Tolnamegyei Ujság, 1926 (8. évfolyam, 1-53. szám)
1926-05-29 / 21. szám
Egyes szám ára 2500 korona. VIII. évfolyam. Szekszárdi 1926 május 29 21. szám. fŐLNANEGYErUJSlG KERESZTÉNY POLITIKA! ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Ittrkesztffség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Velefonszám 85 és 102. — Egyes szám ára:. 2500 korona. Előfizetési díj félévre 50 000 korona (4 pengő), egész évre 100.000 K (8 pengő). Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hlrdtlisek árai: A lagkliabb hlrdalé* dija 10000 korona. A hlrdctéi agy 60 mllllmátar szálat hasábon mllllmátarsoronként 1000 korona. Közgyűlési részvénytársasági stb. hirdetések 1200kor. — állási keresőknek SO százalék engedmény. A hírrovatban elhelyezett reklámhír, eljegyzési hír, családi hír, valamint a nyllttér soronként 8000 koronába kerül. lejtsük el a magunk baját. A feltűnő jelek intéseit fordítsuk hasznukra. Isten küldi azokat nekünk. Tudjuk, hogy a konszolidáció ára elsősorban a gond, amely a nyomorúság kenyerét adta kezünkbe. Félünk, hogy az áldozat, melyet nemzetünk hozott, több volt, mint amit az óvatosság megengedett. Azt látják ugyanis, hogy nemcsak túlságosan sok ekzisztencia szenvedett hajótörést, hanem a leszegényedés roppant rémével birkózunk mindnyájan. A még mindég ferde gazdasági arányok miatt a föld népe az eladósodás szélén és mint távoli -vihar moraja zúg, azt gondolván, hogy az adó tette tönkre. Munkás testvéreink százai munka- nélkül állanak és a nyomor ikertestvére a viszálynak. Mily csekély ügyecske ebben a csendes khaoszhan * 10 a frankügy, a sok politikai hajsza, a személyeskedés fülsértő cincogása 1 De holt bizonyos, hogy a gond nŐ és egyre terebélyesehb és lombosabb és fenyegetőbb. Vészesebb mindennél. Égetően szükséges azért, hogy valóban összefogjunk. Felekezeti különbség és alattomos számítás nélkül testvérré forrjon össze lelkünk, hogy imádságos kézzel munkáljuk felebarátaink javát. Hogy segítsünk a szűkölködöm Szükséges, hogy min den igaz magyar energia a gond fájának kidöntését szorgalmazza, hogy igy a rossz is jóvá legyen kezünkben, mert mimagunk vagyunk elsősorban |ók és ami más nemzeteknek veszély: az önállóság, az nekünk áldás. Belőle számunkra erő I és dicsőség származik. Általa élünk I és érette élünk. Jánosi György. Virág Ferenc püspök Bonyhádira. Homályos tálak Intése. Az Isten ujja, amely Dániel könyve szerint a gonosz Belsazár király palotájának meszelt falára fenyegetően irta fel az ég ítéletét — halkan ábrá- solédik ki Európa népei felett. Lengyelország, melynek állami léte mondva teremtődött, olyan szörnyű marakodásba kezdett, amelynek alap hangja a történelmi távolból ismerős előttünk, mint függetlenségének megdöntője. E koraszülött nemzet ekzisz tenciája egy-két szerencsétlen alak hatalmi hóbortjának, önző uralomvágyának kérdésévé lett. Szabadsága és önállósága átokként nehezedik rá, forrása a testvér-gyűlöletnek, kisded érdekek kolosszeum őrlő béka-egér harcának. Nem akarjuk azt mondani, hogy azért vau ez, mert megfeküdte a gyomrát a mi édes hazánkból neki jutott két kis szikladarab, fent, északon, a Dunajecnél, a Pienini hegység és a Babia Gura tájain. Nem akarjuk ezt mondani, mert tndjuk, hogy az érdemtelen kezében Isten legnagyobb áldása is átokká lesz. S Isten elé vágni nem akarunk. De meg azt látjuk, hogy a világéhes Mólók, Anglia, szintén belekerült a Világörölő szent kézébe s az igaz Biró végzi rajta első simitásait. Egyelőre csak sztrájk, de mindenesetre a belháborunak egy modern faja — döngeti bordáit. Vele kavarog a világformálás edényében a nemzetek kabaré hőse: Franciaország. — Valahol megindult benne a bomlás. Valahol egyszer parthoz verődik, vagy örvénybe kerül. Es mindez nekünk szól, szegény magyaroknak, kik, mint a hajétöröt tek, só várán kémleljük a homályos tájakat a szirtről, melyre vihar és tragédia űzött. És most mondjunk egy mesét. Zúgó, viharzó tenger közepette emelkedett a nyomorúság szigete. Égig nőtt azon a gond fája. A sziget kopár volt. A hajótöröttek ezrei se- regestől siettek e kietlen helyre abban a hitben, hogy a magas fa gyümölcsöt ád nekik. De csak a csalódás és a biztos halál rémképe szakadt rájok. A roppant csalódás megrendítette lel köket. Marakodtak ci- vódtak. mindenért egymást okolták 8 már-már azon a ponton voltak, hogy sorshúzással döntsék el, kiket fognak naponként megenni. E szörnyű pillanatban egy hófehér aggastyán lépett elő s igy szólt: — Barátaim I Azzal az erővel, a melyet a civódásra fordittok, meg lehetne szabadulni. Hallgassatok rám. Fogjunk össze, vágjuk ki a gond fáját, készítsünk a törzséből hajót s meneküljünk innen. így történt. A gond fáját kidön- tötték. Az éggel érintkező teteje táplálékot adott. A törzséből elkészítették a szabadulás hajóját. Eddig a mese. Az analóg való pedig az, hogy a 1 homályos tájakat szemlélvén, ne feFelejtbetetlen szép ünnepség volt Bonyhádon, folyó hó 24 én, pünkösd hétfőjén, amikor az újonnan megalakult rém, kath. leányegyesület zászló- szentelését tartotta. Eljött Virág Ferenc, az uj püspök, — először felszentelése óta — hogy szülővárosában áldását adja a legszebb célú, nagyreményű ifjúsági egyesület zászlajára. Előző nap, pünkösd vasárnapján eBte fáklyás-lampionos szerenáddal vonult a hatalmas leánysereg a zászlóanya, Sehlenker Mibályné lakása elé, hol az egyesület elnöke és megalapítója, Eberhard József mondott üdvözlő beszédet. Másnap reggel harangzúgás, a Hymnus hangjai, az egyesületek, iskolák növendékei, tengernyi nép sorfala közt, dipdalkapuk alatt gördült be az autó, megérkezett az egyházmegye uj főpásztora Bonyhádra, ahonnan elindult egyszer Isten kegyelmével. Kíséretében voltak Gebauer püspöki titkár, dr. Ákos és dr. Éri Márton Tolna vármegye alispánja. 10 érakor szentmisét celebrált dr. Jozgits János prépost plébános, melyen részt vett Bonyhád és vidékének egész katholikus társadalma. Mise végén a püspök megáldotta a zászlót s megható lélekből jött beszéddel köszöntötte híveit, „kedves atyámfiáit“. „Ez az a Templom, ahol megkeresztelték, ahol az Istené lett, hogyne jött volna ide — haza — szivesen, utat mutatói ennek az ifjúságnak, fényét emelni ennek az ünnepségnek 1“ Miután a zászlóanya felkötötte az aranydiszes szalagot a Szűz Mária és Szent Margit képével ékesített gyönyörű fehér .selyemzászlóra, elindult a menet a kath. körbe, a szög beverési ünnepélyre. Az elnöki megnyitó, Eberhard Jó- | zsefnek az ifjúsághoz' intéz tt szép, j lelkes beszéde után először a püspök, j aztán Sehlenker Mihályné a zászló- I anya, majd dr. Jozgits János prépost plébános, Bitter Illés budapesti tankerületi főigazgató, dr. Éri Márton alispán, dr. Perczel Béla s az ÖBszes keresztény egyesületek képviselői szöget vertek a zászlóba, elmondva szivük legjobb kiváoságait utravalénak az uj ifjúsági egyesület elindulásához. Közben az egyesület vegyeskara Sehlenker Mihály igazgató vezetésével énekelt, majd a Himnusz- szál véget ért a programúi. Délben diszebéd volt a kath. kör árnyas, tágas kerthelyiségáben, me lyen a püspök is megjelent kíséreté vei. Lelkes felköszöntők hangzottak el. Dr. Jozgits János prépost-plébános a püspököt üdvözölte, a nagy vendéget, aki hazajött először, aztán dr. Éri Márton alispánt és Bitter Illés főigazgatót. Eberhard József, mint az egyesület elnöke, a zászlóanyához intézett meleg szavakat, majd a püspök megköszönte a jóleső nagy örömnek spontán megnyilatkozását, mit megjelenése keltett és biztosította a bonyhádiakat, hogy mindig megragadja az alkalmat, hogy szülőföldjéhez, ifjúsága és emlékeinek földjéhez való szeretetét megmutassa. Az alispán köszönő szavai után Schlenker Mihály igazgató az iíjuságot éltette az uj lobogó alatt, a nemes, magyarérzésü asszonyokat, kiket nevel ez az egyesület, m-'jd háláját fejezte ki a püspök Öméltóságának, hogy ezt az áldástbozó szép napban részesítette Bonyhádot. Délután a püspök távozása után táncra perdült az ifjúság s együtt maradt késő estig. Az ünnepély sikeres műsoros előadással végződött. — A Nőegylet tagjaihoz. A vezetőség nevében Kovács Dávidné al- elnöknő felkéri a Nőegylet tagjait, hogy folyó hó 30-áp tartandó Hősök emlékünnepére szombaton virágokat küldjenek a polgári fiúiskolához. — Minthogy az ünnepélyen testületileg óhajt az egyesület megjelenni, kéri a tagokat, hogy vasárnap délelőtt I háromnegyed 11 órakor a belvárosi templomparkban szíveskedjenek gyülekezni. A bölcskel leventék zászlőszentelése. Ritka és felemelően szép ünnepségben volt része Bölcske közönségének május hó 16 án délután. A Bőlcskei Levente Egyesület e napon tartotta zásalószentelési ünnepét, a melyen nemcsak Bölcske lakossága majdnem teljes számban jelent meg, hanem a szomszédos községek is szép számban képviseltették magukat. Különösen imponáló volt az ezen alkalommal szintén kivonult dunaföldvári levente disszakasz teljes egyenruhában és ennek precíz 40 tagú fúvós zenekara. Zenés diszfelvonulás után a levente-szakaszok a Szent János- téren állottak fel és megkezdődött az ünnepély. Külön említést érdemel maga a zászló, melynek egyik oldalára a kath. egyház nevében a helybeli zárda himezte ki Magyarország térképét és töviskoszoru képezi a csonka ország határait. A zászló másik oldalát nem kisebb művészettel himezte ki a református egyház nevében Pápay Istvánná nagy tiszteletű asszony a fenyőgallyas leventejelvényt, egy remek tervezésű, szintén magyar motivumu tulipános keretben. Az ünnepélyt, miután a dunaföldvári zenekar a Himnuszt eljátszotta, Forster Arthur elnök nyitotta meg lelkes szazakkal, Forster Arthurné pedig meleg és tartalmas kis beszéd után vállalta a zászlóanyai tisztséget. Szabó Pál leventeoktató lelkes szavalata után a két egyház zászlószentelési szertartása következett. A felszentelt zászlóra.aztán szinte csokorként illesztették gyönyörű szallagjaikat a zászlóanya, a község, a két egyház, a Kaszinó, az Iparoskor és a Katholikus Kör. Zászlószeget küldöttek a vármegye főispánja és alispánja és saját- kezüleg verték be azt a kerület képviselője dr. Erdélyi Aladár és Becht Ödön főszolgabíró. Az egész ünnepséget nagyban emelte dr. Erdélyi Aladár nemzetgyűlési képviselőnek lelkes, mély szántásu alkalmi beszéde, melynek méltó folytatása volt Szilágyi Bélának külön ez ünnepre irt és Pa- czolay Gyula tanár által hatalmi a lendülettel elszavalt költeménye. Az ünnepséget Dojcsán Ferenc alelnök záróbeszéde fejezte be, melyben megköszönte a vidéki vendégeknek, különösen Dunaföldvár leventéinek megjelenését, továbbá Pálfi Lajos tanító, helybeli vezetőoktatónak önzetlen, ügybuzgó munkálkodását, ki minden Begitség nélkül, műkedvelő előadások rendezésével teremtette ösbzo azt a sok milliónyi összeget, melybe a zászló került. A záróbeszéd után az újonnan felszentelt zászlóval a dunaföldvári zenekar indulói mellett a leventék diszfelvonulást tartottak.
