Tolnamegyei Ujság, 1925 (7. évfolyam, 1-51. szám)
1925-04-04 / 13. szám
TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1925 április 4. ditványozta, hogy a bizottságok tárgyalása előtt a m^gyebizottság tagjait általánosan érdeklő és Baranya varmegyének a választói jog megalko tása tárgyában a m.- kir. kormány* hoz iDtezott felirata tárgyaltassek. A közgyűlés helyesléssel fogadta a fő ispán indítványát. Az állandó választ many javaslata az volt, hogy a kor mányhoz hasonló szellemű 'felirat in- téztessék. A nemzet jövőjére annyira fontos kérdéshez elsőnek báró Schell József szólott a következőképen: Méltóságos Főispán ur! Tekintetes Törvényhatósági bizottság! Örömmel járulok Baranya vármegyének a választójogi törvény megalkotása tárgyában megküldött feliratában foglaltakhoz, amely olyan fontos, hogy erre nézve saját kezdeményezésünkből kellett volna ugyan határoznunk, most azonban mivel ez a felirat megküldetett s mivel a benne foglaltak a mi elvi álláspontunkkal, gondolkozásunkkal megegyeznek, sokkal jobban tesszük, ha a felirathoz egyhangúan hozzájárulunk. Tolna vármegye közönsége az általános választójog elvi álláspontján all ugyan, de felemeli óvását az ellen, hogy a választójogot olyan elemek kezébe ne adják, amelyek nem magyar hazafiak és csak felíorg tásra törekednek. Minden ország azon igyekszik, hogy olyanoknak engedje át a törvényhozói jogot, akik az osztályok különleges érdekei fölé tudnak emelkedni s ha ez áll más országokra, áll Magyarországra is. Sajnos, a mi országgyűlésünk nem mutat olyan képet. Kiestek a régi pártok és politikusok, kik évtizedek óta komoly és érett megfontolással vezették az ország ügyeit. Helyébe a Kisgazdapárt került, amely rászolgált erre a forradalom és kommunizmus ideje alatt tanúsított hazafias magatartásával. De ha még jobban kiterjesztjük a választójogot titkos szavazással együtt, akkor ezek helyét a nincstelenek foglalják el. Hova fog az országf yülés tekintélye és erkölcsi ereje sülyedni? rzi ezt minden igaz hazafi, érzi ezt azt hiszem a tekintetes törvényhatóság is, hogy ezt meg kell akadályozni. Baranya vármegye feliratában a titkos szavazást az egész vonalon eltörli. Azt mondják a titkos szavazás hívei, hogy ez az állam- hatalom és alkalmazottjai közt való függő viszonyt eltünteti, ámde van, ami nagy veszélyt jelent s ez abban áll, hogy a terror legkedvesebb „eszkö?e s az aknamunka elő- segitője, olyan veszély, hogy nem is kell bővebben magyarázni s tudja minden magyar ember, hogy ellene küzdeni kell. Ez az ország'nemrég esett át a bolsevizmus rom- ■ bolásain, nem szabad, hogy újabb kisérle- • fekte bele pusztuljon. A választójog nem- I Csak jog, hanem kötelesség is; minden választó polgárnak tudatában kell lenni és | 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Telefon: 120 9 SZABÓ JANOS mérnöki indája ▼ Szekszárdon. Vasúti fasor 6 ILLAMOS és IPARTELEPEK ellenőrzése. — Rentabilitási számítások. — Villamos-, telefon-, vízvezeték-, központi fűtés-, fürdő-, egészségügyi, vizlecsapoló- és‘ öntöző-berendezések. — Épületek,, beton- és vasbetonszerkezetek, utak és hidak tervezése és építése — Építési anyagok, szén, gáz- és kenőolajok, villamos csillárok és árammérők, rádiótelefonok szállító a. — Falk es Zinner gránit- és mészkőbányáinak Szekszárd és vidékére kizárólagos képviselője. — Terméskő, lit- és betonkavlcs, járdaourkoló gránitdara. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 éreznie kell, hogy felelős szavazatával a hazának. Ezen érzés pedig csak úgy és akkor érvényesül, ha a szavazás nyilvános. De a magyar jellemmel sem egyez a titkosság, mert a magyar ember nyilt, őszinte s bátran nézett szembe harcaiban is mindenkor az ellenféllel. A titkos szavazás azoknak való, akiknek van mit titkolniok, vagy aknamunkával gonosz szándékok megyalósitására igyekeznek. Az állandó választmány javaslatát elfogadom. Br. Sebed József általános helyesléssel fogadott felszólalása után Nei- ner József bizottsági tag fejtette ki, hogy neki kevés mondani valója van, mert az előtte szólott bizottsági tag bőven kifejtette álláspontját s csak annyit mond, hogy a polgárság nevében is hozzájárul Baranya vármegye feliratához Neiner József felszólalása is álta* János helyeslést keltett, amely után a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel kimondotta, hogy Baranya vármegye feliratához csatlakozik és azt pártolójag a kormányhoz felír. A bizottsági előterjesztések kapcsán a bábái segélydiiakat újból megállapították és a közigazgatási tanfolyamhallgatók segélyezését elhatározták, szabályrendeletet alkottak az apaállatok beszerzéséről és kimondották Győré Pál sárszentlőrinci főjegyző és Soó Bálint decsi állatorvos nyugdíjazását Elfogadták a Ferenc közkórház 1925. évi költség- vetését s elhatározták, hogy a Ferenc közkórház fentartására 3°/o-os pótadót vetnek ki és hogy a nevezett kórházhoz róm. kath. lelkészi állást szerveznek. A már jól innert nemes áldozat- készségnek ez alkalommai is számos tanújáét adta a megye közönsége I Szekszárd városának 300 millió ko rónát engedett át a Sédpatak szabályozására, hogy a vármegye székhelyének rendezését és szépitési munkálatait ezáltal előmozdíthassa — éB minél nagyobb mértékben lehetővé tegye. A város nemes támogatásáért Vendl István polgármester mondott hálás köszönetét. — A gyönki róm. kath. kápolna építési költségeihez való hozzájárulás címén 30 millió koronát szavazott meg, a dombóvári ref. templom költségeire pedig 10 millió korooát. — Ugyancsak több emberbaráti szeretetintézményt támogatott adományaival. — Az egri fóidreDgés károsultjainak felsegitésóre pedig 5 millió koronát utalt át. Ezek után az egyes községi ügyek elintézésére került a sor, mely alkalommal letárgyaltatott összesen 353 ügydarab. — Az ü'és berekesztése előtt még a vármegye főispánja dr. örünfeld Adolf paksi községi orvost tb. megyei tiszti főorvossá nevezte ki, ezzel aztán a gyűlés fél 1 órakör véget ért. A szekszárdi kisgazdák zászlószentelése. Országos hírű és jelentőségű lett | Szekszárdi Kisgazdák Egyesületének a múlt bó 29 éD tartott zászlószente- lési ünnepélye, amelyen a kormány dr. Pestby Pál igazságügyminiszterrel képviseltette magát, míg a fö dmive- lésügvi minisztert Tahy Jakab államtitkár képviselte. A szekszárdi kisgazdák már hetekkel ezelőtt sok igyekezettel és szeretette! készültek a záezlószsnteléa ünnepélyének minél méhóságteljesebben való megrendezésére és ez az igyekezetük minden tekintetben sikerült is: méltóképen öregbítvén e tiszteletreméltó testület jó hircevet. A vendégek. Pesthy Pál igazságügyminiszter 28-án este érkezett S^ekszárdra Tahy államtitkárral, dr. őiffy Imre, dr. Erdélyi Aladár, Gubicza Ferenc és Renczes János nemzetgyü ési kép-r viselőkkel, valamint Balog Gyulával, a Falu S/övetség igazgatójával. A minisztert és a kíséretében volt politikusokat küldöttség üdvözölte a szekszárdi vasútállomáson, ahonnan a Ezen gyülésteremben tehát, ahol á régi rendi tradíciók a falusi nép érdekeivel ölelkeznek | <mint egy templomban, együtt áldoznak közös Istenük — a hazaszeretet — oltárán: p||jí| kötelességünk ünnepélyesen hálát adni az Égnek, hogy megajándékozta száz év előtt a nemzetet azon férfiúval, aki nem csupán a hazaszeretet legszebb oltárképeit festette müveiben, de aki ezenfelül a magyar földhöz való, minden csábításnak, minden kü fö di csalogatásnak ellenálló, megingathatatlan ragaszkodásával, hosszú közéleti.szerepléséhez kapcsolódó minden tettével, minden munkásságával a nemes, önzetlen honszeretetnek oly számtalan, fényes bizonyítékát szolgáltatta! A '18 as eszméknek, a márciusi ideáloknak egyik előharcosa, önzetlen apostola volt, de a 49 es fordulat lázdeliriuma se rabolta eljózanságát; fiatalsága dacára a mérséklet szószólója maradt, a nemzeti jogvédelem határát túllépni nem akarta, azt soha nem helyeselte. Midőn pedig az össze oinlás bekövetkezett, nem emigrált (hangzatos, tetszetős jelszavak lobogója alatt a biztonságba elmenekülve), hanem itthon maradt, itthon szenvedett ég itthon cselekedett, a hű betegápoló önfeláldozó hősiességével j árasztva szive vérének, költői vénájának éltető balzsamát a letört, beteg | nemzettestbe. S midőn laeeankint javált a helyzet, arany tollával vájta, egyengette, simította a megértés, a hibák ülés ntját nemzet és király között; ennek bekövetkeztével pedig, habár eleinte még ellenzéki politikus volt is, de mindig a szelíd, bocs mérséklet hive, utóbb pedig soha, sehol sem hiányzó, odaadó, hü munkása volt minden téren közéletünk mesés fellendülésének, mert páratlan sokolda-t ltisága és széles látóköre nemcsak a szellemi kultúra, de politikai és közgazdasági téren is értékes, kivá- natos munkatárssá tették. S hogy alig van ember, aki külföldön is annyi becsületet és dicsőséget szerzett volna a magyar névnek, mint ő, ezt csak mellesleg említem 1 Épen ezért -— tek. törvényhatósági bizottság 1 — ha valaki — úgy Jókai megérdemelte volna nemzetétől, hogy élete végéig ott ragyoghasson a parlamentben, annak dísze- és büszkeségeként! 9 Ám a népkegy vak, mint a nekiduzzadt patak vize; nem válogat mit visz, mit sodor partra, szalmát-, rozsét-e, vagy büszke —! fenyőszálat 9 A patak vize jó lehet, hogy hajtsa a malomkereket; ha meg- dazzad, talán el is söpri a gátat, hidat, árvizet okozhat, de gátat — hidat építeni nem tud; legfeljebb eltörni a hid alját iszappal, törmelékkel, megakasztva érvényesüléséhen az értékes, hasznos munkát! ? Jókait is félresodorta a vak nénkegy és kimaradt a parlamentből. Igaz, főrend lett utóbb : kinevezték — szellemi kiválósága alapján. De ez nem kárpótolhatta; ha humorosan filozofált is felette, fajt neki a méltatlanság, a t. választók joggsd érde- metlennek érzett „mellőzése és vissza is vonult..a..politikától. Most már — a legnagyobb magasságig, a legfényesebb pozícióig emelkedett: örökéletü szelleme ott fenn ragyog, a nemzet nagyjainak megdics^t sorában 1 De ha most az osztatlan kegyelet «zsolozsmáit az ég felé zúgni hallja s immár egyhangúan hálás nemzetére, rútul megcsonkított országunkra letekint: szinte látom, mint szorul ökölbe szellemkeze, hogyan rázza azt Trianon felé; majd, bűvös aranytollát megragadva, körülkeríti azzal — Nagy- Magyarország határát a földön és egyi& kezével dacosan lecsapva arra a trianoni hékeasztalra, másik .kezével — lánghetükkel írja fel a Kárpátok ormaira s min denüvé a lerombolt milleniumi emlékművek helyére egyik müve címét: „eppur si muoueu „Mógis mozog a föld!u Adja Isten, hogy ennek a reális területi eredményeit minél előbb elérhessük s az — ne csupán „a jövő század reqénueff maradjon I város és a vármegye fogatain tértek szállásaikra. A zászlószentelés. Másnap, vasárnap reggel már nagy élénkség volt a város főterén. Ünnep löbe öltözött közönség sürgőit forgott a belvárosi róm. kath. temp om és a városháza közti téren. Egyre-másra jöttek a vidéki kü'döttségek. Disz. ruhás lányok gyülekeztek a városházán, ahonnan a közönség az uj zászló alatt vonult át a rendes időben tartott nagymisére, özv. Főgleiq Jánosné sz. Nyéki Juliaana és özv.. Török Józsefeié sz. Csötönyi Julianna vo tak, a zászlóanyák, akik 'közrefogták a szép zöld selyem zászlót. Virág Ferenc apátplébános a zászló- szentelési szertartás végeztével gyönyörű beszédet intézett az ünneplő közönséghez, amely a mise után a református templomba ment, ahol Tóth L»jos lelkész lelkes beszéd kíséretében avatta fel a íöldtnivelő társadalom egyetértésének a jelvényét. A díszközgyűlés. Dél felé járt már az idő, mikor a közönség visszatért a Béla-térre, ahol kezdetét vette a díszközgyűlés. A városháza előtt felállított diszemel- vényt ezrekre, menő tömeg vette körül, hogy meghallgassa a szónokokat. A gyűlés a IJymous eléneklésé- ' Vet kezdődött, majd Nagy Ferenc Prantüer, az egyesület elnöke mondott formás megnyitó beszédet, mig Cseri István szépen szavalt egy alkalmi költeményt. Őrffy Imre dr. lépett ezután a szónoki emelvényre és elmondta nagy hatású ünnepi beszédét. Nem lenne igazán ünnep ez a mai nap — úgymond —, fcha nem komoly és mély erkölcsi tanulsággal fejeznök be. Határkő ez a mai nap, amely egy időszakot megkezd, határköve annak a mozgalomnak, amely a nép szivéből kiiadulva, megszervezte a nép igazi akaratának érvényre juttatását. Fontos ez a mai nap azért, mert Szekszárd népe a tizenkettedik órában rájött arra, hogy az ősi magyar ösztönökből kipattanva meg kell indulni egy folyamatnak, amely erőssé teszi az országot és erőssé teszi az ország vezetőit. Mert semmit sem ér a politikai hatalom, ha nincs mögötte társadalmi szervezkedés és igazán erőssé csak az teszi a magyar kormányt, hogy mögötte áll a magyar népnek a földmives társadalma. Ezzel az erővel izeni a szekszárdi földmives társadalom a falu népének,
