolnamegyei Ujság, 1926 (8. évfolyam, 1-53. szám)
1926-07-17 / 28. szám
Vili. évfolyam. Egyes szám ára 2500 korona Szekszárd, 1926 Julius 17. 28. szám flftfkeartSség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. Hird.tések árai: a itgkiiabb hirdeti* di|a 10000 korona. A hirdeti» eo M •eiafonszám 85 és 102. - Egyes szám ára: 2500 korona. A lap megjelenik minden szombaton. | milliméter »éle» haiéboo miniméiertorookini íooo korona. köiöbu»i •*" I , , , t . , , ...I részvény lirsasígl stb. hirdetések IZOOkor. — Alléit kereső lenek 50 iáét*. «fizetési dij félévre 50 000 korona (4 pengő), egész évre | Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét ,4h ,n8#dm4n. A nirroratbu elhelyezett reklémklr. •l|*gyxé*i hír, P 100.000 K (8 pengő). | «Uető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. | ,4dl htr> „lim,Dt t „y,m4r Mrookíni 8ooo körönébe kerül. Emléket Béri Balogh Adómnak. Béri Balogh Adóm, a hős kuruc vesér utcájáról akarónk pár rend Írást papírra vetni. Ez a szép, tágas, nyílegyenes ut cánk kifelé délnek folytatása egyiészt B SzécheDyi-utcának, másrészt a Beserédj utcának, melynek parti ré azé épen a legutóbbi napokban csinos és praktikus betonfalazást kapott, ami által lehetővé vált, hogy a partmenti házakban a kocsiközlekedés az aszfaltjárda fölemelése ellenére is le bonyolítható legyen. Ezt a partfalaidat már csak szépészeti szempont-, ból is folytatni kellene a Béri Balogh Ádám utcájának elején, ahol szintén meglehetősen elhanyagolt partrészlet van és egy örökké rozoga falépcső, mi ha rendeztetnék, nagyon emelné a környéket. Azután ott van a Béri Balogh Ádám utcája elején, egy háromszögű terecske közepén egy elromlott közkút, mely elrothadt faköpönyegével úgy néz ki, mint egy második pizai ferde torony. Épen most készül a városi vízvezetéki hálózat. Erre a közkutra is rá kell kerülnie a sornak. Felvetjük az eszmét: Létesítsen itt a város egy szökőkutat és ezzel kapcsolatban állítson egy szép kuruc szobrot Béri Balogh Ádámnak, aki legendás hős volt, akinek a neve halhatatlanul él népünk dalaiban, aki egészen a mienk volt, tolnamegyeieké, aki úgy élt, mint egy igazi kuruc és aki úgy is halt meg, mint ahogy a pribékek kezére jutott kuruc vitézhez illik: vérpadon . . 1 Milyen szép dolog is lenne, ha az ő utcáját az ő szobra díszítené! És mennyire emelné városunkat a harmadik szobor, művészi szempontból is! Éhez a szoborhoz a vármegyének is hozzá kell járulnia, hiszen Béri Balogh Adám vármegyénk egyik dicsősége 1 Ennek a szobornak nem kell nagy nak lennie. Hiszen a kuruckodás már a múlttá és a múlt egyre távolabb ssik tőlünk, sőt mintha egy kissé össze is zstjgorodnék I . . . De Béri Balogh Ádám kurucszobra, ha kicsi lenne is, élő példa volna a jelen és jövő nemzedéknek és arra tanítana mindenkit: mint kell a hazáért harcolni végkimerülÓBÍg, sőt még azon is túl, vérünk elfolyásáig! Vendl István polgármesternek élénk érzéke van a szép és hazafias dolgok iránt. Karolja fel ez eszmét: csinálja meg a Béri Balogh Ádám kútját és kuruc szobrát. És a szobor körül lé tesitsen egy miniatürparkot, gyönyörűségére a szemnek. Miként Garay Vitéz Háry Jánosa és az elesett hősök szekszárdi szobra megkapta a maga vitézi telkét, — kapja meg Béri Balogh Adám is! Járjunk el °da. is, megkoszorúzni a szobrot évenként, talán felébred majd egynémelyőnkben az az égő láng, n^elj a hazájuk sorsán kétségbeesett kUru cokat vitte, vitte diadalmas csaták után a — számkivetésbe, egészen Rodostóig, a Márvány-teoger mentén fekvő magyar temetőbe, ahol Mikes Kelemen oly sokáig hallgatta „tenger mormolását, tenger partja mellett, futó szél zúgását." A szobron örökítsük meg Béri Balogh Ádám végenyészettel küzdő Cinka patak parti szilfáját és a — tárogatót . . . Nemsokára úgyis meg kell fújnunk! Hangjára felébrednek poraikból a végvári vitézek. A Ba- lassyk, a Bercsónyiek, a Csínom Palkók, a daliás leventék, a rongyos kurucok százezrei 1 És jönnek a Hadak utján nesztelen robogássai Csaba királyfi halott vitézei, hogy megrontsák az ellenséget és lelket verjenek a küzdő magyarságba!. . . Polgármester Ur 1 Állítsuk fel a Béri Balogh Adám kuruc szobrát! Várföldi. Politikai film. A dombóvári mozihelyiségben Dob szay János rendezésében, Pallavicini György őrgróf ós Sigray Antal gróf fellépítTvel, julius hó 10 ón, kevés érdeklődő jelenlétében, egy film pergett le, amelyen Pallavicini György, mint örökeltenzék mutatkozott be. Nem merte állítani, pedig sok merész vádat mondott már el a kormány ellen, hogy Bethlen Istvánnak lojális ellenzéke, de kilátásba helyezte, hogy ha Magyarországba visszatér a jogfolytonosság alapján a király, annak lojális ellenzéke lesz. A dombóváriak hires követének tehát tökéletesen mindegy, akármily keretekben is pereg ennek a szegény országnak a sorsa, akárkik ülnek is a legfőbb igazgatás kerekénél, fő, hogy Pallavicini gróf ur csupa sportszenvedélyből, ellenzékeskedhessék, vádolhassa a kormányt, támaszthasson aDnak bélés külföldön politikai nehézségeket, könnyelmű vádakkal, meggondolatlan kijelentésekkel zavarokat okozhasson oly pillanatokban, amikor a hazafias opportunitás legkisebb követelménye legalább is hallgatást parancsolna még akkor is, ha értesülései jók, vádjai helytállók lennének is. De Pallavicini gróf ur sportember. Nem futtat tán az Alagi versenyen, nem ül könnyülábu versen;paripájára, hogy urlovasi babérokat arasson, 0 egyszerűen politizál, ez minden tekintetben nálunk a legveszélytelenebb sport, nem veszti el a vagyonát, nem zúzza be a fejét, legfeljebb nemzetének csinál egy kis nehézséget, de hát ez, hála a képviselői immunitásnak, egyénileg nem jelent veszedel met. Egyébként a dombóvári film nem sok újat mutatott be. Minden nyomorúságnak a kormány az oka, ez vezeti a végveszedelembe a csonka I országot, amelyet a gróf ur sserint nem alkotó munkával, nem a külföldön kifejtett zseniális diplomáciával, hanem csökönyös ellenzékiség gél, öröktagadással lehet megmenteni. Úgy értesültünk, hogy a dombóvári kerület dolgozó, verejtékező választói nem igen helyeslik képviselőjük politikai felfogását és alig várI ják az alkalmat, hogy a kerület zászlóját olyan kézbe adják, aki nem az ellenzékeskedós sportjában véli kötelességét felismerni, hanem választói érdekében és az egész ország javára való munkában, építésben és támogatásban, nem pedig támadásokban és vádaskodásokban. Szekszárd város rendkívüli közgyűlése. Szekszárd város képviselőtestülete e hó 13 án délután 4 órakor a városháza nagytermében Vendl István polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen a képviselőtestület tagjai a sürgős gazdasági munkálatokra való tekintettel igen kevesen jelentek meg. A vízvezetéki szabályrendelet Jóváhagyása. A polgármester rövid elnöki megnyitója után bejelentette, hogy a m. kir. belügyminiszter a városnak a vízvezetékről alkotott szabályrendeletét a Szekszárdi Kisgazdák Egyesülete és több szekszárdi lakoB együttes felebb:ezése folytán felülvizsgálta és jóváhagyta. Nem fogadta el a miniszter a felebbezőknek azt a kívánságát, hogy a bekapcsolt házak viz- dija a tényleges fogyasztás alapján fizettessék meg, mert e rendszer uj vízvezetékeknél meg nem honosítható. A lakosságot ugyanis, amint azt a leirat mondja, először hozzá kell szoktatni a vízfogyasztáshoz s csak amikor ehez hozzászoktak, lehet áttérni a felebbezők által kívánt díjfizetés rendszerére, mert ellenkező esetben a lakosság a vízzel az egész ségügyi követelmények határán túl takarékoskodnék, másrészt pedig a vízmű üzemben tartásához főleg az üzem első éveiben biztos alap kell. Ezt pedig CBakis a szabályrendeletben megállapított átalánydíj fizetési rendszer képes biztosítani. Egyben a miniszter a törvényhatósági bizottság határozatának azon rendelkezését, a mellyel az istállók utáni vizdijfizetési kötelezettséget az 1926. év tartamára felfüggesztette, a felebbezők érdekeire való tekintettel jóváhagyta. Miután a vizdijak csupán egy év tartamára vannak megállapítva, mód van arra, -hogy a dijak az Üzemi és a tapasztalati eredmények alapján revidiál- tassanak. A vízmű üzembe helyezésének bejelentése. Vendl István polgármester ezután bejelentette, a vízmű e hó l-ével Üzembe helyeztetett s igy a falragaszok értelmében is a vizdij fizetésének kötelezettsége megkezdődött. A szabályrendelet a vízmű üzembehelyezése idejének megállapítását a városi tanácsra bízta. Mint értesülünk a városi tanács legntóbbi ülésén oly értelemben döntött, hogy a vizdija- kat nem elsejétől, hanem e hó 15-től kezdve számlázza s igy e hónapban a megállapított vizdijaknak csak felét kell fizetni. Megalakították a városi takarékossági bizottságot. Az elnöklő polgármester bejelentette, miszerint legutóbb felvettetett a takarékossági bisottság megalakításának kérdése. Örömmel üdvözöl minden oly intézkedést, amely azt a célt szolgálja, hogy a tanácsnak a város vagyonával és jövedelmével való gazdálkodásra nézve hasznos . tanácsokat adhat. A bizottságban minden társadalmi osztálynak két képviselője foglal helyet, amelynek módjában lesz a város ügymenetét minden tekintetben megvizsgálni s ha szüksége merül fel, a közgyűlés elé kerülő egyes ügydarabokra nézve is véleményt nyilvánítani. Az előterjesztés alapján a képviselőtestület a takarékossági bizottság tagjaiul a kereskedők köréből Müller Albertet és és Reicht Sándort, az iparosok közül Uglár Jánost és Törő Józsefet, a gazdák közül Főglein Józsefet és Nagy Lajost, végül a tisztviselők köréből László Aladárt és Kramolin Gyula drt egyhangúlag megválasztotta. A városi lakások bérét felemelték. Ezután dr. Cs. Papp Jenő közig, tanácsnok előterjesztése alapján a képviselőtestület kimondotta, hogy f. évi augusztus hó 1-től kezdődőleg további intézkedésig a város tulajdonát képező kislakások évi bérét a közüzemi és vízvezetéki dijon kívül az 1917. évben Szekszárdon hasonló lakásokért fizetett lakbérnek 75 százalékában állapította meg. E szerint a három szobáB lakások évi lakbére 525, a két szobásoké 327 5, az egy szobásoké 165 aranykorona. Szakértői szemle a Séd patak ügyében. Vendl István polgármester bejelentette, hogy a Sédpatak kiöntése miatt az Ármentesitő Társulat előzetes szakértőszemlét kért. A szemlére a város szakértőként Bogdánfy Ödön műegyetemi m. tanár, kiváló vízügyi szakértőt kérte fel. A szakértők ez- ideig még nem terjesztették be véleményüket. A képviselőtestület tudomásul vette a szakértői szemle megtörténtét. Egyben bejelentette a polgármester, hogy a földmivelésügyi miniszternek legutóbbi/látogatása alkalmával megmutatta ä Sédpatakot, aki meggyőződött arról, hogy a város saját erejéből nem képes a Sédet rendbehozni. Kérte a minisztert, hogy a város részére megfelelő segélyt utaljon ki. Bejelentette, hogy a vá \
