Tolnamegyei Ujság, 1926 (8. évfolyam, 1-53. szám)
1926-07-10 / 27. szám
Vili* évfolyam. Egyes szám ára 2500 korona Szekszárdi 1926 Julius 10. 27. szám. Szerkesztö»ág és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. felelonszám 8$ és 102. — Egyes szám ára: 2500 korona. Flfifizetési díj félévre 50.000 korona (4 pengő), egész évre 100.000 K (8 pengő). Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dl|a 10000 korona. A hirdetés egy 60 milliméter izéiét hasábon mllllméterioronként 1090 korona. KftzgyBlétl részvénytársasági stb. hirdetések ISOOkor. — Állást keresőknek SO százé, lék engedmény. A hlrrovstban elhelyezett reklámhír, eljegyzés) hír, családi hír, vslsmlnt a nyllltár sorosként 1000 koronába kerül. I Késmárky István dr. | Ssekssárdnak és Szekszárddal együtt g pécsi egyházmegyének, valamint as egész magyar tudományos világ nsk gyásza van. — Kiváló fiainak egyike, Késmárky István dr. almás- monostori apát, pécsi egyetemi tanár hosszas szenvedés után e hó 5-én g pécsi tudományegyetemi klinikán meghalt. Halála nagy vesztesége a magyar közéletnek, mert a nemes lelki tulajdonságoknak gyönyörű ösz- szetalálkozásából alakult ki finom, úri egyénisége, amelyet az ideális emberek rózsaszínű világszemlélete, g nyugodt, tiszta lelkiismeretek köny- nyedsége és kedélye hatott át. En ciklopedikus tudása mindenkori lelki frissesége és szellemessége avatták jeles szónokká és kitűnő toliforgatóvá. Mélyen gyökerező, nemeB magyar ősöktől örökölt katolikus hitének minden szépsége átragyogott gondolatain és cikkein is a krisstusi tanítás esaményi felfogásban érvé nyesült, mert nem ismert gyűlölködést, csupán csak, miként az Ur, megbocsátó szeretetet. Késmárky István dr. minden tekintetben hatalmas egyéniségének elvesztése felett érzett fájdalmunk értését megenyhiti az a tudat, hogy ez az értékes élet nem homályosul el s nem vész nyomtalanul a múltba. Itt a földön is tovább él Késmárky István, seregszámba menő híveinek emlékében. Sem a tudós, sem az iró, sem az ember nem szűnt meg élni. Kiváltságos nagy egyénisége csak most a halál után bontakozik ki gazdag, szépséges értékeiben. Es a hatalmas szív, amely a szeretet melegével tudta átölelni a várost, ahol harmónikus élete maradandó munkában és tanításban telt el, amely szív magához kötötte a szeretet szálaival szülő vármegyéjét Tolnát, az egyházmegye papságával és lakóival, az a bzív, ha el is porlad, porát szerte hordja majd a szél, hogy uj ideális emberek, Késmárky Istvánok szülessenek ennek a szomorú országnak vigasztalására. Késmárki Késmárky István dr. 1865 augusztus 4 én született Szek- szárdon, régi magyar nemesi családból. Atyja a szekszárdi járás főszol- gabirája volt. A családban ő volt a tizenkettedik fin és majdnem utolsónak is maradt életben testvérei közül. Középiskolai tanulmányait Bony- bádon, majd Pécsett végezte. Teológiai tanulmányaira püspöke Budapestre küldte, ahol azokat kitüntetéssel fejezte be. Fiatal kora miatt azonban mindjárt nem szentelhették Pappá. Meghívás folytán a Károlyi grófi családhoz került nevelőnek és 6 tisztségében tiz esztendő alatt az egész családnak bizalmasa lett. Ez >dő alatt beutazta egész Európát, megtanulta majd minden müveit állam ^nyelvét, letette a hittudományi doktorátust és megszerezte a buda pesti egyetemi magántanári képe aitést. 1897-ben került vissza Pécsre a pécsi püspöki jogakadémia helyettes tanárává. Egyházjog és magyar alkotmány és jogtörténelem voltak a tárgyai, amelyeket széles körű tudással, izzó hazafias lelkesedéssel tanított. 1900-ban saentBzéki birévá nevezték ki, két év mnlva pedig a házaseágvédői tisztséggel is megbízta püspöke. 1903 ban átvette a Pécsi Közlöny felelŐB szerkesztői tisztét, amelyet két éven át töltött be. Részt vett abban a római küldöttségben, amely Zichy Gyula grófnak püspökké szentelésén a pécsi egyházmegyét képviselte. Jelentékenyen lefoglalta idejét a zsinati vizsgáló bizottsági és egyházmegyei cenzori tisztség is. Tagja a plébánosokat, valamint a középiskolai hittanárokat vizsgáztató bizottságnak, a vigilan- cia bizottságnak, a pécsi katolikus kör választmányának és hosszú időn keresztül a kör felolvasó bizottságának elnöke volt. Tagja az országos Pázmány egyesületnek, a magyar jogászegyepületnek. Mutschonbacher Viktor jogakadémiai igazgató nyugalomba vonulása folytán 1910-ben a jogakadémia he lyettes, majd 1915-ben véglegesen kinevezett igazgatója lett. A jogakadémiai tanárok országos egyesületének először társelnöke, majd elnöke, a jogakadémiai ifjúság állandó hit— szónoka. Az ifjúság rajong érte. 1911 májasában átvette a Dunántúl felelős szerkesztését, amelyet öt éven keresztül látott el. Ot éven keresztül volt a szerkesztőség feje, atyja és mindenkor bőkezű pártfo gója. A háború alatt a budapesti Pázmány Péter tudományegyetem hittudományi kara bekebelezett tudorává választja meg az országosan ismert nevű jogtudóst. A katolikus autonómia életrekeltése érdekében sokat fáradt és az egyházmegyének a megszállás alatt a szerbektől való teljes függetlenségét dokumentáló autonómiai tervezetet is elkészítette. 1918-ban a királyi kegy is feléje fordult. IV. Károly király almásmonostori címzetes apáttá nevezte ki. Volt királyunknak ez volt az utolsó egyházi kinevezési ténye. 1922-ben a pozsonyi egyetem Pécsre költözésekor egyetemi nyilvános rendoB tanárrá nevezte ki a kormány és a Pécsre költözés után az első észtén dőben a jogi kar dékánjává választotta. Az a rajongás, amellyel a jogakadémiai fiatalság körülvette, CBak fokozódott akkor, amikor Pécs egyetemi várossá lett. Az egyetemi ifjúság a Foederatio Emericaoa és a Werbőczi Bajtársi Egyesület pátro- nusává és a Nagy Lajos Bajtársi Szövetség dominusává választotta. Hatalmas tudás, aranyBziv és kedély jellemezte Késmárky István drt, akit mindenki szeretett, becsült és aki olyan nagy népszerűségnek örvendett Pécsett, aminővel csak kevesen dicsekedhetnek. — Nemcsak Pécs és Baranya, hanem szülővárosa SzekBzárd, sőt Tolnavármegye őszinte, mélységes részvétele kiséri örök pihenőjére. Hatalmas fisikuma az utóbbi időkben kezdett ösBzeroppani. A múlt év Dyarán kezdődött betegsége, amely megőrölte az ő nagy életerejét is A legkiválóbb professsorok sem tudtak már rajta segíteni. Majdnem egy év óta már a klinikák lakója volt. Az utóbbi hónapokban már csak mesterségesen hosszabbították meg életét. Hétfőn délután negyed 3 órakor kilehelte nemes lelkét. Az egyetem a maga halottjának tekintette. Holttestét az egyetem központi épületében ravatalozták fel. Ravatalánál egyetemi hallgatók állottak diazőrséget és ók vitték le vállaikon a koporsót az előcsarnokMayer János földmivelésügyi miniszter folyó hó 7-én este az állami selyemtenyésztéei üzem itteni ágazatának a megvizsgálására Ssekszárdra érkezett. A miniszter kíséretében Mayer Károly államtitkár, Eszterhay Jenő h. államtitkár, Gally Kálmán h. államtitkár, Farkas Béla min osztálytanácsos, Balás József min. osztálytanácsos, Somlyó Arnold, Máday Zoltán igazgatók és Schóber József mérnök voltak, kik valamennyien az országos selyemtenyésztési felügyelőség azékházában voltak elszállásolva. Mayer János miniszter és kísérete 7 én este vacsorán Jankó Ágoston főispán vendégei voltak, aki a minisztert a tolna-domborii hajóállomáson fogadta. A miniszter kíséretével 8 án délelőtt nagy érdeklődéssel minden részletében megvizsgálta a szekszárdi telepen lévő létesítményeket és a'folyó munkákat, Eszterhay Jenő h. államtitkár, selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazottnak, valamint Sachsenheim Edgár selyemtenyésztési főfelügyelő, itteni hivatalvezető utján az egész tisztviselői karnak az általuk végzett kiváló teljesítményekért meleg köszönetét mondott és az ország érdekében további buzgó tevékenységüket kérte. Vasárnapról hétfőre hajló éjszakán órák hosszat tartó borzalmas vihar pusztított Szekszárdon. Az utóbbi évek hirtelen záporai óriási károkat okoztak a gondosan müveit szőlőhegyek tövében épült városnak, amely azonban eddig még sohasem tapasz talt akkora felhőszakadást, mint amilyen a hétfő hajnali volt. Mint mindig, most is a Séd, Szekszárdnak ez a fájó és egyhamar talán be sem gyógyítható sebe okozta a katasztrófát, amelynek rettenetes és félelmetes voltát csak fokozta, hogy Isten keze • ból a halottas kocsihoz. A temetés j juüus 7-én, szerdán délután 4 óra j kor volt ugyanonnét. A beszentelóst Virág Ferenc püspök végezte nagy segédlettel és a besientelés után dr. Bakay Lajos rektor az egyetemi tanács nevében búcsúztatta el. A sírnál a jogi fakultás részéről dr. Vas- váry Ferenc jogkari dékán mondott búcsúbeszédet. As egyetemi templomban az engesztelő szentmise áldoza tott Hanuy Ferenc dr. kanonok, egyetemi tanár mondotta. A megboldogultat nagy és előkelő rokonság gyászolja, A családon kívül külön gyássjelen- tést bocsátottak ki: az egyetem, Pécs sz kir. város törvényhatósága, a péosi tudományegyetem keresztény ifjúsági egyesületei és a Dunántúl Könyvkiadó ób Nyomda Részvénytársaság, amelynek igazgatósági tagja volt. Másnap délelőtt a földmivelésügyi miniszter a selyemtenyésztési felügyelőségnél tartott vizsgálat után az ót kísérő államtitkárok, osztálytanácsosok, valamint Jankó Ágoston főispán, Szévald Osskár várm. főjegyző, Vendl István polgármester és Farkas városi főmérnök kíséretében a Séd- patakot tekintette meg a Hármas hídtól a Bálint-hídig, valamint a Remete utcától a patak kiinduló szakaszáig. A miniszter megdöbbenéssel szemlélte azokat a hatalmas rombolásukat, amelyeket a Sédpatak legutóbbi kiöntése okosott s meggyőződött arról, hogy e patak radikális rendezéséhez szükséges anyagi eszközöket a város egymaga előteremteni képtelen. ígéretet tett arra nézve, hogy a folyamok szabályozására 1924. évben megszavazott 16 millió aranykorona mikénti felhasználásával kapcsolatban a Sédpatak rendezését is intézkedési körébe veszi. A rende zés a polgármester közlése szerint 5 milliárd koronát igényel és azt a felső-paskum befásitásával, valamint az alsó szakasznak megfelelő gátakkal való kiépítésével lehet véglegesen megoldani. Mayer János miniszter és kísérete 8-án a délutáni vonattal utazott vissza Budapestre. az éj sötétjében sújtott le ránk. Ezer szerencse, hogy hamar világosodni kezdett és az árveszedelem okozta konsternáció nem fokozódott a kétségbeesés paroxizmusává, hanem mindenki menthette a maga és embertársai veszélyben forgott javait. Jóval éjfél után sötét felhők bontották el az addig csillagos eget és hatalmas villámok félelmes tűzijátéka kezdődött a város mellett elhúzódó szőlőhegyek felett. Az égibáborut szakadatlanul ismétlődő mennydörgés kisérte, majd megeredt a zápor és A földmivelésügyi miniszter Szekszárdim Felhőszakadás* lég és árvíz Szekszárdon.
