Tolnamegyei Ujság, 1926 (8. évfolyam, 1-53. szám)
1926-06-19 / 24. szám
Egyes szám ára 2500 korona. Vili- évfolyam. Szekszárd, 1926 juntas 19. 24 szám. gggrfcesztöség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Veleionszám 85 és 102. — Egyes szám ára: 2500 korona. Előfizetési dii félévre 50 000 korona (4 pengő), egész évre 100.000 K (8 pengő). Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez kOldendők. Hirdetések árai: A lej kisebb hirdetés dl|a 10000 korona. A hirdetés agy 60 milliméter széles hasábon milliméter soronként 1000 korona. Közgyűlési részvénytársasági stb. hirdetések IZOOkor. — Állást keresőknek SO százalék engedmény. A hírrovatban elhelyezett reklémhlr, eljegyzési hír, cselé dl hír, valamint a ayllttér soronként 8000 koronába kerOl. gyermeknap Szekszűrdon. Egészen újszerű és nagyszerűségével a város életében is eseményszámba menő népünnepben volt része folyó hó 13 án, vasárnap, Szekszárd lakosságának. Az Anya- és Csecsemővédő Intézet vezetősége élén Jankó Ágoetonnó főiepánnéval fényes és kedves látványosságokban bővelkedő gyermeknapot rendezett a sótakert- ben a gyermek és az anya ünneplésére, az anya- és gyermekvédelem gondolatának népszerűsítésére és saját, ngyanezen nemes célt szolgáló intézménye javára. A valóban impozáns ünnep részié teiről az alábbiakban számolunk be: Az előkészítés. Napokkal az ünnep előtt plakátok hirdették a város közönségének, hogy a gyermekvédelem harcosai, serény munkásai ünnepre készülnek és ünnepre hívnak meg mindenkit, akik szeretik a gyermeket, megbecsülik az anyát és szivükön viselik a jövő Magyarország sorsát. A nagy munkái tervszerű, gondos ’előkészítés előzte meg; hölgyekből és férfiakból álló bizottságok serényen dolgpztak. Ebben az előkészületben, miként az ünnepély lefolytatásában is, Jankó Ágostqpnó főispánná nemes egyénisége volt az a központ, amely áldozatkész munkaerőket vonzott magá hoz, akik az ünnepnek zavartalan és eredményes lefolyását biztosították. Az Qnnep a város legszebb pontján, a sétakertben folyt le, amelyet Vendl István polgármester előzékenyen a vezetőség rendelkezésére bocsátott. Már a kora reggeli órákban mégindult a munka. Cserkészek tevékenykedtek, sátrakat vertek fel és gondoskodtak a beérkező adományok elhelyezéséről a cser készott bonban. A bősök szobra körül, a muzeum- kert és sétakert közt elhelyezett sát rakban délután 3 órakor már élénk sürgés forgás volt. Az egyikbe süte méDyeket, a másikba gyümölcsöt, virágot, a harmadikba italokat he lyeztek el. A rendőrség elzárta a sétakert és a gimnázium, illetőleg pénzügyi palota közt levő útvonalat és csak jeggyel lehetett a sétakertbe belépni. A gimnázium udvarán pedig a nap hősei, az aranyos gyermekek, büszke mamák gyülekeztek. Nagy tömegek várták a felvonulást, amely négy órakor indult el a gimnázium udvaráról. Az ünnep fénypontjáról: a felvonulásról esak film beszélhetne hűen és elég részletesen, így szóval csak részletekben lehet visszaadni a felvonuló bájos gyermeksereg szépségét, kifejezni a felvonulás nagyszerűségét. A menet élén Jónás Laci zenekara haladt ős a Rákócsi-induló hangjai mellett vonultak utána as anyák, akik kié babáikat tolták a gyönyörűéi felvirágozott kocsikban, majd a karon- ülő babák édesanyái jöttek büszke boldogsággal szemükben. Az idő is letette gyászát erre a napra és nagy megnyugvásra, tiszta, verőfónyes nap köszöntött be. A Bétakertnek virágok tarka színétől megszakított zöldje a verőféDyben aszott és a tavasz üde- sége kedvesen párosait az „irtatta nők gyülekezetének“ megmagyarázhatatlan bájos jelenségével. De lássuk a menetet tovább. LasBU lépésben vonalnak a sétakertnek a Korzó felőli főutján be és a hősök szobra mellett elhaladva, végigkigyóz ák a sétakert útjait, úgy hogy kétszer haladnak el a gyönyörködő és elragadtatásának hangos kifejezést adó közönség sorai előtt. A kisbabák után 2—6 éves és nagyobb gyermekek jelmezes csoportjai- következnek. Az anyák találékonysága és ügyes keze a legna gyobb változatosságot teremti meg : uniformisos hu -zártiszt vonul az egész „Bzázad'tf ólén és vezeti büszke lép tekkel a krinoiinos Biedermayer babákat, a közismert Jack és a cigány- gavallért, a P; erők at és Pieretteket, ezeket fölváltja a sárközi leányok és fiuk festői alakja, a Piroska és a farkas (farkaskutya). Majd a menet fénypontja következett, egy cserkészektől vont, gyönyörűen feldíszített kocsin Hófehérke ült diszes trónusán, körülötte a komoly, hallgatag törpékkel. A mesék tündérvilága megvalósulva a felnőtteknek is édes gyönyö rüséget szerzett és sokan az élragadó örömtől hangosan adtak kifejezést érzelmeiknek. Egy, a nap keserves nehéz munkájában robotoló munkás ember büszkén és nagy. szeretettel mutatja pajtásának kis unokáját, aki feltűnt a menetben. Kedves becéző nevek hangzanak, amint a közönség tömött sorai között végigvonulnak. De még nem értünk a menet végére. Valami egészen rendkívüli jelenség következik most. A cserkészek kocsiját megszerette és lefoglalta magának egy gondos gólyamama, fészket rakott rája és abban helyezte el a kis pólyásbabákat. Egy kis magyar- ruhás leánykát is ültetett melléjük, aki kedves komolysággal vigyázott az aranyos kis csöppségekre. A cserkészek csendesen vonták a kocsit és szemmel láthatólag a gólyának mindenki megörült és biz nagy népszerűségre tett szert a közönség körében. A menetet végül egy másik apró kis kocsi zárta be, amely egy hordó málnaszörpöt szállított. Ezt fehér cukrászfiuk húzták. A menet a sétakertből ismét a gimnázium udvarába vonult vissza. A felvonulás után megkezdődött a gyermekelőadás. A gimnázium bejárata előtt pódium állt, ezen az óvodások és elemi iskolások kedves apróságokat, jeleneteket és szavalatokat adtak elő. Nagy feltűnést keltett az újvárosi elemi iskola háromszólamu énekkara. A közönség az utón elhelyezett padokon foglalt helyet és hallgatta a kis művészeket komolyan és figyelemmel, mintha itt akarna óletfiJoüófiát tanulni. Ez alatt a sétakertben föl- alá hullámzott a közönség fényes tömege. A három sátor gazdug tartalma és a bájos hölgyek nagy közönséget vonzottak. A nagy bőség mégis inkább a szomjazókat szaporította, akik állandó ostrom alatt tartották az italos sátort.. Folyt a bor, sör, málnaszörp. De volt perec, kifli is a pobársör mellé. A szemben levő sátorban is élénk volt a forgalom, itt házi készitményü sütemények hatalmas tömege a legnagyobb és legédesebb változatossággal hívta és vonzotta a közönséget, de nagy keletje volt a friss gyümölcsöknek és virágoknak is, amelyet a harmadik sátor nyújtott a közönségnek. — A sátorokban működő hölgyek és a közönség soraiban járó viragos leánykák az állandó ostrom alatt igazán emberfeletti mnnkát végeztek, aminek eredmények épen 6 éra után az előbb roskadozó asztalok kopaszán álltak és a sátrak szomorúan bámész kodtak a közönségre és lehangoitaD várták a cserkészfiukat, hogy azok ismét lerontsák őket. Alig bukott le a nap a begyek mögé, már csak üres helye maradt a sátraknak, amelyek a jé Rottkay mesternél türelmesen várták a másnap hajnalt, hogy útra keljenek és a másnapi vásári zajba vegyüljenek. Leereszkedett az esti homály, egy- egy cserkészvezénys^ hangzik csak még, viszik haza a nagy 30 személyes sátort; de a térség nem üres, mert ott vibrálnak a délután izgul- más, kedves élményei. F. F. Sárköz pusztulása. Irta: dl*. Fábián orvos, ócsény. Nincs az országnak még egy oly vidéke, melynek népére az Úristen oly igazán szívből Bzórta volna a sokféle művészi tehetség adományát, mint Sárközre. Ismerek 12 éves fint, ki sobsem látott szobrot és embert farag a patak agyagjából, — 8 éves lányt, aki fest a színeknek azzal az ŐBbarmo- niájával, amit tanulni nem lehet; vászonszövésüknek mintája, színskálája csodálatos, fafaragásuk művészi stb., stb.; és Sárköznek ez a régi református valláBU lakossága halálra van ítélve. Halálra ítélte őket az egyke és akinek még az egyke megkegyelmezett, elpusztítja a tuberkulózis. Szinte szemlátomást pusztulnak ki egyes családok. Ocsényben például az utolsó 35 év alatt 17 család balt ki teljesen. Bor, Beszke, Csilus, Csősz, Komáromi stb. családi nevek a lakosság mindennapi beszélgetéséből már hiányzanak, mert nincsenek, kiket megjelöljenek velük. Ma is 10—15 ember járkál, dolgozik, — él még I egy-egy sárközi faíuban, akiknek I neve hamarosan le fog tűnni az adó és a választási névjegyzékek lapjairól, mert ha még volna is egy egy sarjuk, annak arcán biztosan a tuberkulózis rózsája virít. Már az utolsó 40 év református anyakönyvi bejegyzései átlag csaknem minden évben 4—30 lélekkel kevesebb születést mutatnak, mint amennyi az elhaltak száma. Nem célom jelenleg kutatni, hogy mért éppen a református lakosság pusztul itt Sárközben, de igenis kiemelem, bogy evvel a református lakossággal a régi magyar faj van itt kiveszőben! Éppen ezért kell segítségért kiáltanom most az utolsó percben, a tengeren BÜlyedő hajó vészjelével: S. O. S. I Mentsétek meg lelkeinket J Ki tudja? — talán még nem lesz késő; bár a lakosság egykedvűség gél néz kipusztulása elé. Saját helyzetét egész természetesnek találja; már annyira beidegződött nála az egy gyermekrendszer, az ősi birtok szétdaraboiása megakadályozásának szerinte ezen egyetlen módja. Törvénynek kell jönnie, mely ezt a pusztulást megakadályozza! Itt van szükség a fajvédelemre I 1910—1920-ig 246 hivővei fogyott a régi őcsényi református lakosság (a háborús veszteségen kívül). így könnyen kiszámítható, hogy egy-két emberöltő és az 1920 bún már csak 1514 lelket Bzátnláló őcsényi és a hasonló pusztulást mutató egyéb sárközi virágos ruháju és virágos tehetségű szinmagyar lakosokról már csak a népesedő temetők fognak beszélni. Szép nyárelői nap. Az „egyu leány és az negya legény esküvőre indul fényes lakodalmi kísérettel . S , és a kettő házasságából egy születik. — Kettőből egy! Egy fogyó.matematikai számsor ez, mely évről-evre mindjobban a nullához közeledik! Úgy tűnnek fel nekem ezek a két- három napos, százmilliókat emésztő lakodalmak, mintha halotti torok volnának. A bátaszéki leventék atlétikai versenye. Még azok a hangok is, amelyek eddig Bátaszéken a Levente-intézmény nemzetnevelő hivatásáról gán- csolódva, kishitűséggel beszéltek, az elmúlt vasárnapi eredmények hatása alatt kell, hogy ezután a megbecsülés, sót a lelkesedés hangján szóljanak róla. Akik látták a majdnem 500 főnyi Bocskay sapkás, sastollas fiú felvonulását, katonás, fegyelmezett mozdulatait, az atlétikai verseny biztató és sikeres eredményeit, azok szétvihetik az ünnepségről tudatosan távolmaradó, az intézménnyel eddig hadilábon állóknak: régi országunk visszaszerzése csak testben és lélekben ép ifjúságnak és nemzetnek sikerül.
