Tolnamegyei Ujság, 1926 (8. évfolyam, 1-53. szám)

1926-07-10 / 27. szám

Vili* évfolyam. Egyes szám ára 2500 korona Szekszárdi 1926 Julius 10. 27. szám. Szerkesztö»ág és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. felelonszám 8$ és 102. — Egyes szám ára: 2500 korona. Flfifizetési díj félévre 50.000 korona (4 pengő), egész évre 100.000 K (8 pengő). Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dl|a 10000 korona. A hirdetés egy 60 milliméter izéiét hasábon mllllméterioronként 1090 korona. KftzgyBlétl részvénytársasági stb. hirdetések ISOOkor. — Állást keresőknek SO százé, lék engedmény. A hlrrovstban elhelyezett reklámhír, eljegyzés) hír, csa­ládi hír, vslsmlnt a nyllltár sorosként 1000 koronába kerül. I Késmárky István dr. | Ssekssárdnak és Szekszárddal együtt g pécsi egyházmegyének, valamint as egész magyar tudományos világ nsk gyásza van. — Kiváló fiainak egyike, Késmárky István dr. almás- monostori apát, pécsi egyetemi ta­nár hosszas szenvedés után e hó 5-én g pécsi tudományegyetemi klinikán meghalt. Halála nagy vesztesége a magyar közéletnek, mert a nemes lelki tulajdonságoknak gyönyörű ösz- szetalálkozásából alakult ki finom, úri egyénisége, amelyet az ideális emberek rózsaszínű világszemlélete, g nyugodt, tiszta lelkiismeretek köny- nyedsége és kedélye hatott át. En ciklopedikus tudása mindenkori lelki frissesége és szellemessége avatták jeles szónokká és kitűnő toliforga­tóvá. Mélyen gyökerező, nemeB ma­gyar ősöktől örökölt katolikus hité­nek minden szépsége átragyogott gondolatain és cikkein is a krisstusi tanítás esaményi felfogásban érvé nyesült, mert nem ismert gyűlölkö­dést, csupán csak, miként az Ur, megbocsátó szeretetet. Késmárky István dr. minden te­kintetben hatalmas egyéniségének el­vesztése felett érzett fájdalmunk ér­tését megenyhiti az a tudat, hogy ez az értékes élet nem homályosul el s nem vész nyomtalanul a múltba. Itt a földön is tovább él Késmárky István, seregszámba menő híveinek emlékében. Sem a tudós, sem az iró, sem az ember nem szűnt meg élni. Kiváltságos nagy egyénisége csak most a halál után bontakozik ki gazdag, szépséges értékeiben. Es a hatalmas szív, amely a szeretet me­legével tudta átölelni a várost, ahol harmónikus élete maradandó munká­ban és tanításban telt el, amely szív magához kötötte a szeretet szálai­val szülő vármegyéjét Tolnát, az egyházmegye papságával és lakóival, az a bzív, ha el is porlad, porát szerte hordja majd a szél, hogy uj ideális emberek, Késmárky Istvánok szülessenek ennek a szomorú ország­nak vigasztalására. Késmárki Késmárky István dr. 1865 augusztus 4 én született Szek- szárdon, régi magyar nemesi család­ból. Atyja a szekszárdi járás főszol- gabirája volt. A családban ő volt a tizenkettedik fin és majdnem utolsó­nak is maradt életben testvérei kö­zül. Középiskolai tanulmányait Bony- bádon, majd Pécsett végezte. Teoló­giai tanulmányaira püspöke Buda­pestre küldte, ahol azokat kitünte­téssel fejezte be. Fiatal kora miatt azonban mindjárt nem szentelhették Pappá. Meghívás folytán a Károlyi grófi családhoz került nevelőnek és 6 tisztségében tiz esztendő alatt az egész családnak bizalmasa lett. Ez >dő alatt beutazta egész Európát, megtanulta majd minden müveit ál­lam ^nyelvét, letette a hittudományi doktorátust és megszerezte a buda pesti egyetemi magántanári képe aitést. 1897-ben került vissza Pécsre a pécsi püspöki jogakadémia helyettes tanárává. Egyházjog és magyar al­kotmány és jogtörténelem voltak a tárgyai, amelyeket széles körű tu­dással, izzó hazafias lelkesedéssel ta­nított. 1900-ban saentBzéki birévá nevezték ki, két év mnlva pedig a házaseágvédői tisztséggel is megbízta püspöke. 1903 ban átvette a Pécsi Közlöny felelŐB szerkesztői tisztét, amelyet két éven át töltött be. Részt vett abban a római küldöttségben, amely Zichy Gyula grófnak püs­pökké szentelésén a pécsi egyház­megyét képviselte. Jelentékenyen le­foglalta idejét a zsinati vizsgáló bi­zottsági és egyházmegyei cenzori tisztség is. Tagja a plébánosokat, valamint a középiskolai hittanárokat vizsgáztató bizottságnak, a vigilan- cia bizottságnak, a pécsi katolikus kör választmányának és hosszú időn keresztül a kör felolvasó bizottságá­nak elnöke volt. Tagja az országos Pázmány egyesületnek, a magyar jogászegyepületnek. Mutschonbacher Viktor jogakadé­miai igazgató nyugalomba vonulása folytán 1910-ben a jogakadémia he lyettes, majd 1915-ben véglegesen kinevezett igazgatója lett. A jogaka­démiai tanárok országos egyesületé­nek először társelnöke, majd elnöke, a jogakadémiai ifjúság állandó hit— szónoka. Az ifjúság rajong érte. 1911 májasában átvette a Dunán­túl felelős szerkesztését, amelyet öt éven keresztül látott el. Ot éven ke­resztül volt a szerkesztőség feje, atyja és mindenkor bőkezű pártfo gója. A háború alatt a budapesti Pázmány Péter tudományegyetem hit­tudományi kara bekebelezett tudo­rává választja meg az országosan is­mert nevű jogtudóst. A katolikus autonómia életrekeltése érdekében so­kat fáradt és az egyházmegyének a megszállás alatt a szerbektől való teljes függetlenségét dokumentáló autonómiai tervezetet is elkészítette. 1918-ban a királyi kegy is feléje fordult. IV. Károly király almásmo­nostori címzetes apáttá nevezte ki. Volt királyunknak ez volt az utolsó egyházi kinevezési ténye. 1922-ben a pozsonyi egyetem Pécsre költözé­sekor egyetemi nyilvános rendoB ta­nárrá nevezte ki a kormány és a Pécsre költözés után az első észtén dőben a jogi kar dékánjává válasz­totta. Az a rajongás, amellyel a jog­akadémiai fiatalság körülvette, CBak fokozódott akkor, amikor Pécs egye­temi várossá lett. Az egyetemi ifjú­ság a Foederatio Emericaoa és a Werbőczi Bajtársi Egyesület pátro- nusává és a Nagy Lajos Bajtársi Szövetség dominusává választotta. Hatalmas tudás, aranyBziv és ke­dély jellemezte Késmárky István drt, akit mindenki szeretett, becsült és aki olyan nagy népszerűségnek ör­vendett Pécsett, aminővel csak ke­vesen dicsekedhetnek. — Nemcsak Pécs és Baranya, hanem szülővárosa SzekBzárd, sőt Tolnavármegye őszinte, mélységes részvétele kiséri örök pi­henőjére. Hatalmas fisikuma az utóbbi időkben kezdett ösBzeroppani. A múlt év Dyarán kezdődött betegsége, amely megőrölte az ő nagy életerejét is A legkiválóbb professsorok sem tudtak már rajta segíteni. Majdnem egy év óta már a klinikák lakója volt. Az utóbbi hónapokban már csak mes­terségesen hosszabbították meg éle­tét. Hétfőn délután negyed 3 órakor kilehelte nemes lelkét. Az egyetem a maga halottjának tekintette. Holttestét az egyetem köz­ponti épületében ravatalozták fel. Ravatalánál egyetemi hallgatók ál­lottak diazőrséget és ók vitték le vállaikon a koporsót az előcsarnok­Mayer János földmivelésügyi mi­niszter folyó hó 7-én este az állami selyemtenyésztéei üzem itteni ágaza­tának a megvizsgálására Ssekszárdra érkezett. A miniszter kíséretében Mayer Károly államtitkár, Eszterhay Jenő h. államtitkár, Gally Kálmán h. államtitkár, Farkas Béla min osz­tálytanácsos, Balás József min. osz­tálytanácsos, Somlyó Arnold, Máday Zoltán igazgatók és Schóber József mérnök voltak, kik valamennyien az országos selyemtenyésztési felügyelő­ség azékházában voltak elszállásolva. Mayer János miniszter és kísérete 7 én este vacsorán Jankó Ágoston főispán vendégei voltak, aki a mi­nisztert a tolna-domborii hajóállomá­son fogadta. A miniszter kíséretével 8 án délelőtt nagy érdeklődéssel min­den részletében megvizsgálta a szek­szárdi telepen lévő létesítményeket és a'folyó munkákat, Eszterhay Jenő h. államtitkár, selyemtenyésztési mi­niszteri meghatalmazottnak, valamint Sachsenheim Edgár selyemtenyésztési főfelügyelő, itteni hivatalvezető utján az egész tisztviselői karnak az álta­luk végzett kiváló teljesítményekért meleg köszönetét mondott és az or­szág érdekében további buzgó tevé­kenységüket kérte. Vasárnapról hétfőre hajló éjszakán órák hosszat tartó borzalmas vihar pusztított Szekszárdon. Az utóbbi évek hirtelen záporai óriási károkat okoztak a gondosan müveit szőlő­hegyek tövében épült városnak, amely azonban eddig még sohasem tapasz talt akkora felhőszakadást, mint ami­lyen a hétfő hajnali volt. Mint min­dig, most is a Séd, Szekszárdnak ez a fájó és egyhamar talán be sem gyógyítható sebe okozta a katasztró­fát, amelynek rettenetes és félelmetes voltát csak fokozta, hogy Isten keze • ból a halottas kocsihoz. A temetés j juüus 7-én, szerdán délután 4 óra j kor volt ugyanonnét. A beszentelóst Virág Ferenc püspök végezte nagy segédlettel és a besientelés után dr. Bakay Lajos rektor az egyetemi ta­nács nevében búcsúztatta el. A sír­nál a jogi fakultás részéről dr. Vas- váry Ferenc jogkari dékán mondott búcsúbeszédet. As egyetemi templom­ban az engesztelő szentmise áldoza tott Hanuy Ferenc dr. kanonok, egye­temi tanár mondotta. A megboldo­gultat nagy és előkelő rokonság gyá­szolja, A családon kívül külön gyássjelen- tést bocsátottak ki: az egyetem, Pécs sz kir. város törvényhatósága, a péosi tudományegyetem keresztény ifjúsági egyesületei és a Dunántúl Könyv­kiadó ób Nyomda Részvénytársaság, amelynek igazgatósági tagja volt. Másnap délelőtt a földmivelésügyi miniszter a selyemtenyésztési felügye­lőségnél tartott vizsgálat után az ót kísérő államtitkárok, osztálytanácso­sok, valamint Jankó Ágoston főis­pán, Szévald Osskár várm. főjegyző, Vendl István polgármester és Farkas városi főmérnök kíséretében a Séd- patakot tekintette meg a Hármas hídtól a Bálint-hídig, valamint a Re­mete utcától a patak kiinduló sza­kaszáig. A miniszter megdöbbenés­sel szemlélte azokat a hatalmas rom­bolásukat, amelyeket a Sédpatak leg­utóbbi kiöntése okosott s meggyőző­dött arról, hogy e patak radikális rendezéséhez szükséges anyagi esz­közöket a város egymaga előterem­teni képtelen. ígéretet tett arra nézve, hogy a folyamok szabályozására 1924. évben megszavazott 16 millió arany­korona mikénti felhasználásával kap­csolatban a Sédpatak rendezését is intézkedési körébe veszi. A rende zés a polgármester közlése szerint 5 milliárd koronát igényel és azt a felső-paskum befásitásával, valamint az alsó szakasznak megfelelő gátak­kal való kiépítésével lehet véglege­sen megoldani. Mayer János minisz­ter és kísérete 8-án a délutáni vonat­tal utazott vissza Budapestre. az éj sötétjében sújtott le ránk. Ezer szerencse, hogy hamar világosodni kezdett és az árveszedelem okozta konsternáció nem fokozódott a két­ségbeesés paroxizmusává, hanem min­denki menthette a maga és embertársai veszélyben forgott javait. Jóval éjfél után sötét felhők bon­tották el az addig csillagos eget és hatalmas villámok félelmes tűzijátéka kezdődött a város mellett elhúzódó szőlőhegyek felett. Az égibáborut szakadatlanul ismétlődő mennydörgés kisérte, majd megeredt a zápor és A földmivelésügyi miniszter Szekszárdim Felhőszakadás* lég és árvíz Szekszárdon.

Next

/
Thumbnails
Contents